Dunaújvárosi Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-12 / 213. szám
6 • DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP 2011. SZEPTMBER 12., HÉTFŐ Megmérgezett aranykincsek CIÁN Zöld utat kaphat a verespataki vállalkozás, Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarják megnyitni Budapest (mti) - A Rosia Montana Gold Corporation ausztrál-román vegyes vállalat Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarja megnyitni a romániai Verespatakon, ahol ciántechnológia alkalmazásával 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst vár kitermelésre. Az augusztus 29-én a helyszínre látogató Traian Basescu román államfő megerősítette, hogy támogatja az aranybánya megnyitását, amelyet Magyarország a környezeti károktól tartva elutasít. A világon 6000 éve termelnek ki aranyat. A nem korrodálódó, igen értékes nemesfémet fizetőeszközként is használják. A papírpénz megjelenése után az országok által kibocsátott pénzmennyiség biztosítéka a különböző bankokban őrzött aranytartalék volt. Számos állam devizájának fedezetéül napjainkban is tartalékol aranyat. A jelenlegi, válságból lábadozó világgazdasági helyzetben az aranyat menekülőútként, a legértékállóbb befektetésként tartják számon, az arany ára az egekbe szökött. Az egyre növekvő aranykeresletre a bányatársaságok a kitermelés fokozásával reagálnak: 2009-ben a világon összesen 2572 tonna aranyat bányásztak, ebből 313,98 tonnát a 2007 óta piacvezető Kínában. Ausztráliában 227, az Egyesült Államokban 216, a Dél-afrikai Köztársaságban 204,92, Oroszországban 205 tonna aranyat termeltek ki. Ezt követte Peru 180 tonnás, Indonézia 90 tonnás, Kanada 95 tonnás, Ghána 90,2 tonnás és Üzbegisztán 80 tonnás aranykitermelése. A nagy termelőkön kívül közel 90 országban bányásznak még aranyat, a kis bányákból összesen 854 tonna, az éves termelés egyharmada kerül ki. Európában 2009-ben Svédország, Finnország és Törökország voltak a legnagyobb aranytermelők, de működnek bányák Bulgáriában, Franciaországban, Görögországban, Írországban, Romániában, sőt új aranybányászati projektek is indultak, többek között például Portugáliában, Szlovákiában és Spanyolországban. Ma a kálium- vagy nátrium-cianid oldattal történő lúgozást tekintik a lehető leghatékonyabb technológiának ahhoz, hogy az ércekből ipari méretekben kinyerjék az aranyat. Az alacsony aranytartalmú ércet összetörik, felhalmozzák a talajon és befecskendezik ciánoldattal. A ciánnal szennyezett víz azonban beszivároghat a talajba és kárt tehet az élővilágban. A ciántechnológia környezeti károkozásának Magyarország is szenvedő alanyává vált, amikor 2000. január 30-án az Aurul román- ausztrál cég Nagybányán működtetett aranybányájából gátszakadás miatt kb. 100-120 ezer köbméter cianiddal és nehézfémmel terhelt szennyvíz került ökológiai katasztrófát okozva a Zazar- és Lápos-patakokba, valamint a Szamoson keresztül a Tiszába. A tiszai ciánszennyezés után, 2000 májusában a bá A verespataki bányakoncessziós szerződést 1997- ben kötötték meg, a beruházás sorsáról azonban az ellenzők és támogatók közötti éles vita miatt ez idáig nem döntöttek. A beruházónak a szerződés esetleges újratárgyalása mellett még a környezetvédelmi engedélyt is meg kell kapni a vállalatok és nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ Környezetvédelmi Programirodája (UNEP) és a Nemzetközi Fém és Környezetvédelma a román államtól. A bányanyitást támogató román államfő rámutatott: a kitermelés megkezdésétől 2013-ig az ipari hulladékvíz ciánkoncentrációja 50, 2013-2018 között 25 mg/ liter lehet, s csak ezt követően kell elérni az EL által ajánlott, 10 mg/liter ciánkoncentráció-szintet. Ai Tanács (CIME) nemzetközi szabályok megteremtését határozták el a cián aranybányászatban való alkalmazására, egyrészt azért, hogy elkerülhetők legyenek a cianidos