A Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 52-60. szám)
1993-07-02 / 52. szám
KÖZEGYEZKEDÉS A közalkalmazottak béremeléséről július 16-án kezdődnek a tárgyalások kormány és a közalkalmaazotti sztrájkbizottság képviselői között. Pillanatnyilag kevés az esély a megegyezésre, mivel egyik fél sem enged álláspontjából. A sztrájkbizottság továbbra is követeli az intézmények működőképességéhez szükséges anyagi eszközöket és a jövő évi béremelést. Ezzel szemben kedden Szabó Iván pénzügyminiszter megerősítette, hogy 1994-ben nem vezetik be a közalkalmazotti bértáblát. A KORMÁNY FELELŐS Nem fogadták el az Érdekegyeztető Tanács szerdai plenáris ülésén a munkaadók és a munkavállalók képviselői az általános forgalmi adó módosítása és a pótköltségvetésre benyújtott terveket. A törvényjavaslatokkal kapcsolatban mindkét oldal a kormány felelősségét hangoztatta. Úgy vélik, hogy érdemi vitát csak a kormány jövő évi gazdaságpolitikai elképzeléseinek az ismeretében kezdhetnek. HATARZAR A Győr-Moson-Sopron megyei mezőgazdasági szövetkezetek a határátkelők lezárására törekednek. A tervezett demonstrációval a kormányzattal szembeni elégedetlenségüket akarják kifejezni. Május 25-én sürgős kormányzati intézkedést kért a Teszöv - elsősorban a jövedelmezőség javítására de eddig válaszra sem méltatták őket. TÖRVÉNYES HULLÁMHOSSZ A kormánynak rendeletben kell meghatároznia a frekvenciaelosztással kapcsolatos döntés ismérveit, legkésőbb július 31-ig. Ezt a döntést hozta az Alkotmánybíróság, amikor frekvenciagazdálkodásról a szóló, a parlament által április 27-én elfogadott, de még nem kihirdetett törvény alkotmányosságát vizsgálta. A bírák szerint a törvény nem alkotmányellenes. AUTO-ADÓK Tíz százalék fogyasztási adót kell fizetni a külföldről behozott 1600 cm3-nél nem nagyobb, katalizátoros motorral hajtott gépkocsik után, ha az nem régebbi négy évesnél. Tizenkét százalék terheli a katalizátor nélküli, illetve 1600 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú autókat. A jövedéki törvény módosítása július 1-jétől érvényes. Ugyancsak július 1- jétől nem minősül használt terméknek a négyéves, vagy annál fiatalabb kocsi. A fogyasztási adó számításához az autó vámértékét veszik alapul. CSURKA RÖNTGENJE Csurka István ígéretéhez híven „átvilágította” magát a Magyar Fórum legújabb számában. Az író-politikus elismeri, hogy kapcsolatban állt a titkosrendőrséggel, és 1957-ben, letartóztatása után aláírta a beszervezési papírt. „Mentségére" felhozza, hogy kényszerítések és fenyegetések hatására adta be a derekát, és jelentéseivel soha, senkit sem árult el. Tiszta utca, rendes strandV Leltárt a vagyonról! Ne tárgyalja a közgyűlés az Idegenforgalmi Hivatal vezetői állása betöltésének ügyét, javasolta Antal Lajos a keddi közgyűlés kezdetén, arra hivatkozva, hogy a kulturális bizottság még nem tárgyalt az ügyről, s pályázó sem felelt meg egyik feltételeknek. A javaslat nem a kapott támogatást, a testület az ülés végén — a nyilvánosság kizárásával — meghozta döntését: Oláh Lászlót nevezte ki a hivatal vezetőjének. Sokadszor tárgyalt a szemétszállításról a testület. Vita után módosították a helyi rendeletet, amely a köztisztaság és a szemétszállítás feltételeit szabályozza. A módosítás már nem biztosít monopolhelyzetet a Dunaújvárosi Városgazdálkodási Rt.-nek, lehetővé teszi, hogy az önkormányzat pályázatot hirdessen a feladatok ellátására. Arról is döntött a közgyűlés, hogy a városias beépítésű területeken július 1-jétől helységenként öt forinttal nő a szemétszállítás díja. Ennek oka, hogy a DVG Rt. munkába állít egy hulladékgyűjtő és konténermosó Így lehetővé válik a gépet heti négy alkalommal történő szemétszállítás. A díjemelkedés másik oka, hogy nőtt a háztartási szemét mennyisége. Dr. Wittman Károly ellentmondást látott abban, hogy miközben széles réteek életszínvonala romlik, nő háztartási hulladék. A magyarázat: sokan váltanak ki vállalkozói tevékenységet, s némely vállalkozás is gyarapítja háztartási szemétként az elszállítandó hulladékot. Mielőbb el kellene készíttetnie az önkormányzatnak a