Dunaújvárosi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-04 / 153. szám
4 DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP KRÓNIKA Most velocipéddel jött, de úszni, futni is készül... DUNAÚJVÁROS Úszva, futva, kerékpározva járja végig a Duna hazai és külföldi szakaszait egy erdélyi férfi, küldetése van. Ma már valahol Budapest környékén jár a velocipédes emberünk, Hidvégi-Üstös Pál, aki vasárnap tette tiszteletét városunkban. .Ahogyan rövid tudósításunkban írtuk, ez a néhány napos kerekezése a Duna mindkét magyarországi partja mentén, Szalkszentmártontól Mohácson át Mosonmagyaróvárig, majd Szobtól újra Szalkszentmártonig, valójában csak bevezető, felderítő, bemelegítő út a szeptemberben kezdődő igazi feladathoz, amikor végigfutja a Duna teljes, jó háromezer kilométeres hosszát a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. Ezelőtt pedig úszva is megteszi majd csaknem ugyanezt a távot a Dunán, Mosonmagyaróvártól Mohácsig, augusztus végén. A negyvenhét éves atléta, aki végigúszta már a Tisza hazai szakaszát is (2006-ban, röpke 850 kilométer), ezeket a nehezen megismételhető ultratávú teljesítményeit minden más mellett, mint például a sportos életmód propagálása, az egyes folyó menti települések összekapcsolása, a Duna Régió Stratégia megismertetése olyan sokat hangoztatott, de keveset gyakorolt dolgok elfogadtatásának szenteli, mint a környezetvédelem. Pál, az erdélyi származású elektroműszerész, aki sportteljesítményeiből él, mélyen átéli céljait. Ahogyan vasárnap délután a dunaújvárosi Városháza téren lapunknak is elmondta, Isten nem azért adta nekünk a földet, a vizet és a levegőt, hogy eltékozoljuk. Ennyit változott a világ, a környezetünk egyetlen emberöltő alatt - Tessék megkérdezni a Duna mentén egy öregembert, hogy gyerekkorában vittek-e vizet magukkal, amikor lementek a folyó partjára játszani? Dehogy vittek, ha megszomjaztak, ittak a Dunából, ezt bárki megmondja! Ezt próbálja meg valaki manapság... No, hát ennyit változott a világ, a környezetünk, a Duna egyetlen emberöltő alatt! - mutatja meg egyetlen példával, hogy miért is ragad meg minden alkalmat arra, hogy felhívja az egyszerű emberek figyelmét arra, mennyire fontos környezetünk megóvása. Csak azt kívánhatjuk az elszánt sportembernek, hogy mindenben sikerrel járjon! Pl 4 í 2017. JÚLIUS 4., KEDD Hitta nos tábor PERKÁTA A hitant tanuló gyerekek számára szemeztek tábort Perkátán. Szép nyári programokkal várták a lelkes gyereksereget. Június 20-a és 25-e között hittanos tábort szerveztek a perkátai, hittanra járó gyerekek számára. A tábort a Székesfehérvári Egyházmegye, a Perkátai Egyházközség, a Kisboldogasszony Alapítvány és Perkáta Nagyközség Önkormányzata támogatta. A színes, programokban gazdag táborban tizenhat gyermek vehetett részt. A program első napját Perkátán tölthették, ahol játékos foglalkozások várták a résztvevőket. A szerdai nap során uszodai látogatás volt a napirendre tűzve, majd június 22-én a székesfehérvári Szent István király Múzeumot, a Romkertet, a Fekete Sas Patikamúzeumot tekinthették meg a gyerekek és kísérőik. Szintén ezen a napon meglátogatták Perkáta nyugalmazott plébánosát, Pámer Ottót is, aki Székesfehérváron tölti békés nyugdíjasnapjait. Az ezt követő napok ismét a településen teltek el, ahol játékokkal, lovagoltatással készültek a táborozók számára a szervezők. Június 25-én 17 órakor tartották meg a hittanos tanévzáró szentmisét, ahol ajándékban részesültek a legaktívabb tanulók, valamint egy kis műsorral is készültek a gyerekek. A szentmise után egy kis fogadással vártak minden résztvevőt. HD A gyerekek szívesen vettek részt a tábor programjain Fotó: HD A mezőfalvi Petőfi iskola felső tagozatos diákjai utólagos gyermeknapi ajándékként jógázhattak, valamint a „Szárnyalj velünk" program keretében ragadozó madarak bemutatójában gyönyörködhettek a közelmúltban Fotó: amatőr Éréskor kimondottan félnek az esőtől ELŐSZÁLLÁS Nagy munka, sorozatos időjárási veszedelmek után kerül az asztalunkra a zamatos eper. Az izgalmasnak tűnő munkájáról mesélt Bor Tamás előszállási epertermelő. Az epres embernek a legjobb lehet a világon, mert a legfinomabbakat ő fogyaszthatja el! Ez csak a látszat. Ez a tevékenység rengeteg munkával, idegeskedéssel és nagy önfeláldozással jár. Az időjárástól, a természet erőitől függ az eredményünk. Elfagy, nem fagy, elveri a jég, vagy nem veri, jön-e az eső, és mennyi?! Amíg a vevő ki nem fizeti és el nem viszi magával, nagy a bizonytalanságunk. Mi kell az epertermeléshez? - Nekem harminchárom aranykoronás fekete homokterületem van, de sima homokon is megterem. A kötött földet nem szereti. A mostani egyeduralkodó fajták, amik Olaszországból származnak, nem nagyon válogatósak a talajban, de az igazi helye az erősebb humuszos földeken van. A homokon sokkal nagyobb tápanyag- és vízutánpótlásra van szüksége. Az a terület a hideget is jobban vonzza, amiről elsősorban a lajosmizseiek tudnának beszélni... Ehhez a gazdálkodáshoz komoly csapatra van szükség? - Megszokott és a feladatot ismerő idénymunkásokat már csak a szedés miatt is muszáj alkalmazni, hiszen az egy szűk időszakra korlátozódik, amit egyedül nem lehet megoldani. Ez a feladat sem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Vigyázva kell közlekedni, hogy ne tegyünk kárt a termésben, ami ugye a földön, nálunk fekete fólián fekszik, amire azért van szükség, hogy ne legyen földeshomokos az eper. Megfelelő csumával kell lecsípni, és a még ezután érő termésre is vigyázni kell. Szezontól függően öt-hat alkalommal járjuk át a területet. Óvatosan, figyelmesen kell dolgozni. Melyik fajtát szeretjük mi magyarok? Most már tizenhetedik éve végzem ezt a munkát. Kezdetben a nagy szemű, a szakmai zsargonban „dumdum golyóknak nevezett termést keresték a vásárlók. Mára inkább a közepes méretűeket kedvelik. A nagyobb méretűektől idegenkednek, mivel ízetlen, felfújt gyümölcsöt vélnek mögötte, ami a legtöbb esetben szerencsére nem igaz. A külföldi vevők, valószínűleg hasonló elképzeléseik miatt az apró méretűekhez ragaszkodnak. A mostanában premizált olasz fajták első évben nagyon nagy méreteket, a következő szezonokban már kisebbeket tudnak, de ugyanolyan finom lesz a termés, mint a bemutatkozásukkor. Versenyben állnak az import gyümölcsökkel? - A hazai eper nem tévesztendő össze a görög vagy más déli országokéval, mert mi az érett állapotában szedjük le és értékesítjük. Az importáru is jó minőségű, de tudni kell, hogy nekik korábban kell leszedni, ezért az utóérés a szállításkor következik be. Annál finomabb, minél érettebben szedik le. Meg kell kóstolni, úgy senkit sem érhet csalódás. Szokott fohászkodni? Hogyne! Istenhívő vagyok, és az előbb említett természeti fenyegetések miatt imádkozok is, hogy jó idő legyen. Az érés idején már nem várjuk az esőt, hanem félünk tőle.Természetesen az őszi telepítésnél azt szeretné az ember, hogy essen, ha lehet, akkor minél több! Ezek is megadják az egész termelés savaborsát. Aki nem tud együtt élni azzal, hogy folyamatosan Isten kezében vagyunk, az ne is vágjon bele, mert biztosan csalódás éri. Az egész mezőgazdaság ki van téve ezeknek a viszontagságoknak, de az eper fokozottabban. Az egész időszak alatt az eger és a meteorológiai jelentéseket kémleljük. A termést és a rajta elvégzendő munkát is döntően befolyásolhatja az időjárás szeszélye. Az eper felülről nem szereti a vizet. Ha nem tud gyorsan kiszáradni, kiszellőzni, akkor hamar rothadásnak indul. Egy két-három napos intenzív eső felér egy jégveréssel, amire szintén nincs orvosság... BAT I