Dunaújvárosi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-05 / 155. szám

Adony Polgármester: Ronyecz Péter Lakosok száma: 3827 fő Területe: 266 hektár Beloiannisz Polgármester: Rizojannisz Kosztasz Lakosok száma: 1251 fő Területe: 79 hektár Besnyő Polgármester: Háder József Lakosok száma: 1840 fő Területe: 322 hektár Iváncsa Polgármester: Molnár Tibor Lakosok száma: 2902 fő Területe: 357 hektár Kulcs Polgármester: Lénáról Béla Lakosok száma: 2037 fő Területe: 441 hektár Perkáta Polgármester: Radeczki György Lakosok száma: 4242 fő Területe: 436 hektár Pusztaszabolcs Polgármester: Czompó István Lakosok száma: 6447 fő Területe: 354 hektár Szabadegyháza Polgármester: Schmitsek József Lakosok száma: 2303 fő Területe: 232 hektár DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP 7 2004. július 5., HÉTFŐ HÁTTÉR A siker kulcsa az összefogás Az adonyi kistérség lett volna a törvényalkotók számára a minta? A dunaújvárosi kistérség né­hány településének polgár­­mesterében már a 2002-es önkormányzati választások elő­tt megfogalmazódott, hogy célszerű lenne földrajzi és gazdasági adottságaik hatékonyabb kihasználása, hasonló terveik közös meg­valósítása érdekében kivál­niuk a dunaújvárosi kistér­ségből, és egy új kistérséget alakítaniuk. ■ Koczka Katalin Létre is hozták az elmúlt év­ben a Közép-Dunamenti Önkor­mányzatok Területfejlesztési Társulását, melynek székhe­lyéül Adonyt jelölték meg, majd hamarosan kormányrendelet mondta ki a kistérség megalaku­lását. Időközben Adony városi pályázatát pozitívan értékelte a bizottság, és a volt járási szék­hely, volt mezőváros július eleje óta város. A kistérséget alkotó nyolc te­lepülés mindegyikén van áram-, ivóvíz-, gáz- és vonalas telefon­szolgáltatás, és Kulcs kivételé­vel szennyvízcsatorna-hálózat is. Csaknem kétszáz jelentősebb gazdasági társaság tevékenyke­dik a kistérségben, a regisztrált munkanélküliek száma nyolc­száz fő körül mozog. Csaknem hatvan civil egyesület és alapít­vány működik, továbbá számos amatőr művészeti csoport. Tar­talmas és kiterjedt testvér­települési kapcsolatrendszerrel büszkélkedhetnek a települé­sek. A francia, a luxemburgi, a német, a lengyel, a görög, az er­délyi és a kínai partnerekkel,va­ló együttműködésnek az emberi kapcsolatok értékén túl számos kézzelfogható eredménye is van: EU-pályázatokon való részvételben, gyakorlati taná­csok és ötletek nyomán megva­lósult programok sikerében. Az egyes településeken a leg­fontosabb célok a következők: Adonyban az intézmények rekonstrukcióját, a felszíni csa­padékvíz-elvezetést kell megol­dani, építési telkeket szeretné­nek kialakítani, járdákat kell ja­vítani. Beloianniszban az utak rendbetétele a legfontosabb fel­adat. Besnyőn útépítések és út­felújítások, a közvilágítás kor­szerűsítése, a területrendezési terv elkészítése, Iváncsán az is­kola és az önkormányzat épüle­tének tetőtér beépítése, az isko­lai informatikai fejlesztés, jár­dák, utak javítása, építési telkek kialakítása és az Aqua-Fil prog­ram állt első helyen. Kulcson az új óvoda felépítését, az általános iskolában a felső tagozat beindí­tását célozták meg, és szeretnék a szennyvízcsatorna-hálózatot megépíteni. Perkátán a csator­na-beruházás hitelének visszafi­zetését, vízelvezető árkok, utak, járdák építését, középületek, köztük a Győry-kastély felújítá­sát tervezik. Pusztaszabolcson a felszíni csapadékvíz-elvezető