A Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 63-84. szám)

1994-04-01 / 63. szám

IDŐJÁRÁS ________________________ Többször megnő a fel­hőzet, zápor, zivatar is ki­alakulhat. A változó irá­nyú szél megerősödik. A nappali hőmérséklet 19, 24 fok körül alakul. Budapesten tárgyal az orosz miniszterelnök. Viktor Csernomirgyin csütörtök délelőtt érke­zett kétnapos hivatalos látogatásra Boross Péter meghívására. A tárgya­lásokon szó lesz arról is, hogy országa miként törlessze a még meglévő adósságát. A rendőrség továbbra is nagy erőkkel nyomoz a szerda esti budapesti fegy­veres rablás ügyében. Három rabló mintegy 40 millió forintot vitt el a bu­dapesti III. kerületi Ga­­mesztól. Az Állami Vagyon­ügynökség az idén min­den eddiginél nagyobb értékben, összesen 345 milliárd forint tulajdon­­részt kínál fel megvétel­re. A cégek háromnegye­dénél a vagyonügynök­ség a többségi részese­dést értékesíti. * Az MDF sajtótájékoz­tatóján elhangzott, hogy a párt valamennyi jelöltje megszerezte a szükséges mennyiségű ajánlási szel­vényt. A KDNP tájékozta­tóján azt közölték, hogy Választási fair play-díjat ajánlanak fel a legkorrek­tebb kampányt folytató pártnak. A Szociáldemokrata Párt 12 megyében több mint 50, Budapesten pe­dig 14 képviselőjelöltet tudott állítani — jelen­tette be Takács Imre pártelnök. Hangsúlyoz­ta, hogy pártja 1990 óta nem kapott semmiféle állami támogatást. Meg­kérdőjelezte a választá­sok tisztaságát azzal, hogy felrótta a Király Zoltán nevével fémjel­zett MSZDP-nek: jelölt­jeik propaganda anya­gán szociáldemokrata képviselőnek tüntetik fel magukat, amellyel meg­tévesztik a választópol­gárokat. Petíciót nyújott be Sza­­bad Györgynek, az Or­szággyűlés elnökének a Magyaroroszági Horvátok Szövetségének küldöttsé­ge. A szervezet az orszá­gos beiskolázású horvát általános és középiskola, valamint diákotthon elhe­lyezése ügyében adta át kérvényét. Vízmű: egy jó és egy rossz hír Elképzelések papíron Nagy fajsúlyú kérdésekben kellett állást foglalnia szerdán a városgazdálkodási bizottságnak. Egyre követelőbben je­lentkezik régiónkban átfogó fejlesztési tervek megalkotásá­nak szükségessége. Fontos, hogy a város fejlődésének gyorsítására tudja-e vagyonát felhasználni. Ugyanakkor meglevő cégei működőképességét is meg kell őriznie. Napirend előtt a DVG Rt. felügyelő bizottságának jelen­téséről volt szó, amelyik a Calla Kft. 15 milliós veszteségének felelőseivel foglalkozik. A je­lentés jövő héten pénteken ös­­szevont vezetőségi ülés témája lesz, majd az rt. közgyűlése elé kerül. Első napirendi pont a város értékpapírkezelésére kiírt pá­lyázat elbírálása volt. A tizenöt pályázó cégből a képviselők kettőt választottak ki a gazdasá­gi titkárság munkatársainak ajánlása alapján, akik között a személyes, konkrétabb tárgya­lások alapján döntenek majd. Több téma is foglalkozott városunk gazdaságfejlesztésé­vel. A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. és az ÁVÜ az önkormányzatok bevonásá­val a Pannon régió munkahely­­teremtését segítő Regionális Fejlesztési Társaságot kíván létrehozni. A csatlakozást a bi­zottság nem javasolja a tőke ki­csinysége, és az önkormányza­tok alacsony — összesen 23 