A Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 1. szám

IDŐJÁRÁS Többnyire felhős idő várható hószállingózással havazással. A szél mérsé­kelt marad. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet —2, +3 fok között alakul. RÖVIDEN Azt hiszem, az év vé­geztével valamennyien végig­gondoltuk az esz­tendőnket, mit hozott és mit vett el tőlünk — kezdte újévi köszöntőjét Göncz Árpád a Magyar Televízióban a '95-ös esztendő' első' perceiben. A köztársasági elnök az elmúlt év egyik politikai sikerének könyvelte el, hogy a helyi önkomány­­zatok mellett félezernyi nemzetiségi önkormány­zat jött létre. A '94-es gazdasági, társadalmi helyzet rövid értékelése után a politikai Európá­hoz történő­ csatlakozás várható következmé­nyeiről szólt. Beszéde vé­gén azt kérte az állam­polgároktól, hogy ne­­ csak erejükkel, szűk anyagi eszközeikkel élje­nek megfontoltan, ha­nem gazdálkodjanak jól a remény- és türelemtar­talékaikkal 1995-ben is. Petőfi Sándor szüle­tésének 172. évfordulója alkalmából szombaton ko­­szorúzási ünnepséget ren­deztek a költő által szülő­helynek nevezett Kiskun­félegyházán, a Petőfi-szo­­bornál. Kiskőrösön fél órával éjfél után kezdő­dött el a költő születésé­nek évfordulója kapcsán rendezett hagyományos ünnepség. Ez alkalommal rendhagyó módon éjszaka nyitott ki az irodalomtör­téneti múzeum, valamint Petőfi Sándor hajdani szülőháza. Fodor Gábor minisz­ter felhívására folyama­tosan érkeznek a közok­tatási törvény módosítá­sát érintő javaslatok a Művelődési és Közokta­tási Minisztériumba. A kezdeményezők köre igen széles, igazolva, hogy az iskolaügy min­denki számára fontos. A javaslatokat megfogal­mazók között ugyanis szülők, orvosok, pedagó­gusok, iskolaigazgatók, megyei pedagógiai inté­­­­zeti igazgatók, tanárkép­zéssel foglalkozó egyete­mi oktatók is megtalál­hatók.­­ Január elsejétől a Pa­­­­rázs Alapítvány adja ki a Pest Megyei Hírlapot, miután a Hírlapkiadó Rt. december 31 -én megszün­tette ezt a tevékenyéségét. A benzináremelkedések egy részét átvállalták Kenyérgyári számvetés A kisebb pékségek létrehozá­sával kétségtelen, bővült a kenyér, péksütemény válasz­ték, színesedett a paletta a legkülönbözőbb tésztafélék­kel. Nagyságában azonban a kenyérgyár „viszi a pálmát”, pedig az elmúlt időszakban jócskán csökkentették az ott dolgozók létszámát. Az elmúlt évben — azaz 1994-ben — nyereségesen dol­gozott a Medius Kft., mondja Tóth László ügyvezető igazga­tó. Mindezt annak ellenére ér­ték el, hogy az utolsó negyed­évben nem emelték a termékeik árát. Hogy miért lényeges ezt kiemelni, arra is hamarosan megérkezett a válasz: nem kö­vették az üzemanyag árának emeléseit, nem hárították át a tőlük teljesen független költ­ségnövekedést a vásárlókra. A privatizáció a kenyérgyá­riakat meglehetősen drasztiku­san érintette. A létszámleépítés jelentős volt, hiszen a 210 dol­gozóból ma összesen 70-en dol­goznak ugyanazon a munkate­rületen. A privatizációból eredő veszteséget, a dolgozóknak ki­fizetett végkielégítést a meg­maradt kollektívának kellett ki­termelni, s ennek egy része si­került is. Főleg az adminisztrá­ciós részlegekben dolgozókat érintette a kft.-ben történt át­szervezés, hiszen egész osztá­lyokat kellett megszüntetni. A mostani, nem fizikai munkát végző kollégák — összesen öten­­— minden, a gazdálkodás­sal összefüggő adminisztrációs munkát elvégeznek. Az elmúlt évben már arra is futotta a társaságnak, hogy megkezdjék a gyár felújítását, fejlesztését, lépésről lépésre. Hamarosan patika-fehér lesz minden részleg, olyan, mint amilyennek egy kenyérgyárnak lennie kell. (Privatizálni kellett a vállalatot ahhoz, hogy har­mincéves halogatás után eltűn­jön a hétrétegű régi festék a fa­lakról...) Decemberben bérfej­lesztés is volt a gyárban, a húsz­százalékos emelésből kizárólag a fizikaiak részesültek. Karácsony előtt csaknem kétszeres mennyiségű kenyeret rendelt a Medius Kft.