Dunaújvárosi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-18 / 115. szám
2004. május 18., KEDD KULTÚRA DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP • Négy egynemű kar Dunaújváros (bt) - A Kárpát-medencén átívelő, huszonnyolcadik alkalommal megrendezett Bárdos Lajos Zenei Hetek egyik jeles állomása volt a dunaújvárosi evangélikus templom vasárnap este hat órától. A Bárdos Lajos Kórus- és Ifjúságnevelési Alapítvány rendezvényein összességében több mint százezer dalos énekelt eddig. Idei egyik helyszíne Dunaújváros, vendéglátója pedig a Dunaújvárosi Főiskola Női Kara volt. Az est hangulatteremtő nyitányaként Miskolczi Ottó színművész - az egyik házigazda - Bárdosköszöntő című versét adta elő, majd Kempelen Tünde, a Bárdos Lajos Kórus alapító karnagya köszöntötte a megjelenteket, külön köszöntve a fesztiválra kiemelt vendégként Lengyelországból érkezett Gómiczy Chór Meski bányászkórust. A fesztiválon ebben az esztendőben négy külföldi vendégkórus vesz részt. A fellépők sorát a Mözsi Bartók Béla Női Kórus nyitotta meg, Schmidt Józsefné vezetésével, akik Luigi Cherubini Veni Jesu című szerzeményével indítottak. A folytatásban természetesen három Bárdos Lajos-szerzemény is szerepelt, Szokolay, Karai és Benoit művei mellett. Összességében, bár szépen, tisztán énekelnek, alapvetően hiányzik előadásukból a lendület. Náluk markánsan tetten érhető a magyar kórusmozgalom legnagyobb gondja, az utánpótlás hiánya, hiszen alig lehet a három sorban felálló, negyvenöt tagú kórus tagjai közt fiatal arcokat felfedezni. Amolyan komoly kórus, mosoly nélkül, szenvtelenül adják elő az egyébként lendületes dalokat is. Szerencsére a dalostársak összetartanak, így a vége mégiscsak vastaps. Az est fő attrakciójának szánt lengyel bányászkórus tagjai nem csak fantasztikusan mutat fehér tollas csákóval ékesített egyenruhájukban, de gyönyörűen meg is szólalnak. A tenor néha mintha női karból szólna, a forték szinte megrezgetik a templomablakokat, a piano pedig érzékien finom. Lenyűgözően tisztán, játékosan, könnyedén énekel az alig harminctagú kórus. Tomboló siker. Az Óbudai Kamarakórus két szekcióban is bemutatkozik. Elsőként a fiúk állnak a közönség elé Erdős Ákos vezényletével, angol, XX. századi zenével, majd a hölgyek következnek, szintén brit szerző művével, végül együtt Bárdos Csillagvirágjával csengően, tisztán, bár helyenként erőtlenül, alapvetően könnyebb műveket előadva. A vendéglátók udvariasságból a végére maradtak. A Dunaújvárosi Főiskola Női Kara Könyves Ágnes vezényletével a Bárdosművek mellett Mendelssohn-, Kodály- és Kocsár-szerzeményeket adott elő, bebizonyítva, nem véletlenül kapták a Hangversenykórus cum laude minősítést tavaly októberben. Zárásként az óbudaiakkal közösen Bárdos Boldogasszony kánonját adták elő - meggyőzően. Bárdost énekelték a kórusok hat fellépése a XXVIII. Bárdos Lajos Zenei Hetek dunaújvárosi rendezvényén Az est fő attrakciója a tollas süveges egyenruhában fellépő lengyel bányászkórus volt Dunaújváros (bt) - Színészportrék címmel nyílt kiállítása tegnap Hajdú György fotográfusnak a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza Aula Galériájában. A portrék egy pódiumsorozat emlékeit, hazai színésznagyságok dunaújvárosi fellépéseinek hangulatait őrzik Nagy lehetőségek vannak a helyi televíziózásban Az uniós pénztárcák nyitja a régiós gondolkodás... Székesfehérvár (mti) - A húsz éve megkezdett helyi televíziózás „nagyon komoly erőt képvisel” Magyarországon, és a gazdaság fejlődésével párhuzamosan még tovább növekedhet a szerepe - mondta Kovács György, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke pénteken Székesfehérvárott. A helyi televízók szerepe a nézettség, a helyi hírek, helyi kulturális és közéleti információk továbbítása szempontjából is jelentős - tette hozzá. „Nagy lehetőség előtt áll a helyi televíziózás” - mondta az ORTT-elnök azon a szakmai találkozón, amelyet a helyi televíziózás kezdetének húszéves évfordulója alkalmából rendeztek. „A jövő a regionalitásban van, az uniós pénztárcák elsősorban a régiós gondolkodás kapcsán nyílnak ki” - mondta Kovács György. Az ORTT szeretné elérni, hogy olyan pályázatokat írjanak ki, amelyek az uniós pályázatoknál szokásos ötven százalékos önrész elérésében segítenék a helyi televíziókat. Kovács György szerint a helyi tévék bevételeit jelentősen növelheti majd, ha az eddiginél nagyobb szerephez jut a helyi reklámpiac. A helyi televíziók országos találkozóján mintegy ötven televízió képviselője emlékezett az indulás éveire. A Helyi Televíziók Országos Egyesületének (HTOE) csaknem nyolcvan tagja van, többségük kereskedelmi televízió és önkormányzati tulajdonban van. A helyi tévék eszközparkjának értéke eléri a kétmilliárd forintot, s országosan 1200 szakembert foglalkoztatnak. KULTURMIX A Grencsó Kollektíva a Bartók zenei klubban Dunaújváros (db) Május 20-án, csütörtökön 19 órától a magyar dzsessz egyik legprogresszívebb egyénisége, Grencsó István (szaxofon) és csapata (Benkő Róbert - bőgő, Jeszenszky György - dob) látogat el a Bartók Music Clubba. Grencsó 1979-ben, a szombathelyi Masina Jazz Csoportban kezdett játszani, majd Budapestre költözött, ahol Dresch Mihállyal zenélt. 