A Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 108-131. szám)
1993-12-10 / 115. szám
IDŐJÁRÁS Gyakran változik a felhőzet, csapadék nem valószínű. A nyugati szél mérséklődik. Kora délután plusz 2-7 fok várható. RÖVIDEN A kormány sürgős tárgyalást kérve benyújtja az Országgyűlésnek a társadalombiztosítási önkormányzatok vagyongazdálkodásáról szóló törvényjavaslatot. A szóvivői tájékoztatón bejelentették: Antall József jobban van. Egy „újabb berlini fal leomlásaként” értékelte Borisz Jelcin csütörtökön Brüsszelben a majdani orosz-EU partneri megállapodásról aláírt közös politikai szándéknyilatkozatot. Sorsfordítónak nevezte az MDF életében a hét végi lakitelki országos választmányi ülést a párt szóvivője. Sajtótájékoztajón Herényi Károly elmondta: a háromnapos tanácskozáson megkezdődik az érdemi vita az MDF választási kampányáról, és nagy hangsúlyt kap a gazdasági fellendülés lehetősége is. Az Agrárszövetség elnöke szerint elfogadhatatlan a Földművelésügyi Minisztérium megfogalmazása, miszerint a jelenlegi agrárpolitikának nincs alternatívája Magyarországon. Erről Nagy Tamás, az Agrárszövetség elnöke beszélt sajtótájékoztatóján, amikor értékelte a parlamentben szerdán lefolytatott agrár-vitanapot. A politikus közölte: az Agrárszövetség a jövő évi választásokon számít a koalíciós pártoktól eltávolodó vidéki állampolgárok támogatására is. Magyar Bálint megerősítette, hogy az SZDSZ felajánlotta Fodor Gábornak a listavezető, Kuncze Gábor utáni második helyet a jövő évi parlamenti választások országos pártlistáján. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága támogatta nyolc frakció költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott közös kapcsolódó módosító indítványát, amely szerint a jelenleg 15 ezer forintos képviselői illetményalap 1994. május 1- jétől 18 ezer forintra emelkedne. Ez azt jelenti, hogy a most bruttó 56 ezer forintos képviselői tiszteletdíj összege bruttó 67 ezer forintra nőne. Perben sem, haragban sem Új játék: szájbekötősdi Egy perrel kevesebb felfogható így is a Dunapack Rt. Központi Üzemi Tanácsának „visszavonulása” attól a munkaügyi pertől, amelyet a Papíripari Vállalat ellen kezdeményezett. A per indítéka a Dunapack Rt. még állami tulajdonban levő részvénycsomagjának meghirdetése volt, úgy, hogy a vállalat vezetése a részletes kiírással kapcsolatban sem véleményezési jogot, sem tájékoztatást nem adott a központi üzemi tanácsnak. Az élet — és az Állami Vagyonügynökség — nemrégiben megoldotta a per kimenetelét (is). Érvénytelenítette a pályázatot, mivel az egyetlen ajánlat, az eddig is 40 százalékban tulajdonos osztrák cégektől érkezett, s a felajánlott kondícióik nem feleltek meg az ÁVÜ-nek. Ezek után értelemszerűen az üzemi tanács sem perel már. Minderről viszont hivatalos értesítést nem kaptak az érdekképviseletek, csak közvetve, a Heti Privinfo újságból értesültek, mondotta a Dunapack Rt. Központi Üzemi Tanácsának elnöke, Tamássy István (aki emellett a PDSZ dunaújvárosi szervezetének titkára, a helyi hullámtermékgyár és csomagolópapírgyár üzemi tanácsainak elnöke is). Ez a magatartás jellemző, s csak adalék ahhoz, hogy így kezelik a dolgozókat még olyan lényeges témakörben is, mint a tulajdonosváltás. Nekik nem sikerült jó gazdára lelni. Tamássy úr, mint a fenti érdekképviseleti szervezetek