A Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 85-109. szám)

1994-05-25 / 104. szám

1994. május 25., szerda Megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokság Helycsere a tabellán Adony—Sukoró 1-0 (1-0) Adony, 500 néző. Vezette: Koszorús. Adony: Katona—Balassa, Barócsai, Kier, Simon, Karsai,­­ Nebucz, Ecső­di, Kollár, Kral (Faragó), Killer (Müller). Ed­ző: Pölöskei Tamás. Vasárnap a megyei első osz­tályú labdarúgó-bajnokságban rangadóra kerü­lt sor. A tabella negyedik helyén álló adonyiak fogadták az előttük álló Suko­­rót, így tulajdonképpen helyosztóra került sor. A mér­kőzés elejét változatos mezőny­játék jellemezte. Az első igazi helyzet az első negyedóra vé­gén Nebucz előtt adódott, de a védők lábai között kapura tartó labdát a vendégek kapusa szög­letre hárította. Tizenöt perc múlva szabadrúgást ívelhettek a hazaiak a sukorói kapu elé. Karsai labdáját Ecsődi lőtte ka­pura, azonban a vendégkapus megint a helyén volt, és a me­zőnybe öklözte a játékszert. A 38. percben született meg a ta­lálkozót eldöntő egyetlen gól. Egy remek hazai támadás vé­gén Simon-Nebucz-Kollár összjáték után utóbbi magabiz­tosan lőtt a sukorói kapuba. Szünet után fokozta az ira­mot a két csapat. Az adonyiak egyre nagyobb fölénybe kerül­tek. Ecsődi, Barócsai és Simon előtt adódott gólszerzési lehető­ség, de ezek sorra kimaradtak. A vendégek erejéből csupán egy húszméteres szabadrúgásra tellett, amit a sorfalba rúgtak. A 60. percben Simon beadását Král lőtte kapura, de a remekül védő sukorói kapus hárított. Ez­után is a hazaiak támadtak többet, de újabb találatot már nem sikerült elérniük. Ezzel a győzelemmel az Adony mege­lőzte a Sukorót, és felkerült a táblázat harmadik helyére. Ezen a találkozón az egész csapat remek teljesítményt nyújtott. Egy meccs, nyolc gól Sárbogárd—Dunaferr II. 5-3 (2-2) Sárbogárd, 300 néző. Vezet­te: Horváth II. Dunaferr II.: Gyalus—Ba­kos, Szentandrássy, Gál, Éliás, Tóth, Lehota III., Varga, Sárai, Jakab (Vágány), Csizmadia. Edző: Andriska Vilmos. Rögtön a mérkőzés elején megszerezték a vezetést a haza­iak. Az egykori válogatott já­tékos Híres tört előre, átadását a csapat játékosedzője Nagy La­jos lőtte a hálóba. 1-0. A 15. percben ismét Nagy veszélyez­tetett, de húszméteres lövése a felső kapufán csattant. Tíz perc múlva egyenlített a Dunaferr II. Éliás nyolc méterről küldte a kapuba a labdát. 1-1. Nem so­káig örülhettek azonban a dön­tetlennek a dunaújvárosi fiata­lok. Egy perc múlva ismét Hí­res kezdeményezett. Átadását Salga helyezte a hálóba. 2-1. Két perccel később újabb gólt láthatott a sárbogárdi közönség. Tóth 22 méteres lövéssel vette be a sárbogárdi kaput. 2-2. Fordulás után a 49. percben Bóka ismét a hazaiaknak szer­zett vezetést egy­ tizenkilenc méteres lövéssel. 3-2. Nyolc perc múlva ismét ő volt ered­ményes. 4-2. A vendégek ezu­tán sem adták fel. A 67. perc­ben Lehota III. egy jól eltalált távoli lövéssel szépített az ered­ményen. 4-3. A találkozó sorsa a 88. percben dőlt el végérvé­nyesen. Büntetőhöz jutott a ha­zai csapat, amit Nagy nagy nyugalommal értékesített. 