Dunaújvárosi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-03 / 28. szám

A nap 3 A hivatalhoz fordultak A rácalmási önkor­mányzat (Kulcshoz ha­sonlóan) január elsejé­től a Dunántúli Regio­nális Vízmű Rt.-vel kö­tött szerződést település víz- és csator­­­naszolgáltatására. A döntés után a Dunaqua- Therm feljelentést tett a Gazdasági Versenyhi­vatalnál: a DRV Rt. vé­tett a versenytörvény el­len, mert tisztességtelen piaci magatartást tanú­sított amikor az ivóvíz köbméterének árát 88 forintban szabta meg. 7 Közeledik a futballtavasz... A néhány tucat szurko­ló hamar felismerte az új arcot, hiszen a közép­pályás sísapkában pom­pázott. Matyniiuk kell a Dunaferrnek. A ruti­nos, pengés játékossal már meg is egyeztek. Miután egymás tenye­rébe ütöttek, el is indult a „futár” Ukrajnába a játékengedélyért. Fórum lesz a felújításról Dunaújváros önkormányzata a közterület-rekonstrukció kere­tében fel kívánja újítani a Bartók Béla teret, valamint a tervek szerint a hozzá kapcsolódó utcá­kat is (az elképzelések szerint a rekonstrukció a Babits Mihály utcát és a Május 1. utcát érinti). A felújítási tervről, továbbá a forgalmi rend tervezett módosí­tásáról a városüzemeltetési iro­da nyilvános fórumot szervez február 5-én, szerdán délelőtt tíz órától. A tanácskozásra a meg­hívottakon kívül a téma iránt érdeklődőket is várják a Vá­rosháza „C” szárnyának köz­gyűlési termében. Dunapack: a még meglévő gyenge pontok is kiiktathatók A dunaújvárosi papírgyártás­ban már évek óta két nagy részről beszélhetünk: a Duna­pack Résztvénytársaságon be­lüli hullámpapír- és csomago­lóanyaggyár az egyik egység, a másik pedig a Dunapack tu­lajdonú, de önálló kft-ként te­vékenykedő finompapírgyár. Ez a kettéosztottság önmagá­ban önmagában még nem, ám a finompapírgyár kevésbé si­keres elmúlt éve annál inkább ellentéteket szít a két terület dolgozói között. Az úgynevezett fehérvonalon és a hozzá tartozó cellulózgyár­ban zajló eseményekről Galli Miklós, a Dunapack Rt. elnök­vezérigazgatója nem volt haj­landó tájékoztatni lapunkat. A tulajdonosváltás előtt álló fi­­nompapírgáz ügyei — megítélé­se szerint — nem tartoznak a nyilvánosságra, károsan befo­lyásolnák a most folyó üzleti tárgyalásokat. A dolgozókat érintő kérdésekről (például, hogy egyelőre nem kapnak fize­tésemelést és 13. havi juttatást — a szerk.), úgyis szó esett a ja­nuár elején tartott munkásgyű­lésen. Elmondható ugyanakkor, hogy a tavalyit megelőző évben komoly eredményeket ért el a Dunapack Részvénytársaság, s egyben befejeződött a privatizá­ciója is. Tavaly első ízben hatá­rozta meg munkájukat — száz­­százalékos tulajdona birtokában — az osztrák tulajdonos. Az irá­nyításban alapvető változást azonban Galli Miklós szerint ez nem hozott. Sőt, a cég szerepe a konszernen belül jelentősen nőtt. Munkamegosztásuk sze­rint a papírgyártást Ausztriából „kormányozzák”, a feldolgozó egységeket pedig — beleértve az osztrák és más országbéli ér­dekeltségeket — Budapestről irányítják. Az eredmények ismeretében meglepően jó évet zárt tavaly a Dunapack. Az év eleji árzuha­nás ugyan rányomta bélyegét te­vékenységükre, s csak az utolsó negyedévben és csak bizonyos termékek körében állt meg ez a folyamat. Az író-nyomó papí­rok folyamatosan ebbe a körbe tartoztak, e termékek árai most is stagnálnak. Mindez egybee­sett a nyersanyagárak csökkené­sével, alacsony szinten