Dunaújvárosi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-29 / 150. szám

4 DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP KRÓNIKA „Temetik” a községházát Hasznos a közműépítés, de lehetetlenné teszi a közlekedést Perkátán ■ RÉGIÓ­­(Perkáta) Augusztus végén négyszáz­nyolcvan perkátai család köthet rá a szennyvízhálózatra. De, ahogy a városban mondani szo­kás, addig még sok víz lefolyik a Dunán, egyik kellemetlenség szüli a másikat a faluban. Radeczki György polgármester így kommentálta tegnap: „Ép­pen a községházát temetik.” A polgármesteri hivatal tövében, a Széchenyi téren (képünkön is ez látható) hatalmas felfordulást csináltak a munkások: gépek állnak keresztbe a hídon, fel­bontották az úttestet, emiatt a forgalmat is el kellett terelni. Átemelő rendszer épül ott, amely a 62-es út melletti főveze­tékhez csatlakozik majd. Perkáta határában tavaly el­készült a tisztítómű, amely Sza­badegyházáról már naponta ezerötszáz köbméter szennyvi­zet dolgoz fel: három év alatt két és fél milliárd forintot áldoz há­rom település, Sárosd, Szabad­­egyháza és Perkáta. Radeczki Györgytől tudjuk, hogy a ge­rincvezeték tavaly elkészült, embert próbáló volt biztosítani a falut átszelő 62-es főút forgal­mát és pénzt szerezni. Az önkor­mányzat eladósodott, kétszáz­húszmillió forint hitelt vett fel az idén, hogy folytatni tudják a munkákat addig is, amíg meg­kapják a remélt környezetvédel­mi támogatást. Nem szabad megállni, mert a költségek ma­gasabbak lesznek­ - jelentik ki határozottan a perkátai elöljá­rók. A falu lakossága is egy em­berként áll ki az ügy mellett. Családonként százhúszezer fo­­rintottal járulnak hozzá a csator­názáshoz. Nyolc év alatt havi ezerkétszáz forintot kell fizetni, sajnos élnek olyanok a települé­sen, mondja a polgármester, akik még ennyit sem tudnak nél­külözni a családi kasszából. De a beruházás folytatódik. A főtéren kívül a Zrínyi, a József Attila és a Bem utca van soron. A közös cél az, hogy jövőre egész Perkátán ráköthessenek a lakók a szennyvízhálózatra. Szervezett irányítás, kevés bosszúság ■ DH-INFORMÁCIÓ Nyár van, nemcsak a szabad­ság, napfürdőzés, strandolás, hanem az útfelújítások, karban­tartások ideje is. A Fejér megyei Állami Közútkezelő Kht. szak­emberei sorra veszik a megye leginkább elhasználódott útsza­kaszait. Mint Major Tamás for­galmi előadótól megtudtuk, kör­zetünkben tegnap fejezték be a 62-es út 41,1 és 42,2 kilométer közötti szelvényénél az árko­­lást. Ma, illetve a jövő hét elején a 6-os főút 59,9 és 54,7 közötti kilométerszelvényében, Adony külterületén építik az úgyneve­zett kevert záróréteget, és rende­zik az útpadkát. Éppen ezért a hatos útnak ezen a szakaszán a közeli napokban forgalomkor­látozásra számíthatunk. Tapasztalatunk szerint a jól szervezett forgalomirányítás­nak köszönhetően viszonylag zökkenőmentesen lehet közle­kedni útjainkon. A HÉT MEGLEPETÉSE Kétszáz forinttal drágult eddig a karaj, és még nincs vége... ■ DUNAÚJVÁROS (tihanyi) Közelítünk Európa felé­­ bö­kött fejével a hentesüzlet pultjá­nál a karaj felé egy korosabb hölgy. A rövidkaraj öt forint hí­ján nyolcszáz forint, a disznó­comb hétszáznegyven forint volt az egyik forgalmas belváro­si boltban. A mérlegre harminc deka darált hús és négy szelet karaj került. - Nagyon kevesen vesznek egy kiló húst - kommentálta a lassan minden üzletben hétköz­napivá váló jelenetet