Dunaújvárosi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-30 / 76. szám
A pénzügyminiszter bűvös szavai „Ha a babára megy a játék, s nem a labdára...” A legtöbbet bírált miniszter, a pénzügyér Bokros Lajos lemondásakor meglehetős zavarodottság támadt. A tőzsdeindex ijedten zuhant, a népek föllélegeztek, a szakma találgatott, a szocialisták kupaktanácskoztak, az ellenzék gyanakodva várt, a magyar gazdaság gyöngécske izmai megfeszültek. A miniszterelnök pedig keresgélt. S rátalált Medgyessy Péterre. Mintha már ismernénk őt valahonnan... (Interjú a 8. oldalon) Fizessen elő az ország legolcsóbb napilapjára! A Dunaújvárosi Hírlap előfizetési díjai: 1 hónapra 325,-Ft 2 hónapra 650,-Ft 3 hónapra 975,-Ft 6 hónapra 1950,-Ft 12 hónapra 3705,-Ft Még nem váltak hangos gazdaságpolitikai fórummá Küldöttgyűlést tartott a helyi kereskedelmi és iparkamara Alakulásának évét lezáró, és az első teljes — ahogy többen megfogalmazták: immár nem a működés feltételeire, hanem a feladatokra koncentráló — évet kezdő küldöttgyűlését tartotta tegnap a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Dunaújváros Városi Kamarája (FMKIK DVK). A jelenlévők elégedettségüket fejezték ki a helyi szervezet eddigi munkájával kapcsolatban, ugyanakkor többen kifejtették: ahhoz, hogy a gazdaság önkormányzata ténylegesen be tudja tölteni szerepét, a gazdaság szereplőinek — az eddiginél sokkal jobban — sajátjuknak kell érezniük, aktívabban részt kellene venniük munkájában. A kellő aktivitás hiányát mutatta az is, hogy a négy órára meghirdetett értekezleten nem jelent meg a negyvennégy küldött ötven százaléka, így határozatképtelenség miatt az egy óra múlva tartott, megismételt küldöttgyűlésen tárgyalták meg a napirenden szereplő témákat. A küldöttgyűlés vendége volt Almási Zsolt polgármester, Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (FMKIK) elnöke, valamint annak főtitkára, dr. Siska Miklós, Rohonczi Sándor, a HÍD Dunaújváros és Környéke Egyesület ügyvivője, Herka Imréné, a Fejér Megyei Munkaügyi Központ helyi kirendeltségének vezetője és Pochner László, az önkormányzat városüzemeltetési bizottságának elnöke. A városi kamara múlt évi működéséről szóló írásos anyag kiegészítőjeként Fejes László, az FMKIK DVK elnöke — aki egyben az országos szervezetben is küldöttként tevékenykedik — beszélt a kamarák hazai helyzetéről. Mire a városi kamara létrejött, jelentősen megváltoztak a feltételek, amelyek a kamarákról szóló törvény jóváhagyásakor adottnak tűntek — például a finanszírozás és az elhelyezés szempontjából. Ez visszavetette a kamarák infrastruktúrájának kiépítését az egész országban, nem csak helyben. (Folytatás a 3. oldalon) Almási Zsolt is kiemelte a kamarák szerepét a helyi közéletben Ókonzervatív felfogás Jó reklám Magyarországnak, hogy az Evita című film jeleneteinek nagy részét Budapesten forgatják, hogy a főszereplő, Madonna heteken át itt tartózkodik. A gazdaság számára is jó, hogy az Argentínában játszódó film jeleneteinek csaknem felét Budapesten veszik fel. Azt nem tudni, hogy a film 50 millió dollárra becsült teljes költségének mekkora hányadát teszi ki a magyarországi forgatás, de az biztos, nem kevés az itt maradó pénz, hiszen háromezer embernek adnak munkát a forgatás négy hetében. Üröm az örömben, hogy a Szent István bazilika plébánosa elzárkózott attól, hogy az Evita játékfilm egyes jeleneteinek helyszíne legyen a Budapest ékességeként számon tartott főszékesegyház. Sajnálatos módon megerősítette ezt az elutasítást az Esztergom-budapesti Főegyházmegyei Hatóság. Konok, ókonzervatív álláspontjuk miatt valószínűleg Londonban kell felvenni a Szent István bazilikában eltervezett jeleneteket. A katolikus egyház — tanítása szerint — a nemes emberi értékek közvetítője, a közjóért munkálkodik. Ha ez igaz, ugyan miért nem leli meg azt a kompromisszumot, amely alapján igent mondhatna a produceri kérésre, hiszen ezzel az ország és népének javát szolgálná. Az egyház mellesleg elvárja, hogy működését közpénzből támogassa az állam. Ám amikor tehetne valamit azért, hogy ez a közpénz több legyen , az egyházi méltóságok nemet mondanak. Az egyházi logika, vagy az egyházi tanítás körül valami nem stimmel. Cs. Gy A francia kapcsolat Két városkörnyéki település delegációi utaznak testvérvárosi kapcsolatok ápolását célzandó Franciaországba. Perkátáról ma indul negyvenhat fős csoport az Caise megyében lévő Saint- Maximin-be, a negyvenegy főből álló baracsi társaság április 2-án, kedden este kel útra a Moselle megyebeli Montois-La Montagne-ba. Perkátán szép múltra tekinthet vissza „francia kapcsolat” — 1990 óta folyamatosan létezik. Mint