vagyonleltárát, érvelt dr. Dorkota Lajos. Ha ez elkészült volna, akkor nem most derült volna ki, hogy ötmillió forint jelzálog terheli (az oktatóbank elkészültéig) a Rudas László Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközép Iskolát. Az intézmény fenntartója mindig is a város volt, de a mostani tulajdonjogi rendezésig megyei tanács, majd közgyűlés ingatlana volt. Jóváhagyta a testület az idei költségvetés néhány tételének módosítását, valamint néhány tétel átcsoportosítását. Elvetette viszont Antal Lajos és Gábor javaslatát, Blaskovics hogy szabad strand használhatóvá a tétele érdekében a medret kotortatni kellene. Zsolt polgármester és Almási Gál Zoltán, a városfejlesztési iroda vezetője válaszaikban elmondták: a folyamatban levő vizsgálat eddigi megállapításai szerint a pangó vízben elszaporodott baktériumok miatt van fertőzésveszély. A kotrás — amellett, hogy költséges — önmagában nem lenne elegendő. Megfelelő keresztmetszetű, s alacsony Duna vízállásnál is üzemképes műtárggyal kellene átfolyást biztosítani a strand és a kikötői öböl között. Mindezek költségeit akkor lehet hozzávetőlegesen megadni, ha elkészül a dunai szigetvilág, a strand, a horgásztanya és a környék rendezésének koncepciója, melyen dolgozik egy háromtagú bizottság. Cs. Gy. így döntöttek Kamatmentes szociális kölcsön nyújtható — kérelemre — annak, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került és aki számára ez a támogatási forma hatékony segítséget jelent. A kölcsön legmagasabb összege 50 ezer, különösen méltánylást érdemlő esetben 100 ezer forint lehet. A visszafizetés maximális ideje 36 hónap. Irodává alakul július 15-i hatállyal a gazdasági és a szociális titkárság, szélesebb körre terjednek ki a közgyűlés által a polgármesterre átruházott hatáskörök. A gabonaforgalmi vállalat a Szalki szigeten levő, csaknem telkét tízezer négyzetméteres négyzetméterenként 3150 forintra értékelte, ami megegyezik az önkormányzat értékelésével. Így a 31 millió 430 ezer forintos telekértéket jóváhagyta a közgyűlés. Augusztusban bezárják a kapukat . Vakáció az oviban Mint minden esztendőben, az idén is augusztusban zárják be kapuikat a város óvodái, ilyenkor mennek szabadságra az óvónők, dajkák. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a szünet ideje alatt egy óvoda tart nyitva a városban, ami az előzetes felméréseknek megfelelően elegendő. Idén a Ságvári Endre Általános Iskola mögött levő 15-ös számú kis óvoda lesz nyitva augusztus 1-jétől. A szülők befizetései alapján a szünet első hetében 22 gyermeket kell fogadniuk, a következő hetekben ennél kevesebb gyermeket visznek ki a szülők, akik nem tudnak szabadságot kivenni, és gyermekük nyaraltatását másként sem tudják megoldani. Aki nem jelezte ugyan, hogy igénybe kívánja venni az ügyeletes óvodát, de időközben változnak a körülményei és gyermekének felügyeletét az óvodára akarja bízni, annak a kijelölt ügyeletes óvoda vezetőjénél kell ezt bejelentenie. Az Országos Erdészeti Egyesülés szervezésében alsó-szászországi mezőgazdászok látogattak a hét elején Magyarországra. Az egyhetes program részeként szerdán Rácalmáson járt az ötven tagú küldöttség. A mezőgazdaság helyzetén és a hazánkban honos növényi kultúrákon kívül kíváncsiak voltak Dransfeld testvérközségére is Számla teszi a kofát? (3. oldal) Utolsó utáni alkalom (5. oldal) A bűztű aratását a hagyomány szerint Péter-Pál napján szokás elkezdeni. Bár az aszály miatt az ország több termelőszövetkezete már korábban kénytelen volt elkezdeni az érett - néha túlérett - kalászok betakarítását, megyénkben elsőként az adonyi tsz tábláin indultak el a kombájnok hétfő reggel A termelés hatása a létszámra célért A Dunaferr Rt. tevékenységét felügyelő bizottság legutóbbi, június 24-én megtartott ülésén a szervezeti és működési szabályzat áttekintésén kívül a vállalat humánpolitikájával foglalkoztak a résztvevők. Ez utóbbival kapcsolatban fontosnak tartották, hogy a jövőben a teljesítmény- és minőségorientált foglalkoztatás kerüljön előtérbe a szociálpolitikai megfontolásokkal, álhumánus szociális juttatásokkal