Dunaújvárosi Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-22 / 93. szám
6 DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP A FÖLD NAPJÁN „Amikor az emberiség az őt körülvevő, éltető természetet oktalan és barbár módon pusztítja, ökológiai összeomlással fenyegeti önmagát. Amikor ezt majd gazdaságilag is megérzi, felismeri hibáját, de meglehet, hogy akkor már késő lesz Konrad Lorenz, világhírű ökológus Levegőnk az ezredfordulón Magyarországon 1997-1999- ben a kéndioxid- koncentrációk jelentősen és folyamatosan csökkentek, de a jelenlegi alacsony szint további jelentős csökkenése már nem várható. A kén-dioxid jelenleg általában már nem okoz környezeti problémát, kivéve Pécsett, ahol még szmoghelyzetek is voltak. A nitrózus gázok szennyezettségi szintje a településeken általában mérsékelten és folyamatosan emelkedett az utóbbi évek során is. Ennek oka egyrészt a közlekedésből származó kibocsátás növekedése, másrészt a gáztüzelés terjedése, melyek a települések sűrűn lakott belterületeit érintik elsősorban. Az ülepedőpor-szennyeződés mértéke településeinken csökkenő tendenciát mutat, elsősorban a környezetvédelmi intézkedéseknek és az ipari termelés csökkenésének köszönhetően. A talajeredetű porterhelés az alföldi településeken jelentős. A felületi porterhelés a lakosság körében a szennyezett levegőben élés tudatát fokozza, dacára, hogy ez egészségi hatásaiban kisebb fontosságú, mint az egészségre ártalmasabb kisebb porszemcséket tartalmazó szálaló por. A szálló por mennyisége forgalmas belterületeken gyakran igen magas, és gyakoriak a határérték-túllépések. A kéndioxid-szennyezettség miatt egyetlen település sem került be az ezredforduló évében a szennyezett kategóriába, viszont tíz város levegője mérsékelten szennyezett volt. A nitrogéndioxid-szennyezettség szempontjából tíz város levegője volt szennyezett, míg a mérsékelten szennyezettek közé negyvenhét település került. Az ülepedő por miatt három város került a szennyezettek közé, míg húsz település, azaz a kategória harminckét százaléka kapta meg a mérsékelten szennyezett jellemzést. A heveny légzőszervi megbetegedések a keresőképtelenségi esetek 23-24 százalékát teszik ki. A közlekedési eredetű levegőszennyezettség egészségkárosító hatásai között számolni kell azokkal a szennyezőkkel, amelyek daganatkeltők lehetnek. A városi lakosok körébben magasabb a daganatok gyakorisága. Különösen a gyerekek egészségét veszélyezteti az üzemanyagban még mindig jelenlevő ólom. A szív- és érrendszeri betegek körében a halálozás hirtelen megugrik a légszennyezés fokozásával, bár az összefüggések magyarázatát nem ismerjük. (Forrás: Országos Tisztifőorvosi Hivatal) IV/13. ábra: Magyar városok levegőminősége S02, N02, ülepedő por összesítve 1998-99 fűtési félév 1999. nem fűtési félév II Mérsékelten szennyezett Szennyezett Forrás: Nemzeti Környezet-egészségügyi Aktíóprogram, 2000. Hl Megfelelő A legtöbb város levegője mérsékelten szennyezett ISO 14000 Park Hajdúszoboszlón Hajdúszoboszló - Magyarországon már száz cég rendelkezik ISO 14000 környezetközpontú irányítási rendszerrel. Hajdúszoboszlón a környezetvédelmi szemléletet jelképezve ISO 14000 Parkot adtak át csütörtökön. A városban különös figyelmet fordítanak a környezetvédelemre. Tavaly csaknem egymillió volt a vendégéjszakák száma, az idegenforgalmi adóbevétel elérte a 176 millió forintot. Hamarosan átadják a város új hulladékfeldolgozó telepét, május végétől bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést. A