A Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 21-40. szám)

1994-02-01 / 21. szám

IDŐJÁRÁS Felhőátvonulások vár­hatók, többórás napsütés­sel. A szél mérséklődik. A nappali csúcshőmérséklet 5 fok körül alakul. RÖVIDEN Február 1-jétől 14 szá­zalékkal emelkednek a belföldi távolsági busz­­közlekedés tarifái, 25 százalékkal a belföldi távirat-szolgáltatás díjai, és ugyanilyen mértékben az állami vízi közművek­ből szolgáltatott ivóvíz- és csatornadíjak. A köz­lekedési minisztérium tá­jékoztatása szerint busztarifák az üzema­a­nyag árának emelkedése, a bérfejlesztések és a buszpark korszerűsítése miatt növekednek.­­ A Kis-Jugoszláviával szemben foganatosított ENSZ-embargó nem vál­totta be a hozzáfűzött re­ményeket, ezért felül kell vizsgálni az embargós po­litikát. Ezt Csóti György, az MDF külügyekben ille­tékes politikusa jelentette ki sajtótájékoztatóján. A politikus rámutatott: az embargó negatív hatásokat váltott ki, rendkívüli mér­tékben sújtotta a lakossá­got, különösen a Vajda­ságban élőket és esélye­gyenlőtlenséget teremtett a harcoló felek között. Mindemellett Magyaror­szágnak 1,3 milliárd dol­láros kárt okozott. A Határőrség nem tu­dott előre arról, hogy va­sárnap átutazik hazán­kon Vlagyimir Zsiri­­novszkij, az orosz Libe­rális Néppárt elnöke — közölte a Határőrség szó­vivője. Hozzátette, hogy a politikus átutazóként, mint egyszerű orosz ál­lampolgár lépett be va­sárnap Ferihegyen. A liberális pártelnökök, a várakozással ellentétben, hétfőn nem írták alá a Fi­desz—SZDSZ—Vállal­kozók Pártja—Agrárszö­vetség tervezett választási megállapodását, de az együttműködés bizonyos alapelveiben egyezségre jutottak. Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság el­nökének meghívására február 3. és 5. között Vincent Censu Tabone, a Máltai Köztársaság elnö­ke hivatalos látogatást tesz Magyarországon. Az Európai Nőunió, a­­melynek térségünkből első­ként hazánk vált teljes jogú tagjává, rendes évi ülését i­­dén Budapesten tartja. A jövő gazdaságpolitikai elképzelései jóslatok és esélyek Ha igaz, s elfogadjuk azt a megállapítást, hogy a májusi választásokon a politikai pártok programjai döntően befolyásol­ják a végeredményt, akkor kü­lönösen érdekes, miben egyezik vagy különbözik az MSZP, il­letve a Magyar Demokrata Fó­rum gazdaságpoltikája. Múlt hét végén Székesfehérváron Szabó Iván pénzügyminiszter és Békesi László országgyűlési képviselő, a szocialisták gazda­sági szakemberének részvételé­vel vitaestet rendeztek „A jövő gazdaságpolitikai elképzelései” címmel. A fórumot követő saj­tófogadáson az ex-miniszterrel, valamint a pénzügyi tárca jelen­legi vezetőjével szerkesztősé­günk munkatársa beszélgetett. — Önök szerint melyek len­nének azok a legfontosabb fel­adatok, amelyeket egyidejűleg kellene megoldania annak, akit a gazdaságpolitika irányításá­val bíznak majd meg? Szabó Iván: — Egyidejűleg kell megoldani a gazdasági nö­vekedést, az infláció elleni küz­delmet és az ország külső-belső egyensúlyának kérdéseit. Alig­hanem ez az a három kardinális tennivaló, amelybe belesűríthe­tő az elkövetkező hónapok gaz­daságpolitikájának lényege. Békesi László: — Nézze, Magyarország nem egy gazdag ország, ezért szinte lehetetlen