Dunaújvárosi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-04 / 128. szám
2013. JÚNIUS 4., KEDD FÓKUSZ TRAGÉDIÁINK A kitelepítettek és betelepítettek együtt emlékeztek... Sorstársak és áldozatok Horváth László szerk@dh.pl.hu Mezőfalva- Fájó sebeket tép fel még közel hét évtized múltán is a magyar történelem egyik legszörnyűbb időszakára való emlékezés. A 20. század viharaiban számos családnak kellett egész életét hátrahagynia, hogy ismeretlen helyen, a semmiből kezdjenek egy újat... Mezőfalváról 1946. május 26-án költöztették el azokat,akik német ajkúnak vallották magukat. A helyükbe 1948 őszén érkeztek felvidéki magyar családok. A múlt csütörtöki emlékezésen német és szlovák emberek együtt elevenítették fel a történelmet. Különösen nagy jelentőséggel bír ez az alkalom, hiszen sokáig úgy tekintettek egymásra a kitelepített és a betelepített családok, mintha ellenségek lennének... Pedig sorstárs és áldozat volt mindenki! A kitelepítettek német Himnuszát (ezt énekelték a bevagonírozás közben), a magyar Himnuszt és a Boldog asszony anyánk kezdetű éneket hallhattuk a Mezőfalvi Nőikar tolmácsolásában a kitelepítettek mezőfalvi megemlékezésén. Az emléktáblánál a mezőfalvi Német nemzetiségi önkormányzat helyezett el koszorút, majd a megjelentek átvonultak a Kiss Kálmán Művelődési Házba, ahol közösen elevenítették fel a háború utáni eseményeket. A résztvevők közül ma már zömmel olyan idős emberek képviselik a történelmünk által igazságtalanul meghurcoltakat, akik gyerekfejjel élték meg a deportálást. Részletek a Mezőfalva évszázadai című műből: Dr. Farkas Alberik ciszterci szerzetes, plébános a kitelepítésről az alábbi sorokat jegyezte fel: „1946 - a megpróbáltatások esztendeje. A lakosság német származású része megmozgatva. Május 26-án és a következő napokon 1300 lelket vitt el a kitelepítés Németországba, Stuttgart vidékére. Családok szakadtak szét. Itthon maradtak a rokonok, barátok és itt maradt a hazai rög. A bölcső és a sír itt maradt... Volt fiú, aki fogságból jött haza, és az állomáson megtudva hogy a szüleit kiviszik, önként vállalta az utat maga is. Tényleges szolgálatban álló rendőr otthagyta állását, hogy elmenjen öreg szüleivel idegenbe... Voltak, akik egy szót sem tudtak németül, de valamikor németnek írták magukat, és kikerültek a nagy német tengerbe. A földek megmunkálatlanul maradtak, a házak új lakóknak adtak szállást... A kitelepítettek csak kevés holmit vihettek magukkal. Bútor, gazdasági felszerelés, állat, termény itt maradtak, hogy a ház lakója felhasználhassa. A templomtól szentmise után indultak. Mindenki elvitte keresztlevelét, házasságlevelét, hogy el ne felejtse, hol ringatták bölcsőjét, hol indult el az oltártól élete.” Az 1941. évi népszámláláskor Hercegfalva 6371 lakosa közül német nemzetiségűnek 1286, német anyanyelvűnek 1887 vallotta magát. Az 1949. évi népszámláláskor az 5074 lakos közül már senki nem mondta anyanyelvének a németet. Az a tény, hogy a hazai németek kitelepítéséhez felhasználták a korábbi népszámlálás adatait is, megtette hatását. 1958 nyarán befejeződött a földosztás második szakasza, befejeződtek a telepítések, szervezett és nagyobb létszámú népességmozgásra már nem került sor. A földreform és a német lakosság egy részének kitelepítése átrajzol„Bútor, gazdasági felszerelés, állat, termény itt maradtak..." ta a település demográfiai viszonyait, a magyar nemzetiségű lakosság mellett csupán 10-11 százalékot tettek ki a német nemzetiségűek. Megváltoztak a felekezeti viszonyok, a katolikus őslakosok mellett megerősödött a református felekezet. 1945-48 között közel 500 református talált itt új otthonra, többségük Dévaványáról és a felvidéki Kisújfaluból települt be...” A mostani megemlékezést elégtételnek is lehet nevezni, hiszen az, hogy ma egyáltalán beszélhetnek az akkori történésekről, igen nagy jelentőséggel bír az áttelepítettek életében. Nem ellenségek vagyunk - vallották meg egymásnak németek és szlovák magyarok!... Aztán előkerültek a fényképek, történetek, amiket akkor gyerekfejjel éltek meg. A könnyek hamar a szemekbe szöktek, mert nehéz még ma is beszélni a szörnyű "" időkről. A szlovákiai Kürtről 8-9, Véméndről 2, Kisújfaluról 20 családra emlékeznek a mesélők. A betelepítettek nagyrészt földművesek voltak, először Bakonycsernyére vitték őket, de ott nem tetszett a földművelésre kevésbé alkalmas terület, így Hercegfalván, a mai Mezőfalván leltek új otthonra. Az emlékezésen résztvevők még ma is csak egymás között beszélnek a nevekről. Az pedig, hogy ezt közös asztalnál tehetik meg, rendkívüli előrelépés az életükben. A mezőfalvi ki- és betelepítettek most is együtt emlékeztek. A képen balról-jobbra: Hepp Vilmos, Ábele József, Rajcsányi Ferencné, Kelecsényi Mária, Csanda Béláné, Kur Lászlóné, Danczi István, Greman Gizella. Hatvan éve kezdődött a lakosságcsere SZERINTEM Számomra feledhetetlen