A Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 17-25. szám)
1993-03-02 / 17. szám
SZÁMADÁS KISÚJSZÁLLÁSON Kétnapos konferenciát rendezett Kisújszálláson a hét végén az Alföld Program, a Haza és Haladás Alapítvány, a Lakitelek Alapítvány, a Magyar Kilátó Alapítvány és a Szellemi Védegylet A népi politizálás esélye napjainkban címmel. Négy párt országgyűlési képviselői, független országgyűlési képviselők, a hazai kulturális és tudományos élet képviselői voltak jelen a konferencián, s Antall József videofelvételen üzenetet intézett a résztvevőkhöz. Az összejövetel nyílt politikai fórum volt - fejtették ki a szervezők, nem pártrendezvény, nem egy mozgalom kezdete, s nem új párt csírája. A hozzászólók a hazai megbékélést szorgalmazták, s a konferencia résztvevői nyilatkozatot adtak ki. NEM FÖLÖTTÜNK REPÜLTEK Az Egyesült Államok boszniai segélyművelete elkezdődött, de nem Magyarország felett röpültek át az amerikai szállítógépek. honvédség illetékese határozottan cáfolta, hogy hazánk légterén át jutottak Boszniába a repülőgépek, amelyek vasárnap este startoltak, s a hajnali órákban érkeztek vissza bázisukra. A BELÜGYMINISZTER NEM TŰRI Boross Péter belügyminiszter is jelen volt a Magyar-Izraeli Baráti Társaság vasárnapi találkozóján, ahol a fő témakör az antiszemitizmus volt. A belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy ameddig ő áll a belügyi tárca élén, csírájában elfojtja az antiszemita szerveződéseket. A szélsőséges csoportoknak nincs meghatározó szerepük politikai életben, s Borossy tagadta, hogy ezek a csoportok bármiféle kapcsolatban állnának a kormánnyal. Utasítása értelmében a rendőrök gondoskodnak a fasiszta jelképek eltávolításáról. VÁLTOZÁSOK A TB-BEN Tegnaptól lépett életbe a társadalombiztosításról szóló (1975. évi II.) törvény módosítása. Hétfőtől a tb csak azokra terjed ki, akik munkaviszonyban, vagy vállalkozási jellegű jogviszonyban dolgoznak a szövetkezetekben, a szabadfoglalkozásúak szellemi csak a biztosítóval kötött külön megállapodás alapján vehetik igénybe a tb ellátásait. Kedvezően módosult a táppénzre vonatkozó szabályozás, s az özvegyi nyugdíj megállapítása is. NŐHET A KIVITEL Három év alatt harminc százalékkal nőhet a magyar mezőgazdasági kivitel - erről állapodtak meg a miniszterek a magyar-osztrák agrárkereskedelmi szerződésben. A kétoldalú kereskedelem egészében folyamatosan érvényesítik a vámcsökkentéseket - a magyar kivitelt előnyben részesítve. Az agrármegállapodással elhárultak az akadályok hazánk és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás közötti átfogó egyezmény törvénybe iktatása elől - mondta Szabó Iván pénzügyminiszter. Fidesz-fórum a városházán Nem csak fiataloknak — Annyi kérdésünk van, hogy két hétig sem szabadulnának — mondta az egyik résztvevő a Fidesz csütörtökön rendezett lakossági fórumán. A „magszólított” vendégek: Orbán Viktor, a párt parlamenti frakcióvezetője, Frajna Imre szociális kérdésekkel foglalkozó képviselő, Kósa Lajos képviselő, a párt egyik gazdasági szakértője és dr. Dorkota Lajos városunk alpolgármestere. A kétórás fórumon valóban rengeteg kérdés hangzott el, amire a Fidesz képviselői úgy igyekeztek válaszolni, hogy saját elképzeléseiket is imertessék. Szó volt a nyugdíj és a nyugdíjkorhatár emeléséről. Frajna Imre szerint a