Dunaújvárosi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-01 / 52. szám
A polgárságról Bizony, a polgárságról szólnának a következő sorok: a polgárságról, ami nincs. Az még hagyján, hogy mint osztály, vagy mint réteg nem létezik egyelőre, a gazdaság fejlődése előbb-utóbb magával hozza a nagyobb körű gazdagodást is, így megteremtve a sokat emlegetett polgárságot. Hanem a polgárság, mint szellemi minőség létrejöttéhez még a gazdagság is kevés! Annyira hiányzik hozzá a gondolati szabadság, a mások véleményének már nem is a megfontolása, esetleg elfogadása, hanem a puszta megtörése is, hogy minden kockázat nélkül megjósolható: a következő húsz évben aligha láthatunk majd a helyzetének megfelelően gondolkodó polgárt. Arról jutott eszembe mindez, hogy szombati lapunk első oldalán kollégám és barátom kitűnő cikkében dicséri Polgár Lászlót, sakkvilágbajnoknőnk édesapját — míg magam a harmadik oldalon kárhoztatom Polgár László fanatizmusát. Ez aztán többeknek nem fért a fejébe. Micsoda újság ez, hogy mást ír az első, és mást a harmadik oldalán? Hogyan dolgozhat itt két másképp, adott esetben ellentétesen gondolkodó ember? Micsoda szerkesztés ez? Holott éppen ez a szerkesztés (egyik) alapelve — és éppen ezért dolgozunk itt mindketten, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, akkor is, ha azzal esetleg senki nem ért egyet. Az ezt kifogásolók fejébe, úgy tűnik, kitörölhetetlenül beleivódott az egyetlen és megfellebbezhetetlen vélemény korszaka. Ez azért különösen sajnálatos, mert aligha cáfolható: a szabad véleménynyilvánítás a demokrácia talpköve. S úgy látszik, vajmi kevéssé gyökeresedett meg nálunk a demokrácia. (Pekarek) Színes RTV tipp melléklet kSitir i _DÜJL ' DUNAUJVAROSI TŰZOLTÓK: HÁTRÁNYOS HELYZETBEN Az önkormányzati törvény a települések feladatkörébe utalta a helyi tűzvédelemről való gondoskodást, bár tételes szabályokat nem állapított meg rá. Egy kormányrendelet tavaly arra kötelezte a városi önkormányzatokat, hogy a területükön levő, korábban állami irányítás alá tartozó tűzoltóparancsnokságot vegyék át, s alakítsák meg az önkormányzati parancsnokságot. Néhány város (például Siófok) máig nem tett eleget ennek, várhatóan perre kerül sor az állam és az ellenszegülő önkormányzatok között. Dunaújváros 1995 július 1- jével hozta létre az önkormányzati tűzoltóságot. Mi változott, jobb, vagy rosszabb fenntartó az önkormányzat, a mentés és tűzoltás biztonsága mennyiben változott. Ilyen kérdésekről beszélgettünk Varga Ernő őrnaggyal, Dunaújváros tűzoltóparancsnokával. — Számos más parancsnoksággal ellentétben, amelyeknek nem felhőtlen a viszonyuk saját önkormányzatukkal, elmondhatom, hogy mi megkaptunk minden segítséget ahhoz, hogy munkánkat megfelelően elláthassuk. A közgyűlés tavaly ötmillió forintot biztosított nekünk fejlesztési célokra. Ebből a pénzből felújíthattuk az egyik tönkrement járműmotort, vonuló állományunknak új, lényegesen nagyobb biztonságot nyújtó francia gyártmányú tűzoltósisakokat szerezhettünk be. A régiek kihordási ideje lejárt, hővédő plexije kis tűznél is meglágyult. Az újak ellenállnak öt másodpercig még a gázpisztoly lángjának is. Tavaly háromszor kellett Fehérvárról iderendelni a füstelszívót, mert az itt nincsen. (Folytatás a 3. oldalon) Pedagógiai együttműködés Hamarosan együttműködési megállapodást köthet a pedagógiai szakmai munka segítésére Dunaújváros önkormányzata a városkörnyéki települések önkormányzataival. Az oktatási bizottság már jóváhagyta a dokumentumot, a döntés a közgyűlésre vár. A megállapodás fő törekvése, hogy a szerződő felek kölcsönösen segítsék egymást a pedagógiai szakmai munkában, a NAT bevezetésével kapcsolatos kérdésekben. Együttműködnek szakmai továbbképzések szervezésében, tanulók versenyeztetésében és a középiskolai beiskolázásokban. (Az utóbbi célja, hogy a vidéki gyerekek ne a megyeszékhelyen, hanem a városban tanuljanak tovább.) A dokumentum többek között tartalmazza, hogy a városi önkormányzat a községek eltérő képességű gyermekei részére helyet biztosít speciális általános