A Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 240-265. szám)
1994-11-24 / 260. szám
1994. november 24., csütörtök sem áll le az építés Szigorúbb fellépés Folytatás az I. oldalról Eszerint a beruházó idén december 31 -ig elkészíti a mintegy 10 méternyi tűzoltó vízvezetéket a hiányolt két tűzcsappal, a gabonaszállító szalag alatt levő elvonulási épületeket hat méerrel távolabbra helyezik és elátják elektromos főkapcsolóval a múltkori tűznél az áramtalaníás időveszteséggel járt és az olást késleltette). A telefon éjszakai hozzáférhetőségét — ami ugyancsak gond volt — megoldották. A megállapodás részeként a űzoltóság rendszeresen végez élellenőrzést a malátagyári építkezésen. A tűzoltóság mindhárom szolgálati csoportja a jövő héten a szükséges helyismeret megszerzése érdekében gyakorlatozni fog a malátagyárnál, hogy adott esetben a ruhagyárnál levő tűzcsap használata ne járjon időveszteséggel. Varga Ernő tűzoltóparancsnok és Tóth György tűzvizsgáló tiszt szerint a beruházók elfogadták a tűzoltóság által, a biztonság érdekében állított követelményeket. Ezért aktualitását vesztette az építkezés leállíttatása. —Csongor— GAZDASÁG — TÁRSADALOM Az első kapavágás december elején Lakásépítés, vállalkozásban Amikor három évvel ezelőtt megszűnt a telepszerű, többszintes szövetkezeti lakások építtetése és értékesítése, az utolsóként beköltözők sem gondolták volna, hogy ők még a szerencsések közé tartoznak. Azután a fiatalok már csak áhítozhattak akár egy panelért is... A lakásépítés most fehér folt a vállalkozások területén. A nagy építőipari cégek önmagukban, szűkös anyagi lehetőségeik miatt már nem vállalkoztak megrendelés nélküli lakásépítésre. Dunaújvárosban a 26-os Építőipari Rt. még folytatta (és folytatja) ugyan a Béke körúton megkezdett családi házas építkezéseket, ha akad konkrét megrendelő. Az elkészült lakások száma azonban elenyésző az évekkel korábban megszokott tömeges lakásépítéshez képest. Az önkormányzat hasonló helyzetben van — kevés az erre a célra fodítható pénz. Tavaly, s az idén sem építtettek bérlakásokat, értékesítésre szánt lakásokat sem. Annyira futotta a város kasszájából, hogy a volt nővérszállón alakítottak ki néhány lakást. Jövőre a helyzet annyiban változhat, hogy az építeni szándékozó családok közművesített telkeket vásárolhatnak majd az önkormányzattól. A Baracsi út mögött száz ilyen telek vár majd gazdára, jelenleg viszont még a közművesítés előtti területelőkészítési munkák folynak. Nagyobb szabású lakásépítkezésbe a Sulák és Társa Kft., illetve a kimondottan erre a munkára alakult Dunaújvárosi Lakásépítési Kft. kezdi a tervek szerint még december 10- én. Az Újpentele városrészben, a Szilvás út melletti területen egy 33 lakásból álló épület áll majd hamarosan. A legkisebb lakás 70, a legnagyobb 113 négyzetméteres lesz, zömét félkészen vehetik meg a vevők. Az önkormányzat pedig az építési telek fejében négy kulcsrakész, 70-80 négyzetméteres lakáshoz jut majd. —t— Terv szerint ilyen lesz a „Sulák-ház” homlokzata A foglalkoztatottságról tájékozódik a miniszter Egy nap a vasműben A munkaügyi miniszter, Kósáné dr. Kovács Magda november 30-án városunkba látogat, a Dunaferr helyzetével ismerkedik meg. Programja szerint először a kora délelőtti órákban Horváth Istvánnal, a részvénytársaság elnök-vezérigazgatójával tárgyal, majd a humán fejlesztési igazgató társaságában a Humán Intézet tevékenységével ismerkedik meg. Bemutatják a miniszternek a Dunaferrnél kidolgozott munkaerő-szerkezet átalakítási programot, majd a Fejér Megyei Munkaügyi Központ dunaújvárosi kirendeltségének munkáját. A 13 órától kezdődő érdekképviseleti fórumon a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeinek fejlesztési lehetősége lesz a téma. Jó