Dunaújvárosi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-21 / 18. szám

6 • DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP Maláriát jelez a karóra monitor Pretoria (mti)­­ Újfajta karóra jelzi majd, hogy viselője maláriával fer­tőződött - a készülék a jövő hónapban kerül forgalomban a Dél-Af­rikai Köztársaságban. A malária, azaz a váltóláz kórokozója évente 300- 500 millió embert bete­­gít meg a trópusi orszá­gokban, közülük több mint egymilliót megöl - olvasható a Membrana, című orosz hírportálon. Ezért lehet érdekes a dél-afrikai Gervan Lub­­be Malaria Monitor nevű találmánya, amely azonnal jelzi, ha valaki megfertőződött. A „kar­óra” apró beépített tű se­gítségével naponta négyszer vesz vért a szerkezet viselőjétől, s amennyiben a mintában a malária kórokozójára bukkan, monitorján megjelenik egy figyel­meztető ábra. Az érin­tettnek azonnal be kell vennie három pirulát, amelyek 48 órán belül elpusztítják a betolako­dót. A készülék nem ol­csó, 1700 randba, va­gyis csaknem hatvan­ezer forintba kerül, en­nek ellenére a feltaláló cége, a Gervans Trading különböző afrikai válla­latoktól, kormányzati szervektől és karitatív szervezetektől eddig másfélmillió készülékre kapott megrendelést. Varázstükör, új magyar találmány Budapest (mti) - Va­rázstükör címmel tech­nológiai világpremiert tartottak a Csodák Palo­tájában tegnap: az MTA fiatal kutatói olyan elektronikus tükörsort fejlesztettek, ami forra­dalmasíthatja a film-, a reklám- és a játékipar különleges hatásainak előállítását. „Állj a tü­kör elé, mozogj lassan, lépkedj jobbra-balra! ” - olvasható a Csodák Pa­lotája egyik falán. A tü­kör három képernyő, multimédiás berende­zés, a térrel és az idővel játszadozva alakítja át a valóságot. Újfajta jármű, vízzel jár A forradalmi találmányt egyelőre nem adja ki kezéből a feltaláló, a magyar döntésre vár Peresztegi T. Ferenc Ég a víz! A NASA méréseivel bi­zonyítottan ezerszer annyi hő termelhető a vízből - szennye­zés nélkül - mint amennyi a ha­gyományos üzemanyagok elégetésével elérhető. A siker­nek örülne az emberiség, G­róf úr! Álljon meg egy percre. Mondja, miféle autó az, amely vízzel műkö­dik, nem kell bele benzint tölte­­ni. Talán az a BMW is hkO-val száguld, amit éppen vezet. Azt olvastuk, hogy a német gyár hamarosan áttér a vízenergiá­val hajtatott autók gyártására. Ön ezt a találmányt kizárólag a magyarok, Magyarország javá­ra kívánja fordítani. Ön azt nyi­latkozta laptársunknak, a Zalai Hírlapnak, hogy Németország­ban szabadalmaztatott talál­mányának az a lényege, hogy a vizet, mint energiahordozót használja, plazmásítja, elégeti. Akárcsak a porlasztott szénhid­rogén-levegő keveréket egy benzinmotor hengerében.­­ Pontosan így van. A vízre sokan úgy gondolnak, hogy semleges anyag, lehet vele mosni, főzni, tisztálkodni, adott helyen vitorlázni, hajóz­ni. Elektromérnökként régóta foglalkoztatott a víz nukleáris energiájának kérdése. Azon törtem a fejem, miként lehet­ne úgy megoldani a robbanó­motorok energiaellátását, hogy hidrogén keletkezzen, ami hasonló módon ég, mint a propánbután gáz, sőt, sokkal jobban. Rájöttem, az egész hidrogén-technológia, amit eddig alkalmaztak, hibás. Ar­ra törekedtem, csökkentsem azt a szükséges energiamen­­­nyiséget, ami a víz szétválasz­tásához kell, hogy olcsóbb le­gyen az előállítás. Felfedez­tem, nem is fontos az egészet szétbontani, mert elő lehet ál­lítani vízplazmát (negyedik halmazállapot), ami megoldja a problémát. Végül 1985-ben beadtam a találmány leírását a német szabadalmi hivatalba, amit 1992-ben elfogadtak. - Ha jól értelmezzük, gróf úr az ön találmányát, akkor az égőtérbe vízplazma kerül.