Dunaújvárosi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-09 / 263. szám

RÖVIDEN Bécsben már karácsony van Bécs (MTI)­­ Felállítot­ták a karácsonyfát a bé­csi városháza előtt, ahol a karácsonyi vásár pén­teken nyílik meg. A 130 éves, 27 méter magas és több mint hét tonna sú­lyú fenyőfa a Bécs tar­tomány által fenntartott erdőből származik, amely a Rax-Schnee­­berg hegységben talál­ható. A karácsonyfa ün­nepi fényeit november 12-én, szombaton délu­tán a bécsi polgármester gyújtja meg. Stinggel nyílik újra a Bataclan Párizs (MTI) - Sting koncertjével nyílik újra november 12-én a tava­lyi párizsi merényletek egyik helyszíne, a Ba­taclan koncertterem, ahol a 130 áldozat közül kilencvenen vesztették életüket. Az est bevéte­lét az egy évvel ezelőtti merényletek túlélői által létrehozott egyesületek­nek ajánlotta fel a brit énekes. A nyitókoncert másnapján egy emlék­táblát helyeznek el a klub falán. A Titanic újra száguld? Southampton (turizmus. com) - Hamarosan is­mét lehet utazni a Tita­­nicon, pontosabban an­nak hű másán. Idén 104 éve süllyedt el a monst­rum, ám a tragédia máig nem vette el az emberek kedvét attól, hogy átél­jék azt a fantasztikus él­ményt, miszerint a hajó­monstrum fedélzetére léphetnek. A hajó tech­nikailag természetesen nem teljesen ugyano­lyan, hiszen figyelembe veszi a mai hajózási szabályokat és igénye­ket. Átadását a 100. év­fordulóra tervezték, de talán 2018-ban megva­lósul a nagy álom. A DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP VILÁGJÁRÓ MELLÉKLETE • 2016. NOVEMBER 9. Kikapcsolódás gyanánt­­ sör Poznanban megtekin­tésre érdemes az or­szág egyik legnagyobb sörfőzdéje és annak múzeuma. Továbbá a belváros szélén a ré­gi sörfőzde, amely díj­nyertes kereskedelmi, üzleti és művészeti központ, 2006-ban el­nyerte a világ legjobb bevásárlóközpontja címet. Poznan, a műemlékek városa ÖTÖDIK A Warta folyó két partján fekvő település kulturális és szellemi központ Horog László horog.laszlo@fmh.plc.hu Lengyelország egyik leg­öregebb, hatszázezres lé­­lekszámával ötödik leg­nagyobb települése, a Nagy-Lengyelország névre hallgató vajdaság főváro­sa mesés műemlékekkel, elegáns óvárossal. Wielkopolska, azaz Nagy- Lengyelországként él a köztu­datban a terület, amelynek fő­városa Poznan. Fontos keres­kedő- és iparváros, több egye­tem otthona, szellemi és kul­turális központ. Már a 10. század második felében is je­lentőséggel bírt a Warta jobb és bal partján, valamint az egyik mellékágánál alapított, erős falakkal körülvett hely­ség. I. Prezemyslaw herceg idején, az 1250-es években még nagyobb jelentőségre tett szert. Az évek múltával egyre terebélyesedett, a középkori, szisztematikus városépítészet jegyeit követve utcáit szabá­lyosan alakították ki, középen főtérrel, díszes városházával. Kereskedelmi jelentőségét gyorsan felismerték, keletről nyugatra haladó útvonal szel­te keresztül. Hirtelen indult gyors fejlődésnek, legszebb időszakát a 16. században él­te, lakói kimondottan jómódú polgároknak számítottak. Az­tán stagnálás, majd visszaesés következett, a svéd háborúk száz éve nyomokat hagyott. 