százalékos­­— részvételele mi­att. Szintén elutasították a Ba­­ráth Etele volt EXPO-biztos ve­zette Urbanisztikai Regionális Fejlesztési és Beruházási Kft. tanácsadói megbízásának gon­dolatát. Javasolják viszont a volt szovjet laktanya főiskolai célú hasznosítására közhasznú társaság létrehozását, hiszen az ideiglenes használatbavételt is ez tudja a legjobban megoldani, és a távlati cél is így a legjob­ban biztosított. (Folytatás a 3. oldalon) Nyáron még a tavalyi vállalkozó bérelheti a kempinget Bérfejlesztés a 26-osnál Harcok árán A 26-os Építőipari Rt. veze­tői és érdekvédelmi szervezetei kedden vitatták meg a kollektív szerződés módosításáról szóló javaslatokat. A heves vita végül is csak részeredményeket hozott. Meg­állapodtak például — a dolgo­zókat leginkább érintő — bér­­fejlesztés mértékében. A szak­­szervezet követelésénél keve­sebb, mindössze tízszázalékos alapbérfejlesztésre számíthat­nak március 1-étől a dolgozók. Ezt azonban nem egységesen, hanem személyenként és diffe­renciáltan kapják meg fizetés­kor. A Kollektív Szerződés mó­dosítására a keddi megegyezés szerint várhatóan három hét múlva térnek vissza a tárgyaló­felek — akkorra halasztotta ugyanis az ÁV Rt. a reorgani­zációs tervükről való döntést. Minden jelölt a listára kerül A cédula igazol A Magyar Szocialista Párt Fejér megyei jelöltjei megsze­rezték a jelöltállításhoz szüksé­ges ajánlási szelvényeket —je­lentette be a tegnapi sajtótájé­koztatón dr. Kovács Pál, a párt megyei elnöke. A székesfehér­vári I. választókörzetben Csík Zoltán 2817 ajánlási szelvényt, a III. körzetben Dunaújváros­ban dr. Kovács Pál 3100 ajánlá­si szelvényt kapott a választó­­polgároktól. (A megye hét vá­­lasztókörzetében a párt jelöltjei közül a legkevesebb ajánlási szelvény is 1512 volt.) Az MSZP a választási bizottságok­ba is megfelelő embereket tud küldeni. Az elkövetkezendő időszakban több nagyszabású rendezvénye lesz az MSZP-nek a megyében. Április 15-én Szé­kesfehérváron szociálpolitiká­ról, az egészségügy és a társa­dalombiztosítás helyzetéről tar­tanak fórumot, ahol az előadók dr. Csellék Judit, Nagy Sándor és dr. Kovács Pál lesznek. Ápri­lis 19-én a bicskei körzetben az oktatásról és az agrárhelyzetről tartanak fórumot, április 20-án Dunaújvárosban pedig Horn Gyula, az MSZP elnöke lesz az előadó, aki május 1-én Székes­­fehérvárra érkezik. Ugyanek­kor Dunaújvárosban Paszter­nák László és Nyers Rezső, má­jus 4-én Móron pedig Keleti György lesz a vendég. A vá­lasztási kampány Fejér megyé­ben eddig nagyobb atrocitások­tól mentes volt, bár a dunaújvá­rosi Fészek klubba betörtek, (immár harmadszor). Az aján­lási cédulák viszont egy bank bérelt széfjében voltak. A párt népszerűségét ez is, az ajánlási szelvények száma is igazolta. Kezdődik a szervezés Törvény a kamarákról A Magyar Közlöny 31. számában jelent a gazdasági ka­marákról szóló törvény, amely április 6-ától lép hatályba. A kamarák szervezéséről, az eb­ből adódó feladatok koordiná­lásáról március 30-án folytattak megbeszélést Székesfehérvá­ron a megyében működő ipar­testületek képviselői, s a mun­kát segítő megyei főjegyző. Ez után alakulnak meg hamarosan a területi gazdasági kamarák. Társulat