Dunaújvárosi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-01 / 75. szám
Fizessen elő az ország legolcsóbb napilapjára! A Dunaújvárosi Hírlap előfizetési díjai: 1 hónapra 395,-Ft 2 hónapra 790,-Ft 3 hónapra 1185,-Ft 6 hónapra 2270,-Ft 12 hónapra 4503,-Ft A nap i Szigorított védelem... Új fejezet kezdődött a hazai vagyonvédelmi szakmában januártól. A változás egy '95-ös kormányrendelet végrehajtásához kötődik, amely előírja, hogy a személy- és vagyonőri, valamint a magánnyomozói tevékenység folytatásának a jövőben rendőrhatósági igazolvány birtoklása a feltétele. 4 Drogpolitika: társadalmi szemléletváltás kell A szigetországban tudomást vesznek a drogokról és kezelni akarják ezt a problémát. Magyarul: nem létezik a társadalmi elutasítás, mint nálunk. Hiszen itt, Magyarországon a társadalom számára még mindig egyfajta tabu a kábítószer. 5 Nagymaros: szürkegémek helyett... A nagymarosi Dunaparton minden van. Frissen, egymástól fél méterre se telepített fasorok az éppen lehengerelt füves részek mellett. És ott a víz a mederben... Van minden és mégsincs semmi. Dunakanyar, Visegrád alatt —1997. március. 11 Jól felkészültek Nem túlzás, óriási várakozás előzte meg a Nyugati csoport rangadóját. Nézőcsúcs is született a volt MÁV Előre pályán. Maga Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke is tiszteletét tette. Nem fogadták el, de tudomásul vették(?) A dunaújvárosi önkormányzat lezárta a polgármesteri hivatalban történt 300 milliós sikkasztási ügyben indult fegyelmi eljárást, nem vontak senkit felelősségre — azokon túl, akiket a polgármesteri hivatal fegyelmi eljárása során már elmarasztaltak. A közgyűlés ugyanakkor az egy hete, zárt ülésen tárgyalt vizsgálóbiztosi jelentést nem fogadta el — korábbi hírektől eltérően —, csak tudomásul vették az anyagot a képviselők. Azt azonban, hogy a zárt ülésen miről szavazott a testület, utólag igencsak másként értelmezik a képviselők, derült ki egy pénteken tartott sajtótájékoztatón. Nem az ügy eltussolása, hanem a problémák feltárása, a felelősök megnevezése volt a célja a képviselőtestületnek — fogalmazta meg Varga István, szocialista önkormányzati képviselő, a gazdasági bizottság elnöke, aki részt vett a Kaszás-ügy hátterét nyomozó tényfeltáró bizottság munkájában. A fentieket egy sajtótájékoztatón mondta, pénteken, a Városházán, melyet a tényfeltáró bizottság három másik tagjával együtt tartott. A bizottság MSZP-s és „ellenzéki” tagjai ezért hívták össze a sajtó képviselőit, hogy nyilvánosságra hozzák: a közgyűlés nem fogadta el dr. Kálmán András vizsgálóbiztos jelentését — mivel megállapításaival nem értettek egyet —, legfeljebb tudomásul vették azt. A fegyelmi felelősségre vonáshoz azonban nem tudtak megfelelő érveket felvonultatni dr. Kálmán András állításaival szemben, ezért zárták le az eljárást. Erkölcsi fenntartások Varga István szerint igen megosztotta a képviselőtestületet a vizsgálóbiztos jelentése, mely szerint jogilag senki sem tehető felelőssé az önkormányzat hatáskörébe tartozó, vizsgálat alá vont személyek közül — a sikkasztásokért. Mivel a jelentés a képviselők többségének erkölcsi értékítéletével ellenkezett, először elfogadása ellen szavaztak. Jogi ellenérveik azonban nem voltak, így Kapás Zsolt alpolgármester javaslatára a fegyelmi eljárást lezáró határozatba belefogalmazták: „Dunaújváros Közgyűlése megállapítja, hogy a jegyző úr a törvények, rendeletek, szabályzatok betartása mellett nem minden esetben járt el a közgyűlés által elvárt gondossággal. A jegyző úrtól a közgyűlés a törvényesség biztosítása mellett magas színvonalú munkát vár el. A minőségi változás érdekében végre kell hajtani a tényfeltáró bizottság által javasolt, és az önkormányzat által elfogadott feladatsort.” A képviselőtestület ezután még egy részletében alakított a határozati javaslaton. Pálfalvi János javaslatára a közgyűlés nem a jelentés elfogadásáról, hanem