Dunaújvárosi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 282-305. szám)

2006-12-21 / 299. szám

1 A DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP KERESKEDELMI MELLÉKLETE AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL • 2006. DECEMBER 21. Az egészségügyi ellátórend­szer átalakításának és fej­lesztésének célja mindenek­előtt a lakosság élettartamá­nak növelése és egészségi állapotának javítása. A korszerű, hatékony és iga­zságos ellátórendszer minden­ki számára lehetővé teszi, hogy méltósággal gyógyulhasson és méltó módon lehessen gyógyí­tani. Az új ellátórendszerben a szolgáltatások és a finanszíro­zás átlátható és ellenőrizhető­. A kiemelt kórházak kijelölésé­vel és a feladatmegosztás sza­bályozásával nő a betegek túl­élési esélye. A nemzetközi ta­pasztalatok és az elemzések azt bizonyítják, hogy jobbak a ke­zelési esélyek azokban a cent­rumokban, amelyekben egyes betegségcsoportokban na­gyobb számú beteget kezelnek. Azokban a kórházakban példá­ul, ahol nagy számban gyógyí­tanak szívinfarktusos beteget, csaknem kétszer akkora a túl­élési esélyük, mint ha olyan in­tézményben látnák el őket, amelyben jóval kevesebb ilyen betegség fordul elő. Jobb kicsit távolabb meggyógyulni, mint a közelben betegnek maradni. Ezért bonyolultabb beavatko­­zásokat-például szívműtéteket - csak kiemelt kórházakban le­­het majd elvégezni.Ugyanakkor általánosabb problémáinkkal - például egy mandulaműtét - a területi kórházak foglalkoznak. Ilyen kórházak átlagosan 30 ki­lométeres körben lesznek. Ez az ellátórendszer igazságosabb országos elosztást és bizton­ságosabb gyógyulást ered­ményez. Minőségi ellátórendszer Az új ellátórendszer négy szintre épül: a kiemelt kór­házakra, a területi kórhá­zakra, a járóbeteg-közpon­tokra és a háziorvosokra. A kiemelt kórházaknak át­lagosan 55 km-en belül, a te­rületi intézményeknek átla­gosan 30 km-en belül, a járó­beteg-központoknak átlago­san 20 km-en belül, mentőknek 15 percen belül a mindenki számára elérhetők­nek kell lenniük. Pazarlás he­lyett fejlesztés a cél. Egy aktív kórházi ágy fenntartása éven­te 5,5 millió forintba kerül, az ágyak több mint egynegyede mégis üresen áll. Az eddig fe­leslegesen elköltött pénzek az ellátás minőségének fejleszté­sét szolgálják. Minden ötödik kórházban fekvő beteget a já­róbeteg-ellátásban is gyorsan és hatékonyan meg lehetne gyógyítani. Míg több európai országban az egynapos be­avatkozások aránya eléri az 50 százalékot, nálunk ez csu­pán néhány százalék. A kór­házi ágyakon nyújtott ellátás 25-30 százaléka nem orvosi, hanem szociális természetű. Az ellátások szakszerű és gaz­daságos átszervezésével, az uniós fejlesztési pénzekkel korszerűbb, biztonságosabb és igazságosabb egészségügyi ellátórendszer jön létre. Az új egészségügy jellemzőiEgészségügyi reformok Átalakulás az ellátórendszerben - Új kórházfejlesztési jogszabályok Az egészségügyi ellátó­­rendszer fejlesztése, a kór­házak strukturális átalakí­tása a rendszerváltás óta megoldatlanul maradt. A Parlament által decem­ber 18-án elfogadott kórház­fejlesztési törvény a kihaszná­latlan kapacitásokat és a pa­zarlást kívánja megszüntetni egy igazságosabb, hatéko­nyabb és fenntartható fejlő­­désű egészségügyi rendszer érdekében, részben kórházi ágyak, illetve egyes kórházak átalakításával, valamint egy új ellátórendszer létrehozásával. A várható változásokról és annak indokairól tájékoztatta a sajtó munkatársait dr. Hor­váth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára. - Magyarországon a kór­házi ágyak körülbelül egyne­gyede teljes mértékben ki­használatlan - kezdte beszá­molóját az államtitkár. Ráadásul a ténylegesen igény­be vett ágyak 25-30 százalé­kát is indokolatlanul használ­ják, mivel számos intézmény vagy nem nyújt rajtuk valós gyógyító ellátást, illetve