Dunaújvárosi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-08 / 6. szám
6 DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP RÉGIÓ - FÓKUSZ Rácalmás (körmendi) A hétfői böjt, szenteste után tegnap karácsony első ünnepnapja volt a szerb ortodox egyház hagyományai szerint. A rácalmási hívek kétszer karácsonyoznak egy évben. A szerb ortodox vallás még a régi naptárat használja, a hívek számára vízkereszt után egy nappal kezdődik a karácsony. Mohainé Csupity Zsófia hétfőn nagy sütés-főzés közepette készült az estére. - Nálunk ma szenteste van, amit a családunk az ősi hagyományok szerint ünnepel minden évben - mondja Zsófia asszony. - Nálunk ez böjtnapnak számít, ilyenkor puritán ételeket, sósvizes tésztából gyúrt kalácsokat készítek. Az egész évi termést, állatokat szimbolizáló kis tésztákat is szaggatok, ezeket tálalom a böjti bableveshez. Utána mákos gubát, aszalt gyümölcsöket, mézzel leöntött rétesszerű Böjti szenteste után karácsony süteményt szoktunk enni és mézes pálinkát inni. A szokások között említi a rácalmási szerb kisebbségi önkormányzatot vezető Zsófia a terményekkel - például búzával, kukoricával - megrakott kosarat, aminek a közepén gyertyát gyújtanak. Ezt üli körül a család, karácsonyi dalokkal - természetesen szerb nyelvű énekekkel — köszöntik az ünnepet. Régen szalmával hintették fel a szobát, mint ahogyan Jézusnak is szalmával volt bélelve a jászola - ezt a hagyományt szerényebb formában, az asztal alá helyezett kosár szalmával oldják meg. Megtartották viszont a négy égtáj magvakkal való megszentelésének szertartását. Tegnap, vagyis a karácsony első napján Rácalmáson nem nyitották ki a nemrég felújított szerb templomot, Lóréven tartotta meg a liturgiát Káplán Pál, ott gyűltek össze a hívek, majd családi, rokoni körben töltik a karácsony háromnapos ünnepét. Mohainé Csupity Zsófia szerint bonyolult kicsit az életük, hiszen decemberben is megtartják a karácsonyt, amikor az egész ország ünnepelt, és most, a vallásuk szerinti ünnepre is feldíszítik a karácsonyfát. A meghitt pillanatokat ezúttal Lóréven élték meg a hívek A felújított szerb ortodox templomot az ősszel szentelték fel, most itt nem volt karácsonyi liturgia Fotó: DH-archív A szülők többsége elégedett az iskolával A szülők véleményére voltak kíváncsiak a Jankovich iskola vezetői, mielőtt meghatározzák az intézmény fejlesztési stratégiáját. A felmérés alapján a tanítás-nevelés minősége kiváló, illetve jó. A Jankovich iskolában két évvel ezelőtt kezdődött a minőségbiztosítási rendszer kiépítése. Ennek részeként kérdőíves felmérést végeztek a pedagógusok a szülők körében, hogy a véleményekre építhessék az iskolafejlesztési stratégiát. Négy témakörben voltak kíváncsiak arra, hogyan értékelik a szülők a tanítás-nevelés minőségét, az oktatási eredményeket, az iskolát és környezetét, valamint a szülőkkel való kapcsolattartást. Az apukák és anyukák fontosnak tartották a felmérést, amit bizonyít, hogy 77 százalékuk kitöltve visszaküldte a kérdőívet. Az iskola vezetői kiértékelték a válaszokat, ez alapján elmondható, hogy az iskola környezetével, a főépülettel elégedettek a szülők, a régi épületszárny -ahol az alsó tagozatosok kapnak helyet -, a szinte használhatatlan tornaszoba, a játékra alkalmatlan udvar miatt viszont sokan csak közepest adtak az intézménynek, a válaszadók 70 százaléka viszont még így is jó és kiváló osztályzatot adott. A tanítás-nevelést főleg az