Dunaújvárosi Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-08 / 286. szám

2 DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP Több száz kísérővel érkezett Budapest (mti)­­ A két or­szág közti gazdasági együtt­működés áttekintése, illetve további fellendítése volt a központi téma Orbán Viktor miniszterelnök és Kim De Dzsung dél-koreai államfő pénteki budapesti megbe­szélésén. Kim De Dzsungot — aki négy­napos hivatalos látogatásra ér­kezett Magyarországra - fele­sége, a szöuli kormány több mi­nisztere és csaknem 200 üzlet­ember, valamint 61 újságíró kí­sérte el. Szemerkényi Réka, a Minisz­terelnöki Hivatal (MeH) állam­titkára elmondása szerint a tá­vol-keleti államfő látogatása sokkal fontosabb, mint egy rutin diplomáciai látogatás. Mint mondta, a dél-koreai elnök kifejtette, hogy Közép- Európa, illetve Európa felé Magyarországot stratégiai part­nernek tekintik. - Ezt jelzi az elnökkel érke­ző magas rangú delegáció is - tette hozzá, megemlítve, hogy Kim De Dzsung az összes gaz­dasági ügyekért felelős minisz­terét elhozta. A MeH államtit­kára elmondta: a megbeszélés fő témája a gazdasági együttmű­ködés lehetőségeinek kiakná­zása volt. - Az információs technoló­gia, az infrastruktúra, televízió­gyártás, autógyártás is a meg­beszélések témáját képezték - közölte. A dél-koreai államfő kijelen­tette: a korábbiaknál is nagyobb lehetőséget látnak a magyaror­szági befektetésekben. Szemerkényi Réka megje­gyezte: a találkozón kijelölték a két ország gazdasági minisz­terét arra, hogy hozzanak létre egy olyan keretdokumentumot, amely egyrészt rendezi az ed­digi együttműködésben felme­rült kérdéseket, másrészt lehető­séget ad a további együttműkö­dés kidolgozására. Orbán Viktor miniszterelnök a Parlament Gobelin-termében fogadta Kim De Dzsungot, a Ko­reai Köztársaság elnökét, aki négynapos látogatáson tartózkodik Magyarországon mti-fotó Vallomások Székely perében Budapest (mti)­­ A Székely Zoltán országgyűlési képviselő ellen indított büntetőperben Balla Dániel, a PMVCS Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy Molnár László akkori kis­gazda, jelenleg független kép­viselőn keresztül vette fel a kap­csolatot Székellyel, telefonon azt mondta Molnár neki, hogy Székely közölte: Balla Dániel cége azért nyerte meg a szigethalmi csatornaberuházást, mert megkente a polgármes­tert, illetve őt, s ezt tisztázni sze­retné. Molnár közölte Ballával azt is, hogy Székely megtámadtatja a pályázat eredményét, így jó lenne a személyes találkozó. Megszégyenítő a bérezés Balatonfüred (mti)­­ A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeté­nek (BDSZ) XXVIII. kongresszusán Schalkhammer Antal, a BDSZ elnöke beszámolójában tarthatatlannak és megszégyení­tőnek nevezte a bányászok bérezését. A kétnapos rendezvényen valamennyi, még megmaradt bányászati ág képviselői részt vettek. A képen küldöttek egy csoportja KRÓNIKA Az egészségügy, a kultúra kapott legkevesebbet (Folytatás az 1. oldalról.) A Belügyminisztérium 19,2 milliárdja mellett az Oktatási Minisztérium 4,5 milliárd forin­tot, az ifjúsági tárca 4,4 milliárd forintot, a Pénzügyminisztéri­um 4 milliárd forintot, a közle­kedési tárca 3 milliárd forintot, a földművelésügyi tárca 2,7 milli­árd forintot, az Igazságügyi Mi­nisztérium 2 milliárd forintot, a Gazdasági Minisztérium 1,8 milliárd forintot, az egészség­­ügyi, a kulturális és a külügyi tárca pedig egyaránt 1,5 milliárd forintot fordít majd a meghatá­rozott célokra.