Dunaújvárosi Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-24 / 46. szám
2005. február 24., CSÜTÖRTÖK KULTÚRA Dunaújváros (iroda) - Vajon az-e a valódi „idióta”, aki nyíltan bevallja betegségét vagy a széthulló világban normális emberként számon tartott megszállottak azok igazán? Lehet-e érdek nélkül, a szó krisztusi értelmében jónak lenni ott, ahol minden és mindenki romlott? Dosztojevszkij remeke, Az idióta (korábbi fordításokban: A félkegyelmű) - s vele a budapesti Katona József Színház - ezeket a kérdéseket is feszegette keddi és szerdai vendégjátéka során... Fontos és jóleső látni ezt az előadást, mert mélységesen szép színházi pillanatokkal ajándékozza meg a nézőt Máté Gábor rendezése - ha viszont az alábbiakban főképpen az első részt boncolgatjuk majd, az nem véletlen: mintha kétfajta csillagállás alatt született volna az első és a második felvonás, netán elfogyott volna az alkotókból a szufla... de erről majd később. Miskin herceg fantasztikus története természetesen pompás írás: hogy ízei (például lenyűgöző humora) is maradéktalanul átüthet a színpadon, az a fordító (Makai Imre) és a dramaturgok (Ungár Júlia és Tiwald György) mellett nyilván a rendezés és a színészek érdeme. A helyenként nyomasztó történet drámaiságát csak fokozza a remek időzítéssel elcsepegtetett irónia. A kedves, mifelénk szerencsére alaposan „elkényeztetett” néző talán már meg se rezzen a játszók parádés névsorán, s mert a Katonáról van szó, tudhatjuk, itt rendszerint nem csak a nevek, az alakítások is nagyok... Fekete Ernő a címszerepben: egy szó telitalálat. Érzékeny és eszköztelen játékában egy félmosoly is mindent elmond, s tökéletesen hiteles a betegség stációinak megmutatásában is. Sok szempontból emlékezetes marad a démon-istennő Nasztaszja Filipovna szerepében Fullajtár Andrea, akinek színpadi jelenléte döbbenetes, fojtott energiákat mutat, aztán néhány jól megtámasztott ponton azt is bemutatja, milyen, ha a lovak közé dobja a gyeplőt. És az az orgánum... bevallom, még hasonlót se nagyon ismerek. A fő főszereplők triójából Nagy Ervin van hátra: furcsa, a szokottnál talán kicsit érzékenyebb Rogozsint rajzol. A dúvad az ő alakításában is őserejű mamlasz elsősorban, ám a kiváló fiatal színész lágy árnyalatokkal teszi gazdagabbá figuráját - e színek főképp a Miskinnel közös jelenetekben ragyognak fel. Újlaki Dénes pofaszakálla utolsó szőrszáláig maga Jepancsin tábornok; felesége szerepében remek, érett alakítás Bodnár Erikáé; élettől duzzadnak szép lányaik Pelsőczy Réka és Szantner Anna, s a nagyobb szereppel is kiválóan boldoguló Rezes Judit. Jelentékenyen domborít a szenilis tábornokot adó Haumann Péter, remek rezonőr Jepancsin titkárának bőrében Kocsis Gergely, s a tőle megszokott elánnal, jó ízekkel komédiázik Bezerédi Zoltán. Ferdiscsenko apróbb szerepét is naggyá, ízlésesen mulattatóvá teszi Elek Ferenc. Szép az első felvonás vége, amolyan igazi kitartott színházi pillanat. Az idióta első komoly rohamát éljük át: staccatót üt a padlón a láb, ívbe feszül a test - szép tablóban összegyűl körötte mindenki. Ezzel a megkapó, érzéki képpel megy szünetre a néző, s amikor visszatér, csak azt tapasztalja, minden meglassul, lanyhul, leül. Hömpölyögnek ugyan a dosztojevszkiji sorok, de az első felvonás sodró lendülete nyomokban sincs sehol. Pedig az igazi dráma (és sok-sok kis tragédia) itt bontakozna ki teljes erővel, ám katarzis helyett sajna csak korrekt megmutatásra futja - még akkor is, ha szép pillanatok azért bőven akadnak. Például a három főszereplő záró jelenete, a két férfi utolsó párbeszéde Nasztaszja holtteste mellett - eszközök nélkül, tisztán-szépen, ahogy egy elkerülhetetlen gyilkosság után lehet - egy idióta világban... Egy szép félidő a színházban Csodás alapanyagból, remek alakításokból építkezik a Katona József Színház előadása Fekete Ernő (Miskin), Kocsis Gergely (Jepancsin titkára) és Újlaki Dénes (Jepancsin) Fotó: V. Gy. Eszmélet, fülhallgatóval József Attila munkássága a Petőfi Irodalmi Múzeumban Budapest (d.zs.) - József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából Eszméleteimmel nyílt emlékkiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amely két hónap múlva életének fontos