rendszer kialakítását, a község­háza környékének parkosítását, utak, járdák javítását, az intéz­ményi infrastruktúra bővítését tervezik. Szabadegyháza céljai közt a helyi foglalkoztatás foko­zása, ipartelepítés, a községköz­pont kialakítása, sportlétesítmé­nyek építése szerepel. A polgármesterek a kistér­séggel szembeni elvárásaik megfogalmazásakor a jobb pá­lyázati lehetőségeket, munka­helyteremtő beruházások létre­jöttét, közszolgáltatási feladato­kat ellátó intézményeik hatéko­nyabb működtetését, a lakosság helyi ügyintézési lehetőségét je­lölték meg, és egyfajta együtt gondolkodó, együttműködő fó­rumot szeretnék létrehozni, amelyben a civilektől a vállal­kozókig, az önkormányzatokig a kistérség valamennyi szerep­lője megtalálja közös célját és jövőjét. Ronyecz Péter, Adony város polgármestere, az adonyi kistér­ség vezető polgármestere véle­ménye szerint a kistérségben rengeteg erő és energia, fejlődé­si lehetőség van.­­ Nem azt mondom, hogy a törvényt rólunk mintázták, de a mi 2003 márciusi társulási do­kumentumainkban azok a fel­adatok szerepelnek, amelyeket a törvényben is kiemeltek. Vagyis az egészségügy, a közoktatás, az intézmények közös fenntartása, közbiztonság, útkezelő, belső ellenőr, és még sorolhatnám. El­ső közös célunkként a Cikola­­programot jelöltük meg, amely mind a turizmus fejlesztése, munkahelyek teremtése, mind a természeti környezet megóvása szempontjából rendkívül jelen­tős, hosszú távú tervünk, amely­ben a kistérségnek generáló sze­repe van. Ötlet van, befektetői szándék van, egyelőre a Líbiai­­tavak környéki harminc hektá­ros terület önkormányzati tulaj­donba kerülésével vannak gondjaink. Az itt elképzelt Nemzetek völgye projekt meg­valósulásán munkálkodunk. Nagy figyelmet fordítunk a kör­nyezetvédelemre, amit a hulla­dékfeldolgozó bázis, szélerő­­műpark-telepítési elképzelé­seink is bizonyítanak, továbbá az EU-pályázat nyertes Aqua- Fil programban való részvéte­lünk, amelynek alapján megis­merték Iváncsa, illetve a kistér­ség nevét az EU-ban, és amely révén megtapasztalhatjuk, ho­gyan kell egy EU-pályázatot vé­gigvinni, minden adminisztráci­ós feladatával együtt. A turiz­musfejlesztés témakörébe illő terveink között kerékpárutak építése, a Duna-part adottságai­nak jobb kihasználása is szere­pel. Magas színvonalú kulturá­lis- és sportprogramok szerve­zésével, lovas-, bor- és horgász­­turizmussal szeretnénk kistérség turisztikai vonzerejét a növelni. Szeretnénk a nyolc te­lepülés rendezési tervének fe­lülvizsgálatát, harmonizációját elvégeztetni, amely a kistérségi szintű tervezés, az elkészítendő kistérségi területrendezési terv alapját adja. A kistérségen belü­li tömegközlekedés megszerve­zése a teendők listájának élén szereplő feladatunk. Közleke­dési eszközként csak autóbusz jöhet számításba, viszont a Vo­lán jelenlegi helyzetének isme­retében nem ígérkezik könnyű­nek a helyközi buszjáratok bein­dításával a rendszer átszervezé­se. Figyelembe kell venni, hogy van egy kiszolgálandó kulcsi egészségügyi központ, puszta­szabolcsi gimnázium, adonyi igazgatási központ, és így to­vább. Nagy erőkkel küzdünk a­­zért, hogy a kistérség két telepü­lésén, Perkátán és Szabadegy­házán áthaladó 62-es út okozta gondokra megoldást találjunk, és az elkerülő utak megépülhes­senek. Biztosak vagyunk abban, hogy a dunaújvárosi Duna-híd elkészültével tovább nő és tart­hatatlanná válik a most is óriási