5-3. Nyolc gólt, nagy küzdelmet és jó játékot hozott a két együttes tét nélküli összecsapása. A Du­naferr II. csapatából Éliás nyúj­tott kiemelkedő teljesítményt. Késve és kevesebben Magyaralmás—Perkáta 2-0 (0-0) Magyaralmás, 150 néző. Ve­zette: Jánosi. Perkáta: Papp—Demjén, Ruppert, Szávuly, Vajda, Vin­­cze, Szöllősi I., Fekete (Szállási II.), Bogó, Bódi, Fink. Edző: Vajda István. Félórás késéssel kezdődött a találkozó, mivel a vendégek késve érkeztek meg. Az első félidőt nagy küzdelem, lelkes mezőnyjáték jellemezte. A 30. percben a játékvezető kiállította Vinczét, a Perkáta játékosát. A fordulást követően nagy lendülettel támadott a hazai csapat a tíz főre fogyatkozott vendégek ellen. A perkátai el­lentámadások azonban mindig veszélyt jelentettek. A 70. perc­ben született meg a hazaiak első gólja. Lengyel szabadrúgásból volt eredményes. Öt perccel ké­sőbb a bíró Bódit is leküldte a pályáról, így a vendégek ki­lencen maradtak. Öt peccel a befejezés előtt egyenlítési lehe­tőséget hagyott ki a Perkáta. Egy hazaadást követően az ötösről rúghattak szabadrúgást, de elpuskázták a nagy lehetősé­get. A 88. percben Lengyel megszerezte saját maga és csa­pata második gólját, ezzel beál­lította a végeredményt. 2-0. A találkozón még emberhátrány­ban is jól küzdött a Perkáta, de ez is kevésnek bizonyult. Megérdemelt siker Pusztaszabolcs—Aba 3-0 (1-0) Pusztaszabolcs, 650 néző. Vezette: Ocztos. Pusztaszabolcs: Petrás— Becséri, Gölöncsér, Árendás, Tallér, Lengyel, Antoni (Ha­mar), Konc­sár, Fogas (Szabó), Vágó (Weimola), Fülöp. Edző: Fülöp János. Hazai támadásokkal kezdő­dött a mérkőzés. Fogas, Vágó és Koncsár hagyott ki gólszer­zési lehetőséget. A 20. percben góllá érett a hazaiak fölénye. Lengyel húsz méterről hatal­mas lövést küldött a vendégek kapujába. 1-0. Két perccel ezu­tán Fülöp szabadrúgásból a ka­pufát találta telibe. A második játékrészben az abaiak kezdtek jobban, de a ha­zaiak jól kontráztak. Tíz perc­cel a befejezés előtt növelték előnyüket a szabolcsiak. Fülöp szabadrúgását még védte a ven­dégek kapusa, de a kipattanó labdát Becséri a hálóba vágta. A találkozó utolsó percében Lengyel szabadrúgása után Becséri remek fejessel állította be a végeredményt. 3-0. Ezen a találkozón minden pusztaszabolcsi játékos jó telje­sítményt nyújtott. Megérdemelt győzelmet arattak a középme­zőny elejéhez tartozó, a meccs előtt esélyesebbnek tartott abaiakkal szemben. SPORT Cél a dunaújvárosi világbajnokság Titokban remélte a sikert Az „Év sportolója” válasz­táson az ifjúsági férfiak me­zőnyében Gurisatti Róbert, a Dunaferr Búvárklub fiatal versenyzője végzett az első he­lyen. Nem szokatlan számára ez a siker, hiszen az utóbbi években rendszeresen a dobogó valamelyik fokán végzett ebben az értékelésben. — Számítottál arra, hogy az olvasók és szakmai zsűri össze­sített szavazatai alapján az élen végzet? — Titokban reméltem, hogy megszerezhetem az elsőséget, hiszen a felnőtt és ifjúsági or­szágos bajnokságokon a tájo­lásban és gyorsasági kategóriá­ban összesen öt első, öt máso­dik és öt harmadik helyezést ér­tem el. Emellett az ifjúsági világbajnokságon egyéniben ötödik, a 4x­100 váltó tagjaként pedig második lettem. Azt hi­szem, ezek az eredményeim ve­zettek az elsőség megszerzésé­hez. — Mindkét szakágban értél el sikereket. Melyik áll hozzád közelebb, melyiket szereted job­ban? — Mind a kettőnek megvan a maga szépsége. Nem tudok dönteni a kettő között. A tájolás szabadban van, és egésznapos programot jelent. A gyorsasági versenyeken egyszerre indul mindenki, és azonnal lehet tud­ni a végeredményt. Az utóbbi­ban értem el a nagyobb sike­reket, talán ez dönthetne mellette, de mind a kettőt na­gyon szeretem. — Mi lehet az