Dunaújvárosi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-05 / 155. szám
Adony Polgármester: Ronyecz Péter Lakosok száma: 3827 fő Területe: 266 hektár Beloiannisz Polgármester: Rizojannisz Kosztasz Lakosok száma: 1251 fő Területe: 79 hektár Besnyő Polgármester: Háder József Lakosok száma: 1840 fő Területe: 322 hektár Iváncsa Polgármester: Molnár Tibor Lakosok száma: 2902 fő Területe: 357 hektár Kulcs Polgármester: Lénáról Béla Lakosok száma: 2037 fő Területe: 441 hektár Perkáta Polgármester: Radeczki György Lakosok száma: 4242 fő Területe: 436 hektár Pusztaszabolcs Polgármester: Czompó István Lakosok száma: 6447 fő Területe: 354 hektár Szabadegyháza Polgármester: Schmitsek József Lakosok száma: 2303 fő Területe: 232 hektár DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP 7 2004. július 5., HÉTFŐ HÁTTÉR A siker kulcsa az összefogás Az adonyi kistérség lett volna a törvényalkotók számára a minta? A dunaújvárosi kistérség néhány településének polgármesterében már a 2002-es önkormányzati választások előtt megfogalmazódott, hogy célszerű lenne földrajzi és gazdasági adottságaik hatékonyabb kihasználása, hasonló terveik közös megvalósítása érdekében kiválniuk a dunaújvárosi kistérségből, és egy új kistérséget alakítaniuk. ■ Koczka Katalin Létre is hozták az elmúlt évben a Közép-Dunamenti Önkormányzatok Területfejlesztési Társulását, melynek székhelyéül Adonyt jelölték meg, majd hamarosan kormányrendelet mondta ki a kistérség megalakulását. Időközben Adony városi pályázatát pozitívan értékelte a bizottság, és a volt járási székhely, volt mezőváros július eleje óta város. A kistérséget alkotó nyolc település mindegyikén van áram-, ivóvíz-, gáz- és vonalas telefonszolgáltatás, és Kulcs kivételével szennyvízcsatorna-hálózat is. Csaknem kétszáz jelentősebb gazdasági társaság tevékenykedik a kistérségben, a regisztrált munkanélküliek száma nyolcszáz fő körül mozog. Csaknem hatvan civil egyesület és alapítvány működik, továbbá számos amatőr művészeti csoport. Tartalmas és kiterjedt testvértelepülési kapcsolatrendszerrel büszkélkedhetnek a települések. A francia, a luxemburgi, a német, a lengyel, a görög, az erdélyi és a kínai partnerekkel,való együttműködésnek az emberi kapcsolatok értékén túl számos kézzelfogható eredménye is van: EU-pályázatokon való részvételben, gyakorlati tanácsok és ötletek nyomán megvalósult programok sikerében. Az egyes településeken a legfontosabb célok a következők: Adonyban az intézmények rekonstrukcióját, a felszíni csapadékvíz-elvezetést kell megoldani, építési telkeket szeretnének kialakítani, járdákat kell javítani. Beloianniszban az utak rendbetétele a legfontosabb feladat. Besnyőn útépítések és útfelújítások, a közvilágítás korszerűsítése, a területrendezési terv elkészítése, Iváncsán az iskola és az önkormányzat épületének tetőtér beépítése, az iskolai informatikai fejlesztés, járdák, utak javítása, építési telkek kialakítása és az Aqua-Fil program állt első helyen. Kulcson az új óvoda felépítését, az általános iskolában a felső tagozat beindítását célozták meg, és szeretnék a szennyvízcsatorna-hálózatot megépíteni. Perkátán a csatorna-beruházás hitelének visszafizetését, vízelvezető árkok, utak, járdák építését, középületek, köztük a Győry-kastély felújítását tervezik. Pusztaszabolcson a felszíni csapadékvíz-elvezető