technológia okozta súlyos környezeti károk, másrészt azért is, hogy elébe menjenek a veszélyes technológiát ért támadásoknak és így ___ használata fenntartható maradjon. Így született meg a Nemzetközi Cianidkezelési Kódex (ICMI), amely előírásokat tartalmaz a cianidos aranybányászattal és ahhoz kapcsolódóan a cianid-termeléssel és -szállítással foglalkozó vállalatoknak is. A technológiát használó európai országok közül Románia, Bulgária és Szlovákia, valamint Németország és Csehország írták alá a kódexet, az előbbiekben aranybányászat, az utóbbiakban cianidtermelés Az Európa Unión belül is viták folynak technológia alkalmazásáról. Az Európai Parlament - magyar kezdeményezésre -2010. május 5- én nagy többséggel fogadta el azt az állásfogást, amely arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hog kezdeményezze a cianids bányászati technológiák tejes betiltását az Európai Unióan 2011 vége előtt. 2010.únius 23-án azonban az Európai Bizottság és a környezetvédelmi biztos hivatalos álláfoglalásban utasította el a cianidos technológia letiltását, mert álláspontjuk szerint van a környezetvédelmi, sem az egészségügyi aggályok nem eléggé megalapozottak, a meglevő rendelkezésekben megfogalmazott pontos és szigorú követelmények megfelelő szintű biztonságot garantálnak. Jobb - a körnezetet kevésbé károsító - altrnatív technológiák hiányába a cián teljes körű betiltása oda vezetne, hogy be kellene ami a jelenleg biztonságosa működő bányákat. Ez szerintük csökkentené a foglalkoztottságot. A döntés hátterében az áll, hogy az EU területén zajló aranybányás__ szti projektek tőkebeuházása milliárd euós nagyságrendű, az EU-tagállamok résére az aranybányszati vállalatok áltl befizetett adó és borászati díj több számillió euróra is és szállítás folyik. 2009 berúghat a bárák teljes élettarcemberében Magyarország a cianidos bányászati technológia használatát törvényben tiltó országok közé lépett tamára vetíti. Az unió aranybányászati sektora jelenleg évente körülelül 1000 tonna nátrium-cianiot használ fel. 2000-ben egy gátszakadás miatt ökológiai katasztrófa következett be a Tiszán Gázálarcot viselő biciklisták tüntetnek a román elnöki hivatalnál a verespataki bányanyitás ellen. A tábla felirata magyarul: „A cián öl!" Amíg a takaró ér Mindenképpen fejleszteni kell a lakosság pénzügyi kultúráját Borda Máté Budapest (mti) - A háztartások devizában való eladósodása, a teherbíró képességen túl felvett jelzálog- és fogyasztási hitelek, vagy épp a kezdetleges megtakarítási formák - párnaciha, jobb esetben folyószámla - töretlen népszerűsége okán újra és újra felmerül a lakosság pénzügyi kultúrájának alacsony színvonala. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezésére 2008-ban kezdte meg tevékenységét a Pénziránytű Alapítvány, amelynek célja a lakosság pénzügyi műveltségének, tájékozottságának javítása. A magyar pénzügyi kultúra állapotáról, az alapítvány jelenleg futó programjairól és a közeljövő kihívásairól Szalay Györggyel, az MNB Pénzügyi Kultúra Központjának vezetőjével beszélgettünk. - Milyen színvonalú a magyarok pénzügyi tájékozottsága? - Magyarországon az elmúlt évtizedben számos olyan új pénzügyi termék és szolgáltatás jelent meg, amely a nyugati országokban már több évtizedes múltra tekint vissza: ilyenek például a befektetési alapok egyes új típusai vagy épp a befektetéssel kombinált (unit-linked) életbiztosítási termékek. A hazai lakosságnak érthető módon időre van szüksége ahhoz, hogy ezeket megismerje. Az utóbbi években folyamatosan növekedett a háztartások eladósodottsága, ami annak következtében, hogy a lakosság nem rendelkezik megfelelő pénzügyi jártassággal, jelentős kockázatokat hordoz magában. Sokan nem tudják helyesen felmérni saját kockázatviselő képességüket vagy megállapítani egy adott pénzügyi termék előnyeit és kockázatait. Érdekes