nyugdíjakat kellett volna csökkenteni, ha nem szavazza meg a parlament a nők emelését, nyugdíjkorhatárának ők is támogatták ezt, hozzátéve, hogy a korhatáremelés egyszázalékos munkanélküliséget jelenthet. A Fidesz a 14 százalékos nyugdíjemelés mellett voksolt, mert erre látott költségvetési garanciát. Orbán Viktor — ahogy mondta — „rövid kormánypárti beszédében” kifejtette: a munkanélküliség mértékéért nem a jelenlegi kormány a felelős, hanem a korábbi gazdasági irányítás, hiszen a foglalkoztatás nem gazdasági, hanem politikai kérdés volt. Éppen ezért nem tartotta stílusosnak, hogy „balról” támadják a kormányt. Hasonlóképpen védte a kormányt a korhatár emeléséért, mert szerinte népszerűtlen lépést vállalt ezzel, holott az csak ’95-től realizálódik, amikor a jelenlegi koalíció már (reméli!) nem lesz kormányzati pozícióban. A Fidesz lényegesnek tartja, hogy a nyugdíjrendszer minél előbb biztosítási alapon működjék. Az ifjúsági munkanélküliségről úgy vélték, elsősorban oktatási kérdés: használható szakmákra kell tanítani a fiatalokat, illetve „parkoltatni” kell őket az oktatásban. Az igazságtétel kérdésében Orbán Viktor kifejtette, alkotmánysértő javaslatot akkor sem fogadhatnak el, mégha morálisan egyetértenek vele. A párt a bűnnösök megnevezését szorgalmazza, és kezdeményezte egy vizsgálóbizottság létrehozását, azonban ezt az indítványukat a parlament leszavazta. — Az antiszemitizmust, a faj- és idegengyűlöletet szító erőknek a politikában nem lesz lehetőségük — vélte a frakcióvezető, aki szerint gazdaság gondjai jobban fennyegetik az országot, mint a szélsőséges eszmeáramlatok. Paktumnak minősítette az egyik hozzászóló az SZDSZ és a Fidesz szerdán kötött megállapodását. Orbán Viktor, a Fidesz egyetlen pártelnök-jelöltje így válaszolt: — Ez nem választási koalíció, megmarad a két párt közötti határvonal. Ketten külön erősebbek vagyunk, mint ketten együtt. A gazdasági helyzetet nagy világgazdasági válságahoz hasonlították. Idén az agrárszektor mély válságára kell felkészülni a fideszesek szerint, s talán ’95—96-ban várható a gazdaságban szerény mértékű növekedés. Béremelés a vasműben Hosszabb előkészítő tárgyalások után március 1-jén megállapodás született a Dunaferr Dunai Vasmű elnökvezérigazgatója és az érdekképviseleti szervezetek képviselőinek megbeszélésén az idei béremelésekről. Azoknál a társaságoknál, ahol a kollektív keretszerződést aláírták, 1993-ban a bérköltséget minimum 18 százalékkal kell növelni. Hogy a konkrét béremelés mértéke mennyi lesz az egyes szervezeteknél, társaságoknál, az a helyi ügyvezetők és az érdekképviseleti szervezetek képviselőinek tárgyalásai után derülnek ki. A béremelést visszamenőlegesen január elsejétől hajtják végre, s azt a márciusi fizetésekkel fizetik ki. Az érdekegyeztető tárgyaláson döntöttek a Dunaferr Dunai Vasműben alkalmazható minimálbérről, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak törzsbérének minimális összegéről is. Ez január elsejétől havi 9500 forint, az országban most érvényes havi 9000 forint minimálbérrel szemben. Tegnap délelőtt szerelték fel a Kábelkom Kft. szakemberei azt a parabolaantennát, amelynek segítségével fogható a Duna TV műholdas műsora. A program továbbításáról elvi megállapodás már van, így remélhetőleg márciusban már láthatják a műsort a központi