Radeczki György polgármester kérdésünkre elmondta, mind ők, mind a kétezerötszáz lakosú francia kisváros vezetői és lakói a családi kapcsolatokat preferálják. A kezdetek óta bővül a kör, jelenleg száz „perkáti” családnak van példás kontaktusa francia famíliákkal, de a mostani útra is indulnak olyanok, akiknek még nincs... Makó József baracsi polgármester elmondta, ők is perkátai „közvetítéssel” kerültek — tavaly — kapcsolatba a német határhoz közeli, háromezer lakosú francia településsel. A polgármester a személyes kontaktus fontosságán túl a kulturális és sportkapcsolatokat tartja a legfontosabb tényezőnek. A perkátaiak programjában többek között Versailles-i, párizsi kirándulás, a megye lakóinak életével való ismerkedés szerepel, a baracsi delegációt az előzetes tervek szerint Metzbe, Nancy-ba és a francia fővárosba kalauzolják el vendéglátóik. A legjelentősebbnek mégis az a rendezvény ígérkezik, amelyen négy település vezetői és lakói találkoznak: április 6-án, szombaton este Saint-Maximinben kerül sor a nagy bemutatkozó „randevúra”. Ny. Zs. Küldöttgyűlést tartott a Ferrum Nyugdíjpénztár A Dunaferr Rt. és a tulajdonában lévő vállalatok megbízottjai, valamint a dolgozók képviselői tavaly november 20-án alakították meg a Ferrum Nyugdíjpénztárat. Az év végére a pénztár tagjainak száma meghaladta a 9500 főt. A szervezet legfőbb döntéshozó szerveként a Közgyűlés gyakorlatban már nem működhetett, januárban küldöttek választására került sor: minden száz tag egy küldöttet juttatott a tegnap délután megtartott küldöttközgyűlésre. Az értekezleten először a '95- ös év értékelésére, a beszámoló megvitatására került sor. A küldöttek vita nélkül elfogadták a 120 milliós bevételt tartalmazó, az ellenőrző bizottság által elfogadásra javasolt beszámolót. A bevétel 99 százalékban a Dunaferr vállalatainak befizetéseiből (az alapszabály szerint 30 társaság és szervezet tagja a pénztárnak) származott. A bruttó alapbér öt százalékát kitevő tagdíjak fizetését — mint ismeretes — a munkáltatók átvállalták (a megállapodások alapján idén is), valamint a kéthavi tagdíjon túl tavaly kétszer tíz százalékot fizetett meg a vállalatcsoport dolgozói helyett a pénztárba. Márciusban a Ferrum Nyugdíjpénztár megkapta a működési engedélyt a Pénztárfelügyelettől. (Folytatás a 3. oldalon) A nap 3 Mérföldkő a helyi televíziózásban A médiatörvény egyik sarkallatos pontját jelentő határidő éppen a helyi tévések találkozójának utolsó napján jár le: március 31-ig kell bejelenteni helyi és városi televízióknak, hogy a jövőben közszolgálati, vagy kereskedelmi televízióként szándékoznak-e tovább működni. 4 A nemzetiségek együttélésének jó példája A mediterrán stílusú épület modernségének teljesen ellentmond a falu egésze: az ötvenes évek elején épült barakkszerű sorházak, a földszintes középületek. Itt élnek azok a görögök és leszármazottaik, akik a második világháború utáni polgárháború időszakában hagyták el hazájukat. 5 Egyház és önkormányzat Az „Adonyért” Alapítvány segítségével a Duna-parti nagyközség a szellemi és kulturális értékek gyarapításában ért el nem lebecsülhető (a majdani várossá váláshoz is fontos) eredményeket a legutóbbi fél évtizedben. 11 Magyarok találkoznak nálunk Mától három napig ne csodálkozzon senki Dunaújvárosban, ha külföldi gyerekek sokaságával találkozik az utcán. Külföldről jöttek, de valamennyien magyarul beszélnek. Díjesős dunaújvárosi döntő A Dunaferr iskola diákja győzött az országos hegesztőversenyen A Dunaferr Szakközép és Szakmunkásképző Iskolában rendezték a Szakma Kiváló Tanulója verseny országos döntőjét hegesztő szakmában. A versenyre a megyei és területi „selejtezők” legjobbjai nevezhettek be: tizenöt diák mérte össze tudását a dunaújvárosi intézményben. A tét nem volt csekély: a feladatok megoldásának színvonalától függően több diák felszabadulhatott, a legjobb munkát végzők minősített hegesztő bizonyítványt tehettek zsebre az országos döntő után. Csütörtökön délután kiderült, kellett a szerdai gyakorlás a Dunaferr Humán Intézet tanműhelyében. A délelőtti elméleti versenyt követő gyakorlati „összecsapáson” (képünkön) még Gayer Béla, a Magyar Hegesztéstechnikai Egyesület főmunkatársa, versenybizottsági elnök is elismerte — nagyon nehéz feladat elé állították a versenyzőket. Három vizsgadarabot kellett szigorú időhatárok között, nem kevésbé „kemény” minőségi feltételeknek megfelelve elkészíteni a döntő résztvevőinek. Mint a tegnapi eredményhirdetés előtt a bizottsági elnök elmondta, nem egy indulónak nehéz volt az „átállás” az új, vezérléses, elektronikával felszerelt berendezésekre. (Folytatás a 3. oldalon)