Dunaújvárosi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-18 / 115. szám

2004. május 18., KEDD KULTÚRA DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP • Négy egynemű kar Dunaújváros (bt) - A Kár­pát-medencén átívelő, hu­szonnyolcadik alkalommal megrendezett Bárdos Lajos Zenei Hetek egyik jeles állo­mása volt a dunaújvárosi evangélikus templom vasár­nap este hat órától. A Bárdos Lajos Kórus- és If­júságnevelési Alapítvány ren­dezvényein összességében több mint százezer dalos énekelt ed­dig. Idei egyik helyszíne Du­naújváros, vendéglátója pedig a Dunaújvárosi Főiskola Női Ka­ra volt. Az est hangulatteremtő nyitányaként Miskolczi Ottó színművész - az egyik házigaz­da - Bárdosköszöntő című versét adta elő, majd Kempelen Tünde, a Bárdos Lajos Kórus alapító karnagya köszöntötte a megjelenteket, külön köszöntve a fesztiválra kiemelt vendég­ként Lengyelországból érkezett Gómiczy Chór Meski bá­nyászkórust. A fesztiválon eb­ben az esztendőben négy külföl­di vendégkórus vesz részt. A fel­lépők sorát a Mözsi Bartók Béla Női Kórus nyitotta meg, Schmidt Józsefné vezetésével, akik Luigi Cherubini Veni Jesu című szerzeményével indítot­tak. A folytatásban természete­sen három Bárdos Lajos-szerze­mény is szerepelt, Szokolay, Karai és Benoit művei mellett. Összességében, bár szépen, tisztán énekelnek, alapvetően hiányzik előadásukból a lendü­let. Náluk markánsan tetten ér­hető a magyar kórusmozgalom legnagyobb gondja, az utánpót­lás hiánya, hiszen alig lehet a há­rom sorban felálló, negyvenöt tagú kórus tagjai közt fiatal ar­cokat felfedezni. Amolyan ko­moly kórus, mosoly nélkül, szenvtelenül adják elő az egyéb­ként lendületes dalokat is. Sze­rencsére a dalostársak összetar­tanak, így a vége mégiscsak vas­taps. Az est fő attrakciójának szánt lengyel bányászkórus tagjai nem csak fantasztikusan mutat fehér tollas csákóval ékesített egyenruhájukban, de gyönyö­rűen meg is szólalnak. A tenor néha mintha női karból szólna, a forték szinte megrezgetik a templomablakokat, a piano pe­dig érzékien finom. Lenyűgö­zően tisztán, játékosan, könnye­dén énekel az alig harminctagú kórus. Tomboló siker. Az Óbudai Kamarakórus két szekcióban is bemutatkozik. El­sőként a fiúk állnak a közönség elé Erdős Ákos vezényletével, angol, XX. századi zenével, majd a hölgyek következnek, szintén brit szerző művével, vé­gül együtt Bárdos Csillagvirág­jával csengően, tisztán, bár he­lyenként erőtlenül, alapvetően könnyebb műveket előadva. A vendéglátók udvariasságból a végére maradtak. A Dunaújvá­rosi Főiskola Női Kara Könyves Ágnes vezényletével a Bárdos­művek mellett Mendelssohn-, Kodály- és Kocsár-szerzemé­­nyeket adott elő, bebizonyítva, nem véletlenül kapták a Hang­versenykórus cum laude minő­sítést tavaly októberben. Zárás­ként az óbudaiakkal közösen Bárdos Boldogasszony kánon­ját adták elő - meggyőzően. Bárdost énekelték a kórusok hat fellépése a XXVIII. Bárdos Lajos Zenei Hetek dunaújvárosi rendezvényén Az est fő attrakciója a tollas süveges egyenruhában fellépő lengyel bányászkórus volt Dunaújváros (bt) - Színészportrék címmel nyílt kiállítá­sa tegnap Hajdú György fotográfusnak a Bartók Kamara­­színház és Művészetek Háza Aula Galériájában. A portrék egy pódiumsorozat emlékeit, hazai színésznagyságok du­naújvárosi fellépéseinek hangulatait őrzik Nagy lehetőségek vannak a