Dunaújvárosi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-05 / 259. szám
1998. november 5., CSÜTÖRTÖK A második legnagyobb bálnapusztulás Mintegy háromszáz bálna pusztult el az Új-Zéland legdélibb részén lévő Stewart-szigetek egyik öblében. A partra vetődött állatokat egy vadász fedezte fel — véletlenül. Segíteni nem lehetett, az utolsó hatvan, még élő óriás emlőst el kellett altatni —jelentették be Wellingtonban. A helyi természetvédelmi hatóság szerint ez volt minden idők második legnagyobb bálnapusztulása Új-Zéland és Ausztrália partjainál. A tetemeket a természetre bízták, mivel az öböl távoli volta miatt nem lehet szó arról, hogy elássák azokat. Mindenesetre az állatorvosok mintákat vettek az állatok májából, mivel felmerült a gyanú, hogy a Dong Vong 529 elnevezésű, négy héttel a bálnapusztulás előtt a közelben megsérült és elsüllyedt koreai halászhajóból a vízbe került tetemes mennyiségű üzemanyag árthatott meg a bálnáknak. A tudomány egyelőre nem tudja megmagyarázni, miért, vagy mitől vetődnek csoportosan partra bálnák. Feltételezik azonban, hogy az állatok radarrendszerét zavarhatja meg valami, s ettől elvesztik tájékozódó képességüket. A beálló zavart valószínűsíti az is, hogy a bálnák magas szinten szervezett szociális struktúrában élnek, és feltétel nélkül követik a vezérállatokat. Éppen ezért nem zárhatók ki okként a környezeti ártalmak sem. Ha egyszer egy bálna partra vetődött, agyonnyomja saját súlya, és igen gyorsan ki is szárad — írta a dpa hírügynökség. MAGAZIN - HIRDETÉS Amerikában „műmáj”, Japánban „mászó robot”... Technikai forradalom a diagnosztikában — de nem itthon Idén Bécsben tartották all. Gasztroenterológiai Világkongresszust. A négyévenként sorra kerülő rendezvény tizenegy helyszínén tizenháromezer résztvevő ismerkedett a diagnosztika, a terápia és a kutatás legújabb eredményeivel, azokkal, amelyek a világ minden részén az előző, Los Angeles-i kongresszus óta megszülettek. A kongresszus magyar résztvevői között ott volt a Fejér Megyei Szent György Kórház gasztroenterológus főorvosa, dr. Gervain Judit is. — Mi keltette a legnagyobb érdeklődést ezen a kongresszuson? — A háromezer főt befogadó nagyteremben folytak a legnagyobb érdeklődésre számot tartó előadások, nemzetközi szaktekintélyek részvételével. A világkongresszusokon nem lehet egy-egy témát kiemelni, hiszen minden téma fontos a szájüregtől a végbélig terjedő szervek betegségeit illetően, gyulladásoktól kezdve a daganatokig. Sok előadó foglalkozott a Helicobacter pylori fertőzéssel. A máj kórképei közül a vírusos májbetegségek szerepeltek a legnagyobb hangsúllyal. — Igaz az a hír, hogy a C vírus okozta májgyulladás nagymértékben terjed? — A Hepatitis C vírusfertőzések azért vannak fokozottan előtérben, mert kimutatásukra csak tíz év óta van lehetőség. Ezt megelőzően csak annyit tudtunk megállapítani a betegről, hogy A világban évente tízezer májátültetést végeznek. Magyarországon először 1983- ban volt májtranszplantáció, majd hosszú szünet után 1995- ben a második. Azóta összesen 61 beteg kapott új májat. A Transzplantációs Intézet várólistáján 16-an „állnak sorba”, ismeretlen okból magasabb értéket mutatnak a májfunkcióik. Jelentős előrelépés, hogy 1993. óta a véradókat szűrik C vírus ellenanyagra. — Hogyan terjed a C vírus? — Vérrel, minden olyan beavatkozással, ami úgynevezetett invazív beavatkozás. Olyan egyszerű dologra is gondolhatunk, mint a kozmetikákban a szőrtelenítés, a tetoválás, de egy fogászati beavatkozással is terjedhet, minden eszközzel, ami a vérárammal összefügg. Nem lehet megmondani, hogyha egy családban C vírusfertőzött van, az a többi családtagra mennyire veszélyes. Jelen ismereteink szerint nagyon kicsi a fertőzés veszélye, de kizárni nem lehet. — Mi volt a kongresszus szenzációja? — A technikai forradalom. A a terápiát illetően nagy, látványos újdonságot nem mutattak be. A diagnosztikában viszont igen. A Távol-Keleten olyan robot-endoszkópot fejlesztettek ki, egy vékony kis vezetékkel, amely „végigmászik” a vastagbélszakaszon, s közvetít. Az orvos egy számítógép monitorán figyeli a robot által „látottakat”. A jövő az, hogy egy-két év múlva ez a kis robot már beavatkozást is képes végezni. A tecnikailag fejlettebb, s gazdagabb országokban egyébként már ma sem végeznek hagyományos bélvizsgálatot diagnosztikai céllal, hanem az úgynevezett spirál CT-vel és mágneses rezonancia vizsgálattal állapítják meg a beteg panaszainak az okát. Magyarországot gazdasági okok miatt azonban ez még nem „fenyegeti”, de spirál CT például van itthon is, bár több készülék kellene. Mindezek mellett számomra a beteg-orvos kapcsolat és bizalom nagyon fontos. — A transzplantáció területén van-e újdonság a világban? — Tulajdonképpen nincs. Nem csak nálunk, másutt is a donorhiány a legnagyobb