alakult... Csatornát építenek Társulatot alakítottak hétfőn Adonyban: a község lakói ilyen formában oldják meg a szenny­víz-tisztítómű és csatornaháló­zat kiépítését, legkésőbb 1995 év végére. A beruházás, amelynek kivi­teli tervei már elkészültek, ös­­­szesen 260 millió forintba fog kerülni, ennek felét állami cél­­támogatásból — pályázattal — már elnyerte Adony. A fennma­radó 130 milliót azonban az ott élőknek kell összeadniuk. Szá­mítások szerint 80 ezer forintos kiadást jelent ez minden család­nak, amire kedvezményes ka­matozású kölcsönt is — nyolc évig havi 840 forintos törlesz­téssel — igénybe vehetnek az érintettek. Mai számunkból: MEGMÉRETTETÉS A DIÁK BT.-BEN 3. OLDAL PARÁDÉS VÉGJÁTÉK 5. OLDAL MEZŐFALVI VÁLTOZÁS 7. OLDAL MELLÉKLET: AUTÓ—MOTOR ÉS RTV—TIPP „ A törvény célja az emberek megosztása” Hogy ki jár a legrosszabbul egy házasság felbontása után, egyéni megítélés kérdése. Ebben állást foglalni pedig, elfo­gultság nélkül, a legnehezebb. Az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének tagsága szerint — a ma életben lévő család­jogi törvény kizárólag az anya érdekeit tartja szem előtt... — ... méghozzá elsősorban az apa és rajta keresztül a gye­­rek(ek) kárára — mondja dr. Hegedűs István, a szervezet el­nöke. — Mindez nem csoda, hisz a törvény még 1952-ben született, amikor a volt Szovjet­unióban felmerült a „gyerek­gyárak” létrehozásának gondo­lata. (A környező országokban pedig hasonlatosak voltak az el­képzelések akkortájt.) A célja az volt, hogy a szülői körből mindenáron kiszakítsák a gye­rekeket, akiket aztán állami fel­ügyelet alatt, tökéletes és köte­lességtudó polgárrá neveltek (Folytatás a 3. oldalon) Dénes János: a MIÉP, a hűség pártja FFOk is Európát ígérnek Körülbelül kétszáz érdeklő­dő előtt, forgalmi dugó miatt félórás késéssel kezdődött a Magyar Út Körök Mozgalom és a Magyar Igazság és Élet Pártja tegnapi rendezvénye, melynek Csur­ka István, a párt társelnöke is vendége volt. Czakó Imre, a párt helyi országgyűlési képvi­selőjelöltje az utóbbi négy év rövid elemzésével nyitotta meg az estet. Őt követte Dénes Já­nosnak, országgyűlési képvise­lőnek a felszólalása, aki a MI­­ÉP-et a hűség pártjának, a laki­telki gondolat, az antikatasztró­­faprogram, a „szabadság és tulajdon” eszméje következetes harcosának nevezte. Míg az MDF jóvátette az országot, hi­szen saját beígért programja he­lyett az SZDSZ-ét hajtotta vég­re, és ezzel megteremtette a bolsevik visszarendeződésnek az érzelmi alapját, addig a MI­­ÉP az ország egyik legjelentő­sebb pártjává vált, a választá­sok meglepetés pártjává. Hi­szen a kérdés leegyszerűsödött: „mi (magyarok), vagy ők?” Csurka István — aki rövid­del lapzártánk előtt kezdte be­szédét — az itáliai és a korábbi francia választások eredmé­nyeiben egy nagyobb ívű euró­pai átrendeződést lát. A két hagyományosan baloldali, ha­talmas országban éppen a mun­kásosztály szavazott nagy­arányban a jobboldali pártokra. A jaltai rendszer felszámolódá­sát látja Csurka ebben, a kötele­ző antifasiszta ideológia súlyta­­lanodását, egy korábban meg­dönthetetlennek hitt baloldali adó elvesztését. A MIÉP tehát a valódi európai utat ígér — né­zetük szerint. (kk)

Next