színterein: Párizsban, Bécsben, Szegeden, Makón is látható lesz. Egy nemzetközi felmérés szerint azt a szöveget, amelyet tizenévesek elolvasnak, egyre kevesebben értik meg. A mezőny hátulsó végén kullognak a magyar diákok, kiknek fele a szöveg kétharmadával képtelen megbirkózni. Talán rájuk gondolt a Petőfi Irodalmi Múzeum, amikor József Attila születésének centenáriumára szervezett kiállítást. A látogató belép egy félig sötét terembe, amelyben suttogások ütik meg a fülét. Amikor szeme hozzászokott a homályhoz, négy fekete oszlopot érzékel, amelyekre fülhallgatót akasztottak, s azokból egyre folynak József Attila sorai neves színészek előadásában. Latinovits Zoltán, Gábor Miklós, Básti Lajos, Major Tamás mellett az élők is: Mácsai Pál, Dunai Tamás mondják a verseket, Hobo, a Kaláka és a Merlin Kommandó pedig éneklik. Még Karády Katalin egy felvétele is bekerült a válogatásba a múlt század negyvenes éveiből. Az ember a fejére veszi a hallgatót, hogy ne kelljen egyszerre négy oszlopnyi szövegre koncentrálnia, majd a szemközti falon lévő monitorokat kezdi figyelni. A fekete-fehér képek pörögnek egymás után, némelyikről tudjuk, kiket ábrázolnak, de ember legyen a talpán, aki az öt képernyőt képes követni. Felirat, eligazítás semmi. Itt aztán megértjük, miért jó a reggeli tv-műsorokat nézni, kitűnő edzőterepek a kiállítás megfejtéséhez. Az ember vagy háromszor végignézi a filmet, nem lesz okosabb, föladja a küzdelmet. Mielőtt végképp elkeserednék, ismét a modern kor vívmánya siet a látogató megsegítésére: két képernyőn az ujja érintésével válogathat a témák között: elolvashatja a költő életútjáról készített összefoglalót, megnézheti, kik, milyen nyelvre fordították le verseit vagy milyen tanulmányok készültek munkásságáról. Ennyi a százéves évfordulón a szakirányú múzeumban szerkesztett kiállítás. Sehol egy kézirat, egy első kiadás, egy használati tárgy, amely közelebb hozza a diákokhoz vagy akár az idősebbekhez is azt a személyt, akinek költészete meghatározta az elmúlt ötvenvalahány év magyar költészetét. Az élmény elmarad, az ifjak akár otthon a számítógép előtt is beszerezhették volna a centenáriumi információkat. A legismertebb fotó József Attiláról, akire - 100. születésnapja alkalmából - az idén szerte az országban megemlékeznek Igényes zene gyermekeknek és felnőtteknek Dunaújváros (bt) Egymást követően két kitűnő zenészcsapatot is vendégül lát a közeli jövőben a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. A Gyermek Zenei Bérlet sorozatának keretein belül látogat vissza a Four Fathers énekegyüttes ma több fellépéssel is. Zenés utazásra várják a gyerekeket időben és térben, amikor különböző korokat, különböző zenei stílusokat mutatnak be zeneműveken keresztül három alkalommal. Az 1995-ben alapított négytagú együttes nem teljesen ismeretlen a dunaújvárosi közönség előtt, pár éve már tapsolhattunk nekik a Bartók Music Clubban. A zenei klub e havi vendége február 28-án este hétkor a Balázs Elemér Group lesz majd a Bartók aulájában. Magyarország egyik legismertebb jazzdobosa három éve alapította a zenekart. Olyan zenészeket hívott meg, akik külön-külön is ismertek, elismertek. Ennek okán sokfelé egyszerűen csak szupercsapatként emlegetik őket. A zenekarvezető mellett hétfőn Winand Gábor gitározik (Elsa Valiéval már fellépett a klubban), Balázs József zongorázik, Glaser Péter (szintén visszatérő vendég) nagybőgőzik, Dés András ütőhangszereken játszik (ő is hazajár), és Hajdú Klára énekel majd (a Megasztárban a legjobb 16 között volt). Első lemezükhöz, az Around the World-höz a világhírű jazzgitáros, Pat Metheny írt ajánlást. Zenéjükben etno alapú autentikus népdalok alkotnak érdekes mixet saját kompozíciókkal. DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP 5 KULTURMIX A mi világunk 2005 - fotókiállítás a folyosón Dunaújváros (dh) A Mezőföld Természetfotó Klub szokásos évi bemutatkozásának megnyitójára kerül sor március 7-én, hétfőn 18 órakor a Munkásművelődési Központ Folyosógalériáján. A mi világunk 2005 címmel nyíló tárlaton tizennégy természetfotós - Bartos Imre, Dénes János, Fabó Ferenc, Hollósi Zoltán, Kasza József, Klép Sándor, Kovács Lajos, Kovács Sándor, Oroszi Zoltán, Schaffer