tartásá­val — árfelhajtó és piacélénkítő tényezőként tehát ez sem jöhe­tett szóba. Galli Miklós szerint az, hogy a gazdasági környezet hatásait kivédve mégis látványos ered­ményt tudott felmutni a rész­vénytársaság három tényezőnek köszönhető. Mindenek előtt az export-offenzíva folytatásának: a két évvel ezelőttihez képest megduplázódott exportjuk, ta­valy 30 százalékkal sikerült nö­velniük a kivitelt. Ebben mind­három dunaújvárosi egység (csomagolóanyag-, hullámter­mék-, és finompapírgyár) az él­vonalban volt a csoporton belül. A siker másik tényezője a csomagoláshoz kapcsolódik. A januártól bevezetett termékdíj, illetve annak visszaforgatása a belföldi hulladékbegyűjtés ösz­tönzésére szép sikereket hozott. Az, hogy a termékdíj jelentős ré­szét pályázatok formájában a begyűjtők és a papírgyártók visszakapták, eltüntette azt a versenyhátrányt, amelyet a hul­ladékimport jelentett korábban a magyarországi gyártóknak. Két-három évvel ezelőtt nyers­­anyagigényük alig 50 százalé­kát tudták belföldről fedezni. (Folytatás a 3. oldalon) A finompapírgyár az egyetlen, ahol a terv alatt maradtak Perkátán nem történt csoda Foglalkozzunk a múlttal, dolgozzunk a jelenben és gondoljunk a jövőre... Perkáta polgármestere úgy véli, ismeri a község lakóinak közügyekről alkotott vélemé­nyét. Radeczki György szerint a polgárok nagyon jól tudják, hogy a falunak milyen nehézsé­gekkel kell számolnia, s azzal is tisztában vannak, hogy kedve­zőbb anyagi feltételek mellett még több minden megvalósul­hatna környezetükben. Elért eredményeikkel azonban mégis elégedett a polgármester. Nagy előrelépésnek tartja például, hogy tavaly év végére faluszerte kiépültek a telefon­­vonalak, hiszen a nyilvánvaló előnyök mellett ez segítheti a vállalkozók ittmaradását. Vi­szont a nyolc nyilvános fülke közül, a kivitelező miatt még csak egy használható. Perkátán már több mint négyezren élnek, s a tendencia azt mutatja: inkább ideköltöz­nek, mint elmennek az emberek. Az utóbbi öt évben közel négy­százzal növekedett a község lé­­lekszáma. Eddig elsősorban Du­naújvárosból jöttek a falu új la­kói, s mivel perkátán kevés a he­lyi munkalehetőség, a többség naponta ingázik Dunaújváros­ba, Szabadegyházára vagy Szé­kesfehérvárra. Örvendetes vi­szont, hogy a két esztendeje be­zárt cipőfelsőrész készítő üzem szeptemberben újra beindult, s ezzel egy fehérvári tulajdonos harminc, eddig jobbára munka­­nélküli asszonyt tud ismét hely­ben foglalkoztatni. A perkátai vállalkozók több­sége a kereskedelemből él. Ta­valy, a veszteséges üzletmenet miatt csak néhányuk adta vissza engedélyét. A falu tudna továb­bi lehetőséget, akár olcsó önkor­mányzati belterületet is biztosí­tani új, kisebb üzemek beindítá­sához is. A községben ma 13-14 száza­lékos a munkanélküliség . Az önkormányzattól jelenleg mint­egy 150-en kapnak jövedelem­­pótló támogatást. Az elöljárók gondokra számítanak azok mi­att, akik idén még ebből az ellá­tási körből is kikerülnek. A szo­ciális támogatások felét ugyanis az önkormányzatnak kell finan­szíroznia. Pedig döntő többsé­gük, ahogy a polgármester fo­galmazott, önkéntes munkanél­küli, vagyis még mindig kerüli a munkát. Igaz, javarészt szak­képzetlenek, de a környék mun­kaerőigényét ismerve, ha akar­nának, találhatnának maguknak megélhetési lehetőséget. Radeczki György elégedett a 11 tagú helyi képviselőtestület munkájával. Vita, nézeteltérés ritkán adódik közöttük, amit '96 teljesítménye is bizonyít. Perká­tán csoda ugyan nem történt, de munkájuk eredményeként az utóbbi évek legsikeresebb esz­tendejét tudhatják maguk mö­gött. Három fő feladatot tűztek maguk elé: „foglalkozzunk a múlttal, dolgozzunk a jelenben és gondoljunk a jövőre...”