alsó tagozaton értékelték magasra a szülők, de a felsősök körében is 70 százalék feletti a kiváló jó minősítés. Arra a kérdésre, hogy gyermeke jól érzi-e magát az iskolában, 82 illetve 90 százalékban igen volt a válasz. Összességében tehát elégedettek lehetnek a pedagógusok, hiszen a kérdőívek alapján a szülők is elégedettek a munkájukkal. Az iskolai programok, a Jankovich-hét része a közösségformálásnak, a pedagógiai programnak Fotó: DH-archív Az alapoktól kezdik a változtatást A cigány közösségek számára meghirdetett pályázatok eredményei ■ Dallos Zsuzsa A magyar értelmiség egy része világmegváltó terveket sző a cigányság fölemelésére, míg a másik része nem hajlandó tudomásul venni: ha nem segítenek a romáknak, helyzetük - s ezzel az országé is - folyamatosan romlik. Ahhoz, hogy a cigányság Magyarországon elfoglalhassa az őt megillető helyet, életkörülményeiket kell először emberivé tenni, hiszen évszázados lemaradásokat mutatnak a cigánytelepek - szögezték le Budapesten egy roma egészségügyi és környezetrehabilitációs konferencián. A Soros Alapítvány három éve hirdette meg először a kistelepüléseken tartósan elkülönülő formában élő cigány közösségek számára azt a pályázatot, amely egészségügyi, rehabilitációs és képzési támogatást nyújtott számukra. Több mint hatvan közösség jelentkezett, közülük tizenhat összesen nyolcvanmillió forinttal gazdálkodhatott. A sikeres pályázókat hívták meg konzultációra, hogy az összegyűjtött tapasztalatokkal a többiek munkáját hatékonyan segíthessék. Dr. Csépe Péter programvezető az elmúlt három év tevékenységét az apró lépések sorozataként értékelte: - A kívülállók nem értik, miért olyan nagy dolog, ha egy településen utak, csatornák ad abszurdum vécék épülnek. Akik viszont jártak már cigánytelepen, azok tudják, mit jelentenek a kövezett utak, a házak mellé épített korszerű illemhelyek. Ózd környékén például a fiatalok azt vállalták, hogy a megépített vécéket tisztán tartják, Múcsonyban bevezették a házakba a vizet, Szendrőládon egyetlen portalanított út sem volt, a pályázat eredményeképp két utcában is aszfaltozott és kövezett készült el. Az összes költséget újabb pályázatok révén teremtették elő, ugyanis a kisebbségi önkormányzat két tagját nyolchetes bentlakásos tanfolyamon készítették fel, miként kell egyáltalán pályázatot írni - foglalja össze a legfontosabb eredményeket a Semmelweis Orvostudományi Egyetem munkatársa. - Az utakat kilencven százalékban cigány munkanélküliek építették, csak az irányításban vettek részt szakemberek. Ez a megoldás duplán jó: az emberek biztos fizetéshez jutottak, és saját munkájukra jobban vigyáznak. A vállalkozónak is kifizetődő volt, mert megkapta a támogatást a munkaügyi központtól. Amit megspórolt, azon a pénzen egy nagyon szép játszótér készült. Nemcsak a kicsik jutottak így játékhoz, de a kamaszok is kaptak pingpongasztalt, tekepályát. Két faluban a cigány családok meszet vásároltak, és az összes házat kívülről s belülről egyaránt kifestették. A környezetrehabilitáció csak az egyik terület, ahol jelentős változások történtek a pályázatok révén. A másik az egészségügy: a fiatal lányokat közvetítő szerepre készítették fel saját közösségük, valamint a védőnők és az orvosok között. Megtanulták a csecsemőápolás szabályait, a védőoltások jelentőségét, a mindennapi tisztálkodás fortélyait. Ezek után elkísérték az orvosokat a telepen, és a közösség nemcsak a hivatalos