Dunaújvárosi Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-08 / 33. szám

---------------------------------------------------------------------- KRÓNIKA 2007. FEBRUÁR 8., CSÜTÖRTÖK __________________________________________________________________ JEGYZET Pekarek János szerk@dh.pl­.hu Dunaújvárosi híd... „Mi köze Weinernek a hídhoz?" - kérdezte egy olvasónk sms-ben, és va­lóban: Weiner Tibornak, Dunaújváros első főépí­tészének semmi köze nincs a város határában épülő Duna-hídhoz. Mint ahogyan Arany Já­nosnak, Petőfi Sándor­nak, Kodály Zoltánnak sincs köze hozzá. Sőt, a szivárványnak vagy az ezüstnek sincs köze - márpedig e jeles embe­rekről, továbbá e termé­szeti jelenségekről is el­neveznék néhányan leg­újabb hidunkat. Azzal is tökéletesen tisztában vagyunk, hogy bármilyen nevet adjanak a hídnak, a mindennapi gyakorlatban úgyis csak „dunaújvárosi hídnak" fogják nevezni azok, akik majd áthajtanak rajta. Az élet már csak ilyen: há­nyan tudják vajon, hogy mi a neve a komáromi, az esztergomi vagy a bajai hídnak, amelyeket a vá­rossal azonosítunk? A dunaföldvári hidat sem Beszédes József-híd­­ként említjük, pedig az a neve.Azonban mindez aligha lehet akadálya an­nak, hogy ezt a puszta lé­tével máris három tele­pülést, városunkon kívül Dunavecsét és Kisaposta­­got összekötő hidat elne­vezzük egy olyan ember­ről vagy dologról, aki vagy, ami nekünk tetszik. Miért legyen névtelen ez a híd? Vagy miért hagyjuk, hogy mások ne­vezzék el­­ nélkülünk? Sms-íróink ez utóbbi esetekben nyilván felhá­borodottan írnának ne­künk, hogy micsoda tisz­tességtelen dolog ez! S igazuk lenne. Weiner neve is csak egy ötlet a sok közül, ta­lán nem is legrosszabb - bár Kisapostagon vagy Dunavecsén aligha dob­bannak meg miatta a szí­vek. Ám, ha van lehetősé­günk beleszólni, mi le­gyen a híd neve, miért ne? Eltűnt Kovács Gábor Dunaújváros (gp) - A Dunaúj­városi Rendőrkapitányság el­járást folytat Kovács Gábor eltűnése ügyében, aki január 26-án hajnalban távozott ott­honából, azóta életjelet nem adott magáról. A 180 cm ma­gas, vékony testalkatú férfi el­tűnésekor vajszínű bársony­nadrágot, szőrmés nyakú ka­bátot, fekete garbót és cipőt viselt. Aki információval ren­delkezik, kérik, hívja a 510- 510-es számot, vagy a 107-es, 112- es segélyhívókat. Sztrájk: háromezer főt érint a városban Nyolcszázalékos bérfejlesztést kérnek a fizetések szintentartásához Szabó Beatrix szabo.betty@dh.pl­.hu Dunaújváros - Nyolcszá­zalékos bérfejlesztés, és főleg az oktatási szférát veszélyeztető tömeges elbocsátások mellőzése - ezt követelné a közszol­gálati ágazat, a nyomaték kedvéért figyelmeztető sztrájkkal hívják fel a fi­gyelmet az eddig teljesí­tetlen kéréseikre. Az egységes közszolgálati sztrájkbizottság hétfőn ült össze Dunaújvárosban. Itt pontosították a február 21-re tervezett, kétórás figyelmez­tető jellegű munkabeszünte­tés részleteit. A közművelő­dés, a szociális szféra, az egészségügy és az oktatás te­rületén dolgozók csatlakoz­nak a sztrájkhoz. Ezekben a napokban felméréseket vé­geznek a helyi szakszerveze­tek, hogy pontos adataik le­gyenek a csatlakozni kívánók létszámáról - mondta el Kása Mihály, a Pedagógus Szak­­szervezet helyi titkára. Országos szinten mintegy nyolcszázezer közalkalma­zottat és köztisztviselőt érint ez a kérdés. Városunkban ez a szám körülbelül háromezer főre tehető. Az előzetes ér­deklődések alapján a sztrájk­készség jelentős, a közintéz­mények jó részében elszántak a dolgozók a munkabeszünte­tésre. A tervek szerint a reggeli órákra időzítik a sztrájkot, ez azonban ágazatonként válto­zó időpontot jelenthet. Az ok­tatásban feltehetően az iskola­­kezdéshez igazítják a kezdést, tehát az első két-három tanóra maradna el. Az alsó osztályos kisdiákok számára felügyele­tet kell biztosítani az intézmé­nyekben, a felsősök esetében ez már nem kötelező. Az egészségügy­ben a sürgősségi ellá­tást természetesen nem lehet felfüggesz­teni, egyfajta készen­léti ügyeletet tehát biztosítani kell a két óra hosszas munka­­beszüntetés alatt. Kósa Mihály szerint még mindig kitartanak az eredeti elképzelésük mellett: a nyolc­százalékos bérfejlesztés az ágazat számára csak a fizeté­sek szintentartását, nem pedig emelését jelentené. Tulajdon­képpen az infláció kompenzá­lásáról van szó. A másik fontos kérdés az oktatási szférát veszélyeztető tömeges elbocsátások ügye, az óraszámok változá­sa miatt ugyanis ren­geteg pedagógus ke­rülhet az utcára - vélik az érintettek. A most tárgyalt he­lyi költségvetési