nem azt, és nem annyi ideig, mint ami valóban szükséges lenne. A kórházi ellátás gyakran szo­ciális indokból történik, tehát sok beteg egyáltalán nem szo­rulna kórházi kezelésre. Ha nem költünk feleslegesen pénzt a kihasználatlan ágyak­ra, akkor sokkal több marad az indokolt ellátások fejlesz­tésére. A kórházfejlesztési törvény egyik elsődleges célja olyan rendszer kialakítása, amely megfelel a szükségle­teknek és a működése fenn­tartható. Ennek érdekében döntés született arról, hogy az aktív ágyak számát 11 száza­lékkal, mintegy 16 ezerrel csökkentik, míg a rehabilitáci­ós, illetve a krónikus ágyak számát 7 ezerrel növelik. Összességében ily módon 9 ezerrel kevesebb aktív ággyal lehet számolni, azaz a mosta­ni 80 ezerről 71 ezerre csök­ken a számuk. A kórházfej­lesztési törvény azonban nem csupán az ágyak számszerű le­építését, az intézmények át­alakítását írja elő, hanem kö­telező fejlesztéseket is tartal­maz, amelyeknek egyik fő te­rülete a járóbeteg-ellátás. Nagyon sok olyan kistelepü­lés van Magyarországon, ame­lyeken egyáltalán nem létezik ez az egészségügyi szolgálta­tás - emlékeztetett Horváth Ágnes. Ezeken a helyeken a törvény értelmében kistérségi ellátó központokat kell létre­hozni, amelyekben a beteg a lakóhelye közelében - 20 kilo­méteres körzetben - igénybe veheti a szakrendelé­sek (belgyógyászat, sebészet, nőgyógyá­szat, szemészet, fül­­orr-gégészet, reuma­tológia, allergológia stb.) többségét. A központokban el le­het végezni a fonto­sabb diagnosztikai - például a labor-, a röntgen- és az ultra­hang-­ vizsgálatokat is, és ide kerül az eszközigényes szűré­sek egy része is. A centrumok működtethetnek egynapos nappali kórházi részleget és sebészetet, ahol befekvés nél­kül be tudják állítani például a cukorbetegek terápiáját vagy kórházi ellátást nem igénylő kisebb sebészeti beavatkozá­sokat is elvégezhetnek. Je­lenleg az ország 168 kistérsé­ge közül 29-ben egyáltalán nincs, további 18-ban pedig nem megfelelő a járóbeteg­szakellátás, míg kilenc kistér­ségben az utóbbin kívül men­tőállomás sincs. A kistérségi ellátó központok kialakításá­val párhuzamosan fejleszteni kell a mentőszolgálatokat és -állomásokat is. Kiemelten kezeljük azokat a kistérsége­ket, ahol jelenleg nincs vagy nem megfelelő szintű a járó­beteg-szakrendelés, illetve azokat, amelyeken eddig kis területi kórház nyújtott aktív ellátást. A már meglévő cent­ralizált kapacitások átcsopor­tosításának köszönhetően ki­egyenlítődnek a jelenlegi te­rületi aránytalanságok és megszűnnek az ellátási hiá­nyok. A tárca jövőre jelentős mennyiségű mentőautó vá­sárlását tervezi, a mentőállo­mások infrastruktúráját és felszereltségét pedig moder­nizálj­a-összegezte a kistérsé­gekre vonatkozó várható vál­tozásokat az államtitkár. A kórháztörvény megalko­tásánál a jövőben szükséges országos, illetve régiós kapa­citások megállapításához át­fogó, a járóbeteg-ellátásra is kiterjedő vizsgálatokat végez­tünk - hangsúlyozta Horváth Ágnes. - Döntés született ar­ról, hogy minden ré­gióban 55 kilométe­res elérhetőségi kör­zetben lesznek ki­emelt kórházak. Feladatuk, hogy a legmodernebb eu­rópai színvonalú technikával felsze­relve, nagy tapasztalatú, kivá­ló orvosokkal végezzék a­­ sú­lyos vagy speciális, ritka be­tegségben szenvedők haté­kony ellátását és gyógyítását, egyebek között a daganatos betegségek kezelését, a szerv­­átültetéseket és a bonyolult szívműtéteket. Ezek az intéz­mények egyben sürgősségi centrumok is, amelyek az év minden napján, 24 órán át fo­gadják a sürgősségi ellátásra szoruló betegeket. Kiemelt kórház lesz egyebek között a két legsúlyosabb népbetegség országos intézete, a Kardi­ológiai és az Onkológiai Inté­zet. A tárca eredetileg 31 ki­emelt kórházat jelölt ki, a par­lamenti bizottsági vita ered­ményeként azonban a kiemelt intézmények