oka, hogy ha­zánkban nem annyira népszerű­ek ezek a versenyek? — Ennek nem tudom meg­mondani az okát. Szerintem a tájolás kifejezetten látványos sport, hiszen a bóják segítségé­vel nyomon lehet követni a ver­senyzők mozgását. A partról is lehet látni, miként keresi az ál­lomásokat a búvár. Emellett egész nap a szabadban, egészsé­ges környezetben lehetnek a szurkolók. — Melyek lesznek az idei év legfontosabb nemzetközi ver­senyei, amelyeken indulni sze­retnél? — A nyáron Lengyelország­ban rendezik a tájékozódási vi­lágbajnokságot, ahová Gyula bátyámmal együtt szeretnénk kiutazni. Itt jó eredmény lenne az első hat közé kerülés is. A másik nagy verseny október vé­gén lesz Kínában, ahol a felnőtt gyorsasági világbajnokságra kerül sor. Erre a viadalra rend­kívül nehéz lesz kijutni, hiszen nagyon erős szintidőket állapí­tottak meg, amiket teljesíteni kell. Igaz, tavaly sikerült meg­úsznom ezeket, de ebben az esztendőben is meg kell ismé­telni, hogy biztos legyen a ki­utazásom. Ezen a versenyen 200 méteren a döntőbe kerülést határoztuk meg célként edzőm­mel Kovács Józseffel, aki ren­geteget segít a felkészítésem­ben. — Úgy tudom, már befejez­ted az iskolát. Mivel foglalkozol manapság? — Jelenleg a családi vállal­kozásban dolgozom, hiszen nem várhatom, hogy szüleim tartsanak el. Igaz, így kevesebb idő és energia jut az edzésekre. Pedig 1996-ban városunkban rendezik a világbajnokságot, és én vagyok az egyetlen dunaúj­városi versenyző, akinek reális esélye van ezen a bajnokságon az indulásra. Ennek érdekében teljes erővel, nagyon komolyan kellene edzenem, és csak erre lenne szabad koncentrálnom, amit csak sportállásban lehetne igazán. — Egyesületedben nincs ar­ra lehetőség, hogy egy váloga­tott versenyző sportálláshoz jusson? — Természetesen vannak sportállású versenyzői a klub­nak, de én egyelőre nem tar­tozom közéjük. Úgy érzem, eb­ben a városban van egy-két em­ber, aki nem teljesen megér­demelten kapja meg ezt a státuszt. Gróf András Naptárlapozó Fanyalogva ültem le a múlt héten a televízió elé, ami­kor a labdarúgó BEK-döntőről kezdődött a közvetítés. Ugyanis az utóbbi évek tapasztalatai azt mondatták ve­lem, hogy az ilyen jellegű összecsapások a legritkább esetekben hoznak látványos csatát. Utólag áldom a sorsom, hogy mégis a meccs nézését választottam esti programomnak. Európa kétségtelenül két legjobb csa­pata, a Barcelona és a Milan futott ki az athéni stadion gyepére abban a hitben, hogy csak az övék lehet a ku­pa. Azonban a katalánok számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ezúttal nincs esélyük. Az olaszok olyan pro­dukcióval rukkoltak ki, amely túlmegy már a sporton, valóságos művészet. Tökéletes fizikai felkészültség mellett, még tökéletesebb technikai tudásról tettek ta­núbizonyságot. Nehéz a különböző időszakok labdarú­gását összehasonlítani, de azt hiszem, hogy minden­idők legjobb futballcsapatát tiszetelhetjük az idei BEK- győztesben. A harmincas évek uruguayi válogatottjától az ötvenes évek magyar csapatán keresztül egészen a Pelé-féle brazilokig mindig kijelentették, hogy ez a csúcs, ezt már nem lehet felülmúlni. A kérdés ezután a szuperteljesítmény után csak az lehet, hogy Desailly és társai produkcióját felül lehet-e valaha is múlni. A. Cs. Totónyeremény A huszadik héten nem ked­vezett a szerencse a totózóknak. Senkinek sem sikerült telitalá­latot elérni, de még csak tizen­­három