ren­deletben ugyanakkor semmiféle közalkal­mazotti, közszférát érintő bér­­fejlesztésre nincs elkülönítve pénz. A közművelődési, a szociális, az oktatási és egészségügyi ágazat dolgozói fognak össze A korábbi munkabeszüntetésekhez - helyben - a munkavállalóknak körülbelül a fele csatlakozott Pályázatot hirdet lapunk a dunaújvárosi híd elnevezésé­re! Bárki részt vehet ezen, aki az újságban megjelent ajánló­szelvényt kitöltve eljuttatja szerkesztőségünkbe. (Vasmű út 39., II. emelet.) A szavazó­lapon három hídnevet kérünk feltüntetni a szavazó szerinti fontossági sorrendben, akár az eddigi javaslatokból vá­lasztanak, akár új ötlettel ho­zakodnak elő. A pályázók kö­zött Hírlap-ajándékcsomago­kat sorsolunk ki. Határidő: március 2. Interneten, levélben, tele­fonon vagy személyesen nyolcvannégy névötlet jutott lapunk tudomására a pályázat meghirdetéséig. (Természe­tesen a szavazók javaslatait is közzétesszük a pályázat lezá­rása után). A legnagyobb támogatás­sal minden jel szerint Petőfi Sándor neve bír: korszakos költőnk a híd keleti végéhez közel, Kiskőrösön született, Dunavecsén, Apostagon, Szalkszentmártonban több­ször is járt. Ugyancsak erősen kötődik e tájegységhez a Kecskeméten született Ko­dály Zoltán. Sokaknak tetszik az Arany János-híd név is. Mi legyen a Dunaújvárosi híd neve? í DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP «3 RÖVIDEN Képviselői fogadóórák Dunaújváros (gp)­­ Par­­rag Viktória, a 9. számú választókörzet, Kismó­­ni László, a 10. számú választókörzet, és Kecs­kés Rózsa, al1. számú választókörzet képvise­lője fogadóórát tart feb­ruár kilencedikén pénte­ken, délután 17 órától a Gábor Áron utca 2/A szám alatti helyiségben. Körözött férfit fogtak el Dunaföldvár (gp) -Szerdán hajnalban a du­­naföldvári járőrök a ha­tos úton fogtak el egy dunaújvárosi férfit, aki ellen a kapitányság kö­rözést adott ki. A férfit ittas vezetés és lopás mi­att keresték, átszállítása után kihallgatták. Betörték az ablakot Dunaújváros (gp) - A Római úton található já­tékteremből érkezett riasztás szerdán hajnal­ban. Kiderült, hogy is­meretlen tettesek az épület kirakatát törték be, amellyel ötvenezer forintnyi kárt okoztak. Bolti szarkákat csíptek fülön Dunaújváros (gp) - Az egyik helyi nagyáruház­ból háromszázezer fo­rint értékben próbált meg műszaki cikkeket ellopni három személy. Ám a biztonsági szolgá­lat tetten érte, és a ren­dőrök kiérkezéséig visszatartotta őket. Lo­pás miatt indult eljárás velük szemben. Nevezze el a hidunkat!Tart a pillérek betonozása Még februárban végleges magasságába kerül a mederhíd is (Folytatás az 1. oldalról) Mint azt Szalay Tibortól, a híd építési főmérnökétől meg­tudtuk, az egyes építési-szere­lési terveket készítő mérnö­kök most két változaton dol­goznak. Az egyik, hogy még az előtt fölemeljék-e a meder­­hidat végleges magasságába, hogy a 14-es számú, azaz a dunaújvárosi parthoz köze­lebb álló főmederbeli pillért fele magasságáig felbetonoz­zák­­ vagy várják meg az első betonozási művelet végét, s csak azután álljanak neki a hidraulikus sajtók felszerelé­sének és a hídszerkezet mege­melésének? Szalay szerint a kétféle mű­veleti terv között az dönt majd, hogy a számítások sze­rint melyik esetben nyerhet­­­nek több időt az építők. A híd építésén és szerelé­sén dolgozók természetesen a fő munkálatokkal egy időben sok más műveleten is dolgoz­nak. Még mindig tart például a szegélylemezek felszerelése a nyugati ártéri hídon és a me­­derhídon egyaránt. Hátravan még a dunaújvárosi-kisapos­­tagi ártéri híd és a mederhíd útpályájának előkészítése és aszfaltozása, a világítás és a vízelvezetők felszerelése, a gyalogjárók és a kerékpárút elkészítése. A legnagyobb munka azonban, ami a hídszerkezet és a mederpillérek elkészítése után az építőkre vár, a híd fes­tése. Több száz tonna ala­pozót és takarófestéket kell felvinni a szerkezetre, miután azt megtisztították a rozsdá­tól. Minden bizonnyal ez lesz az egyik leglátványosabb művelet a mederhíd beúszta­­tása után - amely sokat javít majd a híd látványán is. Ha a mederhíd szerkezete a végleges magasságába kerül, és elkészül az útpálya is, ak­kor már a hagyományos hor­­dógurítás szervezését is el­kezdhetik az építők, lévén, hogy azután már botlás nélkül átkelhetünk a hídon egyik ol­dalról a másikra. Most még csak az vállalkozhat erre, aki föl-le négy és fél métert bár­mikor képes ugrani... A pillérek betonozásával egy idő­ben a nyugati ártéri hídon is dolgoznak az építők és szerelők

Next