Dunaújvárosi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-03 / 28. szám
A nap 3 A hivatalhoz fordultak A rácalmási önkormányzat (Kulcshoz hasonlóan) január elsejétől a Dunántúli Regionális Vízmű Rt.-vel kötött szerződést település víz- és csatornaszolgáltatására. A döntés után a Dunaqua- Therm feljelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál: a DRV Rt. vétett a versenytörvény ellen, mert tisztességtelen piaci magatartást tanúsított amikor az ivóvíz köbméterének árát 88 forintban szabta meg. 7 Közeledik a futballtavasz... A néhány tucat szurkoló hamar felismerte az új arcot, hiszen a középpályás sísapkában pompázott. Matyniiuk kell a Dunaferrnek. A rutinos, pengés játékossal már meg is egyeztek. Miután egymás tenyerébe ütöttek, el is indult a „futár” Ukrajnába a játékengedélyért. Fórum lesz a felújításról Dunaújváros önkormányzata a közterület-rekonstrukció keretében fel kívánja újítani a Bartók Béla teret, valamint a tervek szerint a hozzá kapcsolódó utcákat is (az elképzelések szerint a rekonstrukció a Babits Mihály utcát és a Május 1. utcát érinti). A felújítási tervről, továbbá a forgalmi rend tervezett módosításáról a városüzemeltetési iroda nyilvános fórumot szervez február 5-én, szerdán délelőtt tíz órától. A tanácskozásra a meghívottakon kívül a téma iránt érdeklődőket is várják a Városháza „C” szárnyának közgyűlési termében. Dunapack: a még meglévő gyenge pontok is kiiktathatók A dunaújvárosi papírgyártásban már évek óta két nagy részről beszélhetünk: a Dunapack Résztvénytársaságon belüli hullámpapír- és csomagolóanyaggyár az egyik egység, a másik pedig a Dunapack tulajdonú, de önálló kft-ként tevékenykedő finompapírgyár. Ez a kettéosztottság önmagában önmagában még nem, ám a finompapírgyár kevésbé sikeres elmúlt éve annál inkább ellentéteket szít a két terület dolgozói között. Az úgynevezett fehérvonalon és a hozzá tartozó cellulózgyárban zajló eseményekről Galli Miklós, a Dunapack Rt. elnökvezérigazgatója nem volt hajlandó tájékoztatni lapunkat. A tulajdonosváltás előtt álló finompapírgáz ügyei — megítélése szerint — nem tartoznak a nyilvánosságra, károsan befolyásolnák a most folyó üzleti tárgyalásokat. A dolgozókat érintő kérdésekről (például, hogy egyelőre nem kapnak fizetésemelést és 13. havi juttatást — a szerk.), úgyis szó esett a január elején tartott munkásgyűlésen. Elmondható ugyanakkor, hogy a tavalyit megelőző évben komoly eredményeket ért el a Dunapack Részvénytársaság, s egyben befejeződött a privatizációja is. Tavaly első ízben határozta meg munkájukat — százszázalékos tulajdona birtokában — az osztrák tulajdonos. Az irányításban alapvető változást azonban Galli Miklós szerint ez nem hozott. Sőt, a cég szerepe a konszernen belül jelentősen nőtt. Munkamegosztásuk szerint a papírgyártást Ausztriából „kormányozzák”, a feldolgozó egységeket pedig — beleértve az osztrák és más országbéli érdekeltségeket — Budapestről irányítják. Az eredmények ismeretében meglepően jó évet zárt tavaly a Dunapack. Az év eleji árzuhanás ugyan rányomta bélyegét tevékenységükre, s csak az utolsó negyedévben és csak bizonyos termékek körében állt meg ez a folyamat. Az író-nyomó papírok folyamatosan ebbe a körbe tartoztak, e termékek árai most is stagnálnak. Mindez egybeesett a nyersanyagárak csökkenésével, alacsony szinten tartásával — árfelhajtó és piacélénkítő tényezőként tehát ez sem jöhetett szóba. Galli Miklós szerint az, hogy a gazdasági környezet hatásait kivédve mégis látványos eredményt tudott felmutni a részvénytársaság három tényezőnek köszönhető. Mindenek előtt az export-offenzíva folytatásának: a két évvel ezelőttihez képest megduplázódott exportjuk, tavaly 30 százalékkal sikerült növelniük a kivitelt. Ebben mindhárom dunaújvárosi egység (csomagolóanyag-, hullámtermék-, és finompapírgyár) az élvonalban volt a csoporton belül. A siker másik tényezője a csomagoláshoz kapcsolódik. A januártól bevezetett termékdíj, illetve annak visszaforgatása a belföldi hulladékbegyűjtés ösztönzésére szép sikereket hozott. Az, hogy a termékdíj jelentős részét pályázatok formájában a begyűjtők és a papírgyártók visszakapták, eltüntette azt a versenyhátrányt, amelyet a hulladékimport jelentett korábban a magyarországi gyártóknak. Két-három évvel ezelőtt nyersanyagigényük alig 50 százalékát tudták belföldről fedezni. (Folytatás a 3. oldalon) A finompapírgyár az egyetlen, ahol a terv alatt maradtak Perkátán nem történt csoda Foglalkozzunk a múlttal, dolgozzunk a jelenben és gondoljunk a jövőre... Perkáta polgármestere úgy véli, ismeri a község lakóinak közügyekről alkotott véleményét. Radeczki György szerint a polgárok nagyon jól tudják, hogy a falunak milyen nehézségekkel kell számolnia, s azzal is tisztában vannak, hogy kedvezőbb anyagi feltételek mellett még több minden megvalósulhatna környezetükben. Elért eredményeikkel azonban mégis elégedett a polgármester. Nagy előrelépésnek tartja például, hogy tavaly év végére faluszerte kiépültek a telefonvonalak, hiszen a nyilvánvaló előnyök mellett ez segítheti a vállalkozók ittmaradását. Viszont a nyolc nyilvános fülke közül, a kivitelező miatt még csak egy használható. Perkátán már több mint négyezren élnek, s a tendencia azt mutatja: inkább ideköltöznek, mint elmennek az emberek. Az utóbbi öt évben közel négyszázzal növekedett a község lélekszáma. Eddig elsősorban Dunaújvárosból jöttek a falu új lakói, s mivel perkátán kevés a helyi munkalehetőség, a többség naponta ingázik Dunaújvárosba, Szabadegyházára vagy Székesfehérvárra. Örvendetes viszont, hogy a két esztendeje bezárt cipőfelsőrész készítő üzem szeptemberben újra beindult, s ezzel egy fehérvári tulajdonos harminc, eddig jobbára munkanélküli asszonyt tud ismét helyben foglalkoztatni. A perkátai vállalkozók többsége a kereskedelemből él. Tavaly, a veszteséges üzletmenet miatt csak néhányuk adta vissza engedélyét. A falu tudna további lehetőséget, akár olcsó önkormányzati belterületet is biztosítani új, kisebb üzemek beindításához is. A községben ma 13-14 százalékos a munkanélküliség . Az önkormányzattól jelenleg mintegy 150-en kapnak jövedelempótló támogatást. Az elöljárók gondokra számítanak azok miatt, akik idén még ebből az ellátási körből is kikerülnek. A szociális támogatások felét ugyanis az önkormányzatnak kell finanszíroznia. Pedig döntő többségük, ahogy a polgármester fogalmazott, önkéntes munkanélküli, vagyis még mindig kerüli a munkát. Igaz, javarészt szakképzetlenek, de a környék munkaerőigényét ismerve, ha akarnának, találhatnának maguknak megélhetési lehetőséget. Radeczki György elégedett a 11 tagú helyi képviselőtestület munkájával. Vita, nézeteltérés ritkán adódik közöttük, amit '96 teljesítménye is bizonyít. Perkátán csoda ugyan nem történt, de munkájuk eredményeként az utóbbi évek legsikeresebb esztendejét tudhatják maguk mögött. Három fő feladatot tűztek maguk elé: „foglalkozzunk a múlttal, dolgozzunk a jelenben és gondoljunk a jövőre...”