Dunaújvárosi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-30 / 177. szám
2012. JÚLIUS 30., HÉTFŐ Klecska Ernő klecska.erno@fmh.plc.hu Székesfehérvár, Fejér Sokan nem tudják, milyen súlyos következménye lehet egy igazolatlan napnak a munkahelyen. A vétség, ha munkaügyi következményei nincsenek is, azt eredményezheti, hogy az illető erre az időre kikerül a tb-rendszerből, s mehet az adóhivatalhoz. Egy olvasónk nemrég panasszal fordult lapunkhoz. Nemrég munkahelyén igazolatlan napja lett - az ok az ügy szempontjából lényegtelen ezért berendelték a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz (NAV), mondván: arra a napra nincs társadalombiztosítása. Körülbelül 200 forintot kellett fizetnie és mindenféle nyomtatványokat kitöltenie, erre egy nap szabadságot is ki kellett vennie. Lapunk körkérdésének eredményeként kiderült: az illető nem egyedül járt így, igaz, az csak a munkáltatón múlik, hogy maga elrendezi-e a papírmunkát vagy ilyen kellemetlen helyzetbe hozza a munkavállalót. Az ügyben a NAV regionális adóigazgatóságának szakértőit kérdeztük meg. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) felsorolja azon eseteket, amikor a biztosítási jogviszony szünetel, ilyennek minősül például az igazolatlan távollét időtartama is. Ezen időtartam alatt a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, feltéve, hogy egyéb jogcímen nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult - tájékoztatta lapunkat Gellér Máté, a NAV Közép-dunántúli regionális adófőigazgatósága jogi, tájékoztatási és törvényességi főosztályának munkatársa. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján fő szabályként a törvény szerint biztosítottnak minősülő személyek jogosultak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására. A biztosítotti minőség, és ezzel egyidejűleg a járulékfizetési kötelezettség, valamint az ellátásra való jogosultság a törvényben részletesen felsorolt jogviszonyokon alapul, a biztosítás a jogviszony kezdetétől megszűnéséig tart. A Tbj. alapelvi szinten rögzíti, hogy a társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező! A jogszabály ugyanakkor azt is kimondja, hogy az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen nem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, amelynek összege 2012-ben havi 6390, azaz napi 213 forint. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve bejelentett lakóhellyel rendelkezzen Magyarországon. Azt is kevesen tudják, hogy a járulékfizetést az arra kötelezett helyett - annak hozzájárulásával és az adóhatóság jóváhagyásával - végül más személy vagy szerv is teljesítheti. Az adózás rendjéről szóló törvény (Atv) alapján az egészségügyi szolgáltatási jáAz egészségügyi szolgáltatásért idén napi 213 forintot kell fizetni julékfizetési kötelezettség keletkezését, illetve annak megszűnését a magánszemélynek 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatóságnak (NAV). Ennek alapján az adóhivatal a járulékfizetési kötelezettséget az adófolyószámlán előírja, a befizetéseket nyilvántartja. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot - ettől függetlenül is - a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni. A Tb-törvény felsorolja azon eseteket is, amikor a biztosítási jogviszony szünetel, s ilyennek minősül például az igazolatlan távollét időtartama is. Ezen időtartam alatt a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, feltéve, hogy egyéb jogcímen nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult - erősítette meg a szakember. A magánszemély fizetési kötelezettsége biztosítási jogviszonya szünetelésének kezdő napjától annak végéig fennáll, a szünetelés végével be kell azt jelentenie. E két bejelentést - a kezdetit és a végsőt - akkor is meg kell tenni, ha a biztosítási jogviszony csak egy napig szünetel. Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével a magánszemély nem válik biztosítottá, a társadalombiztosítás keretében nyújtott egészségbiztosítási ellátások közül kizárólag egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot - hívta fel a figyelmet a szakértő. további képek, információk dh online^ FRÁSZ Igazolatlan napra nekünk kell fizetni a járulékot Példátlan szigor - egy igazolatlan nap a munkavállaló tb-ellátásából is kiesést jelent, ami a végletekig eldurvíthatja a munkahelyi légkört Szerintem sok fontos dolgot nem tudnak az emberek a „tébéről". Például azt, hogy a biztosítotti jogviszony és az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság nem ugyanaz. Kevesen olvasták csak el az új Alaptörvényt is, de ez érthető, hiszen ki a fene olvas alaptörvényt?! Azt sem tudják sokan, hogy a köztársasági Alkotmányt váltó Alaptörvényben nem szerepel a társadalombiztosítás joga, a szövegben még a kifejezést sem