A Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 240-265. szám)
1994-11-25 / 261. szám
IDŐJÁRÁS Időnként erősen megnövekszik a felhőzet, helyenként hózápor várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 8 fok között alakul. RÖVIDEN Az Európai Unió a Phare-segély keretében 16,5 millió ECU-t (2,2 milliárd forint) biztosít a magyarországi magánszektor fejlesztésére. Az erről szóló dokumentumot Hans Beck, az Európai Unió budapesti nagykövete és Soós Károly Attila ipari államtitkár írta alá. Tovább normalizálódik a helyzet az Agrobanknál. A Bankfelügyeleti Bizottság egyúttal úgy döntött: néhány korlátozást felold és ennek révén lehetővé válik, hogy a pénzintézet fokozatosan visszatérhessen a szokásos banküzemű rendhez. Az Országgyűlés költségvetési vitájában Pusztai Erzsébet (MDF) kifogásolta a gyermekesek adókedvezményének megvonását. Az MSZP-s Juhász Gábor pedig arra mutatott rá, hogy a mostani költségvetés legfőbb feladata visszafordítani egy finanszírozhatatlan folyamatot Az MDF szerint nem csitul a tisztogatási hullám, s ennek egyik jele Bod Péter Ákos MNB-elnök távozása — közölte Herényi Károly pártszóvivő. A Jánosi-üggyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy kiforrott polgári demokráciákban nem egy vétlen állampolgár esik áldozatul, hanem a miniszter nyújtja be lemondását. Megalakult csütörtökön a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének sztrájkbizottsága. A szakszervezet elnöksége szerint ugyanis a MÁV vezetése a bér- és foglalkoztatáspolitikai kérdésekben nem hajlandó változtatni álláspontján. Bártfai Béla, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára és Carlos Fortin, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD) megbízott főtitkára aláírta Genfben a Magyar Köztársaság és az UNCTAD közötti megállapodást az számítógépes ASYCADA vámadat- nyilvántartási rendszer magyarországi bevezetéséről. DUNAÚJV. ÉS A VÁROSKÖRNYÉK LAPJA Várhatóan emelkedik a buszjegyek ára Kinek szünet, kinek vég Utolsó hivatalos ülését tartotta jelenlegi felállásában a városgazdálkodási bizottság szerdán. Napirenden több, a következő önkormányzati ciklust érintő kérdés szerepelt: a fűtés korszerűsítése, buszjegy-áremelés, vagyoni kérdések és a jövő évi költségvetés koncepciója. A Dunaqua-Therm Rt. kidolgozta üzleti stratégiai tervét, amelynek gerincét a KERET- program, a fogyasztói fűtési rendszer korszerűsítése képezi. A stratégiai tervet — hivatkozva arra, hogy az már az „utódokra” tartozik — nem tárgyalta a bizottság. A távfűtési rendelet program miatti módosítását viszont a jogi bizottsággal egyetértésben támogatják. A bizottság elfogadhatónak tartja az Alba Volán viteldíjemelési kérelmét. A 19,8 százalékos díjemelés, amelyből 2 százalékot az ÁFA emelése „visz el”, január elsejétől lép életbe, ha a közgyűlés is jóváhagyja. Az indokok között az energiaárak emelkedése, 20 százalékos várható alkatrészáremelés, 17-18 százalékos béremelés, és a fejlesztésre felvett hitelek kamatai szerepelnek. Az előreváltott jegy 35, a buszvezetőnél megvett 45 forint, az összvonalas bérlet pedig 1000 forint lenne. Tárgyalt a bizottság a Béke városrészi, MÁV kerítés melletti garázsok — megépültek és ezután épülők — tisztázatlan vagyoni ügyeiről, és a tulajdonosok képviselői által elfogadhatónak ítélt megoldást találtak. Megvitatták azt is, hogy milyen módon kedvező a gyógyszertári vagyonhányad önkormányzati tulajdonba vétele. Ez három patikát, és a Fejér megyei gyógyszertári központot érinti. Kedvezően fogadta a bizottság azt a felhívást, amely az uszoda tetőszerkezetének tarthatalan állapotára figyelmeztet. Jövőre halaszthatatlan feladat lesz az épületet már jelentősen veszélyeztető beázás megszüntetése. Erre a célra pedig harminc millió forintra lesz majd szükség. Napirenden szerepelt a költségvetés részletes koncepciója is. A közgyűlési döntésnek megfelelő anyagot, amely az intézményeknek a '94-es szinten juttat a működéshez pénzkeretet — öt igen és három tartózkodás mellett — elfogadásra ajánlja a gazdasági bizottság a közgyűlésnek. K.K. Az uszoda tetőszigetelése majd tíz éve felújításra szorul PSZ: helyi problémákról, országos gondokról Döntés még nincs Tegnap délután a Széchenyi István Gimnázium klubjában találkoztak a Pedagógusok Szakszervezetének dunaújvárosi titkárai: az óvodák, általános és középiskolák képviselői a pedagógustársadalmat foglalkoztató kérdésekről ejtettek szót a tanácskozáson. Első napirendi pontként a jövő évi költségvetés elkészülte előtti javaslatcsomag megtárgyalását, összeállítását kezdeményezte a testület. Kósa Mihály városi ügyvivő bevezetőjében szólt arról, hogy a város intézményi ellátottsága, felszereltsége — országos viszonylatban a középkategóriába tartozik, szóba kerültek a legégetőbb problémák is. Eszerint a működési kiadások tekintében a helyzet e pillanatban siralmas: a dologi kiadásokra szánt költségvetési támogatás 1993 óta nem emelkedett — azaz reálértékben csökkent, jövőre (ha lehet) még tovább romlik a helyzet, szinte megoldhatatlan problémák elé állítva az intézményeket. Mint elhangzott, csupán a szintentartást célozva is többletkiadásokra kell számítani: számszaki adatokkal bizonyítható, hogy akár egyetlen intézmény esetében is többmilliós plusz ráfordításra van szükség. A felszólalók szerint — a jövőről, a felnövekvő generációkról van szó — egészséges, teljesíthető igényekkel kell fellépni, a javaslatokat összegyűjtötték. (Folytatás a 3. oldalon) A nyereséges cégek adósságát elengedik Segítség a vasműnek Az Állami Vagyonkezelő Rt. döntése értelmében három, az ÁV Rt.-hez tartozó vállalatnak engedték el az adósságkonszolidáció keretében a tartozását. Köztük van a Dunaferr Rt. is, amely így 3 milliárd 290 millió forint adósságától szabadul meg. Az ÁV Rt. kiválasztási szempontjai között szerepelt az is, hogy ezek a cégek — a tartozásaikat illetve a kamatterheket leszámítva — nyereségesen gazdálkodnak. (A Nitrokémia Rt.-nek ugyanekkor 396 millió, a Tokaj Kereskedőház Rt.-nek 154 millió forint adósságát engedték el.) A döntés hatásáról meg szerettük volna kérdezni a Dunaferr Rt. gazdálkodási igazgatóját, aki viszont éppen az ÁV Rt. képviselőivel tárgyalt. Pusztaszabolcs igazából nem tartozik sehova. Dunaújvárostól, Székesfehérvártól és Budapesttől is távol esik. Talán épp ezért vették fejükbe: nagyközségből várossá lesznek. Előbb-utóbb legalábbis. Pusztaszabolcsi riportunkat szombati lapunkban olvashatják. A DUNAKER RT. ÜZLETEIBEN november 26-tól folyamatosan durrannak az árak! Kristálycukor 74,-Ft/kg Finomliszt 28,-Ft/kg Törley márkák 234,- Ft helyett 205,-Ft. Dunaker árak — nyerő árak ! Figyelje további hirdetéseinket! (6738/1H) Tegnap délelőtt a városháza nagytermében találkozott dr. Svraka Gyula dandártábornok, megyei rendőr-főkapitány a dunaújvárosi kapitányság személyi állományával. A fórumon a rendőrség feladatairól és az anyagi-technikai háttér meglétéről volt szó. (A megyei főkapitánnyal készített interjú a 3. oldalon.) Német befektető a Verebély úton Elfekvő telken százötven munkahely Megvásárolta néhány hete a Menke német cég a DVG Rt. több mint ötezer négyzetméter alapterületű, Verebély úti telkét üzemtelepítés céljára. Megalakulásakor apportként került a DVG Rt. tulajdonába a Verebély úti telek, amelyen építőanyagokat tároltak az építőrészleg felszámolásáig, azt követően pedig megszüntették a terület őrzését. Az épülő szociális foglalkoztató melletti terület eladásáról — az ajánlat ismeretében— az rt. igazgató tanácsa döntött, közölte Fejes László elnök-igazgató. Az ügylet lebonyolításában részt vett dr. Bakos László, a gazdasági iroda vezetője. • Egy éve tárgyaltunk a német befektetőkkel, akik szerelőcsarnokot akarnak kollektorgyártás céljára építeni Az üzem mintegy százötven munkahelyet teremtene, s ugyanennyi embernek biztosítana bedolgozói munkát. Ezért volt fontos a befektetőknek, hogy buszmegálló legyen a közelben, s ezt a területet választották. A kérdéses német cég évtizede gyártat kollektorokat a MOMERT-nél, amit majd áttelepítenek az új üzembe. Urbán László, a MOMERT ügyvezető igazgatója mégis nyugodt: — A cég vezetői közölték velünk: ha elkészül a beruházás, jogfolytonossággal átveszik a kollektorgyártásban érintett mintegy húsz-huszonöt emberünket, akik addig természetesen nálunk dolgoznak. (csgy) így iszapcsapda — nem szabadstrand Pihenő vagy ipari övezet? A városi főépítész kezdeményezésére a Magyar Hidrológiai Társaság Dunaújvárosi Területi Szervezete kerekasztal-beszélgetést szervezett a helyi szabadstrand és a Szalki-sziget rendezéséről, pihenő-, felüdülést szolgáló funkcióinak fejlesztési lehetőségeiről a készülő rendezési terv kapcsán. A Szalki sziget érdekütközések színtere, hiszen az üdülőpihenő jelleg és a terjeszkedésre törekvő ipari zóna nehezen békíthető össze, kezdte vitaindítóját Páli Zsuzsa főépítész azt hangsúlyozva, hogy a védetté nyilvánított rácalmási Nagysziget, a többi dunai sziget, a Táborállás alatti, frissen feltöltött terület ésszerű hasznosítását az jelentené, ha azokon egymást erősítő (és nem gyengítő) funkciók kapnának helyet, s ezt figyelembe véve készülne el az egész terület felhasználását szabályozó terv. Darnyik Sándor Ybl díjas városrendező tervező fontosnak tartotta a pihenő és az iparterület határának testületi döntés révén is megerősített kijelölését. (Folytatás a 3. oldalon)