Dunaújvárosi Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-28 / 73. szám

2007. MÁRCIUS 28., SZERDA Megújult a magyar színházi portál Budapest (mti)­­ Meg­újult a szinhaz.hu, a két új rovattal bővült portált a színházi világnap alkal­mából Herner Dániel ügyvezető mutatta be keddi budapesti sajtótá­jékoztatóján. Az idén hét éves magyar színházi portál két új rovata a színigazdaság valamint az operaoldal lett - tette hozzá. Herner Dávid kifejtette: a színigazdaság rovat indulását az indokolta, hogy a pénznek, a gazdálkodásnak egyre na­gyobb szerepe van a színhá­zakban. A rovat célja, hogy segítse a színházi gazdasági szakembereket a hatékony működésben. Az operaportál célja, hogy a Magyar Állami Operaház és a jól ismert, nagyobb fesztivá­lok mellett odafigyeljenek a vidéki és a határon túli ma­gyar operajátszásra is. Az ügyvezető beszámolt arról is, hogy a szinhaz.hu portál a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázatának se­gítségével mostantól megfe­lelő anyagi kerettel rendelke­zik ahhoz, hogy saját szerkesztőinek fizetést bizto­sítson. Hemer Dániel a távirati irodának elmondta, saját mé­rés alapján a szinhaz.hu mint­egy hétszázötvenezer egyéni látogatót vonz, de a hivatalos adatok ennél kevesebbet mu­tatnak. Az 1962 óta ünnepelt szín­házi világnap célja felhívni a nagyközönség figyelmét a színházművészet, tágabb ér­telemben a kultúra fontossá­gára, valamint tisztelegni a színészek, színházi dolgozók előtt. Ezt a napot 1978 óta a világ számos országában üzenettel köszöntik. Az idei üzenetet Magyarországon Parti Nagy Lajos Kossuth­­díjas író, költő fogalmazta meg. KULTÚRA Egy este „A" Székellyel Székely Zoltán zongoraművész kamaraestje telt házat vonzott a templomba Balla Tibor szerk@dh.pl­.hu Dunaújváros - Parádésan sikerült a Sándor Frigyes Zeneiskola tavaszi kon­certje csütörtökön az evangélikus templom­ban. Ezen valójában nincs is csodálkoznivaló. Mi mégis csodálkozunk. Csodálkozásunk tárgya természetesen nem a zené­szekben, még kevésbé a zene­művekben keresendő, egé­szen máshol. A csütörtök este azon ritka alkalmak közé tar­tozott, amikor a színvonalas muzsikára zsúfolásig megtelt a koncertterem. Ráadásul ezt az eredményt nem úgy érték el a szervezők, hogy nagy lét­számú fellépőt toboroztak, még csak azzal sem, hogy a rendezvényt bárki számára in­gyenesen megtekinthetővé tették. Mi több, a belépője­gyek és a a sorozatra váltott bérletek árával a Dunaújváro­si Szonáta Zeneművészeti Alapítvány támogatásába is beszállt a közönség. Mi tehát a titok? A válasz, gyanítom, egyetlen névvel le­írható: Székely Zoltán. Az ő személyisége, elhivatottsága, tehetsége és felkészültsége garancia a minőségre. Ezt pe­dig a Sándor Frigyes Zeneis­kola vezetése jó érzékkel használta ki. Nem véletlen te­hát, hogy az ő nevével hirdet­ték meg a kamaraestet, annak ellenére, hogy egyetlen zene­darabban sem egyedül muzsi­kált a pódiumon. Ráadásul a minőség minőséget vonzott, ez alkalommal nem ült egyet­len olyan kiskorú sem a pad­sorokban, aki vagy nem ké­pes, vagy nem akarja hang­szálait uralni. Sőt, egyetlen mobiltelefon sem szólalt meg a Für Elise hangjait ver­senyeztetve a pódiumon futó szólamokkal. A színvonalas előadó értő közönéget von­zott. Továbbmegyek, a kvali­tásos zongoraművész kollé­gáira is nagy hatással volt, kivétel nélkül mindegyik mu­zsikustársa felülmúlta önma­gát, vagy