antennával rendelkező nézők Nem csábít a „vérdíj” (3. oldal) Még egyszer megkérdezzük (4. oldal) Rendkívül(i) rövid közgyűlés Elfogadták a költségvetést Rendkívüli közgyűlést tartott pénteken Dunaújváros képviselő-testülete, mert kedden nem sikerült elfogadni a város költségvetését. A kibővített városgazdálkodási bizottság módosította a költségvetési tervezet néhány pontját, s előterjesztésre ajánlotta a kompromisszumos javaslatot. Eszerint ha a számításba vett, 3,2 milliárd forinton felüli többletbevételhez jut a város, akkor ebből biztosítják a szükséges összeget a közalkalmazottak és köztisztviselők 13. havi illetményéhez, a további bevétel viszont nem csupán 500 millió forint összeghatárig, hanem azon felül is fejlesztésekre fordítandó. Kimaradt az új tervezetből a Budai Nagy Antal úti közvilágítás, ugyanakkor egymillió forinttal több fordítható közművelődési célokra, környezetvédelemre pedig 650 ezer forinttal irányoz elő többet a költségvetés. Almási Zsolt polgármester ismertette a DÉDÁSZ üzemigazgatójának a közgyűléshez írt levelét, amely szerint jelenleg a Budai Nagy Antal úton rossz állapotú üzemi világítás van csupán. A DÉDÁSZ vállalja, hogy 1,3 millió forintos önköltséges áron megépíti ott a közvilágítást (a korábbi, el nem fogadott költségvetéstervezet kétmilliót szánt erre). Az ajánlattal élni fog a város — jegyezte meg a polgármester — ha többletbevételből lesz rá fedezet. Több képviselő indokolta, hogy miért nem támogatta szavazatával az előző tervezetet, s hogy az újat elfogadásra ajánlja. A meglehetősen rövid rendkívüli közgyűlés végül egyhangúlag megszavazta a város 1993. évi költségvetését. (csgy) Tisztázatlan képzés-kérdések Mire végeznek? A Lorántffy Zsuzsanna Szakmunkás- és Szakközépiskolában három év alatt ápolónőket, valamint négy év alatt érettségizett általános ápolónőket is képeznek. A most érettségiző évfolyam esetében gond, hogy nem tudja mindegyiküket alkalmazni a helyi kórház, mert nincs annyi ápolónőre szüksége, ahányan végeznek. Ezzel szemben évente tíz-tizenöt új embert tudna felvenni, olyanokat, akik értenek a számítástechnikához, ez adminisztrációs munkához, ugyanakkor jártasak az ápolástanban és értik az orvosi latint. Dr. Dlustus Péter orvos-igazgató és Csajtós István, a kórház dokumentációs osztályának vezetője javasolta a szakközépiskolának az ilyen jellegű képzés megszervezését. Az intézmény — diákjainak jobb elhelyezkedési esélyeit szem előtt tartva — hozzálátott a kiegészítő képzés bevezetéséhez. Ám mind a mai napig nem tisztázódott, hogy elkezdheti-e szeptembertől a kísérleti oktatást az iskola. — Iskolánk tantestülete a kórház igényeit figyelembe véve kidolgozott egy tantervet az érettségit tett ápolónőknek, — mondja Laufz Lajosné igazgatóhelyettes. Eszerint egyéves, ezen belü heti 32 órás képzéssel elméleti és gyakorlati számítástechnikát, továbbá angol nyelvet, általános igazgatási ismereteket és orvosi latint oktatnánk. A számítástechnikai gyakorlati oktatás a kórház számítóközpontjában történne. Akik elvégzik ezt a plusz egy évet, egészségügyi számítógépes felhasználó és adminisztrációs szakdolgozó képesítést kapnának. Pályázatunkat és a tantervet tavaly októberben megküldtük a Művelődési és a Népjóléti Minisztériumnak. A művelődési ágazat a Népjóléti Minisztérium