­­ Ezt vízplazmát azonban a mindenkori fogyasztó para­métereihez igazodva kell sza­bályozni, legyen az autó, ka­zán, repülő vagy fűnyíró. Te­hát az üzemanyag víz, és a végterméke is víz. Az égvilá­gon semmi trükk nincs benne. Jelentőségét tekintve a követ­kező megközelítéssel folytat­nám. Jelenleg az utakon egy­­milliárd autó rohangál. Éven­te világviszonylatban húsz­millióval szaporodik számuk. Ennek szén-monoxid kibo­csátása, természeti kártétele megmérhetetlen. Földünket olyan mértékben károsítja, hogy akár az élővilág pusztu­lásával is járhat. - Ön azt állítja, hogy a talál­mányának az a nagy előnye, hogy hihetetlenül olcsó, mert nem kell új autót, repülőgépet készíteni, a meglévőket át lehet építeni. Egy kis szerkezetet he­lyez a motor mellé, ami a vizet plazmásítja. Az ilyen autó 100 kilométeren egy liter vizet használ fel. Az eljárás alkalmaz­ható robbanómotorokban, belsőégésű motorokban, su­­gárhajtó­művekben, de kazá­nokban is.­­ Ennek nem csak a közle­kedésben van jelentősége, hi­szen olyan energiaforrás, ami bárhol hasznosítható, az egész energiatechnológiát forradalmasíthatja, tiszta kör­nyezetet eredményez, amint erről már szóltam. A víz válik energiahordozóvá, ami való­színűsíthetően sohasem fogy ki, mert bármit is csinálunk vele, újra visszaalakul, s a víz mennyisége ezáltal nem csök­ken a Földön. - Ha ez így van, ha bárki a vi­lágon hajlandó lenne megvá­sárolni gróf úr szabadalmát, ak­kor miért késik? - Nem olyan egyszerű a kérdésre a válasz. Látjuk mindannyian, hogy a világ sok évszázada a foszilis ener­giára épül. De amint azt tud­juk, ezek az energiaforrások is végesek. Itt az ideje, ha már nem késtünk el, új, eddig is­meretlen alternatív energia­­forrásokat feltárni. Az ameri­kaiak azonnal betársulnának, esetleg meg is vásárlnák a ta­lálmányomat, de én nem adom. Én ezt Magyarország­nak szántam. Tudok várni, van miből megélnem, mivel a robottechnikában otthon va­gyok. Ipari robotjaimat jófor­mán mindenütt használják.­­ Gratulálunk! Szabad a tel­jes nevét megtudni? - Gróf Spanyol Zoltán, ma­gyar gróf. - És már nemcsak a moto­rok vízenergiával való működ­tetéséről van szó, hanem sok más ipari technológiát is forra­dalmasítani akar Spanyol Zol­tán. Ilyen a vízplazmával mű­ködtethető gyorsvágó és he­gesztő technika. Ég a víz. Döb­benetes! Az a víz, amiről számos tudós megállapította, hogy természetétől fogva gyengén radioaktív, mivel erő­sen sugárzó tritiumot, a hidro­gén egyik izotópját tartalmazza. A tengervíz Csekély természe­tes radioaktivitásának további forrásai a tengeri üledékek, amelyek a hidroszférában lévő minden rádiumot maradékta­lanul abszorbeálnak. Ez volna a titok nyitja? - Legfőképpen maga az ember, aki gondolkodik, aki felfedezi mindazt, amit a te­remtő számára megadott. Hogy végül is sikeres legyen ez a találmány, amelynek mellesleg megjegyezve, akad néhány ellenzője is. Olyan alapítványt hoztam létre, amely talán elegendőnek tű­nik ahhoz, hogy ez a forradal­mi találmány mihamarabb működjön. Ne dicsekvés tűn­jön ki a szavaimból, de el kell mondanom, hogy a Volkswa­gen cég felajánlotta nekem, az ő költségükre felépíthetnék egy gyárat, természetesen Né­metországban, kizárólag víz­üzemű gépkocsik gyártására. Ki sem merem mondani, hogy ha hozzájárulnék, minden ela­dott vízüzemű autó után jelen­tős összeget kapnék kézhez. Ehhez hasonló ajánlattal kere­sett meg a Mann Ag., és rajtuk kívül még egy angol ügynök­ség is, amely sok-sok milliárd dollárt ajánlott fel a talál­mányért. Nemet mondtam, egyelőre. Meggyőződésem, hogy ebben az ügyben lesz még kedvező szava a honi kormánynak is. A nagy képen egy csodaszép vízesés, amelynek hatalmas energiáját bőségesen ki lehetne használni, ha