A Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 214-239. szám)

1994-10-01 / 214. szám

IDŐJÁRÁS Megnövekszik a felhő­zet, elszórtan eső várható. A megerősödő szél észak­­nyugatira fordul. A leg­magasabb nappali hőmér­séklet 25 fok körül alakul. RÖVIDEN Az Országgyűlés 224 igen és 1 nem szavazat­tal, 2 tartózkodás mellett módosította az önkor­mányzati választási tör­vényt így egyfordulóssá válik az önkormányzati választás, megszűnik az érvényességi és az ered­ményességi küszöb. A polgármestereket, bele­értve Budapest fő­polgár­­mesterét is közvetlenül választják az állampol­gárok, és megváltozik az ajánlások rendszere is. Az Országgyűlés elna­polta a pótköltségvetés általános vitáját. Boldvai László, az MSZP vezér­szónoka többek között ar­ra mutatott rá, hogy a pót­költségvetés elfogadása nem csupán 1994 szem­pontjából fontos, hanem az alapozza meg a jövő évi költségvetést is. Az MDF-es Kádár Béla sze­rint a kormánynak vissza kellene vonni a pótkölt­ségvetést, mert az érdemi változást már nem hoz, hi­szen nemcsak az áfaeme­lés marad el, hanem az energiaárak növelése is. A jövő évi költségve­téssel kapcsolatban kormány úgy döntött, a hogy az állami kiadáso­­kat az 1994-es szinten befagyasztja. (Bővebben a 4. oldalon.) Mielőbb tízosztályos­nak kell felváltania az ed­digi nyolcosztályos alap­fokú iskolarendszert. Er­ről Jánosi György műve­lődési államtitkár beszélt egy oroszlányi közoktatá­si fórumon, hozzátéve: hosszabb távon a 12 osz­tályos, mindenkinek alap­­műveltséget nyújtó iskola­rendszernek van alternatí­vája. A képzés időtartamát azért is meg kell hosszab­bítani az államtitkár sze­rint, mert még a felső ta­gozatos tanulók egy része sem tud kellő színvonalon írni, olvasni, számolni. Támogatja egy újabb 60 millió dolláros befek­tetési alap létrehozását az OPIC, az USA-ban működő állami vállalat, amely a tengerentúli ma­gánberuházásokat bizto­sítja. Az OPIC delegá­ciója hétfőn Budapestre érkezik, hogy tájékozód­jon a privatizációs üzleti lehetőségekről. Bevonják az összes őrölt paprikát... Pénteken délután jött a telefax Mivel a lakosságnál lévő paprika 15 százaléka szen­­­nyezett, tegnaptól azonnali rendelettel bevonták a ke­reskedelemben lévő összes paprikát. A belügyminiszter erre vonatkozó bejelentését, amit az országos médiák azonnal közzétettek, volt aki hivatalos felszólításnak mi­nősítette, volt aki nem. A bol­tokban még délután is árusí­tották a paprikát... A pirospaprika piaci és utcai árusítását már korábban is betil­tották, erről a szerdai Magyar Közlönyben olvasható az ipari és kereskedelmi miniszter ren­delkezése. Az is várható volt, hogy a paprikát is bevonják a jövedéki termékek körébe. A gyári csomagolású fűszerpapri­káról azonban mostanáig az el­adó sem gondolta, hogy szen­­­nyezett lehet. A Dunaújvárosi Kereskedel­mi Rt. igazgatója Horváth Fe­renc is meglepődött a késő esti híren. Pénteken reggel leszedet­te minden üzletük polcairól a paprikát. Aztán még délelőtt vissza is tetette: — A most forgalomban lévő szériát az Alfa Kereskedelmi Rt.-től vettük — mondja az igazgató —, tisztaságát a Ke­reskedelmi Minőségellenőrző Intézet szakvéleményével iga­zolták. Reggel meg azt hittem egy-két hétig a többi bolthoz hasonlóan mi sem árusíthatunk paprikát. De az ÁNTSZ-nél, megnyugtattak, az igazoltan ólommentes árut nem szüksé­ges beszedni a polcokról. Ezért — másokkal ellentétben — újabb szállítmányt rendeltem... Lehet árusítani a paprikát, vagy sem? — kérdeztük ezek után dr. Bakai Borbálától, vá­rosunk tisztiorvosától. (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap délelőtt még lehetett kapni pirospaprikát... Maradjon a fiatal családosoké Eladják ! Túlságosan tágnak bizonyul­nak már a Dunaferr megmaradt IV-es és V-ös számot viselő munkásszállói — kézenfekvő tehát, hogy az egyébként sem munkásszállóként működő V- ös szálló helyeit „piaci alapon” értékesítsék. A Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség Ta­nácsának tagjai tegnapi megbe­szélésükön egyetértettek a hu­mánfejlesztési igazgatóságnak ezzel