helyi televíziózásban Az uniós pénztárcák nyitja a régiós gondolkodás... Székesfehérvár (mti) - A húsz éve megkezdett helyi televíziózás „nagyon komoly erőt képvisel” Magyarorszá­gon, és a gazdaság fejlődé­sével párhuzamosan még tovább növekedhet a szere­pe - mondta Kovács György, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke pénteken Székesfehérvárott. A helyi televízók szerepe a nézettség, a helyi hírek, helyi kulturális és közéleti informá­ciók továbbítása szempontjából is jelentős - tette hozzá. „Nagy lehetőség előtt áll a helyi televí­ziózás” - mondta az ORTT-el­­nök azon a szakmai találkozón, amelyet a helyi televíziózás kez­detének húszéves évfordulója alkalmából rendeztek. „A jövő a regionalitásban van, az uniós pénztárcák elsősorban a régiós gondolkodás kapcsán nyílnak ki” - mondta Kovács György. Az ORTT szeretné elérni, hogy olyan pályázatokat írjanak ki, amelyek az uniós pályázatoknál szokásos ötven százalékos ön­rész elérésében segítenék a helyi televíziókat. Kovács György szerint a helyi tévék bevételeit jelentősen növelheti majd, ha az eddiginél nagyobb szerephez jut a helyi reklámpiac. A helyi tele­víziók országos találkozóján mintegy ötven televízió képvi­selője emlékezett az indulás éveire. A Helyi Televíziók Or­szágos Egyesületének (HTOE) csaknem nyolcvan tagja van, többségük kereskedelmi televí­zió és önkormányzati tulajdon­ban van. A helyi tévék eszköz­parkjának értéke eléri a kétmil­liárd forintot, s országosan 1200 szakembert foglalkoztatnak. KULTURMIX A Grencsó Kollektíva a Bartók zenei klubban Dunaújváros (db)­­ Má­jus 20-án, csütörtökön 19 órától a magyar dzsessz egyik legprogresszívebb egyénisége, Grencsó István (szaxofon) és csapata (Ben­­kő Róbert - bőgő, Jeszen­szky György - dob) látogat el a Bartók Music Clubba. Grencsó 1979-ben, a szom­bathelyi Masina Jazz Cso­portban kezdett játszani, majd Budapestre költözött, ahol Dresch Mihállyal ze­nélt. 1985-ben alapította meg a változó összetételű, ma is aktív Grencsó Kollek­tívát. Saját csapata mellett tagja a kortárs­ etno zenét játszó Makám együttesnek, a Kampec Dolores kortárs­­rockzenekarnak, és a kísér­leti dzsesszt és hiphop rit­musokat ötvöző Dubcity Fanatikz-nak is. A Tojásvarázs május végéig csodálható Dunaújváros (bt) - Az eredetileg május elejei zárás helyett az Intercisa Múzeum vezetése úgy döntött, hogy tovább, egészen május vé­géig csodálhatók még a zen­­gővárkonyi Míves Tojás Múzeum anyagából váloga­tott Tojás­varázs című kiállí­tás hímes tojásai. Középpontban a múzeumok Több száz milliós program a kulturális esélyteremtésre ■ Dallos Zsuzsa Budapest - Uniós tagsá­gunk ingyenes szolgáltatás­sal kezdődött: május elsejé­től 24 állami múzeumban nem kell belépőt fizetni. Európában egy évtizede be­vett gyakorlat, hogy a nagy álla­mi gyűjteményeket az érdeklő­dők belépődíj nélkül nézhetik meg. Ennek mintájára tavaly 140 magyar múzeum került fel az ingyenesen látogatható listá­ra. A hazai múzeumi rendszer fejlesztésére kidolgozott Alfa programban már csak huszon­négy szerepel.­­ Az Európa-terv részeként sorra kerülő intézkedés célja, hogy a térítésmentesen látogat­ható kiállítások a jelenleginél több látogatót vonzzanak. Ez a kulturális esélyteremtés egyik fontos eleme. .