megválasztottja nemcsak saját véleményét közli, amikor azt mondja, nem szeretik az osztrák tulajdonost, T. Princhom urat. A gazdaság és a szeretet bizony nem fér meg egymás mellett, de az ő esetükben a nemszeretés több tényezőből is áll. A Dunapack úgy egészében még ma is nyereséges, de ennek komoly ára van. A létszám nagyobb arányban csökkent, mint a termelés. A legtöbb területen az emberek nem tudják kivenni a szabadságukat, egy-egy betegség is nehézséget okoz a termelés fenntartásában, esetenként a túlórakeretet is átlépik. A béremelésekre nem fordított a tulajdonos nagy hangsúlyt (Dunaújvárosban például januárban volt 15 % béremelés). Az emberek terhelése megnőtt, amit nem követtek a bérekkel. A további létszámleépítések ellen a leghatározottabban lépnek fel, s ugyanilyen fontosnak tartják, hogy a szociális létesítmények megmaradjanak, sőt ha hasznosítják ezeket, a befolyó összegeket visszaforgassák a dolgozók javára. Az érdekképviseletek lassan ismét a gazdasági ügyekkel is foglalkoznak — annyiban, hogy felhívják a figyelmet a gondokra. Nem jó dolgukban teszik, kényszerűségből. Szaladnak a szakadék felé — s ahogy az egyik társ-gyáruknál a példa mutatja, a szájbekötésükre is sor kerülhet. Hogy mindez ne történjék meg — s az újonnan kiírt pályázat előtt a véleményüket is kikérjék — az érzelemnyilvánításon kívül ezért született ez a cikk. —tihanyi— A részesedés kevés Építők bajai Kongresszusát tartja ma az Építők Szakszervezete. A szakszervezet elnöke, Nagymihály János sajtótájékoztatón a szervezet anyagi gondjairól beszélt. Az 1,2 milliárd forint forgalmi értékű építőszékház egyharmadára jelzálog került, az év elején a teljes megsemmisülés fenyegette a szervezetet, júniusban végül hitelt kaptak, ami lehetővé teszi a túlélést. Adósságuk tetemes, a kamatokkal együtt az év közepén 345 millió forint volt. A szakszervezet márciusban új választott vezetői azt javasolják ma a kongresszusi küldötteknek, hogy a tagdíjakból fizetett eddigi tizenöt százalékos szövetségi részesedést ötven százalékra emeljék fel, így a korábbi segélyezések helyett komoly érdekvédelmi munkát tudjanak ebből finanszírozni. Ismét nem értek a végére várható díjemelés A gazdasági bizottság szerdai ülésén napirend előtt többek közt az a javaslat született, hogy a szociális bizottság által jóváhagyott — több mint száz — szociális kölcsön kérelmet, melyeknek teljes összege négy és fél millió forint, a következő évre hagyják áthúzódni. A szociális költségvetést pedig ennyivel csökkentsék majd 94- ben. Első napirendként a rehabilitációs foglalkoztató létrehozásának kérdése szerepelt. December 31-ig döntésnek kell születnie arról, hogy az önkormányzat beviszi e a majdan telephelyként szolgáló ingatlant a Jószolgálati Alapítványba, és azon keresztül az üzemeltető társaságba, így jogosultá válik az elképzelés a munkaügyi központ tízmilliós támogatására. Az egész várost érinti majd a jövő évi távhő-, és a melegvízdíj emelése. A költségek növekedésén túl két indoka van a vállalatnak az emelésre: a korai hideg tizennyolc milliós és egy immár hitelesített hőmennyiségmérő beszerelése — közös ötlet — a hőszolgáltatónál. Sajnos ez a műszer többet mér — öt-nyolc százalékkal — mint az előző. Ismét a bizottság elé került a Dunatel tőkeemelése. Az új elképzelés szerint akkor is „beszállhat” a