találni. Az ellenzéki pártok szerint így az embereknek ma nincs alkotmányos joguk az egészségügyi ellátáshoz. Korábban járulékot, most nyugdíjadót és egészségügyi adót fizetünk, s a járulékért - mint azt a neve is mutatja - jár valami, az adóért viszont nem. Akárhogy is, de ideje lenne észrevenni: az államra egyre kevésbé számíthatunk. Ha magunk nem képezünk tartalékot aktív korunkban, más nem fog - legfeljebb annyit, amiből éhen lehet halni. Közös turizmusé a jövő? Egyenként ugyanazt a tortát vágják egyre kisebb szeletekre Dunaújváros (pj) - Működő térségi összefogást még a Balaton körül sem építettek ki: egymásba érnek a kalandparkok és a programok. Szövetkezve könnyebb lenne nálunk is. A hazai turizmus fejlesztésének (vagy fejletlenségének?) legnagyobb baja az, hogy kormányoktól és rendszerektől - de leginkább egymástól függetlenül gondolkodnak erről a települések. Fejér megyében például a fürdőturizmus a sztár: úgy kéttucatnyi falu és város van itt, amelyik gyógy- vagy élményfürdő építésében látja a „kitörési pontot”. A kölcsönök visszafizetésének végső pontját, sajnos, ők sem látják - és a jelek szerint azt sem, hogy ugyanazt a tortát vágják egyre kisebb darabokra. Ezzel egymás ellen dolgoznak, ahelyett, hogy együtt próbálnának valami újat létrehozni a meglévő adottságokból. Létezik ilyen próbálkozás, még ha csak elméleti szinten is. A Somogyért Természetvédelmi Egyesület - Zöld Folyosó Közalapítvány közel húsz éve dolgozta ki azt az elképzelést, amely kiérdemli a párját ritkító jelzőt. Fonyódtól Barcsig létesülne az a zöld folyosó, ami elsősorban a lovas turizmusra alapozna: az Aranyos-patak és a Rinya-folyócska völgyében, a Balatontól a Dráváig létesítenének olyan lovaglóutat, amely csak Nagybajomnál keresztezne műutat. Két-három nap alatt, a szabadban, tábortűznél sátorozva tehetnének romantikus lovastúrát a vállalkozó szelleműek. Közben Somogyjád-Somogyfajsz térségében (utóbbinál van a honfoglaláskori kohóknak a vasmű által is támogatott múzeuma!) olyan középkori falut építenének, amely a rideg állattartástól a falusi mesterségekig mutatná be a régi magyar falvak életét: kanász, csikós, gulyás, juhász, patkoló- és szerszámkovács, bognár, takács, varga, csizmadia, szíjgyártó, szűrszabó, kékfestő, molnár, pék, böllér, vincellér dolgozna ott... Ez természetesen csak az érintett települések összefogásával valósítható meg - de a jó pénzű, s a természetes életmód iránt egyre jobban érdeklődő (külföldi) turisták talán még télvíz idején is képesek lennének eltartani az egyenként csak a lét és nemlét határán egyensúlyozó mesterembereket és a falvakat. A magyar népi hagyományokra alapozva, mint a lakodalmas és a szüreti mulatság, hosszantartó turistaprogramot építhetnénk Mifelénk is felfűzhetnénk az itt-ott meglévő programokat kistérségeket összefogó és akár egész éven át tartó láncba: a lakodalmas-néptáncos rendezvényektől a szüreti felvonulásig, pinceszerezésig, disznótorig, lovas-szekeres túrákig, templom- és kúrialátogatásokig több falu, város adhatná kézről kézre a vendégeket. FÓKUSZ DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP • 5 RÖVIDEN Minden hónap első hétfőjén Dunaújváros (szsz)Minden hónap első hétfőjén szirénapróbával teszteli a katasztrófavédelem a városi Monitoring és Lakossági Riasztó rendszert. A soron következő csökkentett üzemű próbát augusztus 6-án, azaz jövő héten hétfőn bonyolítják le. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság döntése alapján a morgatópróba 11 órakor kezdődik majd. A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ünnepre készül Nagyvenyim Nagyvenyim (szsz)Fennállásának hatvanötödik évfordulóját is köszönti Nagyvenyim az augusztus 4-én rendezendő falunapon. A település lakóinak szombaton reggel hét órától korai zenés ébresztőt szolgáltat a dunaújvárosi Sándor Frigyes Zeneiskola fúvószenekara, valamint a helyi mazsorett csoport. A ligetben délelőtt tíz órától zenés programok várják az érdeklődőket egészen késő estig. A művelődési házban és a Kossuth Lajos iskolában pedig kiállítások színesítik a kínálatot. Labdabűvölés ezúttal a Szalki-szigeti fürdőhelyen Strandpóló - bemutatkozás a szigeten Dunaújváros (szsz) -Hangos gólöröm vegyült a hétvégi strandélménybe a Szalki-szigeten. Két kapu és megannyi gól! A kánikulai melegben a szabadstrandra igyekvő tömeg némi meglepetéssel konstatálta, hogy két vízilabda kaput állították fel a strand közepén, a két hálós végpont között pedig sapkás hölgyek és urak gyömöszölik egymást, azaz vízilabdáznak. A medencéből ismert sikersportágunk strandváltozata egy torna keretében először jelentkezett Dunaújvárosban. Az I. Szalki Amatőr Vízilabda Tornán tíz csapat vett részt, köztük olyan világverő egyletek mint Vízimentők Gyöngye, és a Vagányok. Folytatás: jövőre!