A Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 21-40. szám)
1994-02-01 / 21. szám
IDŐJÁRÁS Felhőátvonulások várhatók, többórás napsütéssel. A szél mérséklődik. A nappali csúcshőmérséklet 5 fok körül alakul. RÖVIDEN Február 1-jétől 14 százalékkal emelkednek a belföldi távolsági buszközlekedés tarifái, 25 százalékkal a belföldi távirat-szolgáltatás díjai, és ugyanilyen mértékben az állami vízi közművekből szolgáltatott ivóvíz- és csatornadíjak. A közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint busztarifák az üzemaanyag árának emelkedése, a bérfejlesztések és a buszpark korszerűsítése miatt növekednek. A Kis-Jugoszláviával szemben foganatosított ENSZ-embargó nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ezért felül kell vizsgálni az embargós politikát. Ezt Csóti György, az MDF külügyekben illetékes politikusa jelentette ki sajtótájékoztatóján. A politikus rámutatott: az embargó negatív hatásokat váltott ki, rendkívüli mértékben sújtotta a lakosságot, különösen a Vajdaságban élőket és esélyegyenlőtlenséget teremtett a harcoló felek között. Mindemellett Magyarországnak 1,3 milliárd dolláros kárt okozott. A Határőrség nem tudott előre arról, hogy vasárnap átutazik hazánkon Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz Liberális Néppárt elnöke — közölte a Határőrség szóvivője. Hozzátette, hogy a politikus átutazóként, mint egyszerű orosz állampolgár lépett be vasárnap Ferihegyen. A liberális pártelnökök, a várakozással ellentétben, hétfőn nem írták alá a Fidesz—SZDSZ—Vállalkozók Pártja—Agrárszövetség tervezett választási megállapodását, de az együttműködés bizonyos alapelveiben egyezségre jutottak. Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének meghívására február 3. és 5. között Vincent Censu Tabone, a Máltai Köztársaság elnöke hivatalos látogatást tesz Magyarországon. Az Európai Nőunió, amelynek térségünkből elsőként hazánk vált teljes jogú tagjává, rendes évi ülését idén Budapesten tartja. A jövő gazdaságpolitikai elképzelései jóslatok és esélyek Ha igaz, s elfogadjuk azt a megállapítást, hogy a májusi választásokon a politikai pártok programjai döntően befolyásolják a végeredményt, akkor különösen érdekes, miben egyezik vagy különbözik az MSZP, illetve a Magyar Demokrata Fórum gazdaságpoltikája. Múlt hét végén Székesfehérváron Szabó Iván pénzügyminiszter és Békesi László országgyűlési képviselő, a szocialisták gazdasági szakemberének részvételével vitaestet rendeztek „A jövő gazdaságpolitikai elképzelései” címmel. A fórumot követő sajtófogadáson az ex-miniszterrel, valamint a pénzügyi tárca jelenlegi vezetőjével szerkesztőségünk munkatársa beszélgetett. — Önök szerint melyek lennének azok a legfontosabb feladatok, amelyeket egyidejűleg kellene megoldania annak, akit a gazdaságpolitika irányításával bíznak majd meg? Szabó Iván: — Egyidejűleg kell megoldani a gazdasági növekedést, az infláció elleni küzdelmet és az ország külső-belső egyensúlyának kérdéseit. Alighanem ez az a három kardinális tennivaló, amelybe belesűríthető az elkövetkező hónapok gazdaságpolitikájának lényege. Békesi László: — Nézze, Magyarország nem egy gazdag ország, ezért szinte lehetetlen egyszerre, egyidőben mindent megoldania, korszerűsítenie, fejlesztenie és a jóléti intézményeit is fenntartani. Arra aligha van lehetőség, hogy rangsoroljuk a feladatokat. Kérdésére válaszolva azt mondhatom: egyszerre kellene válságot kezelni, befejezni az átalakulási folyamatokat, és megteremteni a gazdasági növekedés feltételeit. (Folytatás a 3. oldalon) Tavaly huszonöt százalékkal esett vissza a magyar árukivitel az előző évihez képest. Rozsdás műszerek, hiányzó monitorok Beletört a betegbe Az egészségügynek sok gazdája és fenntartója van. Ebből következően a fenntartók egyike sem tehető maradéktalanul felelőssé az anomáliákért, melyekből akad nem is kevés. A múltban és jelenleg érvényes szabályozás szerint a kórházak működési kiadásait a társadalombiztosítás (újabban az egészségbiztosítás) fedezi, napjainkban bevezetve a teljesítményhez kapcsolt térítést. Az egészségügyi eszközpark fejlesztéstéséből részt vállal az állam és az önkormányzat céltámogatások formájában. Amire ez nem nyújt fedezetet, az önkormányzatok teendője marad, ha az anyagiakat elő tudják teremteni hozzá. Nyomasztó következményekkel járó, felemás helyzet fakad ebből. Nemrég egy, a városi költségvetést előkészítő tanácskozáson tette szóvá dr. Réthelyi Ágnes, a közgyűlés egészségügyi bizottságának tagja, hogy igen elhasználódott állapotban van a kórház-rendelőintézet eszközállománya. Megesett, hogy a rozsdás műszer vizsgálat közben a betegben törött el! Dr. Szabó Zoltán, a közgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke az immár tarthatatlan helyzetről a