körébe bekerül­tek Sopron, Siófok és Karcag városi kórházai is. Budapesten az eredetileg tervezett négy kiemelt kórház helyett öt in­tézmény került be a kiemelt kategóriába, így az új ellátó­­rendszerben országosan ös­szesen 39 ilyen „zászlóshajó” működik majd. Ez a változás a betegek érdekét szolgálja, mert a jövőben a súlyosabb betegségeket ott gyógyítják, ahol a szakmai tapasztalat pá­rosul a modern felszereltség­gel és a megfelelő infrastruk­túrával - hangsúlyozta az ál­lamtitkár. - Mert mindenki­nek jobb egy kicsit távolabb meggyógyulni, mint a közel­ben betegnek maradni. Az adatok egyértelműen bizo­nyítják, hogy ahol egyes be­tegségeket nagyobb számban gyógyítanak, ott sokkal ered­ményesebb a gyógyulás, mint azokon a helyeken, ahol ilyen betegségekkel ritkábban ta­lálkoznak az orvosok. Az álta­lános, hétköznapibb esetek (például vakbél-, mandulamű­tét) gyógyítását a területi kór­házak végzik. Minden régióban 55 kilométeres elérhetőségi körzetben lesznek kiemelt kórházak A kistérségi központokban el lehet végezni a fontosabb diagnosztikai (például a labor-, a röntgen- és az ultrahang-) vizsgálatokat és szűréseket Általános területi ellátás Elkerülhetetlennek látszik az orvosmigráció Az egészségügyi ellátó­­rendszer átalakítása nem jelenti a kórházak bezárá­sát. A jelenlegi intézmé­nyek nagy része általános ellátásra szakosodik és úgynevezett területi kór­házként működik tovább. A területi kórházakban vé­geznek egyebek között olyan „rutinbeavatkozásokat”, mint a mandula vagy az epekő kivé­­tele, a sérvműtét, szüléseket vezetnek le, továbbá ellátják a belgyógyászati betegségek túlnyomó részét kitevő beteg­ségeket: beállítják például a cukorbetegek terápiáját vagy szükség esetén a beteg vér­nyomását. - Amennyiben a területi kórház olyan súlyos megbete­gedést észlel, amely magasabb szintű ellátást igényel, a bete­get továbbküldik a terület ellá­tásáért felelős kiemelt kórház­ba - fejtette ki dr. Horváth Ágnes államtitkár. - A bonyo­lult kezelést vagy komplikált műtéti beavatkozást nem igénylő ellátások túlnyomó ré­sze továbbra is a betegek lakó­helyéhez közel eső területi kórházak feladata lesz. Ezek az intézmények a jövőben na­gyobb szerepet vállalnak a re­habilitációban, a krónikus el­látásban és az ápolásban. A te­rületi kórházak kijelöléséről, az egészségügyi miniszter tesz javaslatot a végleges döntésre jogosult Regionális Egész­ségügyi Tanácsoknak (RET), amelyek a helyi igények, a tra­dicionális értékek és a pénz­ügyi lehetőségek ismeretében hozzák meg határozatukat. A RET-ek 54 orvosi szakmacso­portban, a belgyógyászattól és társszakmáitól kezdve a pszi­chiátrián és a patológián át a szájsebészetig, mintegy 55 szakellátási területen országo­san 19 946 aktív és 21127 kró­nikus ágyszám elosztásáról 20 napon belül döntenek. A tesr­tületek kompetenciájába tar­tozik annak kijelölése is, hogy mely területi kórházak végez­hetnek sürgősségi ellátást is. A RET-ek döntése akkor érvé­nyes, ha azt a régió területén működő valamennyi fekvőbe­teg-szakellátást nyújtó, közfi­nanszírozott egészségügyi szolgáltató fenntartója a kéz­hezvételtől számított 30 napon belül jóváhagyja. Ennek hiá­nyában a miniszter 8 napon belül dönt az adott régió nor­matíváinak felosztásáról. Az aktív kórházak és kórhá­zi ágyak megszüntetésével je­lentős pénz szabadul fel, ame­lyet a megmaradó intézmények fejlesztésére lehet fordítani. Ennek hatására javul az ellátás minősége, a megnövekedett krónikus ellátás és a járóbeteg­szakellátás színvonala, meg­szűnnek a sokágyas kórtermek és a zsúfoltság. Dr. Horváth Ágnes hangsúlyozta: Az átala­kulás után sem jut kevesebb pénz az egészségügyre, hiszen minden egyes felszabaduló fo­rint az ágazatban marad. Sok kórház egyelőre létbizonyta­lanságban érzi magát, pedig er­re nincs oka, s csak azok