gond, bár, megint csak Amerikát említve, ott van annyi donor, és az anyagi fedezet is rendelkezésre áll, hogy azokat az alkoholos májbetegeket akik féléves absztinenciát igazolnak, beveszik a transzplantációs programba. — Itthon ki kaphat új májat? — Nálunk májátültetésre általában a C vírus okozta, a májgyulladás nyomán kialakuló károsodás, vagy például vegyszer-, gombamérgezés miatt és autoimmun májgyulladás miatt kerül sor. Újdonság, hogy szintén Amerikában, már létezik műmáj is: egy-két hétig ezzel tartják életben a beteget, amíg megfelelő átültethető máj nem érkezik a központba. Móré DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP 9 DRÁGA BIZTONSÁGUNK Ne maradjon megtorlás nélkül semmiféle bűncselekmény Tavaly több mint félmillió bűncselekmény vált ismertté az országban és minden második gaztettnek ismeretlen maradt az elkövetője. Mind több az erőszakos bűncselekmény, a brutalitás, a bűnözők elszántsága pedig feltűnően erősödik. Érthető, hogy az állampolgárok erőteljesebb fellépést várnak a hatóságoktól a bűnözés megfékezésére, a közbiztonság, az emberi élet és vagyon védelmében. Ehhez azonban sok összehangolt, elszánt intézkedésre van szükség! Ebbe a csomagba tartozik az igazságügyi reform folytatása, az a törvényjavaslat, amely már a képviselők előtt van és a büntetőjogszabályok módosítását kezdeményezi benne a kormány. Súlyosabb lesz a büntetés A törvénymódosításra vonatkozó javaslatok a kialakult helyzetből és ennek a társadalomra gyakorolt hatásaiból indulnak ki. Ennek megfelelően a Büntetőtörvénykönyv átírása a bűnözők szigorúbb büntetése, az igazságszolgáltatás hatékonyabb működtetése a reform fő célja. Az a törekvés erősödik, hogy ne maradjon megtorlás nélkül semmiféle bűncselekmény. Ehhez a célhoz közelítenek a sokirányú, módosító javaslatok, amik egyben az állampolgárok követeléseinek megfelelnek, így például a legis súlyosabb bűncselekmény esetében az életfogytig tartó fegyház valóban addig szóljon és az ilyen bűnöző soha többé ne kerülhessen szabadlábra. Büntessék azokat is, akik kábítószer hatása alatt autót vezettek, a bűnös úton szerzett vagyont pedig akkor is elkobozhassák a hatóságok, ha az már régen más nevén szerepel. A törvényjavaslat azt is világossá teszi, hogy a módosítások végrehajtásának költségei milyen terheket rónak a társadalomra, amely a számlát állja. A számítások abból indulnak ki, hogy a mostani jogszabályok alapján is, a bűncselekményt elkövetők számának emelkedése okán, a börtönökben, fegyházakban évente 5 százalékkal emelkedik a létszám. Ha 1999. január 1-től a törvényjavaslat szerinti módosítások életbe lépnek, akkor a legóvatosabb becslések szerint is, a fogvatartottak száma évente 15-20 százalékkal lesz több. Ennek azonban tárgyi feltétele, hogy a fogvatartottak létszámához igazítsák a büntetésvégrehajtási intézetek kapacitását. Egy elítélt: évi tízmillió Ez pedig akár a meglévők bővítése, akár az újak építése, vagy a kettő kombinációjának árán valósul meg, az előzetes számítások szerint 16,5 milliárdos kiadást jelent. Amennyiben a meglévő intézményeket bővítik, akkor 8, ha újakat építenek, akkor egy-egy elítélt fogvatartása évi tízmillió forintba kerül. Amikor a törvénymódosításról folytat vitát a T. Ház, e cseppet sem mellékes körülménnyel is számolniuk kell a törvényhozóknak. Mégsem hisszük, hogy a takarékoskodás volna itt helyénvaló, hiszen e költségek bármily nagyok is, csak töredékét jelentik annak a kárnak, amit a bűnözők okoznak a társadalomnak. Maris János Dunaújvárosi Hírlap : A karácsonyi ajándékról mi gondoskodunk ÖN NYERTES LESZ, MERT ELŐFIZET A Dunaújvárosi Hírlapra Csak Önön múlik, hogy megkíméli-e magát a karácsonyi ajándékvásárlás terhétől. Mi megajándékozzuk választott családtagját vagy Önt, ha részt vesz nyereményakciónkban. A Dunaújvárosi Hírlap karácsonyi fődíja egy automata mosógép, amely hasznosan szolgálhat a család háztartásában. Önnek semmi egyéb teendője nincs, ment megrendelni a város napilapját, mert a nagy értékű ajándékot előfizetőink között sorsoljuk ki december 21-én November 9-től december 20-ig pedig naponta házhoz megyünk a Dunaújvárosi Hírlap bőségkosarával, 5 ezer forint értékű ajándékcsomaggal kedveskedünk nap mint nap egy olyan olvasónknak, aki előfizetője a város napilapjának. Ha Ön még nem előfizetőnk, rendelje meg a Hírlapot, hogy részt vegyen a sorsoláson! Ne feledje! Előfizetése révén nemcsak a település hírét visszük el Önnek, hanem naponta ajándékkosarat is nyerhet tőlünk. Karácsonyi fődíjunkra pedig szintén esélyes, ha megrendeli a Hírlapot. A sorsolásról naponta hírt adunk, a fődíj nyertesét pedig a karácsonyi ünnepi számunkban fotóval örökítjük meg. Előfizethető: 06/22/340-258, ingyenes zöldszámunk: 06/80/200-272 Fogadjon minket otthonában! Nem jövünk üres kézzel. Pannon Lapok Társasága