A Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 240-265. szám)

1994-11-24 / 260. szám

1994. november 24., csütörtök s­em áll le az építés Szigorúbb fellépés Folytatás az I. oldalról­ Eszerint a beruházó idén de­­cember 31 -ig elkészíti a mintegy 10 méternyi tűzoltó vízvezeté­­ket a hiányolt két tűzcsappal, a gabonaszállító szalag alatt levő­­ elvonulási épületeket hat mé­­errel távolabbra helyezik és el­átják elektromos főkapcsolóval a múltkori tűznél az áramtalaní­­ás időveszteséggel járt és az ol­ást késleltette). A telefon éjsza­­kai hozzáférhetőségét — ami ugyancsak gond volt — meg­­oldották. A megállapodás részeként a űzoltóság rendszeresen végez­­ élellenőrzést a malátagyári építkezésen. A tűzoltóság mind­­három­ szolgálati csoportja a jö­vő héten a szükséges helyisme­ret megszerzése érdekében gya­korlatozni fog a malátagyárnál, h­ogy adott esetben a ruhagyár­nál levő tűzcsap használata ne járjon időveszteséggel. Varga Ernő tűzoltóparancs­nok és Tóth György tűzvizsgáló tiszt szerint a beruházók elfo­gadták a tűzoltóság által, a biz­tonság érdekében állított köve­telményeket. Ezért aktualitását vesztette az építkezés leállíttatá­­sa. —Csongor— GAZDASÁG — TÁRSADALOM Az első kapavágás december elején Lakásépítés, vállalkozásban Amikor három évvel ezelőtt megszűnt a telepszerű, többszintes szövetkezeti la­kások építtetése és értékesí­tése, az utolsóként beköltö­zők sem gondolták volna, hogy ők még a szerencsések közé tartoznak. Azután a fia­talok már csak áhítozhattak akár egy panelért is... A lakásépítés most fehér folt a vállalkozások területén. A nagy építőipari cégek önma­gukban, szűkös anyagi lehető­ségeik miatt már nem vállal­koztak megrendelés nélküli la­kásépítésre. Dunaújvárosban a 26-os Építőipari Rt. még folytatta (és folytatja) ugyan a Béke körúton megkezdett csa­ládi házas építkezéseket, ha akad konkrét megrendelő. Az elkészült lakások száma azon­ban elenyésző az évekkel ko­rábban megszokott tömeges la­kásépítéshez képest. Az önkormányzat hasonló helyzetben van — kevés az erre a célra fodítható pénz. Tavaly, s az idén sem építtettek bérlaká­sokat, értékesítésre szánt la­kásokat sem. Annyira futotta a város kasszájából, hogy a volt nővérszállón alakítottak ki né­hány lakást. Jövőre a helyzet annyiban változhat, hogy az építeni szándékozó családok közművesített telkeket vásárol­hatnak majd az önkormányzat­tól. A Baracsi út mögött száz ilyen telek vár majd gazdára, jelenleg viszont még a közmű­vesítés előtti területelőkészítési munkák folynak. Nagyobb szabású lakásépít­kezésbe a Sulák és Társa Kft., illetve a kimondottan erre a munkára alakult Dunaújvárosi Lakásépítési Kft. kezd­i a ter­vek szerint még december 10- én. Az Újpentele városrészben, a Szilvás út melletti területen egy 33 lakásból álló épület áll majd hamarosan. A legkisebb lakás 70, a legnagyobb 113 négyzetméteres lesz, zömét fél­készen vehetik meg a vevők. Az önkormányzat pedig az épí­tési telek fejében négy kulcsra­kész, 70-80 négyzetméteres la­káshoz jut majd. —t— Terv szerint ilyen lesz a „Sulák-ház” homlokzata A foglalkoztatottságról tájékozódik a miniszter Egy nap a vasműben A munkaügyi miniszter, Kó­­sáné dr. Kovács Magda novem­ber 30-án városunkba látogat, a Dunaferr helyzetével ismerke­dik meg. Programja szerint elő­ször a kora délelőtti órákban Horváth Istvánnal, a részvény­­társaság elnök-vezérigazgatójá­val tárgyal, majd a humán fej­lesztési igazgató társaságában a Humán Intézet tevékenységé­vel ismerkedik meg. Bemutat­ják a miniszternek a Dunaferr­­nél kidolgozott munkaerő-szer­kezet átalakítási programot, majd a Fejér Megyei Munka­ügyi Központ dunaújvárosi ki­­rendeltségének munkáját. A 13 órától kezdődő érdekképvisele­ti fórumon a foglalkoztatáspoli­tika aktív eszközeinek fejlesz­tési lehetősége lesz a téma. Jó