Államinak” te­kinthető a központi költségve­tésből fenntartott intézmény. A bevételek kompenzációját kormány magára vállalta, az ön­­­­kormányzatok viszont nem ren­delkeznek forrásokkal a pótlás­hoz - szögezi le Koncz Erika he­lyettes államtitkár. - Az önkormányzati kiállítá­sok nagy része régies, az épü­letek kopottak, az infrastruktúra lepusztult, így nem csoda, hogy nem tolonganak bennük az ér­deklődők.­­ Sajnos igaz, a felmérések egyértelműen igazolják, hogy a múzeumok állandó kiállításai országos átlagban 17 évnél idő­sebbek, de a 19 éve készített ki­állítás sem ritka. Ezek alkalmat­lanok arra, hogy akár tudomá­nyos, akár oktatási, közművelő­dési feladatot lássanak el. Nem véletlen, hogy mindezt a számok is mutatják; a lerom­lott állagú állandó kiállításokat évről évre kevesebben nézik meg. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ezért 320 millió forintot különített el támogatásukra. A látogatókért folyó kulturális versenyben azonban a kiállítások megújítá­sa önmagában nem elegendő. Ezért támogatást kell biztosítani jól felszerelt gyermekfoglalkoz­tatók, oktatótermek, informá­ciós pultok, ruhatárak stb. kiala­kításához. Múzeumaink finan­szírozásukban szerepet kell kapniuk saját vállalkozásaik be­vételeinek is (múzeumi kávé­zók, könyves- és ajándékboltok bevételei). Fontos, hogy az in­tézmények hosszabb távon többletbevételt termelő fejlesz­téseit is támogassuk. A fejlesztés része a múzeumi digitalizáció is: az informatikai minisztériummal kötött megál­lapodás eredményeként 150 millió forintot kapnak. Ez az összeg lehetőséget nyújt a kor­szerű műtárgynyilvántartásra és arra, hogy a raktárak egy része látványraktárként működjön.­­ Zajos sikereket könyvelhet­tek el a tavasszal. Folytatódnak a híres programok? - Az Alfa program a nagy ki­állítások rendezésére már ebben az évben 400 millió forintot for­dított, de természetesen folytat­juk tovább a különlegességek bemutatását. Júniusban Modern európai grafika címmel a stutt­garti Staatsgalerie és alkotásai láthatók, ősszel a londoni Ter­mészettudományi Múzeum hí­res dinótojásait, a repülő őshül­lők maradványait hozzuk el, és már vannak terveink a követke­ző esztendőre is: a kopt mű­vészet legnagyobb gyűjteménye a Szépművészetiben lesz látha­tó. 2006-ban pedig a Luxembur­gi Nagyhercegséggel közösen Luxemburgi Zsigmond és kora lesz a közös kiállítás tárgya. Nagy sikere van a Szépművészeti Múzeumban Giacometti szobrainak Fotó: Orosz Péter Múzeumok nemzetközi napja 1978 óta május 18. a Múzeumok Nemzetközi Napja. Magyarországon mintegy 140 múzeum és több mint hatszáz kiállítóhely működik, tavaly csaknem kilenc és fél millió láto­gatójuk volt. A magyar múzeumok majálisát 1996-ban tartot­ták első ízben. A világnapon a gyűjtemények ingyenes belé­pést biztosítanak a látogatóknak, s e napon hirdetik ki „Az év múzeuma” pályázat eredményeit. Idén rendhagyó módon és időben rendezték meg a múzeumok majálisát: a világnapot köszöntő budapesti rendezvényt az ország európai uniós csat­lakozása alkalmából május 1-jén és 2-án tartották, a szokásos Múzeumkert helyett a Vajdahunyad várban és környékén. „Az év múzeuma 2003” pályázat fődíjait a Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg), a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeu­ma (Sárospatak), valamint a Néprajzi Gyűjtemények és Kis­­galéria (Gömörszőlős) nyerte el; az elismeréseket a kulturális miniszter adta át.

Next