a feltaláló kezde­ményezését elfogadná és meg­valósítaná valmelyik autógyár­tó cég, kormány. A gróf elmondta, hogy ezerszer annyi hő termelhető a vízből mint amennyi a hagyományos üzem­anyagok elégetésével Fotó: FMH-illusztráció Alternatív tervek versenye Alternatív meghajtású jár­művek versenyét hirdette meg a győri Széchenyi István Egyetem Hallgatói Külügyi Bizottsága. A megmérettetésre olyan, 2-7 tagú csapatok jelentkezé­sét várják, amelynek tagjai al­ternatív energiaforrással mű­ködő járművet terveznek, majd építenek. A jármű tervezésének kri­tériuma — az alternatív ener­giaforrás felhasználásán túl -, hogy nagyrészt újrahasznosít­ható anyagokból készüljön, alacsony költséggel, legyen gazdaságos üzemelésű, mini­mum két nyomvonalon halad­jon, és vezetője a járművön kapjon helyet. A csapat tagjai­nak kell elkészíteni a terveket, de a jármű kivitelezéséhez kérhetnek külső segítséget is - tájékoztatta az MTI-t a ver­seny egyik szervezője. A szer­vezők célja, hogy a versenyen indulók számára lehetőséget biztosítsanak az elméleti ok­tatás nyomán keletkező inno- többek között a pedálhajtásos natív ötleteik megvalósítása- és elektromos autókról is ta­llóz. A hallgatóknak ötletszer­ járnak anyagokat. A verseny­zés céljából érdemes ben­ nevezési határideje 2006. ja­­gésznnük az interneten, ahol myár 31. Az érdekes autók elektromos árammal hajthatók Fotó: illusztráció 2006.01.21. SZOMBAT Űrszonda indult a Plútóhoz A szonda az összesen 6,4 milliárd kilométeres utat több mint kilenc év alatt teszi meg Az űrkutatás történetében elsőként űrszonda indult csü­törtökön legtávolabbi Naprendszerünk és legkisebb bolygójához, a Plútóhoz. Az amerikai űrkutatási hi­vatal (NASA) zongoranagy­ságú, 454 kilogrammos, hét tudományos műszerrel fel­szerelt szondája, a New Hori­zons (Új Látóhatár) a 6,4 mil­liárd kilométeres utat több mint kilenc év alatt teszi meg. Az indítást eredetileg janu­ár 11-ére tűzték ki, de kisebb műszaki hiba miatt későbbre ütemezték be, majd a keddi és szerdai újabb halasztás után a szonda csütörtökön - közép­európai idő szerint este nyolc órakor - egy Atlas V-551 hor­dozórakéta hátán a magasba emelkedett a floridai Ken­nedy Űrközpontból. A Föld mellékbolygójánál, a Holdnál is kisebb Plútót 1930-ban fedezték fel a Kui­­per-övezetben, a Naprendszer peremén. A görög mitológia alvilági istenéről elnevezett Plútónak három „holdja” van - köztük az 1978-ban felfede­zett Charon. Mínusz 235-227 Celsius-fokos hőmérséklete miatt „jeges törpének” neve­zik. Átmérője mindössze 2300 kilométer, a Holdé 3500 kilométer. A New Horizons minden idők leggyorsabb űrjárműje. Az indítás után kilenc órával haladt el a Hold mellett, amelynek elérésére az Apollo 11 -nek még három napra volt szüksége 1969-ben. A jelen­legi kedvező együttállásnak köszönhetően az óránként 58 ezer kilométeres sebességgel haladó Új Látóhatárt Nap­rendszerünk legnagyobb bolygójának, a Jupiternek a gravitációja 13 hónap múlva óránként 75 ezer kilométeres sebességre gyorsítja fel. Ez a lendület öt évvel rövidíti le az űrszonda útját. A New Hori­zons a tervek szerint legko­rábban 2015 júliusában érke­zik a Plútóhoz, és műszerei ré­vén öt hónapon át tanulmá­nyozzák majd a „jeges törpét”, valamint holdját, a Charont, majd tovább távo­lodva az aszteroidákkal és jeges „kőtörmelékekkel” teli Kuiper-övezetet. A NASA re­méli, hogy a Plútó felszíni, geológiai és légköri adatain túl a szondával értékes infor­mációkat gyűjthetnek a Nap­rendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkairól is. A New Horizons mintegy tízezer kilométerre közelíti majd meg a Plútót. 58 ezer kilométeres sebesség­gel száguld Fotó: illusztráció

Next