Dunaújvárosi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-01 / 203. szám

A nap 3 „Csendes” tanév­kezdés Baracson A baracsi általános is­kolába járó gyerekek szülei íveket köröztet­tek a faluban, aláíráso­kat gyűjtöttek, hogy a felmerült megbeszélési problémák érdeké­ben hívják össze a szü­lői értekezletet. 5 A vadászat, mint úri passzió Az Intercisa Múzeum­ban pénteken megnyílt tárlat már a vadászat egy későbbi, kifinomul­tabb, ám lényegében deszakralizált változa­tával szembesíti a nézőt , ám remek, teljes ké­pet ad arról a „történet­ről”, melynek során a vadászatból időtöltő mulatság vált. AZ ELSŐ NYERTESÜNK NAGYVENYIMI Jó ideje tudjuk: (most különö­sen) jól jár, akinek a Dunaúj­városi Hírlap jár! Nem kis iz­galommal vártuk pénteki első sorsolásunkat, amelyen — közjegyző jelenlétében — ki­derült, ki nyitja a sort, ki lesz tizenhat héten át, mindennap jelentkező nyeremény­soro­zatunk első főszereplője? Nos, előfizetőinknek hirde­tett akciónk első nyertese, a Nagyvenyimen lakó Győri Atti­la. A családhoz közvetlenül a sorsolás után, pénteken délelőtt csengettünk be (naná, hogy az első nyerteset fel kell keresni!) az ajándékkal. A nyertes éppen az igazak álmát aludta érkezé­sünkkor, nem csoda hiszen egész éjszaka dolgozott. Menye ébresztette, ám amikor megtud­ta, miről van szó, pillanatok alatt kiment az álom a szeméből. A Győri család tíz éve előfi­zetője a Dunaújvárosi Hírlap­nak. A családfő főként a sportol­dalt olvassa. Reggel, amikor ha­zatér a munkából, erre még fel­tétlenül időt szakít. Másra már nemigen marad érkezése, de né­pes családja „bepótolja” helyet­te az elmaradást: felesége, me­nye és fia mindig az utolsó be­tűig elolvassák a lapot... (További kilencvennégy nyertesünk nevét mindennap la­punk utolsó oldalán találják meg. Természetesen megpróbá­lunk közülük minél többet felke­resni, hogy együtt örüljünk ve­lük, de ez aligha sikerülhet. Ép­pen ezért arra kérjük nyerete­­seinket, autónyeremény-betét­­könyveikért fáradjanak be a Du­naújvárosi Hírlapot terjesztő Pannon Lapok Társasága Iro­daházi helyiségébe /Vasmű út 41 .földszint 5.1.) Többségében tegnap ren­dezték a tanévnyitó ünnepsé­geket a dunaújvárosi és a vá­roskörnyéki oktatási intézmé­nyekben. S környékünkön két településen nem csupán a tan­évnyitó okán ünnepelt a falu apraja-nagyja: Iváncsán és Nagykarácsonyban iskolai névadóval koronázták a jeles eseményt (képeinken). Az iváncsai iskola a tudós törté­nész, a Magyar Nemzeti Mú­zeum hajdani főigazgatója, Fejérpataky László, a nagy­karácsonyi intézmény a költő­óriás, Vörösmarty Mihály ne­vét vette fel az új tanév első napján. Tudósításaink az 5. oldalon. Vajta: biztonság és jövő a község új jelképeiben Zászló- és címeravatás — történelmi pillanat a település életében Szorgos munka a faluszéli kertekben — erre lettünk figyel­mesek szombaton délelőtt Vaj­tára érkezve (hisz az élet nem áll meg se hétvégén, sem semmi­lyen ünnepen), a település köz­pontja felé haladva azonban egyre több ünneplőbe öltözött helybéli tűnt fel, s igyekezett az iskola felé. Itt rendezték meg ugyanis a település címerének és zászlajá­nak avatását, amelyre Gál Zol­tánt, az Országgyűlés elnökét is meghívták a község vezetői. A házelnök időben érkezett, az ün­nepség — amelyen több ország­­gyűlési képviselő is megjelent, s amire a környékből is érkeztek vendégek— Vinklár László pol­gármester üdvözlő beszédével pontosan kezdődött. A helyi kisikolás, Bereg Csil­la izgatottan tolmácsolta Kosz­tolányi gondolatait a hazafiság­­ról, majd Gál Zoltán mondott avató beszédet. Ebben hangsú­lyozta a jelképek fontosságát a település polgárainak életében. A jelképeket, amelyek erőt ad­nak, amelyek az összetartás, a biztonság érzetét keltik. Törté­nelmi pillanat ez a település éle­tében — fogalmazott a szónok —, mint ahogy az ország is egy új történelmi korszak kezdetén áll, amikor dönt a NATO-hoz való csatlakozásról. Gál Zoltán szerint a bölcs döntés az lesz a népszavazáskor, ha a polgárok igent mondanak a csatlakozásra. (Folytatás a 3. oldalon) Tizedszer rendezték meg Dunaújvárosban az Acélszív Triat­­lont. A viadalt—történetében először—országos ranglistaver­senyként bonyolították le. A vasárnapi erőpróba végül izgul­ Diana hercegnő tragikus halála Diana hercegnőt, a modern, bátor, az emberi gondokra oly érzékeny asszonyt nagyon sze­rették Franciaországban. Ha­lála