az in­tézmények lélegeztek fel, ame­lyek bekerültek a kiemelt kate­góriába. Minden változás bizonytalanságot okoz Az nyil­vánvaló, hogy törvényszerűen meg kell kezdődnie az orvos­­migrációnak, ezt külön kor­mányzati programmal fogjuk segíteni. Budapesten például egyes szakterületeken tízszer annyi orvos jut adott számú la­kosra, mint például Hajdú- Bihar megyében. Ez az arány­talanság nem tartható fenn. Magyarországon nincs orvos­munkanélküliség, viszont egyes helyeken nagy a hiány. Ezeken a helyeken nagy szükség van az orvosok tudására és a tapaszta­lataira - vázolta a jelenlegi helyzetet dr. Horváth Ágnes. I! Vizit- és kórházi napidíj A törvény egységes 300 forintban szabta meg A Parlament döntött a vi­zitdíj és a kórházi napidíj bevezetéséről. Az erről szóló törvény 2007. febru­ár 15-én lép életbe. A jog­szabály célja, hogy csök­kenjen az egészségügyi el­látórendszer indokolatlan igénybevétele, ezáltal ja­vuljon a minősége. A vizitdíj és a kórházi napi­díj fizetése nem magyar sajá­tosság, hiszen az európai or­szágok mintegy kétharmadá­ban általános gyakorlat. Egyfajta jelképes nagyságú önrészfizetést vezetnek be az egészségügyben, melynek kö­vetkeztében ésszerűbbé válik az ellátórendszer igénybevé­tele. Az önrészfizetés eddig ellenőrizhetetlen és igazság­talan módon, hálapénz for­májában volt jelen az egész­ségügyben. A kormány reményei sze­rint a vizitdíj és ezzel párhuza­mosan a számlaadási kötele­zettség a hálapénz visszaszorí­tásában is segíteni fog. 2007. február 15-től a fizetendő tel­jes összeg az egészségügyi szol­gáltatónál marad, és az ellátás fejlesztését szolgálja. A vizitdíj és a kórházi napidíj ös­­­szegét a törvény egységesen 300 forintban határozta meg. A betegnek pontosan tud­nia kell, hogy amikor orvos­hoz fordul, akkor szolgálta­tást vásárol, és annak ára van. Ezért január elsejétől beveze­tésre kerül a magyar nyelvű tájékoztató számla, amelyet a beteg minden kórházi kezelés után kézhez kap. A számla alapján a beteg tudni fogja, hogy mennyibe került tényle­gesen a kezelése a biztosító­nak. A számla és a készpénz­­forgalom megjelenésével je­lentősen csökken a visszaélé­sek vagy a tévedések lehe­tősége is. Ha a számlát a beteg nem írja alá, akkor a biztosító 10 százalékkal kevesebb térítést utal az ellátásért a kórháznak. A pontos elszámolás minden biztosított, adó- és járulékfi­zető közös érdeke. Az oldalt összeállította: Varga Zsuzsa Mentesség és kompenzáció Kétmillióan mentesülnek a vizitdíjfizetés alól A kormány döntése értel­mében körülbelül 4 millió állampolgár részben vagy teljesen mentesül a vizitdíj­fizetési kötelezettség alól. Ez utóbbiak körébe tartoz­nak a 18 éven aluli fiatalok, továbbá a tartós gyógykeze­lésre szorulók (dialíziskeze­lés, onkológiai és kúraszerű ellátás), valamint a hajlékta­lanok, összességében mintegy 2,1 millió ember. A hajlékta­lanok ellátásával foglalkozó háziorvosok által kiállított be­utaló díjmentesen jogosít minden egyéb egészségügyi alapszolgáltatásra is. A szoci­álisan rászorulókat a külön­böző jogcímeken folyósított ellátások emelésével támo­gatják. Ők évente legalább 12 vizitre jutó kedvezményt kap­nak, a legnehezebb helyzet­ben lévők juttatása havi 300, a kevésbé rászorultaké havi 200 forinttal emelkedik. Az előző körbe tartoznak a gyesen lévő kismamák, a nyugdíjminimu­mot kapó nyugdíjasok és a rendszeres szociális segélyben részesülők, míg az utóbbi ka­tegóriába azok a nyugdíjasok, akik a nyugdíjminimum és an­nak kétszerese közti járadé­kot kapnak, valamint a mun­kanélküli-ellátásban része­sülők. A mentességi kör kivételé­vel mindenkinek kell vizitdíjat fizetni, de a 21. alkalomtól az összeg visszaigényelhető a he­lyi önkormányzatoktól. Kórházi ellátás esetén az adott évben a 20. ellátási nap után senkinek nem kell fizetni napidíjat.

Next