A Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 26-34. szám)

1993-04-02 / 26. szám

VAUTUN-NYILATKOZAT Nem kell vagyonnyilatkozatot tenni, döntött szerdán az Alkotmánybíróság. Határozatuk indoklása, hogy az eltitkolt jövedelmek feltárására és adózhatóvá tételére az általános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem alkalmas. Teljes egészében alkotmányellenesnek minősítették a rendelkezéseket és megsemmisítették azokat. (A kormány május 31-ére tűzte ki a vagyonnyilatkozat beadásának határidejét - ami így elmarad.) JÓ KAPCSOLATOK Az osztrák köztársasági elnök látogatása kapcsán szögezték le vendéglátók és a vendég, Thomas Klestil, hogy a magyar-osztrák kapcsolatok talán sohasem voltak olyan jók és kiegyensúlyozottak, mint most. Intenzív tárgyalások folynak az illetékes minisztériumok között a közúti fuvarengedélyek és az Ausztriában dolgozó magyar munkaerők számáról. A vegyes vállalatok száma nő, a befektetett osztrák Tőke pedig eléri az 500 millió dollárt. KÉTÓRÁS SZTRÁJK Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak április 7- én a villamosipari dolgozók, amit a bányászok demonstrációkkal, nagygyűlésekkel támogatnak - jelentették be a bányászok és a villamosipari dolgozók szakszervezeteinek vezetői. A villamosipariak kedvezményes áramhasználati díja csökkenne, s igazságtalannak tartják a szerzett joguktól való megfosztást. A bányászoknak viszont - az erőművek és a bányák tervezett összevonása esetén - veszélybe kerülne a hűségpénzük, a szénjárandóságuk és egyéb szociális juttatásaik. A NAGY ADÓSOK Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság hozta ismét nyilvánosságra legnagyobb adósainak listáját. Tavaly december 31-én a kintlevőségek meghaladták a 94 milliárd forintot, ebből a késedelmi pótlék 15,5 milliárd forint. Az összeállításban azok a költségvetési szervek, vállalatok és szövetkezetek szerepelnek, amelyek adóssága meghaladja az egymillió forintot és legalább háromhavi járulékkal tartoznak. Százegy szervezet és százkét cég szerepel a listán. „KONNYO" CSŐDÖK A tavaly szeptember végéig bejelentett több mint háromezer csőd és csaknem nyolcezer felszámolás főleg az ipart érintette. A gépipar helyzete a legrosszabb, a gazdálkodók 4,7 százaléka ment csődbe, köztük az állami vállalatok 15 százaléka. Az ipari tárca tapasztalatai szerint a csődhelyzetbe került vállalatok privatizációja lelassult. A könnyűiparban egész iparágak morzsolódtak fel: gyapjúipar, kötőipar, len-kenderipar — most a cipőipar van veszélyben. A SZÜNETBEN A DIÁKOKNAK DÍJTALAN A BELÉPÉS! Van megrendelés, van munka, és mégis... 7 „Titokban” csődbe mentek Csődöt mondott, pontosabban öncsődöt jelentett múlt héten a Junior Cipőgyár. Az a gyár, amely híres volt a világszerte eladható, kiváló minőségű termékeiről. Olyan megrendelőknek dolgoztak — például német és olasz piacokra , akiknek „elég volt” egy kis esztétikai hiba, mondjuk egy csepp „túladagolt” ragasztó és máris selejtté minősítették a cipőt. A dolgozóknak sem volt pardon, hibás terméket nem adhattak ki a kezükből. S dolgoztak, ha kellett, akár hétvégén vagy ünnepnapon is, mert mire a kamion beállt az udvarra, készen kellett lennie a szállítmánynak. Ezek az emberek most értetlenül, tanácstalanul figyelik az eseményeket. Mondják: erre senki sem számított. Hogy mire? Azt ők sem tudják pontosan. A hír azonban terjed: kereshetnek maguknak másik munkahelyet. — Ha egyszer csődbe