következőket mondja: “ Szakmai fejlesztésekre minden évben jutott több-kevesebb, elmaradt viszont a gyakran használt eszközök selejtezése és pótlása. Idén erre a célra harminc millió forint kellene. A tönkrement, vagy kényszerűen használt eszközökről listát állított össze a műszerügyi bizottság és a főorvosi kar... (Folytatás a 3. oldalon) Idén harmincmillió forint kellene a műszerek, eszközök pótlására, hogy ne történjen jóvátehetetlen baj Nem csak helyben Drágább a busz Dunaújváros közgyűlésének jóváhagyó döntése értelmében mától 28 forintos előreváltott jeggyel lehet utazni a helyi járatokon. Drágulnak 15 százalékkal a helyközi és távolsági buszjáratok viteldíjai országosan egyező mértékben, ugyancsak február 1.-jétől. Dunaújvárosból Budapestre az eddigi 256 forintról 290 forintra nő a jegy ára. Mai számunkból: ELSŐ OSZTÁLYBA LÉPHET 3. OLDAL A BOLTOSNAK SZABAD 3. OLDAL CSODÁT NEM VÁRNAK 5. OLDAL GÓLOK NÉLKÜL BRONZÉREM 7. OLDAL MAI MELLÉKLETÜNK: ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK Van és mégsincs költségvetés Az elveszített idő ára A rendkívüli közgyűlés pénteken este — miután képtelen volt beleilleszteni az újból felemlített ágazati követeléseket az elfogadásra ajánlott költségvetés-tervezetbe — megszavazta a polgármesternek azt a kompromisszumos javaslatát, hogy a tervezetnek csak a legfontosabb fő tételeit fogadják el, egyúttal 319,9 millió forintban maximálva a felvehető hitel összegét. Az éppen elegendőnél kettővel több, 17 szavazat mentette meg Dunaújváros önkormányzatát az ellehetetlenüléstől. Ha ez nem történik meg, és a következő hetekben az újra megkísértendő egyezkedések nem vezetnek eredményre, azaz nem lesz februárban jóváhagyott tételes költségvetés, nem folyósítja az állam a Dunaújvárost egyébként megillető normatív központi támogatást. A tét ez. A mostani „nehéz” helyzet előidézéséért felelősek maguk a képviselők is, hiszen nem kevés időt fecséreltek el obstrukciós manőverrel, pártcsatározásokkal, szavazáskor (például az idegenforgalmi hivatal pályázatának elbírálásakor) párt- és más lokális érdekek előtérbe helyezésével, a szociális otthon továbbépítésének „sikeres” meggátolásával. (Folytatás a 3. oldalon) Most még csak törvénytervezet Lesz hadigondozás? A Honvédelmi Minisztériumban elkészítették a hadigondozásról szóló törvénytervezetet, amelyet néhány héten belül a kormány elé terjesztenek. Az elképzelések szerint egyösszegű, 75-200 ezer forintig terjedő térítést állapítanak meg minden hadigondozottnak az 1948. január elseje és 1991. december 31-e között elmaradt pénzellátások kompenzálására. A további részletekről a helyi Pofosz-elnök, Zecher János tájékoztatta lapunkat. a — Ha a parlament elfogadja törvénytervezetet, alanyi jogon rendszeres járadékot kapnak majd a hadirokkantak a rokkantságuk mértékétől függően. Ez az öregségi nyugdíjnak körülbelül a hetven-százötven százalékát tenné ki. Egyébként a hadiözvegyek, hadiárvák és családtagjaik továbbra is járadékot kapnának, melynek mértéke a gazdasági helyzet függvénye. Becslések készültek arról, hogy az új törvénytervezettel kapcsolatos költségvetési kiadás mennyire tehető. A számítások szerint megközelíti a hárommilliárd forintot. A hadigondozás országosan tizenötezer embert érint, Dunaújvárosban eddig körülbelül hatvan-hetvenen jelentkeztek. Sajnos egyelőre feleslegesen, ezért is kérném, hogy míg a parlament nem fogadja el a törvényt, ne keressék fel ez ügyben a Pofosz-irodát. — ksa — Az első eredménytelen kísérlet után Papírgyárat vegyenek Az elmúlt évben eredménytelennek minősítette az ÁVÜ Igazgatótanácsa a Dunapack Rt. privatizációs pályázatát, egyetlen ajánlat érkezett mégpedig az osztrák társtulajdonosoktól. Az ajánlatuk jóval elmaradt a gyár üzleti értékétől, emiatt, s azért, mert a befektető az ugyancsak közös tulajdonukban levő Szolnoki Papírgyár újraindítására és tartós működtetésére nem vállalt garanciát, eredménytelennek minősítették a pályázatot. Az Állami Vagyonügynökség a Papíripari Vállalat Dunapack Rt.-ben levő tulajdonrészére most újabb nyílt pályázatot írt ki. Az egyfordulós nyilvános pályázaton kívánják értékesíteni a részvénytársasághoz tartozó gyárakat. A Dunapack Papír- és Csomagolóanyag Rt. (Közép-Európa legnagyobb papíralapú csomagolóanyag-gyártója) könyv szerinti (saját) értéke 14 milliárd forint, jegyzett tőkéje pedig ötmilliárd forint. Ennek — csakúgy, mint a tavalyi pályázati kiíráskor — csaknem hatvan százalékát (59,7 %) kívánják értékesíteni. Az ajánlatokat április első két hetében várják a befektetőktől, ám most is él a Papíripari Vállalat kikötése, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilváníthassa... — ! — Dunapack érdekeltségű városunk papírgyárának mindegyik részlege. Vajon mit hoz (még) a jövő?