. (Folytatás a 3. oldalon) Tavaly, a falunapon nyílt meg a helytörténeti kiállítás a kastélyban Dunaújvárosban ez az újság Rendkívüli ülés a költségvetés tervezetéről Egyetlen napirendi pontja lesz Dunaújváros Közgyűlése kedden délután, fél négytől tartandó rendkívüli ülésének. Az idei költségvetés koncepcióját már több együttes bizottsági ülésen készítették elő, a határozati javaslat 5 milliárd 716 millió forintnyi bevételt, 5 milliárd 906 millió forintnyi kiadást és 189 milliónyi hitelfelvételt tartalmaz. A bevételek növelése érdekében több lehetőség megvizsgálását javasolja az anyag, melyet a határozati javaslat szerint március 31-ig kellene a közgyűlésnek napirendjére tűznie. Fejlesztésekre, felújításokra a javaslat szerint '97-ben ismét igen jelentős összeget, 932 millió forintot költene az önkormányzat, melyből 247,7 milliónyi keret, a koncepció elfogadását követően, azonnal felszabadulna. Ezek a kiemelt beruházások — javaslatként — közgyűlési anyag mellékletét a képezik. Konszernek egymás között A magyar Ipari Konszernek Országos Szervezete (MIKOSZ) soron következő ülését holnap tartja Dunaújvárosban, a Dunaferr Rt. Vendégházában. Az ülésen szó lesz a MIKOSZ gazdaságban betöltött szerepéről, valamint tájékoztató hangzik el a szervezet tavalyi gazdálkodásáról. Diákokat fogadott a polgármester • A Városháza polgármesteri tárgyalójában fogadta múlt pénteken Almási Zsolt polgármester a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Középiskola két tanulóját, Lieber Juditot és Vass Henriettát, valamint az iskola igazgatóját Ráczné Joó Mártát. A találkozóra az adott alkalmat, hogy az iskolá két diákja Dunaújváros ausztriai testvérvárosában, Linzben a Voest Alpine konyháján szakmai gyakorlaton vett részt október 16-a és december 10-e között. A diákok örömmel számoltak be arról, hogy a nyelvgyakorláson túl megismerkedhettek osztrák ételspecialitásokkal és ottani cukrászati receptekkel, köztük is a linzerével. Ráczné Joó Márta igazgatónő pedig megemlítette, hogy az iskola bővíteni kívánja nemzetközi kapcsolatait. Most szombaton Dunaújvárosba érkezik a spanyolországi Gierona városából hat diák és két tanár, akik nemcsak a várossal, az iskolával, annak konyhájával és tanéttermével ismerkednek, hanem főzési bemutatót is tartanak. Márciusban pedig a kereskedelmi néhány diákja utazhat tíz napra Spanyolországba. Van munkahelyük Idegenforgalmi és szálloda közgazdászokat avattak Első alkalommal adtak át idegenforgalmi és szálloda közgazdász diplomákat a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán: szombaton 74 fiatal vette át oklevelét. A két legkiválóbb eredménnyel végzett hallgató ezúttal is megkapta a Kodolányi emlékérmet, amelyet az iskola névadójának lánya, Kodolányi Júlia alapított a legjobbaknak. A friss diplomásokra igényt tart a fejlődő hazai idegenforgalom: azoknak, akik nem folytatják egyetemen a tanulmányaikat, már van munkahelyük. A szak iránt élénk az érdeklődés: három évfolyamon 426-an tanulják az idegenforgalmi és szálloda közgazdász ismereteket.