. (Folytatás a 3. oldalon) Tavaly, a falunapon nyílt meg a helytörténeti kiállítás a kastélyban Dunaújvárosban e­z az újság Rendkívüli ülés a költségvetés tervezetéről Egyetlen napirendi pontja lesz Dunaújváros Közgyűlése kedden délután, fél négytől tar­tandó rendkívüli ülésének. Az idei költségvetés koncepcióját már több együttes bizottsági ülésen készítették elő, a határo­zati javaslat 5 milliárd 716 mil­lió forintnyi bevételt, 5 milliárd 906 millió forintnyi kiadást és 189 milliónyi hitelfelvételt tar­talmaz. A bevételek növelése érdekében több lehetőség meg­vizsgálását javasolja az anyag, melyet a határozati javaslat szerint március 31-ig kellene a közgyűlésnek napirendjére tűz­nie. Fejlesztésekre, felújítások­ra a javaslat szerint '97-ben is­mét igen jelentős összeget, 932 millió forintot költene az önkor­mányzat, melyből 247,7 millió­nyi keret, a koncepció elfogadá­sát követően, azonnal felszaba­dulna. Ezek a kiemelt beruházá­sok — javaslatként — közgyűlési anyag mellékletét a képezik. Konszernek egymás között A magyar Ipari Konszernek Országos Szervezete (MI­KOSZ) soron következő ülését holnap tartja Dunaújvárosban, a Dunaferr Rt. Vendégházában. Az ülésen szó lesz a MIKOSZ gazdaságban betöltött szerepé­ről, valamint tájékoztató hang­zik el a szervezet tavalyi gazdál­kodásáról. Diákokat fogadott a polgármester • A Városháza polgármesteri tárgyalójában fogadta múlt pén­teken Almási Zsolt polgármester a Kereskedelmi és Vendéglátói­pari Középiskola két tanulóját, Lieber Juditot és Vass Henriet­tát, valamint az iskola igazgató­ját Ráczné Joó Mártát. A talál­kozóra az adott alkalmat, hogy az iskolá két diákja Dunaújváros ausztriai testvérvárosában, Linzben a Voest Alpine konyhá­ján szakmai gyakorlaton vett részt október 16-a és december 10-e között. A diákok örömmel számoltak be arról, hogy a nyelvgyakorláson túl megis­merkedhettek osztrák ételspeci­alitásokkal és ottani cukrászati receptekkel, köztük is a linzeré­vel. Ráczné Joó Márta igazgató­nő pedig megemlítette, hogy az iskola bővíteni kívánja nemzet­közi kapcsolatait. Most szomba­ton Dunaújvárosba érkezik a spanyolországi Gierona városá­ból hat diák és két tanár, akik nemcsak a várossal, az iskolá­val, annak konyhájával és tanét­termével ismerkednek, hanem főzési bemutatót is tartanak. Márciusban pedig a kereskedel­mi néhány diákja utazhat tíz napra Spanyolországba. Van munkahelyük Idegenforgalmi­ és szálloda közgazdászokat avattak Első alkalommal adtak át ide­genforgalmi és szálloda közgaz­dász diplomákat a székesfehér­vári Kodolányi János Főisko­lán: szombaton 74 fiatal vette át oklevelét. A két legkiválóbb eredménnyel végzett hallgató ezúttal is megkapta a Kodolányi emlékérmet, amelyet az iskola névadójának lánya, Kodolányi Júlia alapított a legjobbaknak. A friss diplomásokra igényt tart a fejlődő hazai idegenforgalom: azoknak, akik nem folytatják egyetemen a tanulmányaikat, már van munkahelyük. A szak iránt élénk az érdeklődés: három évfolyamon 426-an tanulják az idegenforgalmi és szálloda köz­gazdász ismereteket.

Next