rendszer kialakítását, a községháza környékének parkosítását, utak, járdák javítását, az intézményi infrastruktúra bővítését tervezik. Szabadegyháza céljai közt a helyi foglalkoztatás fokozása, ipartelepítés, a községközpont kialakítása, sportlétesítmények építése szerepel. A polgármesterek a kistérséggel szembeni elvárásaik megfogalmazásakor a jobb pályázati lehetőségeket, munkahelyteremtő beruházások létrejöttét, közszolgáltatási feladatokat ellátó intézményeik hatékonyabb működtetését, a lakosság helyi ügyintézési lehetőségét jelölték meg, és egyfajta együtt gondolkodó, együttműködő fórumot szeretnék létrehozni, amelyben a civilektől a vállalkozókig, az önkormányzatokig a kistérség valamennyi szereplője megtalálja közös célját és jövőjét. Ronyecz Péter, Adony város polgármestere, az adonyi kistérség vezető polgármestere véleménye szerint a kistérségben rengeteg erő és energia, fejlődési lehetőség van. Nem azt mondom, hogy a törvényt rólunk mintázták, de a mi 2003 márciusi társulási dokumentumainkban azok a feladatok szerepelnek, amelyeket a törvényben is kiemeltek. Vagyis az egészségügy, a közoktatás, az intézmények közös fenntartása, közbiztonság, útkezelő, belső ellenőr, és még sorolhatnám. Első közös célunkként a Cikolaprogramot jelöltük meg, amely mind a turizmus fejlesztése, munkahelyek teremtése, mind a természeti környezet megóvása szempontjából rendkívül jelentős, hosszú távú tervünk, amelyben a kistérségnek generáló szerepe van. Ötlet van, befektetői szándék van, egyelőre a Líbiaitavak környéki harminc hektáros terület önkormányzati tulajdonba kerülésével vannak gondjaink. Az itt elképzelt Nemzetek völgye projekt megvalósulásán munkálkodunk. Nagy figyelmet fordítunk a környezetvédelemre, amit a hulladékfeldolgozó bázis, szélerőműpark-telepítési elképzeléseink is bizonyítanak, továbbá az EU-pályázat nyertes Aqua- Fil programban való részvételünk, amelynek alapján megismerték Iváncsa, illetve a kistérség nevét az EU-ban, és amely révén megtapasztalhatjuk, hogyan kell egy EU-pályázatot végigvinni, minden adminisztrációs feladatával együtt. A turizmusfejlesztés témakörébe illő terveink között kerékpárutak építése, a Duna-part adottságainak jobb kihasználása is szerepel. Magas színvonalú kulturális- és sportprogramok szervezésével, lovas-, bor- és horgászturizmussal szeretnénk kistérség turisztikai vonzerejét a növelni. Szeretnénk a nyolc település rendezési tervének felülvizsgálatát, harmonizációját elvégeztetni, amely a kistérségi szintű tervezés, az elkészítendő kistérségi területrendezési terv alapját adja. A kistérségen belüli tömegközlekedés megszervezése a teendők listájának élén szereplő feladatunk. Közlekedési eszközként csak autóbusz jöhet számításba, viszont a Volán jelenlegi helyzetének ismeretében nem ígérkezik könnyűnek a helyközi buszjáratok beindításával a rendszer átszervezése. Figyelembe kell venni, hogy van egy kiszolgálandó kulcsi egészségügyi központ, pusztaszabolcsi gimnázium, adonyi igazgatási központ, és így tovább. Nagy erőkkel küzdünk azért, hogy a kistérség két településén, Perkátán és Szabadegyházán áthaladó 62-es út okozta gondokra megoldást találjunk, és az elkerülő utak megépülhessenek. Biztosak vagyunk abban, hogy a dunaújvárosi Duna-híd elkészültével tovább nő és tarthatatlanná válik a most is óriási megterhelést