iskolájában, közreműködik a 16 éven felüli tanulók árképzésében. A községeknek vállalniuk kell például, hogy szaktárgyi méréseik tapasztalatait a dunaújvárosi pedagógiai munkaközösségek rendelkezésre bocsátják, a nem ingyenes szolgáltatások költségeit részarányosan megtérítik, és elősegítik a város tanulóinak kirándulásait, táboroztatását saját településükön. Környezetvédelmi felülvizsgálat Az új törvény emberibb. Az új környezetvédelmi törvény új alapokra helyezi a környezetvédelmi felülvizsgálatot, amit eddig saját munkatervüknek megfelelően a környezetvédelmi felügyelőségek végeztek. A rendszeres felülvizsgálat mindenkori célja, hogy felderítse a környezetszennyezők és -károsítók sajnos meglehetősen népes csoportját. A rendszerváltással egyidejűleg kezdett piacgazdasági áttérés a hazai ipari üzemek egy részének jelentős termelésvisszaeséséhez vezetett, másrészt viszont épp ezen visszafogottság javított kicsit a környezet állapotán. Vagyis ám szigorúbb is lehet csökkentek némiképp a szennyező, károsító források. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségen Kling Istvánnal, a talaj és vízvédelmi, illetve Dietrichné Soós Emőkével, a környezetállapotot értékelő osztály vezetőjével az új törvényből adódó teendőkről beszélgettünk. Alapvető változás: a környezetvédelmi felülvizsgálatot nem a felügyelőségeknek kell kezdeményezniük, hanem a termelőknek, kommunális szolgáltatóknak kötelességük a tevékenységek környezeti hatását feltárni. (Folytatás a 3. oldalon) A nap 3 Vasúti átkelőt nyit(hat)nak A magyar találmányként nyilvántartott uszályhíd összeállítása és kipróbálása Dunaújvárosban történt 1977. szeptember 21-én délelőtt, egy katonai gyakorlat keretében. 7 Rutinos az új kapus Bemutatkozott Tatabányán a Dunaferr férfi kézilabdacsapatának új kaapusa, Igor Szemenov akit súlyos bokasérülést szenvedett Dolezsál pótlására szerződtettek. Közmeghallgatás Nagyvenyimen Közmeghallgatást (falugyűlést ) tart március 4-én, hétfőn 18 órai kezdettel Nagyvenyim képviselőtestülete a helyi általános iskola aulájában. A közmeghallgatáson részt vesz a régió országgyűlési képviselője, Ecsődi László is, aki beszámol a parlament és saját munkájáról. A közmeghallgatás alkalmával Rauf Pál polgármester ismerteti a község tavalyi költségvetésének teljesítését, egyúttal kéri a lakosság véleményét az idei költségvetés összeállításához, továbbá tájékoztatja az érdeklődőket a település általános rendezési tervének kiegészítéséről. Ez utóbbinak lényege néhány olyan községszéli terület belterületbe vonása, amelyek révén 30-40 építési telekhez juthat Nagyvenyim. A közmeghallgatás előtt, 17 órától fogadóórát tart a községházán Ecsődi László, Nagyvenyim és a régió országgyűlési képviselője. Készek segíteni a civil szerveződések Második alkalommal gyűltel össze szerdán esete az MMK ban a város civil szervezetei hogy saját tevékenységükké igyekezzenek településünk fejlődéséhez, helyzetének javításához hozzájárulni. A dr. Kovács Pál országgyűlési képviselő által kezdeményezett összejövetelekre a tervek szerint hav rendszerességgel kerítenek sort Erre azért is szükség van, mert mint a képviselő elmondta, státuszából adódóan látja: az állampolgároknak egyre gyakoribb igényük, hogy—a külsőlféle hivatalok munkájával összehangoltan — beleszólhassanak a helyi ügyek alakításába. A szerdai megbeszélés fő témája volt: hogyan alakítható a Dunaújváros jóléti rendszerei civil szervezetek támogatásával. Ez alkalommal a rendezvényen megjelentek leginkább az egészségügy helyzetével foglalkoztak. (Folytatás a 3. oldalon) A bősi zsilip lefagyása miatt az itt gyártott és Belgiumba szállítandó malátát a tervezett vízi szállításról vasútra kellett átterelni. Az Albadoma Malátagyár megkeresésére a Dunaferr kikötő két nap alatt kialakította a megfelelő rakodási helyet. A maláta zárt tartályautóval jut el a rakodóhelyig, ahonnan fedett szállítószalag továbbítja a speciális vagonokba. Egy húsz vagonos szerelvény már elment, a második húsz vagon berakásával pedig most végeztek Wohlmann György felvétele