Dunaújvárosi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-02 / 126. szám

Fizessen elő az ország legolcsóbb napilapjára! A Dunaújvárosi Hírlap előfizetési díjai: 1 hónapra 395,-Ft 2 hónapra 790,-Ft 3 hónapra 1185,-Ft 6 hónapra 2270,-Ft 12 hónapra 4503,-Ft V J A nap 3 Nagyító alatt a vendéglátás Százötvenöt vendéglá­tóipari egységet ellen­őrzött az önkormányzat közigazgatási irodája. Kevés olyan hely akadt, ahol minimális szabály­talanságot találtak. 3 Hancúr a nyolcadikon Az előszállási ne­velőotthon a bérlője új otthonuknak: a Váradi gyerekek ismét család­jukban élhetnek , a szülők pedig bizonyít­hatnak. 4 Gyermeknap: buli a javából Igazi gyermeknapi ka­­valkád fogadta a Város­háza térre látogatókat, ahol kicsik és nagyok remekül szórakozhattak a gazdag programkíná­latnak köszönhetően. 5 Ami a zenében a jövőt illeti A Váci Zeneművészeti Szakközépiskola nö­vendékei léptek fel a ze­neiskola kamaratermé­ben rendezett színvona­las fuvolakoncerten. 7 Két uniós partner oldalán Az ausztriai Linzben rendezett Svéd napokra volt hivatalos a helyi önkormányzat és ipar­kamara néhány képvi­selője. 11 StreetBall, kellő léghűtéssel Atom Egerek, Paksi Hapsik, OH-csoport — többek között ők mér­ték össze tudásukat szombaton az utcai ko­sárlabda-versenyen. A felnőtteknél a pálmát a paksiak vitték el. 4 Vitaanyag a város­­ hosszú távú jövőjéről Elkészült és várhatóan hamarosan széles körű társadalmi vitá­ra bocsátják annak a hosszú távú településfejlesztési koncep­ciónak a vitaanyagát, amely Dunaújváros jövőjét évtizedekre meghatározza majd. A dokumentum megállapításai a készülő általános rendezési tervbe is be fognak épülni. Az Intercisa 2015 Távlati Te­lepülésfejlesztési Koncepció vi­taanyagának megalkotására ta­valy novemberben Település­­fejlesztési Konzultációs Mun­kacsoport jött létre, melybe a közgyűlés bizottságai és Du­naújváros civil szervezetei dele­gáltak küldötteket, de részt vet­tek munkájában egyes környező települések polgármesterei, va­lamint — természetesen — a polgármesteri hivatal illetékes szakértői. A külső szakemberek által koordináltan tevékenykedő munkacsoport ülésein — rész­ben a szakértők által előzetesen összegyűjtött anyagok, így a HÍD Egyesület teammunkájá­nak eredményei nyomán — ös­­szegyűjtötték a város jellemzőit, gyenge és erős oldalait, az eddig felmerült jövőképeket, víziókat. A helyzetértékelés nyomán megvitatták a jövőkép-változa­tokat, és kiválasztották azt, ame­lyet elfogadásra javasolnak. A vitaanyag a hosszú távú koncepció elkészítéséhez veze­tő út közbenső állomása. A munkacsoport javaslata szerint az anyagot széles körű társadal­mi vitára kellene bocsátani. E célból egy rövidített, kivonatolt változat készül majd el. (Folytatás a 3. oldalon) Döntések a kulisszák mögött A közgyűlés nyílt ülésen tájékozódik a vívócsarnok-ügyről Ismét meglehetősen sok na­pirendi pont vár kedden Dunaúj­város Közgyűlésére. Ezek közül azonban szokatlanul sokat tár­gyalnak majd zárt ülésen. A be­számolókat követően először a legfontosabb témát vitatják meg a képviselők: a költségvetés módosításának rendeletterveze­tét, dönteniük kell a képviselők­nek a pótbevételek elosztásáról. Egy szüreti és egy karácsonyi rendezvény megtartására jelent­kezett a KISOSZ megyei szer­vezete. A kérelem szintén a köz­gyűlés témái között szerepel. Több oktatási intézmény alapító okiratát meg kell változtatnia az önkormányzatnak, mivel egyes szakfeladataik változtak. Vál­toztatásra szorul a Dunaújváros Színházáért alapítvány alapító okirata is. (Folytatás a 3. oldalon) A nyugdíjreform hatásai Az új nyugdíjrendszerben senki nem fog rosszabbul járni. Ezt támasztják alá a Pénzügymi­nisztérium háttérszámításai, amelyen már egy éve dolgoz­nak. A PM-ben 2050-ig készí­tették el azokat a modelleket, amelyek bemutatják, hogyan érintené a lakosság különböző csoportjait a tőkefedezeti pillér­ként megjelenő kötelező nyug­díjpénztárak tevékenysége. Ar­ról is készültek hatástanulmá­nyok, hogyan alakul a hagyo­mányos nyugdíjrendszerben maradók nyugdíja a jövőben — mondta Győrfy István, a nyug­díjreform miniszteri biztosa az MTI munkatársának. A kor­mánybiztos cáfolta azokat az el­lenzéki állításokat, miszerint a kormány nem végzett megfelelő hatástanulmányokat a nyugdíj­­reformról szóló törvényjavasla­tok beterjesztése előtt. Győrfy István hangoztatta: a nyugdíjreformra vonatkozó szá­mításoknál a PM szakértői a kormány 1998-2000 közötti időszakra érvényes gazdaság­­politikai kitekintésének előre­jelzését vették alapul. Az erről szóló előterjesztést a közelmúlt­ban hozták nyilvánosságra. A nyugdíjrendszer bevezeté­se kétségtelenül költségekkel