egy másik kereskedő, Forster István. - Egyik napról a másikra emelte meg a sertés beszerzési árát a szállítónk. Ezen a héten már má­sodszor emeltünk kényszerből árat, a heti limit kilónként húsz forint. Úgy néz ki viszont, hogy az áremelkedésnek nincs vége. Azt mondják, hogy eltűnt az or­szágból a sertés. Nem tudom, ki és hogyan számolt azzal, mi tör­ténik akkor, ha a vásárlók ezt a kevés sertést sem tudják meg­venni az ára miatt. Pomóthy Attila magánvágó­­hídján hetente tíz-tizenkét disz­nót dolgoznak fel. A kereslet csökkenése miatt ez már csak töredéke az évekkel ezelőttinek. Már azon is törték a fejüket, hogy profilt váltanak, de egy­előre még kitartanak. A szállí­tóik a magas takarmányárakkal magyarázzák az élősertés árá­nak emelkedését. Ezekbe a „kártyákba” viszont a feldolgo­zók nem látnak bele. Titok nem övezi a sertéstar­tást, inkább a kitartást. Megszál­lottság, tőketartalék vagy a tehe­tetlenség gördíti a nagyobb ál­latállománnyal rendelkezők vállalkozását. Az előszállási mezőgazdasági szövetkezet ko­rábban mintául állított sertéste­lepét a felszámolás veszélyez­tette. A négyszáz darabos ko­caállományt megtizedelték, már csak kétszázötven anyaállatot vontak be a tenyésztésbe. Ös­­­szesen négyezer, a fejlődés kü­lönböző stádiumaiban levő ser­tésről kell gondoskodniuk. Szerződést kötött a szövetkezet az állatok értékesítésére, ezért nincs is lehetőségük a szabad­piacon eladni a disznókat. A vágóhídon az állat húsának minősége alapján kilónként két­száztizenöt és kétszázhuszonkét forintot kaptak. A szövetkezet elnöke, Molnár Miklós hallott már arról, hogy július elsejétől harminc forinttal megemelik a sertés felvásárlási árát, ha extra minőséget produkálnak a te­nyésztők, de leírva rendeletben még nem látta.­­ Mázsánkénti háromezer forintos takarmán­­nyal megölik a sertéságazatot, még akkor is, ha kilónként két­százötven forintot fizetnek az élő sertésért. Az ezer forintos húsár nem rémálom. Nagyon kevesen vesznek egy kiló húst - egyszerre Iszonyú Féktelen Agresszor IFA: tudja-e, kedves olvasónk, mit jelent? No tessék: Iszonyúan Fáradtan Araszolok. Mármint az úton. Naná, hogy gazdasági szük­ségszerűség az IFA jelenléte a magyar utakon, aligha is hiszem, hogy bármelyik IFA-driver is különösebben boldog lenne, hogy durván egy ötvenfős pónilóménes (Bajusz Gyuri bátyjá­nak szíves közlése) fölött gyakorolhat teljha­talmat, mégis rajtuk csattan az ostor virtuali­­ce, amikor az ember megtesz néhány kedélyes kilométert negyvennel egy libazöld pótos mö­gött Ámbár ki tudja: számos IFA rendelkezik a „King of the Road” büszke megkülönböztető jelzéssel, a szélvédő tetején (rallye-csík), vagy a jármű hátulján (kis tábla kamionosoknak), avagy a fülke fölött elhelyezett afféle spoile­ren, amely szerkezet nem a túlzott sebességet elérő gép úttól való elemelkedését gátolja, sokkal inkább a sofőrben táplálja azt a hiú re­ményt, hogy néhány fotyó gazolinnal keveseb­bet alakít kilencven százalékban füstté az erő­gép lelke. Az IFA maximális sebessége tudományos vizsgálatok tanúsága szerint 50 kilométer óránként, ezt a top speedet azonban csak labo­ratóriumi körülmények között sikerült megfi­gyelni. A valóságban a környezet zavaró té­nyezői (ellen- illetve hátszél, eső, szárazság, forróság illetve hűvös, tavasz, nyár, ősz, tél, és a többi) padlógáz esetén sem engedik negyven fölé sodródni a gepárdot. Vélhetnénk, az