egyszerre, egyidőben mindent megoldania, korszerűsítenie, fejlesztenie és a jóléti intézmé­nyeit is fenntartani. Arra aligha van lehetőség, hogy rangsorol­juk a feladatokat. Kérdésére vá­laszolva azt mondhatom: egy­szerre kellene válságot kezelni, befejezni az átalakulási folya­matokat, és megteremteni a gazdasági növekedés feltételeit. (Folytatás a 3. oldalon) Tavaly huszonöt százalékkal esett vissza a magyar áru­kivitel az előző évihez képest. Rozsdás műszerek, hiányzó monitorok Beletört a betegbe Az egészségügynek sok gaz­dája és fenntartója van. Ebből következően a fenntartók egyi­ke sem tehető maradéktalanul felelőssé az anomáliákért, me­lyekből akad nem is kevés. A múltban és jelenleg érvé­nyes szabályozás szerint a kór­házak működési kiadásait a tár­sadalombiztosítás (újabban az egészségbiztosítás) fedezi, nap­jainkban bevezetve a teljesít­ményhez kapcsolt térítést. Az egészségügyi eszközpark fej­­lesztéstéséből részt vállal az ál­lam és az önkormányzat céltá­mogatások formájában. Amire ez nem nyújt fedezetet, az ön­­kormányzatok teendője marad, ha az anyagiakat elő tudják te­remteni hozzá. Nyomasztó következmé­nyekkel járó, felemás helyzet fakad ebből. Nemrég egy, a vá­rosi költségvetést előkészítő ta­nácskozáson tette szóvá dr. Réthelyi Ágnes, a közgyűlés egészségügyi bizottságának tagja, hogy igen elhasználódott állapotban van a kórház-rende­lőintézet eszközállománya. Megesett, hogy a rozsdás mű­szer vizsgálat közben a beteg­ben törött el! Dr. Szabó Zoltán, a közgyű­lés egészségügyi bizottságának elnöke az immár tarthatatlan helyzetről a következőket mondja: “ Szakmai fejlesztésekre minden évben jutott több-keve­sebb, elmaradt viszont a gyak­ran használt eszközök selejte­zése és pótlása. Idén erre a célra harminc millió forint kellene. A tönkrement, vagy kényszerűen használt eszközökről listát állí­tott össze a műszerügyi bizott­ság és a főorvosi kar... (Folytatás a 3. oldalon) Idén harmincmillió forint kellene a műszerek, eszközök pótlására, hogy ne történjen jóvátehetetlen baj Nem csak helyben Drágább a busz Dunaújváros közgyűlésének jóváhagyó döntése értelmében mától 28 forintos előreváltott jeggyel lehet utazni a helyi jára­tokon. Drágulnak 15 százalék­kal a helyközi és távolsági busz­járatok viteldíjai országosan egyező mértékben, ugyancsak február 1.-jétől. Dunaújvárosból Budapestre az eddigi 256 forint­ról 290 forintra nő a jegy ára. Mai számunkból: ELSŐ OSZTÁLYBA LÉPHET 3. OLDAL A BOLTOSNAK SZABAD 3. OLDAL CSODÁT NEM VÁRNAK 5. OLDAL GÓLOK NÉLKÜL BRONZÉREM 7. OLDAL MAI MELLÉKLETÜNK: ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK Van és mégsincs költségvetés Az elveszített idő ára A rendkívüli közgyűlés pén­teken este — miután képtelen volt beleilleszteni az újból fel­említett ágazati követeléseket az elfogadásra ajánlott költség­vetés-tervezetbe — megszavaz­ta a polgármesternek azt a kompromisszumos javaslatát, hogy a tervezetnek csak a leg­fontosabb fő tételeit fogadják el, egyúttal 319,9 millió forint­ban maximálva a felvehető hitel összegét. Az éppen elegendőnél kettő­vel több, 17 szavazat mentette meg Dunaújváros önkormány­zatát az ellehetetlenüléstől. Ha ez nem történik meg, és a kö­vetkező