találatos szelvény sem akadt. Nézzük, hogyan kellett volna kitölteni a szelvényt: X, 1,2, 2, 2, X, X, 1, 1, 1,X, 2, 1 és a pótmérkőzés­t. Játékosunknak hét találatot sikerült elérnie. A magyar első osztályú mérkőzések közül nem sikerült eltalálnia a Pécs— BVSC és a Siófok—Sopron meccset. A német másodosz­tály találkozói közül hat meccs­ből négynek az eredményét si­keresen megtippelte. Az előző heti játékossal kötött fogadás döntetlenre végződött, hiszen mindkettőjüknek hét találata volt. Az e heti nyeremények: a 12-esek 386 927, a 11-esek 10 473, a 10-esek pedig 1 443 fo­rintot érnek. Látványos mérkőzések az utolsó fordulóban Magyar arany Két mérkőzés maradt péntek délutánra a Dunaferr Kupa nemzetközi ifjúsági röplabda­­tornán. Azonban mindkét ös­­­szecsapás döntően befolyásolta a végső sorrend kialakulását. Az első meccsen a Dunaferr a legjobb lengyel nevelőcsapa­tok közé tartozó Varsó ellen lé­pett pályára. A dunaújvárosiak nagyszerű játékkal rukkoltak ki, és magabiztosan nyerték a találkozót. A vendégeknek nem volt ellenszerük a hazaiak fel­ugrásos nyitásai ellen. Ezzel a győzelmével a Dunaferr har­madik lett, míg a varsóiaknak a negyedik hely jutott. Az aranyéremért a magyar válogatott Szlovákiával ját­szott. A Dunaferr négy váloga­tottja itt is szerepelt. A mieink a hasonló képességű szlovákok­kal kiélezett, színvonalas csatát vívtak. A derbi végül is a na­gyobb ütőerővel rendelkező magyarok javára dőlt el. Járosi János, a magyar váloga­tott edzője : — Biztosra vettem a győzelmünket, mert fizikailag jobban felkészült a csapatunk, és ez az ilyen hosszú mérkőzé­seken különösen fontos. Dunaferr SE—Varsó 3-0 Magyarország—Szlovákia 3-2 A torna után adta át Mondi József főtitkár a junior bajnoki serleget a Dunaferr csapatkapitányának, Kemény Istvánnak a hírlap 7 Előny a fogadónál Lapzártakor érkezett: A női kézilabda Magyar Ku­pa elődöntőjének első mérkőzé­sét játszották le tegnap késő délután Győrben. A Győri Keksz ETO KC ellen a Meksz— Pálffy, Gál, Kocsis, Siti, Má­tyás, Berciun­ene felállású Du­naferr kezdett. A mieink szá­mára az volt a kérdés, hogyan sikerül semlegesíteniük a ha­zaiak ászait, Mátéfit és Szántót. A mérkőzést óriási hangza­varban kezdték a csapatok első­sorban a dunaújvárosból ide „zarándokolt” szurkolók jóvol­tából. Az első félidő izgalmas játékot hozott. Ekkor a győriek jól védekeztek, de ebben közre­játszott az is, hogy a Dunaferr támadásai — elsősorban a befe­jezések miatt — nem voltak va­lami sikeresek. A félidei pihe­nőre így a Győr mehetett há­romgólos előnnyel (11-8). A szünet után nagyot válto­zott a játék képe. Laurencz mester Meksz helyett Baranyit, Pálffy helyett pedig Erdőst küldte pályára. A cserékkel fel­javult a Dunaferr. A gárda egy­re inkább belelendült. Remek teljesítménnyel először egyen­lítettek, majd Mátyás, Bercia­miene és Gál góljaival a veze­tést is átvették. Azután ezt az előnyt ki sem adták a kezükből a meccs végéig, és végül is bra­vúros győzelmet arattak. Ezzel a sikerrel a Dunaferr nagy lépést tett a kupadöntőbe jutásért. A július elsejei dunaúj­városi visszavágót tehát a Du­naferr várhatja nyugodtabban. Győ­ri ETO—Dunaferr 18-20 (11-8) Szövetségi nap A dunaújvárosi labdarúgó szövetség az ünnepek miatt a szokásos keddi szövetségi na­pot ezúttal ma tartja meg. 16 órakor ülésezik a fegyelmi bi­zottság, míg a kispályás bizott­ság 18 órakor ül össze.

Next