napot! Mi újság? Jenő — Lassan egy hónapja, hogy a Március 15-e téren le­vő üzlethelyiségünkből el­költöztettük a varrodánkat ab­ba a Táncsics Mihály utcai épületbe, amelyet az önkor­mányzattól kértünk—mond­ja a Dutex Kft. ügyvezető igazgatója. — Nekünk eszünkbe sem jutott volna ez a helyváltoztatás, de „rávezet­tek” bennünket erre a megol­dásra. — Éspedig? — Ezt az épületrészt, ahol a kft-nk irodái is találhatók hosszabb ideje béreljük a tu­lajdonostól, az önkormány­zattól. Egy részére (ahol most a varroda van) korábban nem volt szükségünk, ezért kiad­tuk „albérletbe”, közös üze­meltetési szerződéssel egy vállalkozónak. Az önkor­mányzat viszont — jóval ké­sőbb, három hónap múlva — elutasította ezt a kérelmünket. A vállalkozó elköltözött, a varrórészlegünket ide telepí­tettük, a Béke városrészi üz­letünkben pedig hamarosan egy diszkont üzletet nyitunk. —A főprofiljuk annak ide­jén a patyolat szolgáltatás volt. Ehhez képest most már elég szerteágazó tevékenysé­get folytatnak... — A ruhatisztítást továbbra is fontosnak tartjuk, a lakosság igényli is. Csak­hogy a patyolat tevékenység önmagában veszteséges, ezért kellett vállalkoznunk más területen is. A varrodánk jól működik, kis szériában ké­szülnek a ruhák, hamarosan mintaboltot is nyitunk. A Munkácsy utcában a közel­múltban nyitottuk meg első diszkontjellegű üzletünket. A tulajdonunkban levő üzletek bérbeadásából befolyó bevé­telekkel és a fent említett tevé­kenységekkel tudunk talpon maradni és munkát adni az itt dolgozó száztíz embernek. — S jövőre? — Bízunk abban, hogy az energiaáremelés a cégeket nem érinti olyan mértékben, mint a lakosságot. Ezt az ár­emelést nem tudjuk „lenyel­ni”, emelni kell majd a patyo­lat szolgáltatás díjait. T.Sz. Számvetés az oktatásról Négy év mérlegen (Folytatás az 1. oldalról) Talán az alapfokú oktatás változott a legkevésbé, ami új­donság volt: az életre felkészítő osztályok bevezetése. A leginkább szembetűnő változás — a számok tükrében — a diákok létszámának csök­kenése az alapfokú oktatásban. Az 1990/91-es tanévhez képest ma 1600-zal kevesebb tanuló jár általános iskolába (5877). Csak két intézmény tudta vala­melyest növelni létszámát (Ba­rátság: 45, Szórád: 8). A legköltségesebb általános iskolák rangsorát — a Móra is­kolát leszámítva (magyarázat: speciális képzés folyik) — az Aranyvölgyi vezeti: 129 ezer forint költség jut egy tanulóra egy évben. A „legolcsóbb” a Körösi 74 ezer forinttal. Összességében két, három és félszeresére nőttek a költségek az oktatásban a négy év alatt. Középfokú iskolába 36 diák­kal jár több, mint 1990-ben. A Dunaferr 219, a 340. sz. szak­munkásképző 156 tanulót „ve­szített el”. Ugyanakkor 230-cal több diák jár a Rostiba, illetve kimagasló még a kereskedelmi iskola 131 tanulójával. A legköltségigényesebb is­kola a közgazdasági (140 ezer forint), vele ellentétben a Rosti­ban 27 ezer forint esik egy ta­nulóra. Nyilván érdekes lesz még a szöveges értékelés is, amely ez­után készül el. -s- a hírlap 3 A stratégia része a belső privatizáció Befektetőket keresnek A Dunaferr Rt. a közelmúlt­ban az úgynevezett belső priva­tizációja keretében meghirdette több, zömében a cégen belüli szolgáltatásokat végző társasá­gait. A részvénytársaság straté­giája alapján azoknak a kft-knek keres új gazdát, amelyeknek a szolgáltatásai jó minőségben, megfelelő kínálatban meg is vásárolhatók. Az év elején — ennek a stra­tégiának a szellemében — érté­kesítették az oxigéngyárat. A vevővel, a Linde Magyarország Kft.