jutott a gyár, legalább annyi emberség, pontosabban bátorság lenne a vezetőkben, hogy elénk álljanak, és elmondják mi ez az egész, és mikortól küldenek el bennünket — mondják a tüzödei dolgozók, nevüket azonban nem adják a véleményükhöz. (Ahogy az ilyen esetben lenni szokott.) — Tudja mit nem értek: ha egyszer van megrendelés, van munka, miért megy tönkre a gyár? Eddig mindig ott volt az állásajánlatok között a Junior cipőgyáré — több cipőfelsőrész-készítőt fogadtak volna. Most meg ajtót mutatnak régi dolgozóiknak is. Március 3-án a teljes létszámot, 380 embert jelentették be a munkaügyi központhoz, eleget téve a 90 napos előzetes bejelentési kötelezettségnek. Nyilatkozni azonban sem az igazgató, sem a gazdasági igazgató nem hajlandó. Szeretnék, ha a csődértesítőben való megjelenés után hoznánk ezt a tényt nyilvánosságra, mert akkor lesz hivatalos a mostani hír, addig „titok”. Ennek ellenére az igazgatóság tagjai még mindig bizakodóak. Elvégre a csődbejelentés önmagában még nem jelent teljes csődöt, a gyárkapuk bezárását. Lehet, hogy egyezségre tudnak jutni a hitelezőkkel, talán a kintlévőségeik behajtására is találnak módot. Talán akkor a mostani létszám felével dolgoztatva nyereségessé is lehetne tenni Dunaújvárosban a cipőgyártást. Csakhogy túl sok a talán. Ez a véleménye a gyár átalakításával korábban megbízott cégnek is. Számba vették a Juniornak, mint magánvállalatnak a fennmaradási lehetőségeit, s szakvéleményük szerint nem érdemes erőltetni a privatizálást. Állami vállalatként már csődöt jelentettek — önállóan nem állnák meg a helyüket. Milyen jövő vár ezek után a cipőgyárra? Körmendi Erzsébet Döntöttek a feltételekről képzésre százmillió A megyei munkaügyi tanács ebben az évben először április 30-i benyújtási határidővel hirdeti meg a munkahelyteremtő beruházások támogatására pályázatát, amit a második fordulóban augusztus végi benyújtási határidő követ majd. Erről és a támogatási feltételekről is döntöttek a keddi ülésen a munkaadók, munkavállalók és az önkormányzatok képviselői. Az idén vissza nem térítendő állami támogatásra ne számítsanak a pályázók. Az egy munkahely teremtésére, illetve egy munkanélküli foglalkoztatására adható támogatás összegét függővé tették attól, hogy milyen támogatást igényel a pályázó (a második pályázati körben érvényes hitelgarancia-költség átvállalása esetén 150 ezer, a kamatátvállalás esetén 200 ezer, a visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatásnál 300 ezer forint támogatásra számíthatnak). Ismertté vált az Országos Munkaerőpiaci Bizottság döntése az Országos Foglalkoztatási Alap felosztásáról. Az idén ebből Fejér megye 333 millió forintot kap, bár elképzelhető, hogy ez az összeg növekedni fog. Ebben az évben a megyei keretben a legnagyobb összeggel a képzés elősegítése, támogatása szerepel: 100 millió forintot szánt erre a célra a tanács. A közhasznú foglalkoztatást vállalók és a munkahelyteremtő beruházások támogatására pályázók 89— 89 millió forintra számíthatnak. Jóval kevesebb jut a vállalkozóvá válás segítésére, a foglalkoztatást bővítő támogatásokra, a korengedményes nyugdíjazásra, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás támogatására nyújtott összeg meghatározásakor figyelembe vették a korábbi gyakorlatot és az igényeket is. T. Sz. Boszniában jártunk. A Máltai Szeretetszolgálat dunaújvárosi csoportja által összegyűjtött segélyszállítmányt vittük Oresjébe, a