1773-ban, Lengyelország fel­osztásakor a poroszokhoz ke­rült, részleges germanizálódás indult, de a helyiek igyekez­tek megőrizni identitásukat. Az első világháború után mindent elkövettek, hogy Nagy-Lengyelországhoz tar­tozzanak, ami sikerült is. A helyiek is sokat szenved­tek a náci uralom 1939-től tartó hat esztendeje során, amikor a megszállók arra tö­rekedtek, hogy a lengyel tör­ténelmet szimbolizáló műem­lékek jelentős részét eltüntes­sék. A háború vége előtt a né­metek foggal-körömmel véd­ték a várost, azon épületeket, amelyeket az ostromló szö­vetségesek bombái nem pusz­títottak el, a megszállók igye­keztek földig rombolni. A helyreállítás sok időbe telt, de rendkívül jól sikerült. A település központja a Stare Miasto, azaz az óváros, amely a folyó bal partján te­rül el. Szépségét tekintve nem marad el a szintén jelentős lengyel főterektől. A monu­mentálisnak ható központi te­rületet elegáns patrícius- és kereskedőházak zárják körbe, központi helyén pedig a dí­szes városháza áll 1310 óta. Mellé ugyan a szocialista időkben bevásárlóközpontot emeltek, amely ront valamit az összképen, de élvezeti ér­tékén alig csorbít. A polgár­­mesteri hivatal eredetileg ki­sebb, gót stílusú épület volt, legfontosabb részeit a helyi elöljárók által felkért luganói építész, Giovanni Quadro ügyesen beleformázta a rene­szánsz jegyeit tükröző, jelen­leg is látható elegáns épület­­együttesbe. Az évszázadok során átesett néhány változta­táson, ráncfelvarráson, de eredeti szépségét ma is őrzi, a háborús pusz­títást követően 16. szá­zadi állapotában állítot­ták helyre. A városi múzeumot rendezték be itt, a gótikus pince­­helyiségekben a kora­beli céhek emlékeit őrzik, az emeleten, az egykori bírósági teremben a freskók különle­gesek, de az épületnek nem ez a legszebb része, hanem a reneszánsz terem, amelynek kazettás mennyezetén címe­rek, középkori motívumok láthatóak. Érdekes a föld­gömb is, amelyen nem tüntet­ték fel Ausztráliát. A második emeleten található a Par­­nasszus-terem, ahol a telepü­lés legjelentősebb lakóinak képeit nézhetjük, továbbá a város múltjával kapcsolatos festményeket. Az elegáns főhomlokzat, a főbejárat mellett található az 1766-ban a térre helyezett, dí­szes Prosperina-kút. Koráb­ban is kút állt itt, puritán, fa­vázas, a polgárok innen sze­rezték be az ivóvizet. A tér házai jól mutatják Poznan ke­reskedőváros jellegét. A föld­szinten - ahol most döntően vendéglátóegységek, sörözők, kávézók, éttermek működnek - helyezkedett el az üzlet, az Elegáns patrícius- és kereskedőházak ölelik körbe a főteret első emeleten az irodák, a másodikon a lakás, míg a te­tőtérben a bolt személyzete lakott a szolgákkal. A tér mindegyik épülete a gazdag poznani kereskedők hétköz­napjairól mesél. A közeli kis utcában találjuk a plébánia­­templomot, amely azonnal vonzani kezdi a tekintetet. Egyik eleme annak a hatal­mas jezsuita épületegyüttes­nek, amelyet az ellenreformá­ció idején emeltek, a rendház­zal és az iskolával együtt. A templom 1651-től, fél évszá­zadon át, barokk jegyeket kö­vetve épült. Háromhajós, be­lül díszes stukkókkal és fres­kókkal. Az Ostrow Tumski, azaz a Dóm-sziget a legendák helyszíne, nem túl távol az óvárostól. Itt áll az ország egyik legrégebbi és legszebb katedrálisa, a Szent Péter és Szent Pál-székesegyház, amely eredeti pompájában tündököl. A 10-13. századi lengyel uralkodók itt nyertek végső nyugalomra. A császári vár, vagy inkább vár­kastély alig több mint száz éve épült, a né­met császár rezidenci­ájaként húzták fel, legfontosabb