-vel kötött szerződés szerint ezután ez a cég látja el ipari gázzal a Dunaferrt is. A privati­záció következő lépéseként az Energiaszolgáltató Kft-t, a Lő­rinci Hengerművet, a mészmű­­vet és a bölcskei gyártelepet szeretné eladni a részvénytársa­ság. A Lőrinci Hengermű számára olyan stratégiai befek­tetőt keresnek, „aki” lehetővé teszi az üzem megújulását, hosszú távon biztosítja a durva hengerléssel előállított termékeket gyártó üzem mű­ködését. A mészmű és az erő­mű részére szakmai befektető­ket keresnek, a bölcskei gyárte­lepet (ahol már megszüntették az alkatrészgyártást) pedig el szeretnék adni. A belső privatizációnak két módját alkalmazzák, a stratégi­ai szempontból fontos társasá­goknál a többségi tulajdonosi pozíció megőrzésével pótlóla­gos tőkebevonásra törekednek, a kiegészítő, szolgáltató cége­ket pedig többségükben értéke­síteni kívánják. Az így végrehajtott privatizáció ered­ményeként javulhat az állam tu­lajdonában levő Dunaferr rész­vények eladhatósága, s növek­szik az esélye annak, hogy tő­keerős befektetőket, vagy befektető csoportot találnak. Nem emelik a megbízási díjat Kezdődhet a lakáseladás (Folytatás az 1. oldalról) Sok volt a tisztázatlan pont a törvényben és a helyi szabályo­zásban. A rendelet meghozatala­­— hogy a törvény megszületé­sének idejéről ne is beszéljünk — óta ugyan eltelt fél év. De végre sikerült mindent tisztázni az önkormányzattal, az eladás technikai háttere megteremtő­dött. Jövő héten már az első ér­tesítőket küldik ki. Egyelőre nem szerződéskötésre, hanem a forgalmi érték megállapítására. Akik még nem jelezték vételi igényüket, túl sokáig már nem halaszthatják a döntést. A bér­lőknek ugyanis 1995. május 31- ig van az önkormányzati lakás­ra vételi joguk! K.K. Jövő héten már küldik az első értesítőket A tanulóvezetők már számolják az időt Próbajogosítvány lesz? Próbajogosítvány bevezeté­sét tervezi jövőre az ORFK. El­képzelésüket külföldi tapaszta­latokra és a hazai statisztikára alapozzák: minden ötödik köz­úti balasetet a gyakorlatlan au­tóvezetők okozzák. A tervezet szerint a sikerrel vizsgázók egy-két évig érvényes ideigle­nes jogosítványt kapnak. Ha ez idő alatt balesetmentesen vezet­nek, akkor a rendőrség véglege­síti az okmányt. Ellenkező eset­ben továbbképzésre küldik a kezdő vezetőt. Mindezzel kapcsolatban Molnár Imre a Fejér megyei Közlekedési Felügyelet vezető­je elmondta, hogy még nem ka­pott hivatalos értesítést a próba­­jogosítvánnyal kapcsolatban, de úgy tudja, hogy az Országos Balasetmegelőzési Bizottság foglalkozik a tervezettel. A kezdőknek adandó jogosítvány­nak sok támogatója, de leg­alább annyi ellenzője is van, úgyhogy szerinte a közeljövő­ben nem várható az országos bevezetése. Az egyik dunaújvárosi rutin­pályán hallottuk, hogy a próba­­jogosítvány olyan, mint amikor egy rókáról több bőrt akarnak lehúzni, azaz kétszer kell ugyanazért a „papírért” illeté­ket fizetni. A jelenlegi autóve­zetői vizsgák már annyira szi­gorúak, hogy biztosan kiszűrik az alkalmatlanokat, így a véle­mények szerint kicsi az esélye annak, hogy ettől kevesebb lesz a baleset. De a hír hatására a most tanulni vágyók már meg­kérdezik, mikorra kaphatnak jogosítványt, s ha sokallják a tanulóidőt, akkor félelmükben továbbállnak... Horn levele a MÁV-nak Modernizáció vagy leépítés? (Folytatás az 1. oldalról) ám sok a félreértés és bizonyta­lanság a társaság jelenét, s jö­vőjét illetően. Mind a miniszter, mind az elnök kifejtette: bármennyire érthető is a vasúti dolgozók elé­gedetlensége, a szanálási és át­szervezési program keretében béremelésre egyelőre nem ke­rülhet sor. Horn Gyula levelet írt a MÁV vezetőinek, amely­ben leszögezte: a kormány nem tudja vállalni a teljesítmény nö­velése nélkül a keresetnöveke­dést. Megszületett a kormány­­határozat a modernizációról, s hamarosan kezdetét veszi egy átfogó vizsgálat, amelynek nyomán terv készül a mintegy százmilliárdos adósság kezelé­séről. Most folynak az érdek­egyeztető tárgyalások. Ha nem sikerül végrehajtani a moderni­zációt, nem marad más hátra, mint végignézni a hálózat-leé­pítéseket — zárta Lotz Károly a tájékoztatást. — zsohár —

Next