IFA-t ezen tulajdonsága hat keréken járó baleset­megelőző objektté emeli, de ez nem teljesen igaz: csak idő kérdése, a mögötte haladók mi­kor veszítik el türelmüket, és vélik úgy, még egy könnyű koccanás is kellemesebb, mint a poszt-IFA állapot. Az előzésre kiválasztott pil­lanat persze gyakorta nem a legmegfelelőbb - akkor jön a baj. Az IFA színe libazöld, hupikék, avagy rom­­lottmustár-sárga. Régebben elterjedt volt a bordó (furcsamód mára szinte elfogytak), és persze vannak az újrafújtak, tulipirosban, fe­hérben, netán (igényesek!) metálfényezéssel. Az IFA vezetése egész embert kíván, a mö­götte haladáshoz ez kevés. Összeomláskor ugyanis nem árt, ha van mellettünk valaki, aki tartja bennünk a lelket, mint IFA a negyvenet. - bodIFA - 2000. június 29., CSÜTÖRTÖK ÖNKORMÁNYZATI HÍRADÓ Nyári szünetre készül a város önkormányzata Talán utolsó, ám mindenkép­pen maratoni ülése lesz a képvi­selőtestületnek a csütörtöki. Ezért is délelőtt kilenc órakor kezdenek munkához. A szoká­sos pontok után az önkormány­zati fenntartású intézmények­ben alkalmazandó étkezési nor­máról és térítési díjakról dönte­nek. A díjak öt és kilenc százalék között emelkednek. A költségvetési kérdések után módosítják a szervezeti és működési szabályzatot. A válto­zás lényege: a polgármester ha­táridős javaslatokat bizottsági véleményezés nélkül is napi­rendre vehet, illetve a polgár­­mesteri hivatal szervezetét átalakítják (két irodát megszün­tetnek, egy újat hoznak létre). Rendeletet készülnek alkotni a távhő- és melegvíz-szolgálta­tásról, illetve a díjmegállapí­tásról, ám hogy napirenden ma­rad-e a téma, kérdéses: a gazda­sági bizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalása tegnap született lapzártánk után. A közgyűlés tudomásul ve­szi, hogy együttműködési meg­állapodás jött létre a DVG Rt. és a Becker Pannónia Kft. között, és a Dunanett Kft. alaptőkéjét a Becker bevonásával emelik úgy, hogy az önkormányzati többség megmaradjon. Ezzel lé­nyegében ismét egy kézbe kerül a városi szemétszállítás (és megegyezéssel megszűnt a Du­nanert és az Intercisa Lakásszö­vetkezet között a pereskedés). Egy ingatlanközvetítő cég­nek adja el az­ önkormányzat a volt szovjet laktanya tiszti szál­lásépületeit (közel hét és fél mil­lió forintért), amelyekben piaci értékesítésű lakásokat szándé­kozik kialakítani a cég. Mivel a Víz- és Csatornaszol­gáltató Kft. beolvad a Dunaúj­városi Hőszolgáltató Kft.-be, módosítani kell az uszoda üze­meltetési és a városi szolgálta­tásra vonatkozó szerződését. Tájékoztatót hallgatnak meg a biológiai szennyvíztisztító-te­lep építéséről. A Hild iskola kollégiumi fé­rőhelyének bővítésére három és fél millió forintos „kölcsönt” kér az önkormányzattól, az ös­­­szeget a később elszámolandó állami normatíva tartalmazza. Minden jel szerint megsza­vazzák az Arany János és a Mó­ra Ferenc iskola kérését. Az '56-os emlékhely kivite­lezési költségeire csak a jövő évtől vállalt kötelezettséget az önkormányzat, ám az alkotók az előkészületek miatt szeretnének idén pénzhez jutni. Döntés várható a városi tévé, a TSO Alapítvány és az óvodák kérelméről. A szervezeti és mű­ködési szabályzatról hozott döntéssel összhangban (iroda­megszüntetések) módosítják a hivatal köztisztviselői létszá­mát. Az óvárosi óvodának új he­lyet keresnek (a Baracsi úti épü­letből a Petőfi utca 4-be költöz­nének a kicsik).

Next