Dunaújvárosi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-08 / 57. szám
Fizessen elő az ország legolcsóbb napilapjára! A Dunaújvárosi Hírlap előfizetési díjai: 1 hónapra 395,-Ft 2 hónapra 790,-Ft 3 hónapra 1185,-Ft 6 hónapra 2270,-Ft 12 hónapra 4503,-Ft A nap i Gimnazista lányok stresszben Négy megyei település, köztük Dunaújváros diákjai körében végeztek felmérést a kutatók. 4 Csakis nemzeti összefogással A magyar kormány „blöffjeiről” és „lózungjairól” is nyilatkozik többek között Gidai Erzsébet, a Társadalomkutató Intézet igazgatója, a MIÉP egyik szakértője. 5 Pentele történetéből iskola- 1870-ben 640 tanköteles gyermek élt Pentelén, de közülük csak 420 látogatta rendszeresen az iskolát. 7 „Hé, fiú, mit csinálsz...?” „Már színész barátaim is felrótták: olyan suta vagy, mondták, tanuld már meg, hogy kell a tapsot fogani” — nyilatkozta lapunknak Cseh Tamás, aki Perkátán kezdett tanítani, és itt írta első dalait is. 7 Elkopott a szavak értelme Tamás István író, újságíró Dunaföldváron nevelkedett, a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban érettségizett, és a Dunaújvárosi Hírlap elődjénél volt gyakornok. 11 Hazai bemutatkozás előtt Vasárnap itthon játszik a Dunaferr SE focicsapata, amelynek illő lenne nyernie a Budafok ellen. Három tűzoltóautó derűs ünneplése Tegnap „hazajött” a régvárt emelőkosaras jármű Igazi tavaszi népünnepély tanúi lehettek, akiknek tegnap délelőtt a Flórián téren, Óbudán vitt keresztül útjuk. A tér névadójához illőn ugyanis itt tartott technikai bemutatót a tűzoltóság három új emelőkosaras járműve, amelyek a fővárosban, Szegeden és Dunaújvárosban teljesítenek ezentúl szolgálatot. Az autók kulcsát az Országos Tűzoltó-parancsnokság Laktanya utcai épületében dr. Bleszity János vezérőrnagy, országos parancsnok adta át Budapest főpolgármesterének, a dunaújvárosi polgármesternek és Szeged város jegyzőjének. Az országos tűzoltóparancsnok méltatta: milyen fontos, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek jelentős összeget hajlandók fordítani a tűzoltóság fejlesztésére. Az emelőkosaras járművek ugyanis egyenként 130 millióba kerültek, amelyhez általában 30 százalékban járultak hozzá az önkormányzatok. (Dunaújváros 40 millióval.) A tűzoltóparancsnok szavai után a berendezéseket szállító Bronto Skylift cég képviselője köszönte meg a bizalmat, és a járművek egy-egy makettjét adta át a városok elöljáróinak. (Folytatás a 3. oldalon) Az egyik jármű Dunaújvárosé Wohlmann György felvételei A tavalyinál jobb mutatók Kisebb arányú a pályakezdők munkanélkülisége, mint tavaly Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ adatai szerint 1997 februárjában 498,1 ezer volt a regisztrált munkanélküliek száma. Az egy hónappal ezelőtthöz képest 23,4 ezer fős növekedést, az egy évvel korábbihoz viszonyítva azonban 32,5 ezer fős csökkenést jelentett. A munkanélküliségi ráta az előző havi 10,6 százalékról 11,1 százalékra emelkedett, ami egy évvel korábban 11,6 százalék volt. A tárgyhónapban megfigyelt növekedés egyébként megfelel az év ezen időszakában az utóbbi években tapasztalt tendenciának. A munkaerőpiaci programok jelentős hányada az év végén befejeződött, így az ezekben részt vevő munkanélküliek egy része fokozatosan visszakerült a nyilvántartásba. Ez elsősorban azokat érintette — köztük a jövedelempótló támogatásra jogosultakat is —, akik korábban közhasznú munkaprogramokban vettek részt. (Folytatás a 3. oldalon) ----------------------- Rendben lesz a gyakorlótér Több mint 11,6 hektárnyi terület rekultivációja kezdődött el Az elhagyott bányák helyreállítására, valamint olyan területek rendezésére írt ki pályázatot a környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban, amelyek a jelenlegi állapotukban környezeti szempontból károsak. A Közbeszerzési értesítőben megjelent a rácalmási volt szovjet gyakorlótér mintegy 11,6 hektárjának a rekultivációs programja is, amelyet a budapesti ÉPVÍZKÖR Kft. nyert el. Dénes Miklós ügyvezető igazgató a fejlesztési programmal kapcsolatban arról adott tájékoztatást lapunkat, hogy március végéig elkészítik a rendezési terveket, s megszerzik a szükséges engedélyeket a munkák mielőbbi megkezdéséhez. A rácalmási önkormányzat tulajdonában lévő gyakorlótér, mint elhanyagolt, rendezetlen terület, jobbára szemétlerakó helyül szolgált az utóbbi időben. Lefolyástalan területről lévén szó, a víztelenítés megoldása már önmagában is jelentős segítséget jelentene a nagyközségnek. Évek óta folyamatosan téma, hogy éppen a gyakorlótérrel szomszédos lakótelepeken lévő házak pincéjében feltör a talajvíz. Az igazgató szerint azonban ennél többről van szó a mintegy 33 millió forintért elvállalt „tereprendezés” kapcsán. A víztelenítésen kívül földmunka, tereprendezés, közlekedő út építése, tájba illő növények telepítése, fásítás is szerepel koncepciójukban. A talajvízgondok