tudomásul vételről szavazott. Deimel János, a tényfeltáró bizottság elnöke a sajtótájékoztatón szóvá is tette, hogy ez a distinkció a határozat szövegében nem jelent meg elég élesen. Megítélése szerint annak ugyanis így kellett volna szólnia: a közgyűlés a vizsgálóbiztos jelentését nem fogadja el, de tudomásul veszi... (Folytatás a 3. oldalon) A Dunaferr már eldöntötte Egészségügyi és kulturális alapítványokat is támogatnának Dunaújváros Közgyűlése a helyi adókról szóló rendeletében lehetővé tette, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek adókötelezettsége meghaladja a 200 ezer forintot, és élni kíván a lehetőséggel, kérelme alapján adójának 5 százalékát — tehát legalább tízezer forintot — a fő költségvetési fejezetek közül kiválasztottra ajánlhatja fel. Ezzel a lehetőséggel már az 1996-os gazdálkodás után fizetendő adónál élhetnek a vállalkozások. A város legnagyobb adófizetője, a Dunaferr Rt. már élt is a lehetőséggel — tudtuk meg az önkormányzat sajtószóvivőjének lapunkhoz eljuttatott tájékoztatójából. A részvénytársaság rendelkezése szerint ugyanis tavalyi adójuk öt százalékának ötödét egészségügyi és kulturális alapítványok támogatására kívánják fordítani. A fennmaradó négy százalék kilenctizedét a fedett jégpálya építésének folytatására szánja a Dunaferr, míg egytizedével a HÍD Egyesület munkáját támogatnák. Az önkormányzat érintett bizottságainak ezután kell még kidolgozniuk — a sajtóreferens hírlevele szerint —, hogy milyen szabályok alapján támogathatóak az egészségügyi és kulturális alapítványok az említett egy százaléknak megfelelő, korántsem jelentéktelen — többmillió forintos — összeg erejéig. A húsvétot megelőző nagyhét ünnepi eseményeinek központja (legalábbis a katolikusok számára) a virágvasárnapi körmenet. Ebben az évben is több százan vettek részt az (ugyancsak kötelező érvényű) áldozást követő koraesti sétán Pénteken a Dunaferr-bérlet, szombaton a városi bérlet tulajdonosai tapsolhattak a Bartókban a fővárosi Katona József Színház vendégjátékának: a társulat Henrich von Kleist Az eltört korsó című vígjátékát tolmácsolta Zsámbéki Gábor rendezésében, pazar szereposztással (7. oldal) Lázár Zsolt felvétele Plakátragasztók ellen bírságolással Az utóbbi időben jelentősen elszaporodtak az engedély nélkül kiragasztott plakátok a városban, a közterületeket elcsúfító jelenséggel szemben a polgármesteri hivatal közigazgatási, valamint városüzemeltetési irodája és a közterület-felügyelők felvették a harcot. Összegyűjtötték az illegális hirdetmények kibocsátóinak címeit és egyéb adatait, ismételt szabálysértés esetén élnek a feljelentés eszközével. Eddig öt ilyen szabálysértési eljárást folytattak le, ezek tíz-tízezer forint bírság kiszabásával zárultak. A közterület-felügyelők pedig, ha tetten érik a plakátragasztót, azonnal kétezer forint helyszíni bírságot fizettetnek vele. Erre eddig húsz alkalommal került sor. A hatályos helyi rendelet egyébként kimondja, hogy állandó, vagy eseti reklámot csak az erre a célra biztosított közterületi hirdető berendezésen szabad elhelyezni. Tilos hirdetményt, hirdetést, reklámcédulát, plakátot, feliratot, rajzot erre a célra ki nem jelölt építményre, tárgyra, köztéri berendezésre és úttartozékra elhelyezni, felfesteni. A városüzemeltetési iroda vezetője közölte azt is, hogy a közeljövőben felszólítják az ingatlanok, épületek tulajdonosait, hogy gondoskodjanak a felragasztott plakátok eltávolításáról. Ezt annak ellenére megteszik, hogy nem „népszerű”, s talán nem is teljesen igazságos ilyen kötelezettséget — az ügyben vétlen — tulajdonosra hárítani, a városi környezet rendbetétele érdekében ugyanakkor ezt elkerülhetetlennek tartják. Jobb adni, mint venni — a keresztény szellemiség eme alaptétele volt a témája a Dunaferr Sportcsarnokban, szombaton és vasárnap, tíz környékbeli Jehova Tanúi gyülekezet tagjainak részvételével rendezett kongresszusnak