A Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 87-107. szám)

1993-11-02 / 87. szám

RÖVIDEN Változóan felhős, párás, ködös idő várható, számot­tevő csapadék nélkül. A nappali hőmérséklet 8 és 13 fok között lesz. Antall József jól van Antall József miniszter­­elnökön október 14-én au­­tológ törzssejt (őssejt) transzplantációt hajtottak végre Kölnben. A kezelés menetrendje az előre meg­határozottaknak megfe­lelően alakult. A minisz­terelnök mind pszichikai­­lag, mind fizikailag igen jó állapotban van. A fehér­vérsejtek száma kielégítő. Amennyiben váratlan fejlemény nem következik be, a beteget a hét végén, vagy a jövő hét első napjai­ban elbocsátják. Csökkenő termelés A vártnál lényegesen kedvezőtlenebb gazdasági folyamatok következtében az idén 0,5-1 milliárd dol­lárral növekszik az ország külső nettó eladósodása. Ezt állapítja meg a PM e­­lemzése, amely szerint a bruttó hazai termék várha­tóan 1-3 százalékkal esik vissza ebben az évben. Ha­sonló mértékben csökken a bruttó hazai termelés is. Törékeny növekedés Hegyháti József szemé­lyében új helyettes állam­titkára van az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­umnak — jelentették be a tárca sajtótájékoztatóján. Törékenynek látszik az i­­parban megindult növeke­dés. Az elmúlt évi export­­növekedés szükségszerű­en bizonyult rövid távú­nak, mivel az a vállalatok szűk tartalékainak felhasz­nálására támaszkodott. Parlament és a médiák Az Országgyűlés sür­­­­gősséggel foglalkozzon a közszolgálati rádió és tele­­­­vízió felügyeletének, tár­­­­sadalmi ellenőrzésének ? kérdésével, és alkosson át­­­­meneti jogszabályt az átfo­­­­gó médiatörvény megszü­­­­letéséig — javasolta Gál­­ Zoltán, a szocialisták frak­­­­ció­vezetője a hétfői or­­­­szággyűlési ülésen. Legyen miből őriztetni... Variációk (lak)tanyára A volt szovjet laktanya épü­leteit a kormány 1991-ben az önkormányzatnak adta a főis­kolai centrum építésére. Mivel a beruházásra még nincs elég pénze a városnak, a terület át­meneti hasznosításáról ma ha­tároz a közgyűlés. A laktanya területén az el­múlt három évben — az őrzésé­vel megbízottakon kívül — nem volt helye senkinek. Az épületek kihasználatlanul áll­tak, állapotuk mára kritikán aluli: a tartófalak megrepedtek, az ablaküvegek kitörtek, a ve­zetékek lógnak. Az épületek, valamint a terület további rom­lásának megakadályozása érde­kében — a gazdasági bizottság véleménye szerint is — az át­meneti hasznosításáról gondos­kodni kell. A városfejlesztési iroda ja­vaslata szerint mindenekelőtt azoknak az önkormányzati fel­adatoknak kell helyet adni, amelyeket eddig nem volt hol megoldani. Például gondolkod­nak a hajléktalanok ottani elhe­lyezéséről, valamint egy képző­­művészeti műterem (korábbi közgyűlési határozat szerinti) kialakításáról. A többi épület kihasználására pedig ötletpá­lyázatot ír ki a polgármesteri hi­vatal, elképzeléseket, javaslato­kat várva a vállalkozóktól. Előre láthatóan 5-10 évre ve­hetnék igénybe a létesítménye­alkalmas ötlettel pályáznak a laktanya egyes helyiségeire, így szóba jöhetnek raktárak ki­alakításáról, pince­varrodák át­telepítéséről szóló elgondolá­sok, de csakis olyan feltételek­kel, amelyek a jövőbeni célt, a főiskola létrehozását nem aka­dályoznák. (Folytatás a 3. oldalon) „Díjtalan” képviselők? Gazdasági döntések Közgyűlést tart ma Dunaúj­város képviselőtestülete. A lak­tanya őrzésére és hasznosításá­ra vonatkozó javaslatokról dön­tenek, majd arról szavaznak, le­mondjon-e a város egy üzletrész elővásárlási jogáról. Állást foglalnak egy ingatlan értékesítéséről, majd a zöldfe­lületek védelméről szóló rende­­letet, és a közterülethasználat­ról szóló rendeletet módosítják. Képviselői indítványra állást foglalnak, hogy a jövőben ki­zárják-e a közgyűlési képvise­lőket a Dunaújvárosért díjban részesíthető személyek köré­ből. A polgármester beszámo­lóját követően személyi ügyek­ben foglal állást a közgyűlés. Szájer József győzött Fo­dor Gáborral szemben, így Szájer lett a Fidesz Orszá­gos Választmányának elnö­ke. Szájer ötvenhárom, míg Fodor huszonhárom szava­zatot kapott szombaton a Miskolcon tartott országos választmány alakuló, zárt ülésén. A történtekről Antal Lajossal, az országos vá­lasztmány dunaújvárosi tagjával beszélgettünk. (3. oldal) Mai számunkból: Adj esélyt magadnak Minden jó, ha... Vidéken félénken 3. oldal „Premier” hazánkban