A Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 35-43. szám)

1993-05-04 / 35. szám

SZIGORÚ ENGEDMÉNY Az EK illetékes bizottsá­ga péntek éjféltől feloldot­ta a magyar élőállat- és hússzállítmányok - állat­egészségügyi okokból el­rendelt - beviteli tilalmát. Ennek fejében Magyaror­szág vállalta az EK szigo­rú állategészségügyi előírá­sainak betartását, a kettős bizonylatolást és az expor­tálás előtti 15 napos ka­rantént. SIKERES TÁRGYALÁS Mégis lesz hitelmegálla­podás az IMF-fel, mégpe­dig másfél éves - ezt a hírt közölte Szabó Iván pénzügyminiszter telefonon washingtoni tárgyalásai so­rán. A pénzügyminiszter op­timista, a 600—700 millió dolláros megállapodást várhatóan júniusban írják alá Budapesten. Az MNB elnöke, Bod Péter Ákos el­mondta, az új­­ hitelek első­sorban a pénzügyi intézmé­nyek átalakítását, a ban­kok, ezzel a mögöttük álló vállalatok konszolidációját szolgálnák. ADÓBEVALLÁSAINK Több mint kétmillió sze­mélyijövedelemadó-beval­­lás, 397 ezer egyéni vállal­kozó és több mint 120 ezer társas vállalkozás adóbe­vallása érkezett ez idén az adóhatóságokhoz. Az adó­zóknak több mint egyhar­­mada igényelt vissza a be­fizetett adóelőlegekből, az APEH eddig 6 milliárd fo­rintot utalt vissza az adó­zóknak. A legmagasabb jövedelmet bevalló magán­­személy 700 millió forinthoz jutott 1992-ben. ALAPÍTVÁNYOK MEGSZÜNTETÉSE A múlt év második felé­ben több mint 6000 alapít­vány működésének törvé­nyességét vizsgálta meg a Legfőbb ügyészség. Tizen­öt esetben az alapítványok megszüntetését kezdemé­nyezték a bíróságokon, s további hat kereset benyúj­tását is tervezik. Az ügyé­szek találkoztak manipula­tív céllal létrehozott ala­pítványokkal is: több me­gyében az átalakulás, illet­ve a privatizáció előtt álló vállalati vagyo­­ egy részét mentették ki alapítványok létrehozásával. Átadják a vagyont A törvények értelmében 300 milliárd forintnyi va­gyont kell átadni a társa­dalombiztosításnak. Az Ál­lami Vagyonügynökségnél már folyik az átadás elő­készítése, de vannak még nyitott kérdések, például nem lehet tudni, hogy pon­tosan melyik szervezetnek, milyen ütemezésben kell át­adni. Ezeket a kérdéseket a vagyonátadás megkezdé­se előtt egyértelműen kell rendezni. Pártelnök a katedrán képviselők látogatása Pénteken Dunaújváros ön­­kormányzatának volt Pető Iván, az vendége SZDSZ elnöke és két képviselőtársa: Lotz Károly és Wekler Fe­renc. A Széchenyi gimná­ziumban Pető Iván az érett­ségi előtt álló negyedikesek­nek tartott történelemórát. Témája: az ötvenes évek gazdaságpolitikája. Ezt kö­vetően Pető Iván és Lotz Károly a papírgyárban a vállalat vezetőivel a papír­ipar helyzetét, az átszerve­­­­zés gondjait vitatta meg. A következő állomás a Dunai Vasmű volt, ahol szintén az iparág és a vállalat helyzete volt a téma. Kedvezett a nyárias idő a Duna-parti sétának; Almá­si Zsolt polgármester tájé­koztatta a vendégeket a ter­vezett Duna-híd és a közfor­galmi kikötő építéséről. Ebéd után — ahol már a helyi SZDSZ-esekkel is találkoz­tak a parlamenti képviselők —­ Wekler Ferenc, az Ország­­gyűlés önkormányzati és közbiztonsági bizottságának elnöke Sípos Gyula városi rendőrkapitánnyal az önkor­mányzatok és a rendőrség kapcsolatáról, valamint a készülő rendőrségi törvény­ről cserélt