Dráva munkacsoport a vízlépcső ellen Budapest - A Dráva Munkacsoportban több országos és helyi természetvédelmi szervezet képviselteti magát. A csoport véleménye: bár egy 1999-es kormányhatározat kimondja, hogy Magyarország nem ért egyet egy újabb drávai vízi erőmű felépítésével, még mindig érvényben van a Dráva hasznosításáról a két ország által kötött egyezmény. Magyarország ugyan ellenzi a létesítményt, de részt vesz a megvalósítás alapján feltételezhetett környezeti hatás elemzésében. A csoport ezért a vízlépcső megvalósítása elleni, a természeti értékek elsőbbségét biztosító határozottabb fellépést sürget. A szélenergia előretörése Belgiumban Brüsszel - A holland határ közelében a sekély tengerben felépítenek ötven szélkereket egy szélerőmű létesítéséhez. A partvidék települései ellenzik a tervet. 2002. április 22., HÉTFŐ Lakóhelyünk lakhatóbb, környezetünk emberibb A Föld napján városunkról, a környezetvédelmi tevékenységről Dunaújváros (1. sz.) Pontosan öt éve hozta létre a városi önkormányzat a környezetvédelmi irodát. Azóta dolgozik Petrovickijné Angerer Ildikó környezetvédelmi vezető tanácsos azon, hogy lakóhelyünk lakhatóbb, környezetünk emberibb legyen. - Öt évvel ezelőtt volt-e valamilyen elképzelés arról, hogyan lehetne városunkban a környezet állapotán javítani? - A környezet védelméről szóló, 1995-ben elfogadott törvény megadta akkor már az alapkeretét annak, milyen feladatokat kell ellátni az önkormányzatnak. Egyik szakasza pontosan arról szól, hogy a települési önkormányzatoknak milyen feladatuk van a környezetvédelem területén. - Milyen konkrét feladatokat jelentett ez? - Elsőként a környezetvédelmi koncepciót kellett kidolgozni, ez adta meg a kezdő lépést a települési környezetvédelmi program kidolgozásához, ami szintén önkormányzati kötelezettség. A programot 1998 decemberében fogadta el a közgyűlés, amit nagyon hosszú előkészítő szakasz előzött meg. A környezet állapotára vonatkozó adatokat be kellett gyűjteni, szükség esetén új mérési adatokkal alátámasztani, a társadalmi szervezetekkel, a szomszédos önkormányzatokkal, a legjelentősebb vállalatokkal, illetve a hatóságokkal is egyeztetni kellett a programot. Egyfajta leltár is készül minden évben a programhoz csatolt intézkedési terv nyomán az elvégzett és elvégzendő teendőkről. Nyilván az éves költségvetés függvényében lehet ezeket a feladatokat végrehajtani. Hogyan fogadták a városban, hogy a környezetvédelmi program szerint kell a teendőket sorolni, a cégeknek együtt kell működni a környezetvédelmi hivatallal? - Ketté kell választani az önkormányzati és a vállalati feladatokat, de egyik sem működőképes a másik nélkül. A városban igen komoly ipari eredetű szennyezéssel kell számolnunk, ezért úgy láttuk jónak, hogy a környezetvédelmi programunkba belevesszük a legjelentősebb vállalatok intézkedéseit is. Ipari üzemeknél a környezetvédelmi felügyelőség látja el a hatósági szerepkört, de közvetett módon, mivel a levegőminőségért az önkormányzatnak is felelősséggel tartoznak, nem kerülhető ki, hogy közvetlen napi kapcsolatunk ne legyen a cégekkel. A települési önkormányzat elemzi és értékeli a környezet állapotát, az így gyűjtött adatokat nyilvántartja, és a lakosság részére a szükséges információkat megadja. 