véleményétől teszi függővé a kísérleti képzés engedélyezését, ám véleményezés mindmáig várat magára. A Népjóléti Minisztérium oktatási főosztályán dr. Bán Mária osztályvezetőtől azt a választ kaptuk, hogy a közalkalmazotti törvény népjóléti-egészségügyi ágazatra vonatkozó melléklete nem teszi lehetővé a szóbanforgó képzés megkezdését. Új szakképzés bevezetése előtt szakmává kell minősíteni az oklevélben feltüntetendő végzettséget. Talán a majd megszülető közoktatási törvény biztosít zöld utat a tervezett képzésnek. A székesfehérvári orvosfórumot követő sajtótájékoztatón megkérdeztük dr. Surján László népjóléti minisztert, aki megerősítette, hogy a számítástechnika használata általánossá vált az egészségügyben is, a számítógépek használatára a meglevő személyzetet kell megtanítani. Az ügy részleteinek ismerete nélkül elsősorban azt helytelenítette, hogy októbertől mostanáig nem rendeződött a kérdés. Az álláspontok, vélemények lehetnek különbözőek. Az is vitatható, hogy milyen képzés a célszerű a számítástechnika megismertetésére. De nem a diákok teendője meglelni a kijáratot ebből a zsákutcából. Csongor György o% Júliustól kedves(ebb) lesz a beteg Nem zárnak be kórházat Dr. Surján László népjóléti miniszter a székesfehérvári Vörösmarty Színházban tartott fórumot pénteken a megye orvosai számára, tájékoztatva a megjelenteket az egészségügyi reform helyzetéről és a tervezett további lépésekről. A teljesítmény-finanszírozásnak nevezett átálláshoz plusz hétmilliárd forintja van az egészségügyi tárcáak, mondta a miniszter, ami azt jelenti, hogy a második félévben 15 százalékkal több pénzt tud, immár a teljesítményeket is figyelembe véve juttatni járó- és fekvőbeteg-ellátást végző intézményekhez. A kórházak eddig évről évre megkapták a működésükhöz szükséges pénzt a társadalombiztosítástól függetlenül attól, hogy sok, vagy kevés betegük volt, s attól is függetlenül, hogy mennyi ideig tartott a gyógytartam. Az életbelépő új rendszer előfeltételeként kiszámítják, hogy most mennyibe kerül a társadalombiztosításnak egy-egy betegség kezelése, vagy műtét az adott kórházban. A második félévtől az így kiszámított költséget fizetik a ténylegesen ápolt betegek után. Bevételeikkel ezentúl szabadon gazdálkodhatnak a kórházak, így abban lesznek érdekeltek, hogy elküldjék a gyenge teljesítményt nyújtó orvosokat, hogy minél jobb híre legyen a kórháznak, ahová a betegek szívesebben mennek. A kórházi kezelés szükségességéről továbbra is a háziorvosnak kell dönte Dr. Surján László részletesen szólt az orvosi vállalkozásokról, kiemelve, hogy a törvényhozás az önkormányzatok alapfeladatává tette a lakosság egészségügyi ellátását. Ebből következően önkormányzati tulajdonban kell maradniuk az orvosi rendelőknek. Támogatandó a viszont, ha az orvos kiválik hivatali rendszerből és szaktudására építve vállalkozóvá lesz. Ez a modell, valamint a szabad orvosválasztás szükségessé teszi a védőnői hálózat megtartását, mert kell egy területi ellátást átfogó szervezet, amely például kézbentartja a védőoltások ügyét. A kérdésekre válaszolva a miniszter többek között kijelentette, hogy nincs alapja az olyan vélekedésnek, mely szerint túl sok az orvos és a kórházi ágy Magyarországon, ennélfogva sem kórházak bezárásával, sem létszámleépítéssel nem kell számolni. Cs. Gy.