véleményt. (A lá­togatás tapasztalatairól kér­deztük Pető Iván pártelnö­köt. A vele készített interjú lapunk 3. oldalán olvasható ) Almási Zsolt, Wekler Ferenc, Sípos Gyula, Lotz Károly és Pető Iván a Duna-parti sétán Első ízben Magyarországon Régiók tanácskozása Az európai régiók negy­ventagú elnöksége pénteken Székesfehérvárott tartotta soros ülését. Az Európa Ta­nács keretei között működő szervezet a kormány és a te­lepülések között „elhelyez­kedő”, demokratikusan vá­lasztott regionális önkor­mányzatokat (tartományok, megyék) fogja össze. A szer­vezet elnökségébe tavaly be­választották P­a­á­l Hubát és Simon Imrét, Fejér, illetve Békés megye közgyű­lésének elnökeit. Az európai régiók tanácsá­nak elnöksége most első al­kalommal tartotta ülését ke­­let-közép-európai országban. A megyei művelődési köz­pontban tartott tanácskozá­son többek között olyan szervezeti kérdésekről esett szó, melyek az Európai Kö­zösséggel való együttműkö­dés felgyorsítását célozzák. Döntöttek arról is, hogy a középszintű önkormányzatok tisztségviselői és szakemberei számára tanfolyamokat szer­veznek, melynek költségeit maga a szervezet állja majd. A negyventagú testület a tanácskozás befejeztével Bu­dapestre látogatott. Az el­nökség tagjait a Belügymi­nisztériumban B­o­r­o­s­s Pé­ter belügyminiszter fogadta. Közgyűlést tart a Dunapack Rt. Fontos döntések várhatók Közgyűlést tart ma a Du­napack Részvénytársaság, amelynek 60 százalékban az Állami Vagyonügynökség, 40 százalékban Thomas Prinz­­horn osztrák papírgyáros a tulajdonosa. A közgyűlésen számba veszik a tavalyi év mérlegét, meghatározzák az osztalék mértékét, továbbá vizsgálják az első negyedévi eredményeket. Ez meghatá­rozhatja egy-két termelőegy­ség további sorsát is.­­Ez utóbbival­­ kapcsolatban dr. Boldizsár István, a rész­vénytársaság gazdálkodási igazgatója múlt pénteken csak annyit mondott: elége­dettek az eredményekkel. a Határozottan cáfolta azokat híreszteléseket, amelyek szerint a veszteséges üzeme­ket — például a dunaújvá­rosi Finompapírgyár Kft.-t — le akarják állítani. Erre az évre ugyanis a dunaújvá­rosiak olyan tervet készítet­tek, amely a tavalyinál lé­nyegesen kedvezőbb ered­ménnyel kecsegtet. Nehézségeikért a kormányt okolta dr. Boldizsár István, mivel nem teszik meg a szük­séges lépéseket a hazai ipar védelméért, szabadon áram­lanak be az országba kül­földi író-nyomó papírok. A Thomas Brinzhorn érdelke­­­­­it firtató kérdésekre a követ­kezőket mondta dr. Boldizsár István: „Az osztrák és a ma­gyar tulajdonos között nincs érdekkonfliktus. Mindkét fél a részvénytársaság, ezen be­lül a Finompapírgyár Kft. életben tartására törekszik.” Azonban mint megtudtuk, a jelenleg 40 százalékos ré­szesedésű osztrák fél nem elégszik meg ennyivel, most folynak a tárgyalások arról, hogy részesedését 50 száza­lék fölé emeljék. K. E. Ma: közgyűlés Telek-kérdések Közgyűlést tart ma­ dél­után Dunaújváros képviselő­testülete. A polgármester be­számolóját követően a tes­tület ismét napirendre tűzi a taxiengedélyek maximálá­sáról szóló rendeletterveze­tet. Dönt a testület a Kék Duna Áruház és a Budapest Bank majdani székháza kö­zötti ezer négyzetméteres te­lek eladásáról, melyen a P. P. Mengold’s Kft. építené a üzletházat. Ismét foglalkozik közgyűlés