1997 óta minden évben közzétesszük a környezet állapotára vonatkozó átfogó jelentést évente egyszer, a légszennyezési adatokat pedig havonta publikáljuk. - Hogyan lehet lemérni, hogy az évek óta tartó hivatali munkának milyen eredménye volt? - A környezetvédelmi nevelés nagyon magas szintet ért el Dunaújvárosban, az óvodáktól kezdve a főiskoláig. Az óvodásoknál nagyon szemléletes a változás, de a felnőttekhez sajnos csak a civil szervezeteken keresztül tudunk szólni. Nagyon fontos lenne, hogy már a családban elkezdődjön a szemléletformálás. Az emberek felfigyelnek arra, hogy piszkos és rendetlen a környezet, de néhány kivételtől eltekintve nem mindenki tesz bármit is azért, hogy tiszta környezetben élhessen. Az eredmények között tartjuk számon, hogy több millió forintot nyertünk a környezetvédelmi pályázatokon a mérőberendezések beszerzésére, természetvédelmi célra, nemzetközi környezetvédelmi konferenciára, amit Linz testvérvárosunkkal együtt tartunk. Ezen a linzi szakemberek az uniós csatlakozással kapcsolatos környezetvédelmi tapasztalataikat adják át. Pályázaton nyertük el a légszennyezés-mérő állomás berendezését, amit hamarosan letelepítenek. Az eredmények közé sorolható, hogy van környezetvédelmi helyi rendeletünk, a zaj- és rezgésvédelem terén az önkormányzati munka folyamatossá vált. Feladataink fokozatosan nőnek, ezért két főre bővült az iroda létszáma. Az ügyirat- és ügyfélforgalmunk megtöbbszöröződött. A hulladékgazdálkodási törvény, az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendelet és az európai uniós csatlakozás nagyon sok feladatot ró az önkormányzatra. Fontos mérföldkőnek tartjuk, hogy megépült a biológiai szennyvíztisztító, s hogy az Európai Uniós Harmonizációban Élenjáró díjat 2001-ben Brüsszelben megkaptuk. Ez alatt az öt év alatt került ki - 1997-98-tól- Dunaújváros Magyarország legpiszkosabb tizenkét városának köréből. Az alap-légszennyezők tekintetében mérsékelten szennyezett településnek számítunk, de ez nem jelenti azt, hogy további intézkedésekre nincs szükség. A Duna-Tisza-közi településekről is látszanak Pollenek és (por)fellegek A parlagfű és a kanadai nyár kézzel fogható, irtható, gyéríthető Dunaújváros (t. sz.) Városunkban évről évre nő az allergiás betegségben szenvedők száma. Az önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten évek óta kiemelten kezeli az allergiakeltő növények - így a parlagfű és a kanadai nyárfa - visszaszorítását. A városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság soron következő ülésén hangzik majd el az a tájékoztató, amelyet a városüzemeltetési iroda és a környezetvédelmi vezető tanácsos állított össze a parlagfű és a kanadai nyárfa környezeti ártalmainak csökkentéséről. A bevezető gondolatokból idézünk. „Városunkban nemcsak a pollenek okozta légszennyező problémával kell megküzdeni. Az ipar okozta levegőszennyezés legalább annyira veszélyes az emberi szervezetre, mint a magas pollenkoncentráció. Tudományos irodalmi adatokból ismeretes, hogy a pollenek soha nem önmagukban válnak allergiakeltővé. Az évek hosszú során kibocsátott ipari és közlekedési légszennyező anyagok egyrészt rárakódnak a pollenekre, azokban kedvezőtlen kémiai változást okozva, s a folyamatos kitettség eredményeként az emberek immunrendszere jelentősen legyengül. Ez a két egymástól el nem választható folyamat járul hozzá az allergiás megbetegedések jelentős növekedéséhez. Ezen kívül allergiát nem csak külső légszennyezők okozhatnak, hanem a lakásban található allergizáló tényezők. Ezért nem elég az allergiakeltő növények pollenjeinek koncentrációcsökkentése. Mindent el kell követnünk a levegő szennyezettségének csökkentéséért.” A fürtös barkák miatt (is) tüsszögünk Fotó: Lázár Zsolt