megoldása önkormányzati (minisztérium által nem támogatott) feladat. De átérezve a közösségi probléma súlyát, olyan megoldást próbálnak a község vezetőivel találni, ami egyben a település talajvízgondjain is enyhít. K.E. Szemétlerakó-helyül szolgált eddig a rácalmási katonai gyakorlótér. Helyreállítása véget vet a környezetszennyezésnek újabb ajánlat kórházi ágyakra Megtartották az első tárgyalást abban a perben, amelyet a megyei egyeztető fórum (MEF) indított az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ellen a Fejér megyei kórházi ágyak és a nem szakorvosi órák száma, illetve finanszírozása miatt. A Fejér Megyei Bíróságon folyó tárgyalást azonban elhalasztották. Elsősorban azért — tudtuk meg dr. Kozma Tamás bírótól —, mert a keresetlevélben nem fogalmazták meg azt, hogy az intézményeket fenntartó önkormányzatok az egyes kórházak (a megyei, a dunaújvárosi és a móri) esetében külön-külön hány kórházi ágyat és nem szakorvosi órát igényelnek. Mint arról többször beszámoltunk, a MEF az 1996. évi LXII. törvény alapján 3025 kórházi ágy finanszírozására tett javaslatot, az OEP azonban ehhez képest 2882-t hajlandó „befogadni”. Nem jutottak dűlőre a nem szakorvosi órák számában sem. Az egyeztető fórum emiatt indított pert, valamint azért, mert megítélése szerint az egészségbiztosítási pénztár többszörösen megszegte az államigazgatási eljárási szabályokat. (Miután a MEF nem jogi személy, a következőkben az önkormányzatok tekintendők felperesnek.) Az első tárgyalás még február 20-án történt. Az viszont friss hír, hogy dr. Ferencz Péter megyei tiszti főorvos tárgyalt a kórházak vezetőivel, s az intézmények igénye jelentősen módosul(ha)t. Mindez annyit jelent, hogy várhatóan mindössze 54 ággyal igényelnek többet, mint amit az OEP „befogadott”.A különbözet eredetileg 143 volt. A Fejér Megyei Szent György Kórház esetében ez 1921 ágy lenne (az eredeti javaslat 1965 volt), a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórházban 815 ágyat kérnek (a korábbi igény 860 volt), a móri kórház esetében pedig ragaszkodnak a 200 ágyhoz. Az utóbbinál az OEP 194-et finanszíroz. A nem szakorvosi órák tekintetében is mérsékelni óhajtanak az igényeken. Mindezt a következő tárgyaláson kompromisszumos ajánlatként az OEP elé terjesztik. (sz.z.) A szekcióülésekről Szekcióüléseket tart a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Dunaújváros Városi Kamarája márciusban tagjai részére. Elsőként a közszolgáltató szekció tartotta meg összejövetelét csütörtök délután, a kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom szekció 12-én, szerdán, a szolgáltató szekció 13-án, csütörtökön, a nehézipar szekció 19-én, szerdán, az építő-, élelmiszer- és könnyűipar szekció pedig 20-án, csütörtökön ülésezik a Városházán, délután három órától. A városi szervezet mind az öt szekciójának összehívását az októberi küldöttgyűlés határozta el. A tagságot ezáltal is szeretnék bevonni a kamara tevékenységébe, az egyes szakterületek munkájába, országos rendeletek, jogszabályok előzetes véleményezésébe. A szekcióülések lehetőséget adnak az elnökség, a tagság és a küldöttek találkozására, az elmúlt év értékelésére, az idei feladatok meghatározására. Döntenek a szekciók éves munkatervéről a tagok javaslatai alapján, valamint az újonnan alakult megyei osztályokba megválasztott küldöttek megüresedő helyeire új tisztségviselőket delegálnak, hiszen — mint ismeretes—tavaly a megyei kamarai szervezet tizenkét osztályossá alakult át. Március Azt, hogy még hó hullik-e reggelre kelve, avagy a szinte már bántóan erős fényű nap izzaszt-e — esetleg mindkettőben lesz részünk akár egyetlen nap leforgása alatt —, nem tudható előre. Legföljebb reménykedni lehet, hogy a korán jött tavasznak nem lesz majd böjtje, nem arat majd a fagy a rügyek közt. Reménykedni, mert ez amúgy is a bizakodás hónapja. A reményé, hogy nemcsak melegebb lesz, de könnyebb is. Nemcsak a fény lesz több, de az életünk is boldogabb lesz. Nemcsak a kontrasztok válnak élesebbé a nap reflektorfényében, de tisztábban látunk majd mindent. Ez a megújulás hava. Az újrakezdésé. A pezsdülésé, amely addig tart, amíg ki nem fullad az új lendület is, amíg föl nem perzseli július a zöldet. Ez a hónap a nőké, a fiataloké — ez a nemzet hava. Ez a hónap az adóbevallásé, a politikai nagygyűléseké, a kampányszónoklatoké. A nagytakarításé. A kerti munkáé. A haragoszöld, fokhagymás spenóté. Gyermekkorunkban nem rajongtunk érte, s lám, most mégis milyen jólesik, milyen üdítő a megterhelt gyomornak. Ez az a hónap, amikor hosszabbak lesznek a nappalok az éjnél. Ez az, amikor megszaporodik az elvégezni való. S bármennyire is fázunk a munkától, már nem tűr halasztást. A tépelődésre nincs több idő. Dönteni kell. Tenni. Az iramot a természet diktálja: madarak énekétől, macskák fültépő nászától hangos a kert. Március ébresztőt fúj. B. Kiss László