hetekben az újra meg­kísértendő egyezkedések nem vezetnek eredményre, azaz nem lesz februárban jóváhagyott té­teles költségvetés, nem folyó­sítja az állam a Dunaújvárost egyébként megillető normatív központi támogatást. A tét ez. A mostani „nehéz” helyzet előidézéséért felelősek maguk a képviselők is, hiszen nem kevés időt fecséreltek el obstrukciós manőverrel, párt­csatározások­kal, szavazáskor (például az idegenforgalmi hivatal pályáza­tának elbírálásakor) párt- és más lokális érdekek előtérbe helyezésével, a szociális otthon továbbépítésének „sikeres” meggátolásával. (Folytatás a 3. oldalon) Most még csak törvénytervezet Lesz hadigondozás? A Honvédelmi Minisztéri­umban elkészítették a hadigon­dozásról szóló törvényterveze­tet, amelyet néhány héten belül a kormány elé terjesztenek. Az elképzelések szerint egyösszegű, 75-200 ezer forin­tig terjedő térítést állapítanak meg minden hadigondozottnak az 1948. január elseje és 1991. december 31-e között elmaradt pénzellátások kompenzálására. A további részletekről a helyi Pofosz-elnök, Zecher János tá­jékoztatta lapunkat. a — Ha a parlament elfogadja törvénytervezetet, alanyi jogon rendszeres járadékot kap­nak majd a hadirokkantak a rokkantságuk mértékétől füg­gően. Ez az öregségi nyugdíj­nak körülbelül a hetven-százöt­ven százalékát tenné ki. Egyéb­ként a hadiözvegyek, hadiárvák és családtagjaik továbbra is já­radékot kapnának, melynek mértéke a gazdasági helyzet függvénye. Becslések készültek arról, hogy az új törvénytervezettel kapcsolatos költségvetési kia­dás mennyire tehető. A számí­tások szerint megközelíti a há­­rommilliárd forintot.­­ A hadigondozás or­szágosan tizenötezer embert érint, Dunaújvárosban eddig körülbelül hatvan-hetvenen je­lentkeztek. Sajnos egyelőre feleslegesen, ezért is kérném, hogy míg a parlament nem fo­gadja el a törvényt, ne keressék fel ez ügyben a Pofosz-irodát. — ksa — Az első eredménytelen kísérlet után Papírgyárat vegyenek Az elmúlt évben eredmény­telennek minősítette az ÁVÜ Igazgatótanácsa a Dunapack Rt. privatizációs pályázatát, egyetlen ajánlat érkezett még­pedig az osztrák társtulajdono­soktól. Az ajánlatuk jóval elma­radt a gyár üzleti értékétől, emiatt, s azért, mert a befektető az ugyancsak közös tulajdo­nukban levő Szolnoki Papír­gyár újraindítására és tartós működtetésére nem vállalt ga­ranciát, eredménytelennek mi­nősítették a pályázatot. Az Állami Vagyonügynök­ség a Papíripari Vállalat Duna­pack Rt.-ben levő tulajdonré­szére most újabb nyílt pályáza­tot írt ki. Az egyfordulós nyil­vános pályázaton kívánják értékesíteni a részvénytársaság­hoz tartozó gyárakat. A Duna­pack Papír- és Csomagolóa­nyag Rt. (Közép-Európa legna­gyobb papíralapú csomagolóa­nyag-gyártója) könyv szerinti (saját) értéke 14 milliárd forint, jegyzett tőkéje pedig ötmilliárd forint. Ennek — csakúgy, mint a tavalyi pályázati kiíráskor — csaknem hatvan százalékát (59,7 %) kívánják értékesíteni. Az ajánlatokat április első két hetében várják a befektetőktől, ám most is él a Papíripari Vál­lalat kikötése, hogy a pályáza­tot eredménytelennek nyilvá­níthassa... — ! — Dunapack érdekeltségű városunk papírgyárának mind­egyik részlege. Vajon mit hoz (még) a jövő?

Next