a malátagyár építésére fenntartott Szalki­­szigeti telek ügyével, amely­re használati jogot kér a külföldi partner. Állást kell foglalnia a testületnek dr. Izsák Gyula képviselő in­dítványáról, amely kezdemé­nyezi a Barátság városrészi szociális otthon építésének elhalasztását. Módosítja közgyűlés a város költségve­­­tését a társadalombiztosítási választás kiadásai, és a kór­házfelújítási költség átcso­portosítása miatt, majd dönt a dunaújvárosi Idegenforgal­mi Hivatal vezetői állására kiírandó új pályázatról. Ragyogó napsütésben Hangulatos , ragyogó napsütés is közr­ejátszott abban, hogy május elsején benépesült a Duna-part. A vállalati sza­­b­adidőparkokb­an már kora délelőtt „telt ház” volt, vi­dám hangulatban múlatták a majálisozók az­ időt. Az al­só Duna-parton a szocialis­ták szerveztek kötetlen ma­jálist: gulyásleves, birkapör­költ, sör várta a szépszámú érdeklődőt. Kispályás foci­mérkőzések, helybéli zeneka­rok és előadók bemutatko­zása színesítette a progra­mot. A gyerekek is jól érez­ majálisok fék magukat, hisz játékos foglalkozásokkal várták őket, s a legügyesebbek különféle díjakat vehettek át. Délután dr. Kovács Pál országgyűlé­si, dr. Kálmán András és Pálfalvi János önkormány­zati képviselőik „látták ven­dégül” egy kis beszélgetésre az érdeklődőket. A kötetlen eszmecsere során szóba ke­rültek az ország és a város gondjai, a megoldásra váró feladatok. sok A kora estig tartó maják­­mindenhol nagyszerű hangulatban értek véget Vállalkozó orvosok? (2. oldal) Mondvacsinált hfis (5. oldal) Nem szabad felelőtlenül ígérgetni Vásárra viszik a Május elseje előestéjén a társadalombiztosítási önkormány­zatok három hét múlva esedékes választása előtt választási nagygyűlést rendezett az MSZOSZ a Bartók színháztermében. Sándor Lászlót, az MSZOSZ egészségbiztosítási önkormányza­ti listájának vezetőjét, előadása után kérdeztük a társadalom­­biztosítási önkormányzatok létrejöttének fontosságáról. • Ha lezajlanak a vá­lasztások, s ha megalakul­­­nak a nyugdíjbiztosítási, il­­­­letve az egészségbiztosítási­­ önkormányzatok, vajon mi­­ történik azután? Nyugdíj­­emelés lesz, lesznek olcsóbb gyógyszerek, vagy válik az egészségügyi jobbá ellá­tás? — Sajnos ez egyszerre nem megy. Aki ma a vá­lasztásra készülve elhiteti az emberekkel azt, hogy egy­két hónap alatt alapvető változásokra sor kerülhet, az szándékosan, vagy tudat­lanul, de nem mond igazat. Tisztességesebb azt mondani, hogy nem tudunk átütő és alapvető változtatásokat el­érni rövid távon. Egyet ígérhetünk, végre tisztessé­ges kép lesz arról, hogy a társadalombiztosítás címén befizetett munkáltatói és munkavállalói járulékok ho­va kerülnek. A pénzfelhasz­nálás társadalmi ellenőrzése bérüket teremtődik meg a választás sikeressége esetén. — Melyek azok a terüle­tek, ahol az MSZOSZ min­denképpen változtatni sze­retne? — Két konkrét mindenképpen lépni esetben kelle­ne. Az egyik, ha létrejönnek az önkormányzatok, az első dolgunk lesz a nyugdíjeme­lés mértékét felülvizsgálni. A másik pedig a nyugdíjkor­határ kérdése. Nem tekint­jük befejezett ténynek, hogy a nők emelése nyugdíjkorhatárának elkezdődne két év múlva. Ebben a foglalkozta­tási és szociális helyzetben, amikor fiatalok ezrei kerü­l­ (Folytatás a 3. oldalon.)

Next