1985-ben alapította meg a változó összetételű, ma is aktív Grencsó Kollektívát. Saját csapata mellett tagja a kortárs etno zenét játszó Makám együttesnek, a Kampec Dolores kortársrockzenekarnak, és a kísérleti dzsesszt és hiphop ritmusokat ötvöző Dubcity Fanatikz-nak is. A Tojásvarázs május végéig csodálható Dunaújváros (bt) - Az eredetileg május elejei zárás helyett az Intercisa Múzeum vezetése úgy döntött, hogy tovább, egészen május végéig csodálhatók még a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum anyagából válogatott Tojásvarázs című kiállítás hímes tojásai. Középpontban a múzeumok Több száz milliós program a kulturális esélyteremtésre ■ Dallos Zsuzsa Budapest - Uniós tagságunk ingyenes szolgáltatással kezdődött: május elsejétől 24 állami múzeumban nem kell belépőt fizetni. Európában egy évtizede bevett gyakorlat, hogy a nagy állami gyűjteményeket az érdeklődők belépődíj nélkül nézhetik meg. Ennek mintájára tavaly 140 magyar múzeum került fel az ingyenesen látogatható listára. A hazai múzeumi rendszer fejlesztésére kidolgozott Alfa programban már csak huszonnégy szerepel. Az Európa-terv részeként sorra kerülő intézkedés célja, hogy a térítésmentesen látogatható kiállítások a jelenleginél több látogatót vonzzanak. Ez a kulturális esélyteremtés egyik fontos eleme. .Államinak” tekinthető a központi költségvetésből fenntartott intézmény. A bevételek kompenzációját kormány magára vállalta, az önkormányzatok viszont nem rendelkeznek forrásokkal a pótláshoz - szögezi le Koncz Erika helyettes államtitkár. - Az önkormányzati kiállítások nagy része régies, az épületek kopottak, az infrastruktúra lepusztult, így nem csoda, hogy nem tolonganak bennük az érdeklődők. Sajnos igaz, a felmérések egyértelműen igazolják, hogy a múzeumok állandó kiállításai országos átlagban 17 évnél idősebbek, de a 19 éve készített kiállítás sem ritka. Ezek alkalmatlanok arra, hogy akár tudományos, akár oktatási, közművelődési feladatot lássanak el. Nem véletlen, hogy mindezt a számok is mutatják; a leromlott állagú állandó kiállításokat évről évre kevesebben nézik meg. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ezért 320 millió forintot különített el támogatásukra. A látogatókért folyó kulturális versenyben azonban a kiállítások megújítása önmagában nem elegendő. Ezért támogatást kell biztosítani jól felszerelt gyermekfoglalkoztatók, oktatótermek, információs pultok, ruhatárak stb. kialakításához. Múzeumaink finanszírozásukban szerepet kell kapniuk saját vállalkozásaik bevételeinek is (múzeumi kávézók, könyves- és ajándékboltok bevételei). Fontos, hogy az intézmények hosszabb távon többletbevételt termelő fejlesztéseit is támogassuk. A fejlesztés része a múzeumi digitalizáció is: az informatikai minisztériummal kötött megállapodás eredményeként 150 millió forintot kapnak. Ez az összeg lehetőséget nyújt a korszerű műtárgynyilvántartásra és arra, hogy a raktárak egy része látványraktárként működjön. Zajos sikereket könyvelhettek el a tavasszal. Folytatódnak a híres programok? - Az Alfa program a nagy kiállítások rendezésére már ebben az évben 400 millió forintot fordított, de természetesen folytatjuk tovább a különlegességek bemutatását. Júniusban Modern európai grafika címmel a stuttgarti Staatsgalerie és alkotásai láthatók, ősszel a londoni Természettudományi Múzeum híres dinótojásait, a repülő őshüllők maradványait hozzuk el, és már vannak terveink a következő esztendőre is: a kopt művészet legnagyobb gyűjteménye a Szépművészetiben lesz látható. 2006-ban pedig a Luxemburgi Nagyhercegséggel közösen Luxemburgi Zsigmond és kora lesz a közös kiállítás tárgya. Nagy sikere van a Szépművészeti Múzeumban Giacometti szobrainak Fotó: Orosz Péter Múzeumok nemzetközi napja 1978 óta május 18. a Múzeumok Nemzetközi Napja. Magyarországon mintegy 140 múzeum és több mint hatszáz kiállítóhely működik, tavaly csaknem kilenc és fél millió látogatójuk volt. A magyar múzeumok majálisát 1996-ban tartották első ízben. A világnapon a gyűjtemények ingyenes belépést biztosítanak a látogatóknak, s e napon hirdetik ki „Az év múzeuma” pályázat eredményeit. Idén rendhagyó módon és időben rendezték meg a múzeumok majálisát: a világnapot köszöntő budapesti rendezvényt az ország európai uniós csatlakozása alkalmából május 1-jén és 2-án tartották, a szokásos Múzeumkert helyett a Vajdahunyad várban és környékén. „Az év múzeuma 2003” pályázat fődíjait a Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg), a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma (Sárospatak), valamint a Néprajzi Gyűjtemények és Kisgaléria (Gömörszőlős) nyerte el; az elismeréseket a kulturális miniszter adta át.