megterhelést jelentő átmenő forgalom, márpedig a híd a ter­vek szerint két és fél éven belül megvalósul. Szeretnénk, ha Iváncsa egyik nagy gondja, fő­­útjának terheltsége megszűn­hetne, ehhez a mezőgazdasági raktárbázishoz - a 6-os és az új 6-os út összekötésével - közvet­lenül vezető út megépülése szükséges. Több településen je­lent gondot az utak állapota, a felszíni vízelvezetés hiánya. E problémakör megoldására a te­rületfejlesztési társulás keretein belül nagyobb eséllyel találunk forrást. Szerencsésnek ítéljük meg, hogy a kistérségi közigazgatási reformmal és a várossá válással összefüggő feladatok időben egybeesnek, különösen azért, mert a Belügyminisztérium ajánlata szerint a kistérséggel közösen létrehozna - mintegy referencia-kistérségként - az igazgatási feladatokra, ezen be­lül a többi között az okmányiro­dai, építési, gyámügyi feladatok ellátására egy bázist, amelyben elképzelhető, hogy az állampol­gárok jobb kiszolgálása érdeké­ben földhivatali, adóhivatali fi­ók is működne. Örömmel len­nénk partnerek egy ilyen hivatal kialakításában. Szeretnénk, ha a szomszédos kistérségek között az együttműködés a közös fel­adatok ellátása érdekében gör­dülékeny lenne. Például szeren­csésnek tartanám, ha el lehetne végre érni, hogy a szúnyogirtást Pakstól Pestig egyszerre, üte­mezve lehetne elvégezni, vagy ha egy turista Svájcból lejön yacht­tal, ki tudna kötni Adony­ban, kerékpárral át tudjon menni Pusztaszabolcsra, Perkátára, vagy éppen a Velencei-tóra, vagy Rác­ke­vére, a melegvizű fürdőbe. Hosszú távra kell ter­veznünk, és tudomásul kell ven­nünk, hogy rá kell hangolódni a kistérségi, régiós gondolkodás­ra. Bár a többcélú kistérség megalakítása még várat magára, a területfejlesztési megállapo­dás megszületett. Most jött el az ideje annak, hogy egyéni érde­keinket szem előtt tartva, komp­romisszumkészségünket fokoz­va együtt dolgozzunk közös jö­vőnkért. Ronyecz Péter, Adony polgár­­mestere­Fotó: Tóth D. Gábor Az emlékművek gondozására mindig kerül a költségvetésből Fotó:Tóth D.Gábor FMH-grafika: Dávid A mérleg nyelve: Pusztaszabolcs Csaknem 6500 lakosával a legnagyobb lélekszámú tele­pülése a kistérségnek. Talán a legnagyobb falu Magyaror­szágon. Neve hallatán a legtöbbünknek vasúti csomóponti szerepe jól működő gimnáziuma, a karatékák, vagy a nyá­ron poros, télen sáros utak látványa jut eszébe, de letagad­hatatlan, hogy az idei év nagy kudarcélménye - a városi pályázat sikertelenségének híre - még frissen él emlé­keinkben. Szerencsére azonban sikerült címzett támoga­tásként megkapniuk a csapadékvíz-elvezető rendszer kié­pítéséhez szükséges sok-sok pénzt. Hamarosan elkezdőd­het a munka az újonnan felépülő élfurnér üzemben, amely mintegy 100 embernek ad munkát. Az általános iskola új ablakokat, számítógépparkot kapott, a gimnáziumban pe­dig akkreditált szakképzés is indult. Járdákat építenek, gyalogos átkelőhelyeket alakítanak ki a biztonságos közle­kedés érdekében, és megkezdte adását a Szabolcs Híradó kábeltévés magazinműsor is. Hamarosan újraszentelik a négy éve restaurálás alatt álló katolikus templomi orgo­nát, és kezdetét veszi a Szabolcs napok izgalmas program­­sorozata az önkormányzat, a civil szervezetek és a német testvértelepülésről érkezők közreműködésével. És még folytathatnánk a sort. A szabolcsiak küzdő típusú embe­rek. Célokat tűznek maguk elé, és keményen harcolnak igazukért.

Next