legalábbis legjobb formáját hozta. Jellemzően a zenészek egymás iránti tiszteletére az első műsorszámnál maga a zeneiskola igazgatója, Balogh Zoltán András ült Székely mellé, kellő időben lapozni a kottát. A jól átgondolt műsor­­szerkesztésnek köszönhetően Bach e-moll szonátájának hangjai csendülnek fel elő­ször a Székely Zoltán ujjai vezérelte klavia­túra segítségével, és elsőként Homa Edit vállalta, hogy fuvola­játékával méltó part­nere lesz a zongora­­művésznek. Ez sike­rült is neki, remek összhangban, finomsággal tarkítva játszották el a zeneda­rabot. A fajsúlyos kezdés után Székely új partnerrel, Janko­vicsné Ádám Judittal vágott bele Schubert a-moll szonátá­jának előadásába, ugyancsak maradandó élményt okozva a hallgatóságnak. Ádám Judit hegedűjátéka - az elmúlt év­ben többször, több alkalom­mal bizonyította - rengeteget finomodott, így ezúttal is az érzelmek széles skáláját mu­tatta be hangszerén, hol lá­gyan, hol átélt indulattal. Beethoven F-dúr szo­nátája már Balogh Zoltán András kürtjá­tékával kiegészítve hangzott el, ugyan­csak remekül. Azt est koronája mégis Liszt: Les Preludes című da­rabja volt, amit Dé­r Gabriellával közösen, két zongorán játszottak el - fan­tasztikus átéltséggel, dinami­kával. Azon ritka alkalom, amikor a színvonalas muzsikára zsúfolásig megtelt a terem A minden percében remek estére a koronát a Székely Zoltán - Dér Gabriella kettős tette fel a sodró lendületű Les Preludes előadásával i DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP • 5 RÖVIDEN Priznic - ágy felvonásban Dunaújváros (dh) - Priz­nic, azaz „laydown co­medy ágy felvonásban”: a Tünet Együttes, Szabó Réka társulata ma és holnap este hétkor mu­tatja be vígjátékát a Bar­tók Kamaraszínház ka­maratermében. A két­szereplős darabban Gőz István és Kövesdi-Füge László játszik, a produk­ció rendezője Szabó Ré­ka. Az előadás a tavalyi Szegedi Alternatív Színházi Szemlén a BESZT (Befogadó Színházak Társulata) díját nyerte el. Váltóláz­­ az Aulában Dunaújváros (dh) Schneider Csilla Krisz­­­tina (SCSK) festőmű­vész Váltóláz című kiál­lítása nyílik a Bartók Kamaraszínház Aula Galériájában április 3- án 18.30 órakor. A kiál­lítást Gombos István öt­vös iparművész, a kultu­rális bizottság elnöke ajánlja a közönség fi­gyelmébe, a megnyitón közreműködik Horváth Tamás (gitár) és Palczer Zsolt (gitár), a Sándor Frigyes Zeneiskola nö­vendékei. A tárlat ápri­lis 30-ig látogatható. www.dh-online.hu Legyen Ön is a riporterünk! Az igazság kálváriája Ragályi Elemér új filmje a kirekesztésről, a kisebbségi létről Dallos Zsuzsa dallos.zsuzsa@plt.hu Budapest - A művészet és a valóság kölcsönha­tása döbbenetesen kö­vethető nyomon a leg­újabb magyar filmbemu­tató kapcsán: nemrégi­ben derült fény a móri bankrablás ítéletének hamisságára, ami óha­tatlanul erősítette Ragá­lyi Elemér Nincs kegye­lem című filmjét, amely hasonló történetet dol­goz fel. Az igazságszolgáltatás té­vedéseiről mostanság egyre gyakrabban olvashatunk: Burka-ügy, a Gán testvérek ügye, de olyan is kiderült, hogy más ülte le valaki helyett a büntetést. Magyar Elemér jogász Fekete fehér címmel írt drámát egyik védence, Puso­­ma Dénes életéről. A könyv magánkiadásban jelent meg, a darabot soha nem mutatták be, viszont Ragályi Elemér operatőr fölfigyelt a történet­re, elolvasta a drámát, és felkérte az ügyvédet a forga­tókönyv megírására. A