Tímea, dr. Somorácz György, Szarka László, dr. Szendrey István, Várh idy Zsuzsanna - mutatja be munkáit. A kiállítást dr. Iványosi Szabó András, a Kiskunsági Nemzeti Park megbízott igazgatója ajánlja a közönség figyelmébe, megnyitón közreműködnek a a Sándor Frigyes Zeneiskola tanárai, verset mond Farkas Ivett. A képeket március 20-ig tekinthetik meg. A Cotton Club Singers ad koncertet a moziban Dunaújváros (db) - A népszerű énekegyüttes, a Cotton Club Singers lép fel a Dózsa Mozicentrumban március 11-én, pénteken 19 órakor. A négytagú csapat - Szűcs Gabriella, Kozma Orsi, László Boldizsár és Fehér Gábor- legújabb hangzóanyagát, a Luxury című lemezt mutatja be. A DF női kara a Zeneakadémián Dunaújváros (dh) Kodály Zoltán halálának 38. évfordulója alkalmából március 6-án, vasárnap este 7 órakor ünnepi hangversenyen lép fel a Zeneakadémia kistermében a Dunaújvárosi Főiskola Női Kara. Az emlékkoncerten a „Hangversenykórus cum laude” minősítésű kiváló kórus mellett színpadra lép a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara, a Szekszárdi Madrigálkórus, a Schola Cantorum Sopianensis, a Túrás Énekmondók és az Ifjú Zenebarátok Kórusa. A hangversenyt a Nemzetközi Kodály Társaság elnöke, Gilbert De Greeve nyitja meg. A női kar programjában Kodály egynemű karra írt művei szerepelnek, vezényel Könyves Ágnes. Oktatási Minisztérium NEMZETI EMLÉKEZET PROGRAMIRODA Pályázati felhívás tanulmányi kiránduláson való részvételre 400 évvel ezelőtt, 1605-ben az erdélyi rendek fejedelemmé választották Bocskai Istvánt. Ezt megelőzően Bocskai ellen pert indított a császári udvar, melynek következményeként jószágvesztésre ítélték. Bocskai szembefordult az udvarral, felkelését a hajdúk is támogatták, így országos küzdelmük számottevő katonai sikereket könyvelhetett el. A Bocskai-szabadságharc hatására végül megszületett a bécsi béke, majd a török háború befejezéseként békét kötöttek a Zsitva torkolatánál. 2005. szeptember 14., Bocskai István erdélyi fejedelemmé való beiktatásának 400. évfordulójának emlékére tanulmányi kirándulást szervezünk Erdélybe. A tanulmányi kirándulás időpontja: 2005. szeptember 10-15. Pályázhatnak magyar állampolgárságú középiskolai tanulók, továbbá általános és középiskolai tanárok. mányaiban, médiumokban találkozott a 15 éves háború, a hajdúk mozgalma és a Bocskai-szabadságharc eseményeivel, az felkeltette-e érdeklődését, inspirálta-e további olvasmányokra? Mit gondol az adott történelmi eseményekről, kontextusokról, hogyan értékeli ezeket? Járt-e a Hajdúságban, ismer-e a Bocskai-szabadságharchoz kötődő szobrot, emléktáblát? tanár esetén leírást (legfeljebb két oldal) az alábbiakról: tanári munkája során milyen formában és keretek között, milyen módszerekkel tanította a Bocskai-szabadságharc eseményeit, miként sikerült a megfelelő történelmi kontextusban és körülmények között értékelni Bocskai szerepét? Mennyire látja fontosnak a fejedelem személyiségét és hatását? Véleménye szerint Bocskai valódi szabadságharcos, vagy csupán véletlenül került a történelemi események középpontjába? A pályázók közül a Történelemtanárok Egylete által delegált bizottság választja ki a tanulmányi kirándulás résztvevőit, akik 2005. május 18-ig értesítést kapnak. A győztesek listáját május 13-ig a www.om.hu honlapon tesszük közzé. Oktatási Minisztérium, Nemzeti Emlékezet Programiroda A pályázatban közölni kell • a pályázó nevét, értesítési címét, telefonszámát, e-mail címét, iskolájának nevét, címét és telefonszámát. A pályázathoz mellékelni kell a pályázó * érvényes útlevelének fénymásolatát (mind tanuló, mind tanár esetén), • szülőjének, gondviselőjének hozzájárulását az utazáshoz (18 év alatti pályázó esetén), * iskolája igazgatójának hozzájárulását ahhoz, hogy az utazás ideje alatt a tanítástól távol maradhasson (mind tanuló, mind tanár esetén), * tanuló esetén leírást (legfeljebb két oldal) az alábbiakról: miért érdekli ez a kérdés; eddigi tanulmányaiban, olvasA tanulmányi kirándulás költségét az Oktatási Minisztérium fedezi. A pályázat beérkezésének határideje 2005. május 2. A pályázatot az alábbi címre kell küldeni: Oktatási Minisztérium Nemzeti Emlékezet Programiroda Erdély Budapest Pf. 1. 1884 © M Oktatási Minisztérium