­­ Járai Zsigmond MNB-elnök szerint a megnövelt, gazdaságot ösztönző kormányzati költeke­zés igazolható addig, amíg tarta­nak a vártnál nagyobb költség­­vetési bevételek. Úgy vélte, még decemberben van lehetőség ka­matcsökkentésre is. Ez a politika egyelőre nem je­lent inflációs veszélyt, és a kor­mány tisztában van a költekezés határaival - mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke Berlin­ben egy bankártanácskozáson a Dow Jones hírügynökségnek. - Egyetértek a kormánnyal, hogy ciklusellenes ösztönzésre költi a vártnál nagyobb infláció­ból és a viszonylag gyors gaz­dasági növekedésből származó többletbevételeket - mondta Já­rai Zsigmond, aki az Európai Központi Bank és az EU-tagje­­lölt országok központi banká­rainak értekezletén vett részt. Omar mellá eltűnt, bin Laden elszökött Kabul/Kandahár (mti)­­ A tálibok több jelentés szerint megkezdték Kandahár, az utolsóként hatalmukban tar­tott város átadását, sőt egyes hírek szerint már le is zárult a város átadása. Omar mellá, a tálibok első számú vezetője eltűnt, Oszama bin Laden egyes feltételezések szerint vízi úton elszökött Af­ganisztánból. „A tálibok uralma pénteken véget ért Kandahárban, és egy helyi bizottság vette át a város irányítását” - közölte e bizott­ság egy­ik tagj­a az AIP afgán hír­­ügynökséggel. Hadzsid Basír Ahmed szerint békésen történt az átadás, és nyugalom honol Kandahárban. Más jelentések viszont zűrzavaros állapotok­ról és fosztogatásokról szólnak. Hamid Karzai, a jövendő afgán ideiglenes kormány feje szerint számos tálib és al-Kaida-harcos fegyveresen elmenekült a vá­rosból a péntekre virradó éj­szaka. Feltehetőleg a nehezen járható hegyi terepen próbálnak elrejtőzni - mondta az amerikai CNN hírtelevíziónak. A pakisztáni Kvettában nyi­latkozó Karzai számításai sze­rint a tálib milícia bölcsőjeként ismertté vált Kandahár ellen­zéki átvétele két-három nap alatt befejeződik. Karzai telefonon az AFP-nek azt mondta, hogy egyes hívei már meg is kezdték a bevonulást a városba, mások úton vannak. A CNN más helyi forrásokra hivatkozva is jelentette, hogy kaotikus a helyzet Kandahár­ban, tálibok, arab fegyveresek, törzsi harcosok és fegyveres banditák zavaros forgataga tartja félelemben a lakosokat. Fegyveres rablók fosztogatják a boltokat és a nemzetközi segély­­szervezetek raktárait. A piacte­rek néptelenek, újra meg újra lövések döreje hallatszik. Mohammed Hadzsar móllá, volt tálib tisztségviselő, aki a háborúban átállt az Északi Szö­vetséghez, azt mondta, hogy a leszerelő tálib harcosok már csapatostul igyekeznek haza, élve az amnesztiával, amelyet a fegyverletétel fejében kaptak. Az al-Kaida arab, csecsen és pakisztáni fegyveresei valószí­nűleg a nehezen járható hegyi térségekbe menekülnek, vagy megpróbálnak átszökni Pakisz­tánba. Hosszadalmas az eljárás Washington (mti)­­ Dávid Ibolya magyar igazságügy-mi­niszter csütörtökön Washing­tonban két amerikai tárgyaló­­partnerének is felvetette, hogy nagyon hosszadalmas, illetve elutasítás esetén fellebbezési le­hetőséget valójában nem nyújtó eljárásrend alapján intézi az Egyesült Államok a magyar ál­lampolgárok vízumkérelmei­nek ügyét. Mint Dávid Ibolya magyar újságíróknak elmond­ta, a vízumkiadási gyakorlattal kapcsolatos magyar kifogások kiterjednek arra, hogy nem lehet tudni, milyen indokok állnak az elutasítások hátterében. A mi­niszter asszony szerint a vízum­kötelezettség eltörlése jelenleg nem elképzelhető. 2001. december 8., SZOMBAT Arafat körözött palesztinok letartóztatását jelentette be Izraeli katonák tegnap két arab fegyverest lőttek le Jeruzsálem (mti)­­ Jasszer Arafat pénteken tizenhét, Iz­rael által körözött palesztin személy letartóztatását je­lentette be. Ariel Saron iz­raeli miniszterelnök kijelen­tette, hogy nem áll szándé­kában megszabadulni a pa­lesztin vezetőtől. Arafat az izraeli televíziónak adott és pénteken este adásba kerülő nyilatkozatában elmond­ta, hogy a tizenhét palesztin le­tartóztatására az izraeliek által átadott lista alapján került sor. Előzőleg izraeli részről több­ször bírálták a Palesztin Hatóság vezetőjét, hogy nem tett eleget a terroristák letartóztatásáért. Ariel Saron izraeli miniszter­­elnök szóvivője útján cáfolta azt a neki tulajdonított kijelentést, hogy el akarja távolítani Jasszer Arafatot a Palesztin Hatóság éléről. Bülent Ecevit török mi­niszterelnök pénteken arról szá­molt be, hogy Ariel Saron tele­fonbeszélgetésük során leszö­gezte: meg akar szabadulni Ara­­fattól. Ecevit ennek kapcsán ki­fejtette azt a véleményét, hogy a palesztin vezető pótolhatatlan, távozása ellenőrizhetetlen fejle­ményekhez vezetne a térségben. Nabíl Abu Rudeina, Arafat ta­nácsadója „nagyon súlyosnak” nevezte az Ecevit által ismerte­tett izraeli tervet.