napot! Mi újság? Jenő — Lassan egy hónapja, hogy a Március 15-e téren levő üzlethelyiségünkből elköltöztettük a varrodánkat abba a Táncsics Mihály utcai épületbe, amelyet az önkormányzattól kértünk—mondja a Dutex Kft. ügyvezető igazgatója. — Nekünk eszünkbe sem jutott volna ez a helyváltoztatás, de „rávezettek” bennünket erre a megoldásra. — Éspedig? — Ezt az épületrészt, ahol a kft-nk irodái is találhatók hosszabb ideje béreljük a tulajdonostól, az önkormányzattól. Egy részére (ahol most a varroda van) korábban nem volt szükségünk, ezért kiadtuk „albérletbe”, közös üzemeltetési szerződéssel egy vállalkozónak. Az önkormányzat viszont — jóval később, három hónap múlva — elutasította ezt a kérelmünket. A vállalkozó elköltözött, a varrórészlegünket ide telepítettük, a Béke városrészi üzletünkben pedig hamarosan egy diszkont üzletet nyitunk. —A főprofiljuk annak idején a patyolat szolgáltatás volt. Ehhez képest most már elég szerteágazó tevékenységet folytatnak... — A ruhatisztítást továbbra is fontosnak tartjuk, a lakosság igényli is. Csakhogy a patyolat tevékenység önmagában veszteséges, ezért kellett vállalkoznunk más területen is. A varrodánk jól működik, kis szériában készülnek a ruhák, hamarosan mintaboltot is nyitunk. A Munkácsy utcában a közelmúltban nyitottuk meg első diszkontjellegű üzletünket. A tulajdonunkban levő üzletek bérbeadásából befolyó bevételekkel és a fent említett tevékenységekkel tudunk talpon maradni és munkát adni az itt dolgozó száztíz embernek. — S jövőre? — Bízunk abban, hogy az energiaáremelés a cégeket nem érinti olyan mértékben, mint a lakosságot. Ezt az áremelést nem tudjuk „lenyelni”, emelni kell majd a patyolat szolgáltatás díjait. T.Sz. Számvetés az oktatásról Négy év mérlegen (Folytatás az 1. oldalról) Talán az alapfokú oktatás változott a legkevésbé, ami újdonság volt: az életre felkészítő osztályok bevezetése. A leginkább szembetűnő változás — a számok tükrében — a diákok létszámának csökkenése az alapfokú oktatásban. Az 1990/91-es tanévhez képest ma 1600-zal kevesebb tanuló jár általános iskolába (5877). Csak két intézmény tudta valamelyest növelni létszámát (Barátság: 45, Szórád: 8). A legköltségesebb általános iskolák rangsorát — a Móra iskolát leszámítva (magyarázat: speciális képzés folyik) — az Aranyvölgyi vezeti: 129 ezer forint költség jut egy tanulóra egy évben. A „legolcsóbb” a Körösi 74 ezer forinttal. Összességében két, három és félszeresére nőttek a költségek az oktatásban a négy év alatt. Középfokú iskolába 36 diákkal jár több, mint 1990-ben. A Dunaferr 219, a 340. sz. szakmunkásképző 156 tanulót „veszített el”. Ugyanakkor 230-cal több diák jár a Rostiba, illetve kimagasló még a kereskedelmi iskola 131 tanulójával. A legköltségigényesebb iskola a közgazdasági (140 ezer forint), vele ellentétben a Rostiban 27 ezer forint esik egy tanulóra. Nyilván érdekes lesz még a szöveges értékelés is, amely ezután készül el. -s- a hírlap 3 A stratégia része a belső privatizáció Befektetőket keresnek A Dunaferr Rt. a közelmúltban az úgynevezett belső privatizációja keretében meghirdette több, zömében a cégen belüli szolgáltatásokat végző társaságait. A részvénytársaság stratégiája alapján azoknak a kft-knek keres új gazdát, amelyeknek a szolgáltatásai jó minőségben, megfelelő kínálatban meg is vásárolhatók. Az év elején — ennek a stratégiának a szellemében — értékesítették az oxigéngyárat. A vevővel, a Linde Magyarország Kft.