A Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-01 / 51. szám

Drámai vitában elfogadták a város költségvetésének tervezetét Koncepció helyett improvizáció Az 1995-ös költségvetés tervjavaslatának tárgyalá­sát február 28-ig meg kell kezdeni a törvény szerint. Dunaújváros képviselőtes­tülete emiatt rendkívüli közgyűlésre ült össze teg­nap délután, amely drámai hangulatban, de elfogadta a feszes koncepiót. Az idei költségvetés koncep­cióját november 29-én fogadta el a képviselőtestület. Ebben a költségvetési kiadások főössze­geit a tavalyi bázis alapján ha­tározták meg. A hivatal a bi­zottságok javaslatai alapján el­készítette a részletes költségve­­tés-tervezetet. A kiadások 338 millió forinttal haladták meg a bevételeket az összesítés után, ez az összeg pedig — ha hitellel fedezik — gazdaságilag ellehe­tetleníti a várost. A gazdasági és pénzügyi bi­zottság ezért azt javasolta a képviselőknek, hogy vessék el a kész költségvetés-tervezetet, és alkossanak egy új koncepci­ót. Ez 160 millióban maximálja a hitelfelvételt, viszont átlago­san 3,4 százalékkal (54 millió forinttal) csökkenti az intézmé­nyek támogatását. A fejleszté­sekre fordítható pénzeket 50 millióval kurtítják, 13 millióval az átadott pénzeszközöket, 59 millióval a polgármesteri hiva­tal kiadásait. Bár a pénzügyi és gazdasági bizottság — sokak által meg­alázónak, diktátum jellegűnek nyilvánított — javaslatkéréssel egybekötött tájékoztatást tartott a többi bizottság elnökeinek a múlt héten, a közgyűlésen drá­mai hangú hozzászólások sora festette le a koncepció hibáit. Pálfalvi János, a kulturális bi­zottság elnöke szerint előbb ar­ról kellene dönteni: „Szüksége van-e Dunaújvárosnak kultúrá­ra?” A gazdaság primátusára épülő javaslat szerinte az egész humán szférát sérti, ráadásul a költségvetésben régóta meglé­vő igazságtalanságokat konzer­válja a költségvetés bázisalapú tervezése. Nem a jövő, a szük­ségletek felől közelít, koncep­ció helyett imporvizációkra épül. Kulturális intézmények, rendezvények sorát törölné gyakorlatilag a tervezet, ehhez az öncsonkításhoz az elnök szerint a kultúra helyi szereplői nem adhatják nevüket. Hasonló értelemben nyilat­kozott dr. Wittmann Károly az ifjúsági és sport, Kiss András az oktatási és Deimel János a la­kásügyi bizottság elnöke saját területük helyzetéről. Több hozzászólás feszegette azt is, hogyan lehetne bővíteni az ön­­kormányzat bevételeit. Lapzár­tánkkor a koncepciót a testület gyakorlatilag az előterjesztés szerint elfogadta. K.K. A „karcsúsítás” az MMK-t is lehetetlen helyzetbe hozná Kollektív szerződés a 26-os Rt.-nél Módosítási javaslat Február 21-én írásos módo­sítási javaslatainak átadásával kezdeményezte a kollektív szerződésben foglaltak ez évi módosítását a 26-os Rt. szak­­szervezeti bizottsága. Mint azt Baksáné Sztanó Máriától megtudtuk, a kollek­tív szerződés módosítására azért van szükség, mert az el­múlt hónapok során nagymér­tékben megváltoztak az életkö­rülmények, növekedett az inflá­ció, de indokolja az ágazat illet­ve a környezetében lévő társaságok helyzete is. Közpon­ti helyen természetesen a bér­kérdés áll. Hogy az rt. mikor ül le tárgyalni a szakszervezettel, még nem ismeretes. A Magyar Orvoskamara szerint korrekcióra szorul a gyógyszer alaplista A Magyar Orvoskamara szerint szakmai korrekcióra szo­rul a március 1 -jétől bevezetendő gyógyszer alaplista. Dr. Gógl Árpád, a kamara elnöke az MTI tudósítójának kifej­tette: elfogadhatatlan, hogy nem kerültek rá az alaplistára a fájdalomcsillapítók, a nyugtatók és az antibiotikumok. Gondot okoz továbbá, hogy miután­ a „listás” orvosságok