Jégrózsa 5. oldal 7. oldal Hetente ötször őszül Az első, teljes egészében számítógépen készült A Hírlap első számát tartja kezében a Kedves Olvasó. S ezután hetente ötször ballaghat le a postaládához, vagy sétálhat el a kedvenc újságárusához az A Hírlapért. Szeretnénk, ha minél többen tennének így... Bár őszin­tén szólva, előfizetőink hűsége még minket is megle­pett: a posta adatai szerint mindössze huszonöten — a nyolc és fél ezerből — nem vállalták anyagi vagy egyéb okok miatt a napilappá váló újságunk előfizetését. Kö­szönet hűséges Olvasóinknak. S ezt a köszönetet csak úgy tudjuk kifejezni, ha színvonalas, kedvükre való új­ságot csinálunk. Apropó, színvonal: miután rendkívül kevés idő állt rendelkezésünkre, hogy megtanuljuk az új technika kezelését, ezért eleinte a „megszokottnál” is több hibával találkozhatnak lapunkban. Előre is elnézé­süket kérjük, s azon leszünk, hogy minél kevesebb bosszúságot okozzunk Olvasóinknak­­ és önmagunk­nak. Reméljük azonban, nemcsak előfizetőink hűsége­sek, hanem azok is, akik eddig minden kedden és pén­teken megvásárolták az A Hírlapot. Országosan is pél­da nélkül áll, állt, hogy olvasóinknak mintegy fele előfi­zette, a másik fele alkalmanként vette meg az újságot. Ez az arány a megyei és országos lapoknál körülbelül háromnegyed-egynegyed. Reméljük, sikerül olyan la­pot csinálnunk, ami megnyeri régi olvasóink tetszését is, sőt, új híreket is szerez az A Hírlapnak. Mivel több mint háromezer család fizeti elő vagy vásárolja lapunkat a környező községekben, szeret­nénk e kis települések életével is töbet foglalkozni. (Most lesz alkalom és hely.) S szeretnénk többet írni a „szomszéd vár”, Dunaföldvár hétköznapjairól, az ott élő emberekről is. Azt is tudjuk azonban, hogy mindenki igényének és ízlésének nem tudunk megfelelni. Arra törekszünk, hogy minél többen tartsák kedvenc lapjuknak az A Hír­lapot. S ezért várjuk Olvasóink bíráló (vagy dicsérő) észrevételeit. Ha mindenkinek nem is tud majd személy szerint válaszolni, de minden javaslatot, véleményt elő­re is köszön a szerkesztő. D. Kiss Csaba MSZOSZ-MSZP lakossági fórum Fekete „dobozok” Lakossági fórumot rendezett a Dunaferr Vasas Szakszerve­zeti Szövetség és az MSZP du­naújvárosi szervezete csütörtö­kön a polgármesteri hivatal színháztermében. Az érdeklő­dők Nagy Sándortól, az MSZOSZ elnökétől, és dr. Ko­vács Pál szocialista párti or­szággyűlési képviselőtől kaptak választ kérdéseikre. — A jövő év nem lesz jobb, mint az idei — vélte a képvise­lő, aki gazdasági prognózisokra és pártja véleményére hivatko­zott. Nagy Sándor a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar vál­ságát emelte ki, mondván: mindkét terület „fekete doboz” a koncepció hiánya miatt. Sokat foglalkoztak a munkanélküli­ség gondjaival, cáfolva a „bol­dog munkanélküli” vélekedése­ket. Nagy Sándor szerint aki nem találja meg a kulcsot a megoldáshoz, az a gazdaságot sem tudja stabilizálni. A tévé és rádió ügye is szóba került, s dr. Kovács Pál utalt arra, hogy „előkészített” volt az akció, és az Egyenleg mellett elsősorban a belpolitikai főszerkesztőség ellen irányult. A mintegy kétórás fórum a párt és a szakszervezet elképze­léseinek ismertetésével zárult. Karambol után kétórás beszéd Csurka a Bartókban Csurka István volt a vendé­ge pénteken este a Magyar Út Körök dunaújvárosi szervezeté­nek. A Bartókban tartott ren­dezvényen a helyi MIÉP- és Magyar Út Kör-vezetők mellett részt vett Bogdán Emil ország­­gyűlési képviselő és Győri Béla újságíró is. A vendég közel egyórás ké­séssel érkezett, mivel valahol karamboloztak. Addig a többi meghívott tartotta szóval a szép számú közönséget. Ezen alka­lomból ugyanis több, mint fél­ház telt meg a Bartókban. Ha nem is szimpatizánsok voltak mindannyian, az új párt életre­hívója és elképzelései sok em­bert érdekeltek. Csurka István csaknem kétórás beszédét em­lékei felidézésével kezdte. Mint elmondta, édesapja a Rákosi­­rendszerben osztályidegenként hosszú időt töltött el itt, kubi­kosmunkát végezve. (Folytatás a 3. oldalon) Fél évszázad elteltével Perkáta nagyközség márványba vésette a II. világháború áldoza­tainak a nevét. A teme­tőkertben emlékművet felállított Palotás József alkotását, szombati ünnepségen a megáldotta a püspöki helynök. Dunaújvá­rosban a Pentele Bará­ti Kör megkoszorúzta az I. és II. világháborús hősök emlékművét

Next