­­ Izraeli katonák pénteken dél­után Ciszjordánia északi részén megöltek két palesztint. Az izraeli hadsereg közlése szerint a két palesztin fegyveres ahhoz a kommandóhoz tarto­zott, amely egy zsidó település közelében készülődött támadás­ra. A katonák tüzet nyitottak a kommandóra és akkor ölték meg a két fegyverest. Az AFP szerint a két újabb halottal 1055-re emelkedett a ta­valy szeptember 28-a óta tartó fegyveres összetűzések áldoza­tainak száma. Romlik az amerikai gazdaság Washington (mti)­­ Novem­berben a vártnál jóval nagyobb mértékben, 331 ezerrel csök­kent a betöltött alkalmazotti ál­lások száma az amerikai gaz­daság mezőgazdaságon kívüli szektoraiban. A munkanélküli­ség a vártnál szintén magasabb­ra, 5,7 százalékra emelkedett - közölte pénteken az amerikai munkaügyi minisztérium. A Dow Jones/CNBC előzetes konszenzusa 195 ezres alkalma­zotti munkahely-leépülést és 5,6 százalékos munkanélküliséget jósolt a múlt hónapra. Október­ben a most felülvizsgált adatok szerint 468 ezerrel csökkent a betöltött állások száma az ame­rikai ipari és szolgáltatási szek­torokban, és 5,4 százalékos volt a munkanélküliség. Tüntetnek a rend francia őrei Párizs (mti/EPA)­­ Egyenruhás, de sapka nélküli csendőrök kezet nyújtanak az őket feltartóztató rohamrendőröknek de­cember 7-én, amikor a csendőrök már negyedik napja tüntet­nek országszerte, magasabb bért, rövidebb munkaidőt és a tes­tület létszámának emelését követelve Keresik a választás időpontját Az MSZP ismét májusban szeretné megtartani Budapest (mti)­­ Mádl Fe­renc államfő jövő szerdán egyeztet a parlamenti, valamint az előző választásokon egyszá­zalékos támogatottságnál jobb eredményt elért pártok illetéke­seivel a jövő évi országgyűlési választások időpontjáról, ame­lyet az alkotmány szerint ápri­lisban vagy májusban kell meg­tartani. Farkas Attila, a Fidesz sajtó­főnöke közölte: csak a megbe­szélésen nyilvánítanak véle­ményt a választások időpontjá­val kapcsolatosan. Hangsú­lyozta: ennyivel tartoznak a köztársasági elnöknek. Nagy Sándor, az MSZP országgyűlési frakcióvezetője leszögezte: szerintük májusra kellene a választások első fordu­lóját kiírni. Mint mondta: nem látnak okot arra, hogy eltérjenek az eddigi gyakorlattól. Szent-Iványi István, a Szabad Demokraták Szövetségének frakcióvezetője közölte: még nem alakították ki álláspontju­kat a kérdéssel kapcsolatban. Gyimóthy Géza, a Független Kisgazdapárt (FKPG) alelnöke elmondta: azt szeretnék, hogy április 7-én legyen a jövő évi országgyűlési választások első fordulója. Győri Béla, a MIÉP szóvi­vője elmondta: álláspontjuk szerint minél korábban, lehető­leg április elején kellene tartani a választások első fordulóját. Hozzátette: természetesen tu­domásul veszik majd a köztár­sasági elnök döntését. Gripenek a cseheknél? Prága (mti)­­ A Mladá Fronta Dnes című napilap szerint a cseh kormány egyre jobban hajlik a Gri­­pen vadászgépek megvá­sárlására, de a viták még nem zárultak le. A legolvasottabb prágai lap írása szerint a szuperszonikus vadászgépek megvásárlását az ipari és kereskedelmi miniszté­rium mellett már a védelmi tárca is támogatja, ami döntő lehet. A védelmi miniszter azonban sze­retné elérni, hogy a gépek árát ne a tárca költségvetéséből, ha­nem központi alapokból fizes­sék ki. Ez azonban az állam el­adósodásával járna, s parla­menti döntést igényelne.

Next