-vel kötött szerződés szerint ezután ez a cég látja el ipari gázzal a Dunaferrt is. A privatizáció következő lépéseként az Energiaszolgáltató Kft-t, a Lőrinci Hengerművet, a mészművet és a bölcskei gyártelepet szeretné eladni a részvénytársaság. A Lőrinci Hengermű számára olyan stratégiai befektetőt keresnek, „aki” lehetővé teszi az üzem megújulását, hosszú távon biztosítja a durva hengerléssel előállított termékeket gyártó üzem működését. A mészmű és az erőmű részére szakmai befektetőket keresnek, a bölcskei gyártelepet (ahol már megszüntették az alkatrészgyártást) pedig el szeretnék adni. A belső privatizációnak két módját alkalmazzák, a stratégiai szempontból fontos társaságoknál a többségi tulajdonosi pozíció megőrzésével pótlólagos tőkebevonásra törekednek, a kiegészítő, szolgáltató cégeket pedig többségükben értékesíteni kívánják. Az így végrehajtott privatizáció eredményeként javulhat az állam tulajdonában levő Dunaferr részvények eladhatósága, s növekszik az esélye annak, hogy tőkeerős befektetőket, vagy befektető csoportot találnak. Nem emelik a megbízási díjat Kezdődhet a lakáseladás (Folytatás az 1. oldalról) Sok volt a tisztázatlan pont a törvényben és a helyi szabályozásban. A rendelet meghozatala— hogy a törvény megszületésének idejéről ne is beszéljünk — óta ugyan eltelt fél év. De végre sikerült mindent tisztázni az önkormányzattal, az eladás technikai háttere megteremtődött. Jövő héten már az első értesítőket küldik ki. Egyelőre nem szerződéskötésre, hanem a forgalmi érték megállapítására. Akik még nem jelezték vételi igényüket, túl sokáig már nem halaszthatják a döntést. A bérlőknek ugyanis 1995. május 31- ig van az önkormányzati lakásra vételi joguk! K.K. Jövő héten már küldik az első értesítőket A tanulóvezetők már számolják az időt Próbajogosítvány lesz? Próbajogosítvány bevezetését tervezi jövőre az ORFK. Elképzelésüket külföldi tapasztalatokra és a hazai statisztikára alapozzák: minden ötödik közúti balasetet a gyakorlatlan autóvezetők okozzák. A tervezet szerint a sikerrel vizsgázók egy-két évig érvényes ideiglenes jogosítványt kapnak. Ha ez idő alatt balesetmentesen vezetnek, akkor a rendőrség véglegesíti az okmányt. Ellenkező esetben továbbképzésre küldik a kezdő vezetőt. Mindezzel kapcsolatban Molnár Imre a Fejér megyei Közlekedési Felügyelet vezetője elmondta, hogy még nem kapott hivatalos értesítést a próbajogosítvánnyal kapcsolatban, de úgy tudja, hogy az Országos Balasetmegelőzési Bizottság foglalkozik a tervezettel. A kezdőknek adandó jogosítványnak sok támogatója, de legalább annyi ellenzője is van, úgyhogy szerinte a közeljövőben nem várható az országos bevezetése. Az egyik dunaújvárosi rutinpályán hallottuk, hogy a próbajogosítvány olyan, mint amikor egy rókáról több bőrt akarnak lehúzni, azaz kétszer kell ugyanazért a „papírért” illetéket fizetni. A jelenlegi autóvezetői vizsgák már annyira szigorúak, hogy biztosan kiszűrik az alkalmatlanokat, így a vélemények szerint kicsi az esélye annak, hogy ettől kevesebb lesz a baleset. De a hír hatására a most tanulni vágyók már megkérdezik, mikorra kaphatnak jogosítványt, s ha sokallják a tanulóidőt, akkor félelmükben továbbállnak... Horn levele a MÁV-nak Modernizáció vagy leépítés? (Folytatás az 1. oldalról) ám sok a félreértés és bizonytalanság a társaság jelenét, s jövőjét illetően. Mind a miniszter, mind az elnök kifejtette: bármennyire érthető is a vasúti dolgozók elégedetlensége, a szanálási és átszervezési program keretében béremelésre egyelőre nem kerülhet sor. Horn Gyula levelet írt a MÁV vezetőinek, amelyben leszögezte: a kormány nem tudja vállalni a teljesítmény növelése nélkül a keresetnövekedést. Megszületett a kormányhatározat a modernizációról, s hamarosan kezdetét veszi egy átfogó vizsgálat, amelynek nyomán terv készül a mintegy százmilliárdos adósság kezeléséről. Most folynak az érdekegyeztető tárgyalások. Ha nem sikerül végrehajtani a modernizációt, nem marad más hátra, mint végignézni a hálózat-leépítéseket — zárta Lotz Károly a tájékoztatást. — zsohár —