kettősség figyelhető meg: az emberek egy része túlzott mértékű kockázatot vállal, másik részük viszont irracionális módon ódzkodik minden bonyolultabb - elsősorban megtakarítási, befektetési - terméktől, akkor is, hogyha ezek előnyösebbek volnának számukra. Ennyi negatív tapasztalat fényében nem merült fel annak a lehetősége, hogy bizonyos ismeretek meglétéhez kössék a bonyolultabb pénzügyi szolgáltatások igénybevételét? - A befektetési termékeket forgalmazó hazai pénzügyi szolgáltatóknál több éve gyakorlat, hogy kérdőívet töltetnek ki az új ügyfelekkel, és pénzügyi ismereteik, kockázatviselő képességük és befektetési céljaik alapján ajánlanak nekik termékeket. Explicit módon kizárni csoportokat bizonyos termékkör megvásárlásából azonban nem biztos, hogy célravezető lenne. Mi úgy hisszük, hogy az ismeretterjesztés a legjobb megoldás. - Milyen programokkal segíti az MNB a hazai pénzügyi kultúra fejlődését? - A Diákhitel Központtal és a Magyar Bankszövetséggel a közösen 2008-ban hoztuk létre Pénziránytű Alapítványt, amely arra hivatott, hogy összefogja a különböző állami és civil szervezeteknek a pénzügyi műveltség fejlesztését célzó tevékenységét. Az együttműködésben részt vesz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is. Az alapítvány széles körű együttműködési lehetőséget kíván teremteni a pénzügyi kultúra fejlesztésére irányuló programok kidolgozása terén valamennyi ebben érdekelt intézmény részére. - Kiket próbálnak megszólítani? - Az elmúlt évek programjai elsősorban a fiatalokat célozták. A mindennap___pokhoz szükséges gazdasági-pénzügyi ismeretek széles körű elterjedésében kiemelt szerep hárul a pénzügyi képzés általánossá válására, és ehhez a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével kifejlesztett, az alapítvány által anyagilag is támogatott Pénzügyi Oktatási Program is hozzájárul. A programban való részvételre 2008 óta minden évben pályázatot hirdetünk. Az előző tanévben 60 középiskolában 130 tanár közreműködésével csaknem 2800 diák vehetett részt a program keretében tanórai vagy szakkör jellegű gazdasági képzésben. A program magját egy 28 pénzügyi-gazdasági témakört átfogó törzsanyag képezi, amelyet tanári segédanyagok, visszatérő tesztek és játékok egészítenek ki. Az újonnan csatlakozó iskolák közreműködő tanárai részére pedig 30 órás akkreditált továbbképzést szerveztünk. Az iskolák egyúttal az alapítvány és az oktatási tárca által 2009-ben életre hívott Pénziránytű hálózat tagjaivá is válnak, amelynek tagjaként az intézmények vállalják, ___ hogy oktatási programjukban kiemelt figyelmet fordítanak a pénzügyi nevelésre. - A hálózatnak jelenleg 77 iskola a tagja - ez még mindig elég szűk kör. - Igen, de tehetségeinkhez mérten igyekszünk mindenkihez eljutni valamibyen formában. Az MNB godozásában megjelenő Pénz leszél című kiadványunkat pdául már négy éve Magyarrszág összes középiskolájnak valamennyi 11. osztálys diákjához eljuttatjuk. Eben közérthető nyelven adja át a legalapvetőbb pénzügi ismereteket, elmagyarázza az alapvető pénzügyi termkek, szolgáltatások - bakszámla, bankkártya, hitelfevétel - lényegét. Ez nagyonontos, hiszen ha valaki nem tanul tovább, segítségünkül akkor is alapvető ismeretek irtokában léphet ki a munkaslágába. Sokan nem tudják helyesen felmérni saját kockázatviselő képességüket Svájci bicskába tűzött tízezer forintos bankjegy. Sok magyar háztartás súlyosan eladósdott A kívánatos minden más piachoz hasonlóan a pénzügyi szférában is a tudatos vásárlói magatartás lenne: az információk begyűjtése, az ajánlatok összehasonlítása, racionális mérlegelés és döntés. A tájékozott, tudatosan választó ügyfél egyúttal a bankokat, biztosítókat is élesebb versenyre készteti, ezen keresztül pedig hozzájárul a hatékonyság javulásához és végső soron a gazdasági növekedéshez - állítja Szalay György. MAGAZIN