eleme a 74 méter magas órato­rony, melyben 1913- ban egy kápolnát ala­kítottak ki. II. Vilmos kétszer tartózkodott itt, a két világhá­ború között a lengyel elnök lakott a falai között, egyik szárnyát pedig a helyi egye­tem használta. A német meg­szállás alatt átépítették és Hit­ler hivatalos rezidenciája lett. 1945-ben annyira megrongá­lódott, hogy egy részét le kel­lett bontani. Átépítették, mo­dernizálták, jelenleg kulturá­lis központ, hangversenyte­rem működik itt, valamint több kávézó és étterem. további képek, információk Stockholm (MTI)­­ Svéd búvárrégészek több száz felbontatlan palackot ta­láltak egy 19. századi el­süllyedt hajón a Balti-ten­ger és a Botteni-öböl ha­tárán fekvő Aland-szige­­tektől délre. A 26 méter hosszú hajó szokatlanul jó állapotban őr­ződött meg horgonyával, orr­szobrával és a felbontatlan, ismeretlen tartalmú palackok­kal a rakterében. A Balti-ten­geri hajóroncsok feltárásán dolgozó Jerry Wilhelmsson és búvárrégész csoportja enge­délyt kapott arra, hogy fel­színre hozzon néhány palac­kot és megvizsgálja tartalmu­kat abban a reményben, hogy kiderül, honnan származik a rejtélyes hajó. A vízi jármű felépítése alapján az 1850- 1870-es évekből való. Hogy megbizonyosodjanak erről, a rakodótérben lévő több száz felbontatlan palack némelyi­kének tartalmát meg kell vizsgálniuk. Svédország Balti-tengeri vizei, gazdagok hajóroncsok­ban. Áprilisban két 1600-as években épült hajóra bukkan­tak, amikor búvárok egy csó­nakverseny előkészítése céljá­ból vizsgálták át a tengerfené­ket. Júliusban Öland szigeté­nél a Kronan nevű királyi ha­jó roncsában egy 340 éves sajtdarabra bukkantak. r duol*P­DH Online Felbontatlan palackok Múzeum a diktátor palotája az elsüllyedt hajón Bászra (bbc.com)­­ Több­éves munka eredménye­ként szeptemberben év­tizedek óta először nyi­tottak múzeumot Irakban. Szaddám Huszein egykori palotájával azt kívánják szimbolizálni, ahogyan a diktatúra és zsarnokság helyét átveszi a civilizáció és az emberség. Az olajban gazdag dél-ira­ki Bászra városban, amely te­lis-tele az ország gazdag tör­ténelmét idéző antikvitások­kal, megnyitotta kapuit a Bas­ra Museum a közelmúltban. Ez egy nyolcéves terv csúcs­pontja, mely Dél-Irak törté­nelmét kívánja elmesélni és egy kulturális ébresztőt fújni Bászra városának. A pénzhi­ányra való tekintettel azonban egyelőre csak egy kiállítást tudtak megnyitni: ez 2000 év­re mutat vissza ezüstérmék­kel, cserépedényekkel, burko­latokkal és koporsókkal. Ter­vek szerint a múzeumban to­vábbi három kiállítást nyitnak majd, körülbelül 3500-1000 tárgyat bemutatva a babiloni, asszír, sumér és iszlám idők­ből. Qahtan Al-Obaid, a mú­zeum igazgatója számos ne­hézségről mesélt, amivel a nyitásig szembe kellett nézni­ük. Áprilisban síita erők azzal fenyegettek, hogy elfoglalják a Lakeside Palotát, mely a mai napig viseli a britek után autóbombák nyomait. A több évtizedes önkényuralom, ide­gen megszállások, hadviselés és az iszlám állam felemelke­dése rányomta a bélyegét a területre. Az erőszak értékes antikvitások eltűnését, az inf­rastruktúra összeomlását és civil szervezetek megszűnését eredményezte. Irak olyan helyen terül el, ahol a legkorábbi civilizációk emel­kedtek fel. A volt diktátor, Szaddám Huszein palotája múzeum­má alakításával ezt a gazdag történelmi múltat mutatják be

Next