a javaslatával, annál is in­kább, mert a Dunaferr dolgozói közül 141 férfi és 11 nő él a IV- es munkásszállón. (Az Építők úti toronyépületben irodákat, vendégszobákat alakítottak ki, s jelenleg is főiskolások laknak a szobákban.) A Béke városrészi családi szállók értékesítésének ötletét szállót­ viszont nem tartották elfogad­hatónak. A javaslat szerint az épületben lakóknak, illetve az önkormányzatnak ajánlanák fel megvételre az épületet. Azt kö­vetően, hogy az épület alatti — önkormányzati tulajdonban lé­vő — földterületet megválta­nák. A családi szálló további működtetésének helyzetét jövő héten tárgyalja a Dunaferr üze­mi tanácsa, amelynek — csak­úgy, mint a reprezentatív szak­­szervezetnek — egyetértési jo­ga van a szálló értékesítésében. A vasasok szerint a családi szállót továbbra is fenn kell tar­tani a fiatal családok számára, első lakásmegoldásként. A Du­naferr kollektív szerződésében is szerepel a szálló eredeti célú működtetése. Mi van a csomagban? Továbbképzés A társadalmi, gazdasági megállapodás jelenlegi helyze­téről, a tisztségviselők jogosít­ványairól tart továbbképzést hétfőn a Vasmű Klubban a Du­­naferr Vasas Szakszervezeti Szövetsége. A reggel 8 órakor kezdődő továbbképzésen a té­makörök előadója Hódi Zoltán, a vasas alelnöke lesz. Mai számunkból: ÖRÖKRE — NEHÉZ VÁLTOZATOS, SZÉP MŰSOR POGÁNY JUDIT — FÉLÚTON A VAKONDOK EGY KIS KOLERATÖRTÉNELEM 3. OLDAL 5. OLDAL 6. OLDAL 7. OLDAL 10. OLDAL Várják a versenyhivatal határozatát Tíz százalékon múlott Nem sikerült megállapodni­uk a DVG Rt. és az Intercisa Lakásszövetkezet vezetőinek a szemételhelyezési díj csökken­tésében. Mint ismertes, a ma­gasnak ítélt szemételhelyezési díj kivizsgálása miatt a Gazda­sági Versenyhivatalhoz fordult a lakásszövetkezet. A LÉSZ közbenjárásával sikerült tár­gyalóasztalhoz ültetni a feleket. A lakásszövetkezet 31 százalé­kos díjcsökkentést kért — ezzel szemben a DVG Rt. 20 százalé­kos díjcsökkentést tartott elfo­gadhatónak. Ha sikerül meg­egyezni, a lakásszövetkezet visszavonta volna a versenyhi­vatalhoz beadott kivizsgálási kérelmét. Telefonra várnak a községek Egy(ez)ség nélkül Hat település — Adony, Per­­káta, Szabadegyháza, Sárosd, Hantos és Kisapostag — pol­gármestere volt kénytelen vé­gighallgatni szerdán Perkátán, hogy miért nem kötött még egyezséget a MATÁV és a UTS Kft. A térség telefonhely­zetének megoldására kiírt kon­cessziós pályázatot, köztudot­tan a beruházás megvalósításá­ra és üzemeltetésére alakult UTS nyerte el. A vagyon meg­osztásáról szeptember 28-ig kellett volna megállapodnia a távközlési vállalattal. A felek azonban mostanáig sem jutottak előbbre a tárgyalá­sokkal. Radeczki György, Per­­káta polgármestere elmondta, hogy szerdán arról tájékoztatta a községek megjelent képvise­lőit az UTS megbízottja, hogy az egyezség megkötésére, a va­gyonátadásra újabb haladékot kapott a MATÁV, december 18-ig. Mint megtudtuk, a környező települések már több éve — sőt évtizede — várnak arra, hogy erre az áldatlan telefon­­(Foly­tat­ás a 3. oldalon) Nemcsak segélyhívásra akarják a telefont használni Drágább lesz az importhulladék Hol itt a piacvédelem? „A vas és acél országa” helyett lehet, hogy fémhulladék-im­portáló ország leszünk? Hazánkban a Lánchíd tömegével(!) egyenlő mennyiségű fémtermék rozsdásodik el évente—ér­telmetlenül —, miközben a kohászat egymillió tonna vashul­ladékot igényelne. A fémhulladék — mint alap­anyag — nélkülözhetetlen az acélgyártáshoz, bizonyos tech­nológiáknál pedig felhasználá­sának növelése lényegesen gaz­daságosabbá teszi a készter­mékgyártást. Nem véletlen, hogy Európa-szerte fellendült az újrahasznosító technológiára alapozott fémipar, ennek követ­keztében mára megduplázódott az ócskavas ára. Ma tízezer fo­rint körül mozog egy tonna „rozsdamarta szemét”. A magas árak miatt hazánk hatszázezer tonna első osztályú acélhulladékot exportál, főleg olasz piacra. Itthon viszont a hi­ány jelei érződnek... Információink szerint a du­naújvárosi acélmű nyugodtan dolgozhat, egyelőre van elég (Folytatás a 3. oldalon)

Next