-től a ke­reskedelem, mint az megszo­kott volt. Nem tartanak a piac­vesztésétől az elkövetkezendő hónapokban sem, sőt új meg­rendelésekre számíthatnak. Mindezzel együtt a kenyér ára nem lesz drágább, mint bárhol az országban, állítja az ügyve­zető, s mindenképpen arra töre­kednek, hogy azt az országos átlag alatti áron kínálhassák a vevőknek. T. Sz. Mai számunkból: A VÁROS MÚLTJA ÉS JÖVŐJE 3. OLDAL 365 BÉKÉS JÓ NAPOT 3. OLDAL KULTÚRA '94 5. OLDAL HÁROMSZÉKI HŐGUTA 5. OLDAL A KORONATANÚ 6. OLDAL AZ ESZTENDŐ EREDMÉNYLISTÁJA (II.) 7. OLDAL Újévi látomás Kovács János nyugdíjas idén is a televízió képernyője előtt várta az új esztendő eljövetelét. Mióta a műholdas adásoknak köszönhetően nem kényszerült arra, hogy kizárólag a Magyar Televízió szilveszteri műsorát kísérje figyelemmel, utolsó nagy beruházásának, a távirányítós Videoton Super Color ké­szüléknek a segítségével váltogatta a csatornákat. Ha az egyik műsor unalmassá vált, csak egy kézmozdulat kellett, s már nézhette is a másikat. Nyelvtudással ugyan nem rendelkezett, de a külföldi adó­kon sugárzott aligruhás táncosnők látványa feledtette vele szomor­úságát, hogy nem érti a szöveget. Egy ízben, amikor épp csatornát váltott, szenzációs show-műsort fedezett fel. A világ nagyhatalmainak, kishatalmainak, és lássunk csodát: magyar politikusainak újévi fogadalmát közvetítették — egye­nesben. Először Bill Clintoné volt a mikrofon. Az Egyesült Államok elnöke ígéretet tett: bejuttatja a magyarokat az Európai Unió­ba, a NATO-ba, s egyátalán, mindent elkövet azért, hogy ez a kicsiny, közép-európai ország stabil legyen végre gazdasági­lag. Utána Borisz Jelcin következett. Döntött: megbocsát a csecseneknek. Szergej Kovaljov csatlakozott hozzá, majd Du­­dajev csecsen elnök kezét nyújtotta a duma képviselőinek. Izetbegovics, Milosevics és Karadzsics bosnyák, szerb és boszniai­ szerb elnökök egyszerre léptek a pódiumra. Elég volt! — kiáltották. — Legyen vége a vérontásnak! Holnaptól a fegyverek szerepét vegye át a fehér asztal! Egyszercsak Horn Gyula következett. Remegő hangon mondta el újévi fogadal­mát: „Holnaptól a koalíciós párttal történt egyeztetés nélkül egyetlen meggondolatlan kijelentést sem teszek!” Szekeres és Pető — mit is mondhattak volna ezek után — egy hang nél­kül ölelték egymást keblükre. Orbán megígérte, hogy szerény lesz és szeretni fogja Torgyánt, Torgyán pedig letette a nagy­esküt, hogy soha többé nem bántja a komcsikat és nem ad elő két percnél hosszabb felszólalást a parlamentben. Békési: „1995-ben nem fogom emeli az árakat.” A műsor szenzációs volt. Kovács János megbabonázva meredt a képernyőre. Hallotta még, hogy Berlusconi elmond­ja, soha többé nem követ el adócsalást, Zsirinovszkij pedig, hogy — jót akarván az egész emberiségnek — visszavonul a közélettől. Aztán elaludt... Arra ébredt, hogy a reggeli híreket mondják. Tart Groznij ostroma, Bihac körzetében fellángoltak a harcok, hétfőtől drágábban tankolunk, Horn mondott vala­mit, minek utána Pető cáfolt, Szekeres védett, Orbán üzent, Torgyán pedig fogalmazott. Háromszáz oldalas tiltakozást Cseh Máriával egyetemben. Kovács János nem akart hinni a fülének. Mindaddig, míg fel nem fedezte az eldőlt seprűt heverőjének tövében... Kiss S. Anna A jó ég tudja, miért olyan fontos ez a pilla­nat. Talán, mert az utolsó percben benne van az újrakezdés le­hetősége. Az óév 31 536 000. másodper­cében lezárul egy kor­szak, helyét átadja egy — hitünk szerint — jobbnak, újnak. Mi pedig megadjuk módját. Önfeledt szó­a­rakozással, malaccal, pezsgővel. No meg fo­gadkozással. De hol van az már! Nyakunkon a másnap! WOHLMANN GYÖRGY FELVÉTELEI

Next