volt, amikor egy, a mezőfalvi kitelepítettekről szóló visszaemlékezésen felelevenítették, hogy a falu vasútállomására vezetett emberek (svábok) a Boldogasszony anyánk című, sokáig magyar himnuszként szolgáló egyházi éneket énekelve vonultak ki addigi szülőhazájukból, Magyarországról. „Ne feledkezzél el rólunk, magyarokról..." Énekelték a kitelepített svábok. Magyarországról. Akkor: ki a magyar? Aki kitelepíti őket? Vagy aki még ilyenkor is magyarnak vallja magát? Melyik a nagyobb „magyarságteljesítmény"? Pekarek János pekarek.janos@dh.plt.hu Világhírű kórusok között Székesfehérváron lépett fe a Viadana DH-információ (szsz)A nagyon várt salzburgi koncert előtt a hétvégén a megyeszékhelyen lépett fel a Viadana A Viadana Kamarakórus június 1-jén, szombaton a Vox Mirabilis Kamarakórus meghívására Székesfehérváron vendégszerepelt. A nemzetközi seregszemléről, a Viadana karnagya, Kurucz Gergely számolt be a DH-nak. A „Szent István városa jublieumi kórustalálkozó”-ra olyan világhírű kórusokat sikerült megnyernie a szervezőknek, mint a Fülöp-szigeteki Manila Koncertkórus , amely a kórus-világranglista abszolút élmezőnyében szerepel, illetve a budapesti Cantate Vegyeskar, amely az előbb említett világranglistán jelenleg a negyedik helyen áll. Mellettük - és a vendéglátók mellett - három magyarországi kórus lépett fel: egy veszprémi és egy kaposvári együttes mellett a dunaújvárosi kóruséletet a Viadana képviselte. A fellépő együtteseket a koncert előtt fogadta dr Cser-Palkovics András polgármester is és jellemző módon a képviselő-testület számos tagja megtekintette a hangversenyt is. A Viadana Monteverdi és Gesualdo egy-egy műve mellett - a házigazdák kérésére - Kocsár Miklós drámai művét, a Hárog, hasadj meg! címűt szólaltatta meg a zsúfolásig megtelt Szent Imre-templomban megrendezett gálán. Összkarként, Sapszon Ferenc Liszt-díjas karnagy Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz c. kórusművét adtuk elő. A koncert igen komoly élményt jelentett mindnyájunknak: a manilai és a Cantate olyan színvonalat képvisel, amire nagyon nehéz szavakat találni. Az pedig, hogy egy hangversenyen két ilyen együttes fellépjen, a szervezők remek munkáját dicséri _ fogalmazott Kurucz Gergely. A Viadana július elsején pedig a Salzburgi dómban ad önálló koncertet. Kurucz Gergelyre és a Viadana kórusra újabb nagy feladat vár további képek, információk duplW DH Online DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP • 5 RÖVIDEN Kiállítás a kamarában Dunaújváros (pl) - Hegyesi Katinka, Kovács Éva és Pais József (a Skicc Művészeti Egyesület tagjai) tárlatát nyitják meg a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara helyi központjában, a Latinovits utcában június 7-én, pénteken, este hat órakor. A tárlatot maga a Skicc elnöke, Nyári Gyula ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Közreműködik majd Marofka Mátyás színművész. A moderátor dr. Markovics György, a kamara titkára lesz. Gárdonyi gála a Bartókban Dunaújváros (pj) - A városi Petőfi iskola Gárdonyi Géza Általános Iskolai Egysége mindenkit meghív a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házába június 5-én, szerdán, este öt órára az iskola évi gálaműsorára. A rendezvényen az iskolai egység művészeti és alkotócsoportjai lépnek fel,, bemutatván felkészültségüket és eredményeiket. Határtalanul a Dózsában Dunaújváros (pl) A Dózsa György Általános Iskola harminchetedikes tanulója járt Erdélyben a múlt héten, a „Határtalanul” elnevezésű országos pályázat keretében. Kirándulásuk témája volt: „A Partium és Máramaros a művészetek tükrében”. A gyerekek május 31-én érkeztek haza. A programsorozat zárásaként a gyerekek június 4-én, az Összetartozás Napján ünnepséget rendeeznek a Dózsa iskolában, délelőtt tizenegy órától, ahol élménybeszámolót is tartanak utazásukról. Megemlékezés Tiszteletadás az evangélikus templomnál Dunaújváros (szsz) - A trianoni döntés évfordulóján, az Összetartozás napján az evangélikus templom kertjébe várják az megemlékezőket. A trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4- ét, az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. A tragikus döntésre való emlékezésnek fontos célja, hogy tudatosítsa a Kárpátmedencében élő magyarság összetartozását. Ebből az alkalomból Dunaújváros Önkormányzata, civil szervezetekkel közösen június 4-én, azaz a mai napon délután fél öttől megemlékezést a tart az evangélikus templom kertjében. Az emléknap a Himnusz hangjaival, a Dunaújvárosi Vegyeskar fellépésével kezdődik, majd beszédet mond Friedrichné Pethő Ilona, a Polgármesteri Kabinet vezetője. Stermeczki András evangélikus lelkész ünnepi beszéde és áldása után katonadalok hangzanak el. A koszorúzást követően a Székely himnuszt hallgathatják meg a jelenlévők a vegyeskar előadásában. Stermeczki András lelkész is ünnepi beszédet mond az emlékműnél ma délután