napokban bemutatott film, a Nincs kegyelem ennél bonyolultabb alkotás, egy­szerre szól a kirekesztésről, az előítéletekről, kisebbség és a többség viszonyáról s az igaz­ságszolgáltatásról. A történe­tet a rendező jó darabig lebeg­teti: megölnek egy idős em­bert, s az áldozatnál alkalmi munkát végző Suha Dénest tanúként idézik a rendőrségre, azonban rövidesen már őt vá­dolják az elkövetéssel. A gya­núsított mindvégig tagad, de a két rutinos vizsgálótiszt végül is egy besúgó segítségével és szabadulásának ígéretével be­ismerő vallomást csikar ki belőle. A bíróság sem áll a helyzet magaslatán: bár az ellene felho­zott bizonyítékok nem igazán meggyő­zőek, a beismerő val­lomás birtokában mégis kimondja a roma fiú bűnösségét. Nyolcévi börtön­re ítélik. Suha két év négy hó­napot tölt le ebből bezárva, amikor egy véletlen folytán megtalálják az igazi gyilkost. Hazatérhet, ám falujában ki­közösítik, munkát sem kap senkitől. Nincs más választá­sa, kölcsönkér. Azt reméli, hogy meghurcolásáért, el­vesztegetett éveiért majd kár­pótolják, és ebből visszaadja a néhány tízezer forintot. A kár­talanítási per azonban egyre húzódik, végül jogorvoslatát elutasítják. Nem képes tör­leszteni sem, hitelezői nem hajlandóak várni a bíróság he­zitálására, elveszik a házát, már laknia sincs hol. Suha Dénes végső kétség­­beesésében felakasztja magát, mert úgy érzi, senkinek sem kellett, senkinek sem hiány­zik, elszámolnia sem kell te­hát senkinek egy tönkretett életért. A film igaz történetet mutat be játékfilmes eszközökkel. A Nincs kegyelem Pusoma Dénes roma származású férfi élettörténetét követi nyomon hiteles pontossággal. A bűn­tény 1994 elején történt, ame­lyet követően Pusoma Dénest letartóztatták. Egy év két hó­napot töltött előzetesben, majd a jogerős ítéletet köve­tően további egy év két hóna­pot volt börtönben. Szabadu­lása után kártalanítási pert in­dított, amelyben a perindítási szak ugyancsak elhúzódott. Pusoma idegei felmondták a szolgálatot, és fél évvel szaba­dulását követően öngyilkos lett, még a per kezdete előtt. Örökösei nevében Magyar Elemér ügyvéd folytatta a kártalanítási pert. Az ügyben a bíróság minden fórumon jogerősen elutasította Pusoma és örököseinek kárigényét... A film rendezője Ragályi Elemér operatőr, akinek ez a második rendezése. A Csudafilm is hajlékta­lanokról szól, ott azon­ban egy mesés fordulat következtében szállo­dát örököl egyikük. Ragályi Elemér az el­múlt évtizedekben száz játékfilmet, mini­sorozatot, tv-filmet és doku­mentumfilmet forgatott. So­kat dolgozott Észak-Ameri­­kában és Európában. A Ma­gyar Filmfesztiválon hat alkalommal kapta meg a leg­jobb operatőrnek járó Kritiku­sok Díját. Az általa forgatott filmek közül sok nyert díjat nemzetközi filmfesztiválo­kon, Oscar-, Emmy- és ACE- díjat, de itthon is megkapta az­­ összes filmes díjat a Balázs Béláról elnevezettől a Kos­­suthig. Fia, Márton operatőr­ként ezzel az alkotással mu­tatkozik be. A film hitelét nemcsak a történet, de a nagyszerű színé­szek is garantálják: a fősze­replő Nagypál Gábor, Csuja Imre, Gazsó György, Eperjes Károly, Bertók Lajos, Csom­a Judit és Lázár Kati pontosan érzékeltetik, miképp gondol­kodnak 2007-ben Magyaror­szágon. Ragályi Elemér új filmje igaz történetet mutat be játékfilmes eszközökkel A film rendezője Ragályi Elemér, akinek ez a második rendezése - az operatőr pedig fia, Márton

Next