szemben. A bizottság tagjai azt ajánlották a részvénytársaság ügyvezetőinek, hogy vizsgálják felül a szociális juttatások körét és szüntessék meg azokat, ame juttatni lyek nem érik el a kívánt célt. A vállalatcsoport valamennyi társaságánál — úgymond — jelenléti díj helyett a végzett munkáért kapjanak fizetést a dolgozók. S annak ellenére, hogy a vasműben leépítések nem várhatók, a felügyelő bizottság részletes kimutatást kér arról, hogyan alakult a társaságok termelékenysége, s ennek milyen hatása van, illetve lesz a létszám alakulására. Mint megtudtuk, az igazgatóság ma tárgyalja a vállalat humánpolitikájának részletkérdéseit, bővebb tájékoztatás ezt követően várható. Részeredmény a részfoglalkoztatásról Mi van, ha nincs munka A munkaügyi tanácstól kért segítségeit a közelmúltban a Dunaferr Lemezalakító Kft. Menyhárt Ferenc ügyvezető tájékoztatása szerint szeretnék, ha a decentralizált foglalkoztatási alapból részmunkaidős foglalkoztatás-támogatásban részesülne a társaság Bár az embargó okozta kár is jelentős, mert a termékek nem — vagy csak többletköltségekkel terhelve — jutnak el a fogyasztókhoz, a gondot inkább a spirálcsőgyártó üzemben dolgozók foglalkoztatása jelenti. Mint arról már fél évvel ezelőtt beszámoltunk, az üzem rendelésállománya minimális, vannak időszakok, amikor egyáltalán nem tudnak munkát adni a dolgozóknak. Ha van mit csinálni — mint például most —, akkor három műszakban termel az üzem. Az állásidőket fedezendő pályázta meg a lemezalakító a munkaügyi tanács támogatását. Elbocsátani ugyanis nem szeretnének a spirálos 120 dolgozó közül egyet sem,a kiesett időket viszont pótolnia kellene valahonnan. A segítség egyelőre függőben maradt, mert az idei évre rendelkezésre álló összegeket már szétosztották a decentralizált foglalkoztatási alap kimerült, s újabb összegek juttatásáig nincs mit szétosztani a megyében. Menyhárt Ferenc szerint az ügy még nem zárult le. Pillanatnyilag a pályázat részletes kidolgozásán munkálkodnak. Ugyanakkor a részvénytársaságnak június végéig kellett volna eldöntenie, szüksége van-e egyáltalán a spirálcsőgyártó üzemre Végleges válasz azonban még nincs erre a kérdésre, az ügyvezető elmondása alapján július közepén dől el, mi lesz az üzem és az ott dolgozók sorsa. Az ajándékozás sem mindig hasznos igenek és nemek A malátagyár felépítéséhez szükséges 10 hektárnyi földterület tartós bérbe adásáról döntött szerda délután — ülésének napirendjeként — a város gazdasági bizottsága. A képviselők 1600 forintos négyzetméterenkénti árat tartanának elfogadhatónak, úgy, hogy az infrastruktúra kiépítése ne az önkormányzatot, hanem a vállalkozót terhelje. Az épülő Budapest Bank és a Kék Duna áruház közötti terület hasznosításáról is döntöttek: egy részét az OTP kapta meg székházépítésre, másik részét pedig a PP Mengold’s nyerte el üzletház létrehozására. Egy vállakozó a vásártér üzemeltetésére adott be pályázatot a gazdasági titkárságra. A bizottság tagjai azonban nem tartanák célszerűnek a tér vállalkozásba adását, ezért a kérelem elutasítása mellett határoztak. Lemondtak a Magyar Villamos Művek Rt. 3,3 millió forint értékű részvényeinek elővásárlási jogáról, s hasonlóképpen elzárkóztak az OVIT 50 milliós részvényeitől. Nem támogatták a DDGÁZ azzal kapcsolatos kérelmét, hogy az önkormányzat adja át a közpénzen és lakossági hozzájárulással épült gázvezetékeket a gázműnek. Mivel a törvény szerint ezeknek, vagy önkormányzati, vagy állami tulajdonban kell lenniük, a város nem „ajándékozhatja” oda a DDGÁZ-nak. Hasonlóan nemmel szavaztak a Medisoft földhasználati kérelméről a képviselők, a kft. ugyanis ibutikot szeretett volna építeni a rendőrség igazgatásrendészeti osztálya melletti egyébként is kicsi parkoló helyén. A Junior Cipőgyár csődegyezségét helyben hagyta a gazdasági bizottság. A munkahelyek megtartása érdekében a mintegy 200 ezer forintnyi adóhátralékot a megállapodás szerint, később kell kifizetnie a gyárnak. Egyetértettek továbbá azzal is, hogy a Dunaújvárosi Televízió fejlesztéséhez 4 millió forint kamatmentes kölcsönt nyújtson az önkormányzat.