bosnyák frontfaluba. A stáb: Csáti József, Kiss S. Anna, Hoppál György, Klimkó Attiláné, Pankász József, Szűcs Ferencné, és Tarádi Tamás. Aki hiányzik a képről - természetesen - fotóriporterünk, Lázár Zsolt. (Riportunk a 3. oldalon található.) Jogtanácsos „süti'' a kenyerünket Kenyérgyárból kft. Elterjedt a hír, hogy magánkézbe kerül a dunaújvárosi kenyérgyár. Igaz-e? — kérdeztük Rozs Istvánt, Dunaújvárosi Sütőipari Válalalat egykori igazgatóját, az ÁVÜ által kijelölt és privatizációval megbízott vállalati biztost. Megtudtuk, hogy mire ezek a sorok megjelennek, már a Dunaújváros— Ercsi Sütőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. működik a vállalat helyén, annak jogutódjaként. A vállalat privatizációját megelőző „fogyókúra” során levált és kft.-vé alakult a pusztaszabolcsi sütőüzem, a eladta a vállalat a cecei és sárbogárdi kenyérgyárat (utóbbi helyen az új tulajdonos felmondott a korábban alkalmazott húsz dolgozónak). Az enyingi sütőüzem privatizációs pályázata most zajlik, így az április elsejével megalakult — ha az ÁVÜ magadja addig a jóváhagyását — kenyérgyári kft. vagyonához a dunaújvárosi és ercsi sütőüzem, a helyi karbantartó telep, a raktárnak használt Baracsi úti malomépület, továbbá a helyi Duna-Malom Kft.-ben és egy sütőipari gépeket gyártó és forgalmazó kft.-ben levő üzletrészek tartoznak. Ezek együttes értékét 73 millió forintra becsülte a megbízott vagyonértékelő cég. tos Rozs István vállalati bizsajnálattal említette, hogy a vállalati alkalmazottak érdektelensége, valamint egy időközben hozott ÁVÜ- döntés meghiúsították a tervezett dolgozói tulajdonszerzést, így a mintegy négyötöd részben állami, egyötöd részben önkormányzati tulajdonú sütőipari pályázatát kft. privatizációs egy magánszemélyből és hat termelőszövetkezetből álló vállalkozói csoport nyerte meg. A nyertes pályázó dr. Tóth László dunaújvárosi jogtanácsos a várhatóan május elején lezajló birtokba adási eljárást követően a kft. tulajdonának felét szerzi meg; a másik 50 százalékon az adonyi, baracsi, dunaújvárosi, nagykarácsonyi, perkátai és pusztaszabolcsi termelőszövetkezetek egyenlő arányban osztoznak. Részletes üzleti tervét csak a birtokba adást követően hozza nyilvánosságra dr. Tóth László, de előzetes információként elmondta, hogy a tulajdonát képező két sütőüzem feladata marad kenyérrel és pékáruval ellátni a várost és környékét Bővíteni kívánja majd a kibocsátott termékek választékát és minőséget javító fejlesztéseket is tervez. Mindehhez számít a cégnél foglalkoztatottak további munkájára és szaktudására. — Csongor — Kerek ez a (sok) zsemle... Reméljük, a kft.-é sem lesz szögletes (és drágább) Előminősítő tender egy év múlva Napirenden a Duna-híd A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közútfejlesztési főosztálya dolgozik a Székesfehérvár—Dunaújváros—Kecskemét közötti gyorsforgalmi út kialakításán. Ennek az útnak a koncessziós pályázatba nem eső szakaszára most adnak nyomvonalvezetési tervezésre megbízást a legjobb ajánlatot benyújtó cégnek. A dunaújvárosi Duna-híd és a hozzá csatlakozó mintegy húsz kilométernyi út beruházásának előkészítésén is dolgozik a minisztérium. Márkotay Sándor osztályvezető-helyettes tájékoztatása szerint körülbelül még egy év szükséges ahhoz, hogy meghirdethető legyen a koncessziós pályázat előminősítő tendere. Ettől számítva további egy évre van szükség az eljárás lebonyolítására és a munka megkezdésére.