város az üzletbe az ötmillió forintot befizetve, ha a cég nyerte el a pályázatot, így a pénzre jelentős nyereség prognosztizálható. A napirendi pontok megtárgyalása előtt, több képviselő jogrendi vita és egyéb okok miatti távozása után végetért ülésen érdemi vita a jövő évi lakáskoncepcióról folyt még. k.k. Munkaidő és pihenőidő Szabálytalanságok sora A munkaidő és a pihenőidő betartásának vizsgálata volt a témaköre annak az országos akcióvizsgálatnak, amit december 6—7-én végeztek a Munkavédelmi Főfelügyelőségek szakemberei. Elsősorban a mértéktelen túlóráztatásokra, a munkaközi pihenőidők és a szabadságok kiadásának rendjére figyeltek a munakvédelmi felügyelők. Az előzetes vizsgálatok szerint kirívó esetekkel is találkoztak, hosszabb ideig tartó, folyamatos 12-14 órás munkavégzésekkel, amelyek sértik a munka törvénykönyve előírásait. A vendéglátóipar és a szállítás területén voltak feltűnő szabálytalanságok, az autóbuszvezetőknél például volt olyan, aki 16-18 órát dolgozott egyfolytában. Ilyen esetekben a munkáltatóknak szabálysértési bírságot kell fizetniük , aminek a visszatartó hatása csekély. A munkavédelmi törvény viszont jövőre lehetővé teszi a munkaügyi bírság kiszabását, ami 50 ezer és 3 millió forint közötti összegre rúghat, s az adózott nyereségből kell kifizetni. Megyénkben ezen a két napon a megyei Munkavédelmi Főfelügyelőség 73 céget ellenőrzött, Dunaújvárosban a kisebb gazdálkodó szervezetek mellett felkeresték a Finompapírgyár Kft-t, az Alba Volán üzemegységét is. Tizenhét önkormányzat összefogásával Cégalapítás Három éve elhatározta a Duna-menti térség polgármestereinek tanácsa, hogy a régió egyik nagy gondját, a települési, háztartási hulladékok összegyűjtését és környezetbarát, szakszerű kezelését közösen oldják meg. Az előkészítés hosszadalmas munkáját siker koronázta. Tegnap Adonyban a községháza tanácstermében ünnepélyes külsőségek között aláírták a Becker-Duna Települési Kommunális Rt. alapító okiratát. A tízmillió forint alaptőkével létrehozott német-magyar zártkörű részvénytársaság külföldi alapítói: a Németország nyugati részében, Mehlingenben működő Jakob-Becker KG és a volt NDK területén Freiburgban levő FKG gmbh. Kettőjüké a részvények 60 százaléka. Egymillió forint tulajdonrésszel vesz részt a társaságban az Adonyi Közös Közüzemi Szolgáltató Vállalat, félmillióval a kommunális feladatokat ellátó ercsi Armancsa Kft. Az alaptőke fennmaradó részét a régió önkormányzatai adják össze: Adony, Baracs, Besnyő, Előszállás, Ercsi, Iváncsa, Kisapostag, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Perkáta, Rácalmás, Ráckeresztúr, továbbá Hantos, Nagylók, Sárosd és Szabadegyháza. Nem társult a közös feladathoz Pusztaszabolcs nagyközség, mert nemrég alakította ki saját hulladéklerakó helyét. Az utolsó előtti pillanatban lépett vissza Beloiannisz önkormányzata. Az alapító okirat aláírásának napján jelentette be társulási szándékát Martonvásár nagyközség. Radeczki György, Perkáta polgármestere a szervező- és előkészítőbizottság elnökeként röviden tájékoztatta a megjelenteket az elvégzett munkáról, külön is hangsúlyozva a volt NDK területén a kommunális hulladékgyűjtés megszervezésében jó eredményt felmutató német partnervállalatnál szerzett tapasztalatokat. Ezt kívánja a régióban meghonosítani. (Folytatás a 3. oldalon)