jelentő átmenő forgalom, márpedig a híd a tervek szerint két és fél éven belül megvalósul. Szeretnénk, ha Iváncsa egyik nagy gondja, főútjának terheltsége megszűnhetne, ehhez a mezőgazdasági raktárbázishoz - a 6-os és az új 6-os út összekötésével - közvetlenül vezető út megépülése szükséges. Több településen jelent gondot az utak állapota, a felszíni vízelvezetés hiánya. E problémakör megoldására a területfejlesztési társulás keretein belül nagyobb eséllyel találunk forrást. Szerencsésnek ítéljük meg, hogy a kistérségi közigazgatási reformmal és a várossá válással összefüggő feladatok időben egybeesnek, különösen azért, mert a Belügyminisztérium ajánlata szerint a kistérséggel közösen létrehozna - mintegy referencia-kistérségként - az igazgatási feladatokra, ezen belül a többi között az okmányirodai, építési, gyámügyi feladatok ellátására egy bázist, amelyben elképzelhető, hogy az állampolgárok jobb kiszolgálása érdekében földhivatali, adóhivatali fiók is működne. Örömmel lennénk partnerek egy ilyen hivatal kialakításában. Szeretnénk, ha a szomszédos kistérségek között az együttműködés a közös feladatok ellátása érdekében gördülékeny lenne. Például szerencsésnek tartanám, ha el lehetne végre érni, hogy a szúnyogirtást Pakstól Pestig egyszerre, ütemezve lehetne elvégezni, vagy ha egy turista Svájcból lejön yachttal, ki tudna kötni Adonyban, kerékpárral át tudjon menni Pusztaszabolcsra, Perkátára, vagy éppen a Velencei-tóra, vagy Ráckevére, a melegvizű fürdőbe. Hosszú távra kell terveznünk, és tudomásul kell vennünk, hogy rá kell hangolódni a kistérségi, régiós gondolkodásra. Bár a többcélú kistérség megalakítása még várat magára, a területfejlesztési megállapodás megszületett. Most jött el az ideje annak, hogy egyéni érdekeinket szem előtt tartva, kompromisszumkészségünket fokozva együtt dolgozzunk közös jövőnkért. Ronyecz Péter, Adony polgármestereFotó: Tóth D. Gábor Az emlékművek gondozására mindig kerül a költségvetésből Fotó:Tóth D.Gábor FMH-grafika: Dávid A mérleg nyelve: Pusztaszabolcs Csaknem 6500 lakosával a legnagyobb lélekszámú települése a kistérségnek. Talán a legnagyobb falu Magyarországon. Neve hallatán a legtöbbünknek vasúti csomóponti szerepe jól működő gimnáziuma, a karatékák, vagy a nyáron poros, télen sáros utak látványa jut eszébe, de letagadhatatlan, hogy az idei év nagy kudarcélménye - a városi pályázat sikertelenségének híre - még frissen él emlékeinkben. Szerencsére azonban sikerült címzett támogatásként megkapniuk a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítéséhez szükséges sok-sok pénzt. Hamarosan elkezdődhet a munka az újonnan felépülő élfurnér üzemben, amely mintegy 100 embernek ad munkát. Az általános iskola új ablakokat, számítógépparkot kapott, a gimnáziumban pedig akkreditált szakképzés is indult. Járdákat építenek, gyalogos átkelőhelyeket alakítanak ki a biztonságos közlekedés érdekében, és megkezdte adását a Szabolcs Híradó kábeltévés magazinműsor is. Hamarosan újraszentelik a négy éve restaurálás alatt álló katolikus templomi orgonát, és kezdetét veszi a Szabolcs napok izgalmas programsorozata az önkormányzat, a civil szervezetek és a német testvértelepülésről érkezők közreműködésével. És még folytathatnánk a sort. A szabolcsiak küzdő típusú emberek. Célokat tűznek maguk elé, és keményen harcolnak igazukért.