fájdalmasan megrázza országunkat. Ezt jelentette ki Jean-Pierre Chevenement francia belügymi­niszter vasárnap hajnalban, a párizsi Pitié-Salpetriere kórház­ban, ahová a 36 éves hercegnőt az éjjel egy órakor bekövetke­zett tragikus gépkocsibaleset után rendkívül súlyos állapot­ban szállították. Az orvosok há­rom órán át küzdöttek az életé­ért, gégemetszést hajtottak vég­re, majd két órán át szívmas­­­százst kapott, de a hercegnő már nem nyerte vissza eszméletét. Hajnali 4 órakor bekövetkezett halálát végső soron a tüdejében valósággal szétrobbant artéria okozta. Chirac franca elnök, majd a tragédia miatt La Ro­­chelle-ből visszatért s egy órára a párizsi kórházba látogató Jos­pin kormányfő fájdalmas döb­benetének adott hangot, s mély részvétét fejezte ki a londoni ki­rályi családnak, az áldozatok ro­konainak és az egész brit nép­nek. A baleset nem sokkal va­sárnap hajnali egy óra előtt kö­vetkezett be Párizs szívében. A „paparazzik”, é• a pletykalapok „fotós hiénái” elől szökni igyek­vő hatalmas fekete Mercedes 600-as a Pont de l'Alma híd alatt átvezető, kissé leszűkülő alagút­­ban a legalább 150 km/órás se­bessége miatt nem tudta bevenni az enyhe balkanyart. Hatalmas erővel nekiütközött a szemben lévő sávokat elvá­lasztó betonoszlopok egyiké­nek, majd a jobb oldali falnak. Hiába működtek a légzsákok, az ütközés ereje oly nagy volt, hogy a megerősített Mercedes hűtője berepült az utastérbe. A megerősített karosszériájú autó totálkárossá lett. (További rész­letek a 2. oldalon.) Diana walesi hercegnő, aki ha­lálos balesetet szenvedett Az oktatás reformja Az 1997/98-as tanév kor­szakhatárt jelent a magyar közoktatásban. A most induló reform legfőbb célja, hogy az oktatási rendszer megfeleljen a jövő munkaerő­piaci követelményeinek, neve­zetesen annak, hogy a mai fiata­lok már ne csak magyar állam­polgárként, hanem európai pol­gárként is megállják a helyüket. Mindehhez az új Nemzeti alap­tanterv bevezetése mellett a közoktatási struktúra, a tanárok képzési és továbbképzési rend­szerének gyökeres átalakítása, illetve az informatikai és ide­gennyelvi képzés átfogó fejlesz­tése szükséges. A költségvetés biztosítja en­­nak anyagi feltételeit, hiszen az 1997. évi 191 milliárd forinttal szemben jövőre már 213 milli­árd forint jut a központi büdzsé­ből a közoktatásnak. Minderről az országos tanévnyitóra Eger­be látogató kultuszminiszter be­szélt vasárnap. Magyar Bálint elmondta, hogy az oktatási kor­mányzat továbbra is elő kívánja segíteni a középiskolai képzés bővülését. (MTI) (Részletek a 2. oldalon.) mas, színvonalas küzdelmet hozott. (Tudósításunk a 7. oldalon)FŐNÖK NINCS, HIÁNY VAN Csak emlékeztetőül: 48 milliárdos hiánnyal fogadta el az egészségbiztosítási önkormány­zat az idei pótköltségvetését, a tervezett 4 milli­árd helyett. Nem nehéz kiszámítani, alig tizenkétszeres a különbség. Tucatnyi. Ehhez képest megint csak nem sikerült elnö­köt választani a tb-önkormányzat élére. S hogy a másik oldal se maradjon ki a játékból, egy nappal később ismételten nem sikerült megsza­vazni a főnököt a nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat közgyűlésén sem. A különbség annyi, hogy a békés egyet nem értés jegyében a PM többletet, a nyugdíjbiztosító viszont deficitet vár az ez évi mérlegben. Az eltérést viszont itt is milliárdokban mérik. A politikai érdekharcokkal, hatalmi küzdel­mekkel, fúrásokkal, faragásokkal tarkított vá­lasztási huzavonán pedig jól elszórakozhatná­nak a népek, ha a társadalombiztosításnál olyan olajozottan és simán működnének a dol­gok, mint egy BMW-motor. Röhögcsélés, térd­csapkodás helyett azonban legjobb esetben is legyintenek. Kérem szépen, amikor 4 milli­­árdot terveznek (hogyan?), de 48 milliárd a valószínű (van itt, ami biztos?); azok után, hogy az Alkotmánybíróság próbálta mérsékel­ni a járulékéhséget, aztán senki nem tudta, mennyit is kell fizetnie, mert nem volt érvényes törvény erre a — csupán néhány millió embert érintő— területre; miután annyi cirkusz volt az egészségügyben; amikor kérdés, hogy létezik-e pontos nyilvántartás, megbízható adatszolgál­tatás... ...Akkor és ezek után, ott fenn, még a látszat kedvéért sem hajlandók valami épkézláb, elfo­gadható egyezségre jutni. A tét az egészség biztosítása és a nyugdíj. Az önkormányzatokhoz képest semmiségek. Csak az élet elemi feltételei. Szabó Zoltán

Next