személytől hallotta a teendőket, hanem saját nyelvükön érveltek a kiképzett lányok is. Annyira megszerették egy év alatt ezt a tevékenységet, hogy védőnőképzőbe jelentkeznek mind a tizenketten. Ahhoz, hogy a cigányság elfoglalhassa az őt megillető helyet, életkörülményeiket kell először emberivé tenni A koalíciót akarja a A hét végén rendezik Budapesten az új Országos Cigány Önkormányzatot megalakító gyűlést, amelyen mintegy 4600 választásra jogosult elektor vehet részt. A Lungo Drom legnagyobb vetélytársa a Demokratikus Roma Koalíció, amelyet a közelmúltban alakított három roma szervezet. A koalíció négy elnökjelöltet (Horváth Aladár, Kolompár Orbán, Kövesi Vilmos és Teleki László) állít Farkas Flóriánnal szemben, győzelem esetén a testület tagjai közül választják meg az Országos Cigány Önkormányzat új vezetőjét, mondta el lapunknak Hosszú János, a dunaújvárosi CKÖ, valamint péntek óta a Fejér Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Hosszú Jánostól tudjuk, hogy pénteken ismét létrejött a szövetség, úgy határoztak a tagok, hogy a megyei tagok a roma koalíciót, vagyis Horváth Aladárékat támogatják majd szavazatukkal, érdemi munkát, tetteket várnak az új vezetőségtől. A megyében 95-en jutottak kisebbségi mandátumhoz, valamennyien részt vesznek a szombati alakuló gyűlésen. 2003. január 8., SZERDA megye Eltáncolt roma lelkek a Nemzetiben Markó Iván legújabb darabjáról, a Romantiádáról ■ (D.Zs.) Divat a cigánysággal foglalkozni - az utóbbi időben egyre gyakrabban jelennek meg a művészetben is. Az elmúlt év utolsó napjainak egyik jelentős művészeti eseménye a Fesztiválbalett bemutatója volt. Eredetileg három előadást tervezett Markó Iván igazgató, de akkora volt az érdeklődés, hogy egyelőre januárban háromszor ismét láthatja majd a közönség a Romaintiáda című táncrapszódiát. - A nemzet színházában mutatjuk be a darabot, hiszen a cigányság ügye nemzeti ügy - mondja a Kossuth-díjas koreográfus, aki maga egy vén cigányt táncol. - Régóta érett bennem ez az elhatározás, ám akkor döntöttem a megvalósítás mellett, amikor a Rajkó zenekar tagjai meghívtak az alapítás ötvenedik évfordulójára. Olyan elementáris tehetséggel szólaltatták meg Bartók és Kodály muzsikáját, hogy nem térhettem ki a cigányságról való gondolkodás elől. Az a szabadságvágy, amely bennük él, föltétlenül tiszteletet érdemel, s az az érzelmi csapongás, amely e nép sajátja, lassan eltűnik világunkból, noha enélkül sokkal szegényebbek lennénk. Értékeik hangsúlyozására ezért is választottam a rapszódia formát. Ez a műfaj alkalmas a legszélsőségesebb érzelmek megjelenítésére, s reményeim szerint képes kifejezni a romák csapongásait. - A koreográfia élő zenére készült, a Rajkó zenekart hallhatja-láthatja a közönség. — A gyökerekhez, Indiához nyúltam vissza. A múltat Ravi Shankar idézi fel, a jelent és a jövőt három klasszikus, Liszt, Bartók és Kodály zenéje. Mindhárom szerző munkássága garancia arra, hogy ne romantikus képeskönyv nyíljék ki a nézők előtt, hanem közös gondolkodásra késztessük őket. Nem a hagyományos cigányromantika érdekel, a romák történetében az általános emberi tragédiák és örömök megmutatása volt a célunk. A jelmezek és a mozgások sem idézik a megszokott cigányképet, minden sallangtól mentesen a gondolatok tisztázása a feladatunk. Nem foglalunk állást a cigányság felemelkedésének esélyéről - beérjük azzal, ha a néző végiggondolja: milyenek is roma honfitársaink.