jár. Ha a törvényjavaslatokat el­fogadják, már 1998 nyarán megkezdik működésüket a köte­lező nyugdíjpénztárak, a befize­tett nyugdíjjárulékok egy része a Nyugdíjbiztosítási Alap helyett e kötelező pénztárakhoz kerül, így a Nyugdíjbiztosítási Alap várható hiánya már az első év­ben 20 milliárd forint lesz. Ezt már a jövő évi költségvetés ös­­­szeállításakor betervezi a kor­mányzat, vagyis az indulás évé­ben előre megalapozzák a költ­ségvetési törvényben a nyugdíj­rendszer finanszírozását. háttértanulmányok összeállítá­­­sakor a számításokból kiderült, hogy 2050-ig nem lesz egyetlen olyan év, amikor a Nyugdíjbiz­tosítási Alap hiánya nagyobb lenne a folyó évi GDP 1 százalé­kánál. Ez pedig a PM számítása szerint azt mutatja: a Nyugdíj­­biztosítási Alap hiánya minden évben finanszírozható lesz. (Folytatás a 3. oldalon) NATO: nemcsak az előnyökért Az ezredforduló évében Ma­gyarország szívesen megren­dezné az Észak-atlanti Közgyű­lés tavaszi ülésszakát — jelezte a konzultatív fórum plenáris ülésén Rácskay Jenő. A magyar küldöttséget vezető képviselő később az MTI-nek elmondta: szimbolikus jelentősége lenne annak, ha az ország várható NA­­TO-felvételét követően rövid­del Budapest adhatna otthont az ülésnek. Magyarország egyéb­ként egyszer már rendezett ilyen eseményt — 1995-ben, ugyan­csak tavasszal —, de akkor még társult státusban. Ha Madridban az ország meghívást kap a szö­vetségbe, és időközben lezajlik a ratifikáció folyamata is. 2000- ben Magyarország teljes jogú tagként lehetne házigazda. A vasárnap befejeződött ta­vaszi ülésszakot értékelve Rács­kay Jenő egyebek mellett az orosz képviselők kompromis­­­szumkészségére mutatott rá. A NATO-bővítést eddig mereven ellenző orosz duma képviselői­nek a közgyűlés bizottságaiban, illetve a plenáris ülésen tanúsí­tott engedékeny hangneme biz­tató jel — vélte. Beszédében Rácskay Jenő — és a másik magyar felszólaló, Csóti György — arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország vállalj­a a tagságból rá háruló kö­telezettségeket, feladatokat és terheket, és nem arra készül, hogy csupán az előnyeit élvezi a jövendő tagságnak. A küldött­ség vezetője ismertette a közeli évekre vonatkozó magyar had­erőfejlesztési terveket. Rácskay Jenő szerint nem véletlen, hogy az európai NATO-erők főpa­rancsnoka, George Joulwan be­szédében kiemelte a magyar műszaki alakulat boszniai telje­sítményét. Csóti György a plenáris ülé­sen felszólalva annak fontossá­gát hangoztatta, hogy a NATO határozottan jelezze nyitottsá­gát az első bővítési hullámból kimaradóknak is. Magyaror­szág abban érdekelt, hogy a NA­TO Ukrajnával is az oroszhoz hasonló megállapodást kössön. A bajnokság utolsó fordulójában a Dunaferr labdarúgói legyőz­ték a kaposvári Rákóczi csapatát. A találkozónak különösebb tétje nem volt a hazaiak számára, ám a mérkőzésen szép játék­kal és két góllal örvendeztették meg a szurkolókat (11. old.) Egy árnyék a szemekben Bence nem érezte nehéznek az életet. Fekete szőrrel borított pofáját tépte-cibálta a szél, amely meleget fújt a völgyek közül, mert Bencét, a termetes kölyökkutyát ked­velte a természet. Bogárszeme maradékra lelvén boldogan felragyogott a nap felé, de csak egy pillanat erejéig, aztán ismét elborí­totta tekintetét az árnyék, egy állati, már-már túlvilági szomorúság. Ma már tudom, mit rejtett ez a nézés: érezte, hogy rövidesen agyonlövik. Békéje nem volt öncélú, hiszen a környék összes gyereke kedvelte, amely évődő fülci­­bálásban, gonoszkodó molesztálásban me­rült ki, s ezt Bence tehénnyugalommal tűrte. A pákozdi hegyen mégis eldördült a halálos lövés egy volt katonatiszt fegyveréből, aki nyilván alig várta, hogy kockázat nélkül öl­hessen, ha már egyszer annyit gyakorol­tatták vele. Azóta honvédtisztek és nyomo­zók világosítottak fel a fegyverhasználat szabályairól, még egy kézikönyvet is át­néztem, de se szóban, se írásban nem talál­tam nyomot arról, hogy nyugalmazott kato­nák mire fel­járhatnak töltött fegyverrel a tel­kükre, s miért lövöldözhetnek kutyára, bár­mire...? Nincs más ok, csak az emberi aljasság, melynek olyan gazdag választéka a tárháza, akár egy keleti kuplerájban a női bájaknak. Az imént átnéztem a hírügynökségi jelen­téseket; harcok folynak Afganisztánban, lö­völdöznek Dél-Libanonban és Sierra Leoné­ban, a balkáni tűzpárbajokat korábban ma­gam is megtapasztaltam. Egy agyonlőtt ku­tya esete ezekhez képest banális történet. De felsejlik a sorok mentén az igazság: ad­dig nem találhatjuk a békét embertársaink­kal, amíg nem teremtjük azt meg a ránk szo­rult lényekkel szemben. A szomorú fátyol az állati szemekben er­ről beszél. (Tihanyi T.)

Next