többsége nem fix árú, s százalé­kos támogatottságuk mértéke a mindenkori értéküktől függ, a felső árcsoportba tartozó gyógyszerek pedig szinte meg­fizethetetlenek lesznek. Kifogásolja az orvoskamara azt is, hogy az orvosoknak, gyógyszerészeknek nincs elég idejük felkészülni az ártámoga­tási rendszer változásával járó változásokra: a lajstrom csak február 20-án, a bevezetést mindössze 10 nappal megelőz­ve került nyilvánosságra. Ez az idő pedig nem elégséges ahhoz, hogy az alkalmazás minden fel­­ tételét biztosítani lehessen. Bár kamara teljes mértékben egyetért az ártámogatási rend­szer megváltoztatásával, a sza­bályozó intézkedésekkel, elen­gedhetetlennek tartja, hogy mi­előbb kerüljön sor az alaplista szakmai érveket maximálisan figyelembe vevő módosítására. A kamara véleménye szerint a kórházi ágyak számának ter­vezett csökkentését is kapkod­va, pontatlan adatokra, becsült számokra, fel nem mért igé­nyekre, tisztázatlan statiszti­kákra alapozták. Ténylegesen nem 100 ezernél több, hanem mindössze 96 ezer körül van a kórházi ágyak száma. (MTI) Telt ház előtt játszották le hétfőn este a Dunaferr SE­C- Lehel HC bajnoki jégkorongmérkőzést, amelyen a hazaiak ismét megszerezték a bronzérmet (7.oldal) Wa W kV Wa Kárpótlási jegyet, pénzt vett át, rövid időn belül magas ho­zamot ígért, aztán fel­szívódott, s a befekte­tő futhat pénze, érték­papírjai után. Ugye is­merős a történet? Stróman a csaló? 6. oldal. „A speciális olimpia filo­zófiája a mindenki győz­tes szlogenen alapul. A legnagyobb különbség a többi sportversenytől, hogy a mi rendezvé­nyeink nem élsport rendszerűek.” Ahol mindenki győztes 7. oldal Mezőföldi gazdaképzők Az adóról, mindent Gazdálkodóknak, vállalko­zóknak szervez kurzust az adó­zásról a Mezőföldi Gazdakép­ző: március 3-án, pénteken vár­ják az érdeklődőket a kishantosi kastélyban. A Mezőföld Nép­főiskolai Társaság egész napos előadássorozata az Amit az új adótörvényről minden vállalko­zónak tudni kell! címet kapta. A gazdálkodók első kézből kaphatnak információkat az új előírásokról, hiszen a konzultá­ciókkal egybekötött előadások meghívottja az APEH két osz­tályvezetője, Simmighné Bátor Klára és Szalai Gyuláné. A pénteki kurzus reggel kilenc órától délután ötig tart. Lesz amikor nem indulhatnak el a vonatok Vasúti átszervezés Átszervezi a MÁV járműjavító bázisainak tevékenységét. Rövidesen megszüntetik Dunaújvárosban a motorkocsik és mozdonyok napi javítását és ide csoportosítják át a Pusztaszabolcson megszűnő teherkocsijavítást. A vasút­nál példátlan módon megosztják a dunaújvárosi vontatási szolgálat irányítását Székesfehérvár és Dombóvár között. A dunaújvárosi csomópont a vontatási, kereskedelmi forgal­mi szolgálat teljes körével a pé­csi vasútigazgatósághoz tarto­zott 1992-ig. Akkor a vontatási szolgálatot a budapesti igazga­tóság székesfehérvári vontatási főnökségéhez csatolták. Kiren­deltséggé, majd részleggé deg­radálták a dunaújvárosi vonta­tási szolgálatot, feladatai (moz­dony és motorkocsik rendsze­res kisebb javítása, tehervagon­javítás, mozdonyvezetők ve­zénylése, kocsivizsgálat) vi­szont változatlanok maradtak. A nemrég megismert átszer­vezési terv a vasút történetében példátlan megoldás Dunaújvá­ros esetében. Innen Székesfe­hérvárra telepítenék maradékta­lanul a vontatójármű javítást, s továbbra is oda tartozna az 58 fős mozdonyvezetői állomány. A teherkocsik vizsgálata és ja­vítása pedig áprilistól visszake­rül a pécsi igazgatóság domb­óvári főnöksége irányítása alá. Az átszervezés előnyeiről és hátrányairól így vélekedik Is­pán Árpád, a dunaújvárosi von­tatási szolgálat vezetője: — A vasmű teherforgalma miatt napi 30-40 kocsit kellett volna megjavítanunk, de csak 25-30-ra elegendő a kapacitás. A pusztaszabolcsi javítóműhely bezárásával tíz lakatos itt kapna munkát, tízen a nálunk megszű­nő mozdonyjavításból lennének átcsoportosíthatók, így átáll­­nánk két műszakos munkarend­re a teherkocsijavítással. Ez jó. A mozdony- és motorkocsi­javítás (képünk) itteni felszá­molása viszont buktatókkal jár: — A tolató villanymozdony féktuskóit sűrűn kell cserélni. A gép csak ezért négy naponként menne Fehérvárra. A motorko­csik gyakran elromlanak. Ha a kisebb javításokért is a fehérvá­ri műhelyhez kell fordulni, gya­kori lesz a hosszantartó szolgá­latképtelenség. Az utasok órá­kat is várhatnak, amíg el tud in­dulni egyik-másik vonat. A tervezett átszervezés lehe­tetlen helyzetbe hoz öt jármű­villamossági szerelőt, akik Elő­szállásról és Nagykarácsonyból például be tudnak ide járni dol­gozni, de Fehérvárra ugyanez nem lesz lehetséges. Az mégin­­kább tisztázatlan: dombóvári, vagy fehérvári főnöke lesz-e Is­pán Árpádnak, vagy netán két helyről kapja az utasításokat? Az átszervezés megtakarítás­sal kecsegtet. De aligha kalku­lálható veszteségekkel is... Csongor György Ki az a Kapronczi? Hála istennek! Van már megint egy ügyünk. Jó, szaftos, kisgaz­­dás, egymásra mutogató, ha addig élünk is igazságot kinyomozó, bebizonyító, aztán annak rendje és módja szerint beperelő: hadd lássa az egész világ, hogy mi vagyunk a karakán gyerekek, az egyenes gerincűek, a méltatlanul vádoltak-üldözöttek. Elindult hétfőn útjára — no nem a gyönyör, bár a szereplőkben bizonyosan azt is kell — ismét egy Ügy a Parlamentben. Kapron­czi Mihály kontra Független Kisgazdapárt. Dördült a startpisztoly, nosza, képviselő urak, mindent bele! Elvégre a tisztelt választónak joga van tudni, hogy Kapronczi úr valóban lemondott-e mandátu­máról, vagy Torgyán doktornak és sleppjének manipulációjával került aláírása a dokumentre. Vannak tanúk is, ahogy kell ilyen ügyekben, igaz, az egyik aláírása olvashatatlan, de ez véletlen le­het csupán, huncut, aki hamisságra gondol. A lényeg, hogy reflek­torfénybe lehet kerülni. Nyilatkozni pro és kontra. Kapronczi úr el is mondta hamar hirtelen, hogy bizony aláírta a múlt héten, de nem azt, és egyébként is visszavonta, mert kényszerítő körülmé­nyek hatására... és különben is, ez az egész — szavaival — „a legsötétebb rákosista időszakra emlékeztet". Jutott a fényből a kisgazdává avanzsált kazánosnak, Morvai­nak is — elvégre gyakorlata van Ügyekben —, aki Kapronczi vád­jait Torgyán úr nevében(?) visszautasította, mondván, hogy — ha még valaki nem tudná —, ez a Kisgazdapárt és nem „rákosista’’ szervezet. Bővült a nyilatkozók tábora István Józseffel, Győriványi Sándorral, s a frakciószóvivővel, Lányi Zsolttal. De ez még mind semmi. A nagy attrakció, a beszédek beszéde, a világraszóló dör­gedelem, nevezetesen Torgyán József riposztja még hátra van. Hogy mikor kerül pont a történet végére, lehetetlen megjósolni. Vegyünk példának egy a mostaninál jóval fajsújosabb ügyet, az Egyenlegét. Arra viszont nagyon jó lesz ez a parlamenti cirkusz is, hogy szórakozzon a nép. (Ezen rágódjon kenyér helyett.) S mind­eközben elsikkad egy fontos kérdés. A miért? Hogyan került kapcsolatba a kisgazdapárt Kapronczival de nél­küle is(!) az antiszemita skinheadekkel? A tiltakozások és elhatá­rolódások ellenére milyen érdekek és eszmék fűzik a pártot fasisz­ta, náci szélsőségesekhez. Tartok tőle, hogy az igazat az életben nem tudjuk meg. Az Ügynek köszönhetően viszont megismerkedhettünk Kap­ronczi képviselővel... Kiss S. Anna

Next