Dunaújvárosi Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-17 / 64. szám

2018. MÁRCIUS 17., SZOMBAT KRÓNIKA Egy népdalénekes ökológus L MÉSZÁROS IRMA_________ szerkesztoseg@dunahirap.hu DUNAFÖLDVÁR Népdal és biológia, népmese és ökológia? Hogy kapcso­lódnak ezek egymáshoz? Akik meghallgatták Navratil Andreát a Dunaföldvári Kertbarátok Városvédő Egyesületének Téli Esték sorozatában, azok már kez­dik érteni. Navratil Andrea népdalénekes legutóbb a Muzsikás Együttes nyári koncertjén járt Duna­­földváron. Most, a napokban tartott előadásán másik arcát is megmutatta. Navratil Andrea ugyanis biológus és tanár, aki az ELTE kutató biológus sza­kán végzett, majd tanári dip­lomát is szerzett. - Mindenki csodálkozik először, miként fér meg bennem a biológus és az énekes - kezdte, aztán bizonyította, hogy nagyon jól. Böjtnek idején „A kicsi szép”­­ című előadásában egy öko­lógiai szemléletű közgazdász, Ernst Schumacher ihlette gon­dolatokkal lepte meg hallga­tóit, de megtudtuk azt is, mit énekel egy ökológus, és mit les­el egy biológus az énekes mes­terektől. - Hiszek a tudomány­ban, életem egyik ösvénye ez, de hiszek a hagyományban is, ez a másik ösvény - mondta. A kettő, a hagyomány és a tudo­mány együtt fontos. Navratil Andrea a természe­tet tisztelő és felelősen gondol­kodó ökológusként személyes hangú, szuggesztív előadást tartott. Azaz mesélt. Mesélt arról, hogy zuglói születésű budapesti lányként miként élte meg az élet másfajta szemléle­tét Moldvában és Erdélyben az „öregecskéinél”, azaz azoknál az asszonyoknál és férfiaknál, akiket mestereinek tekint. De a mesterséget nem lehet ta­nítani, a tudást csak el lehet lopni. Kit mire húzza a szíve - állítja. Tőlük tanulta meg, mennyire fontos, hogy tisztes­ségesen bánjunk a javainkkal. A hagyományban élő embertől egyfajta komplex tudást lehet átvenni. S máris az ökoszisz­téma bonyolult kérdésénél tar­tottunk, hiszen a modern világ legfőbb problémája, hogy a haszon elsődlegességére épül. A biológiai egyensúly pedig könnyen felbomlik, főleg ha egy fontos elem eltűnik belő­le. S bizony elvész. Naponta öt-tíz faj eltűnik, akár olyan alacsonyrendű is, amelynek A hagyományban élő embertől egyfajta komplex tudást lehet átvenni tán a nevét sem ismerjük. De a rendszerben mindennek he­lye és szerepe van. S Einstein­től is tudjuk: egy órával éljük túl az utolsó méhet. Szó volt a haszonnövényekről, gyü­mölcsökről is, amelynek sok­színűsége, gazdagsága szintén megőrzendő. Mindenki fel tudja idézni gyermekkorából valamely gyümölcs felejthe­tetlen ízét, amelyet azóta sem talál. Mert eltűntek. Göcsej erdésze, Kovács Gyula, az őshonos gyümölcsfajták meg­­mentője például 450-500 fajta almát jegyez. Mi hány fajtából válogathatunk a zöldséges­nél? - tette föl a költői kér­dést az előadó. Eleink tudtak gyümölcsfát oltani, tudták, melyik gyümölcs mire jó és sok minden mást. Ezt a tudást tovább is adták. Biológusként azért lett környezeti nevelő­vé, mert úgy érzi, az oktatás a legnagyobb erőforrás, s kötelessége átadni a tudást. Ezért jár óvodákba, iskolák­ba is. Mert magunknak kell változni - nyomatékosította. Ha az ember csak saját hasz­nát, saját érdekét nézi, ha nem felelősséggel él, ha nem mér­sékli a fogyasztást, ha tovább folytatjuk az óriási mértékű energiahasználatot, ha felél­jük a tőkénket, óriási baj lesz. Tudatosítanunk kell, hogy a kicsi is szép, a nem tökéletes formájú is finom - mondta. Kallós Zoltánnal együtt vall­ja: alulról tud terjedni a vál­tozás. Navratil Andrea meste­reinek tudása nem tantárgyi ismeretekben nyilvánult meg, hanem a mindennapjaikban, sőt meséikben, dalaikban is. S mint az „öregecskéi”, a be­szélgetés során - magától ér­tetődően - egyszer csak Nav­ratil Andrea is dalra fakadt csodaszép hangján, avagy a mese varázslatával, a szegény ember eledelével kínálta meg hallgatóit. S mesélt - ízesen, természetesen, jó beleéléssel - értékekről, eszményekről, eré­nyekről. Mert a mesemondás is az ellesett, az ellopott tudás része. De nemcsak gyűjtőként, ökológusként is sokat tanult a Gyimesben, Moldvában élő emberektől, akik nem hallot­tak természetvédelemről, öko­szisztémáról, ökológiai láb­nyomról, de egységben látják a világot, mértékletességben élik életüket. Navratil Andrea népdalénekes-ökológus volt az előadóFotó: LMI Óvónők képezték, fejlesztették tudásukat A munkában nélkülözhetetlen a folyamatos önképzés BARACS­A községben két napon át a környék telepü­léseinek húsz óvodapeda­gógusa bővítette szakmai ismereteit. Az intézmény­ben folyó nevelői mun­káról és a továbbképzési gyakorlatról Fazekas Kitti óvodavezető adott lapunk­nak tájékoztatást.­ ­ A baracsi Négy Vándor óvoda csaknem hét éve működik te­hetségpontként. Először 2014- ben, az idei évben pedig ismét elnyerte az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet. Szakmai­lag hiteles és kompetens tagja a Matehetsz Tehetséghálózat­nak. Kiemelt feladatunknak tartjuk a tehetséggondozást, amely a gyermekek képessé­geinek kibontakoztatásához járul hozzá. Tehetségpontunk specifikus tevékenységformá­ja a képességfejlesztés. 2013- ban módosítottuk pedagógiai programunkat, amelybe már belekerült a tehetséggondozás is, mint speciális feladatunk. A tehetséggondozás saját szem­pontrendszer kialakításával, beválogatás alapján működő tehetségműhelyek keretein be­lül folyik a délutáni órákban, immár ötféle témában - tánc és népi játékok, angol, drá­ma, kézműves, mozgás. Az adott foglalkozásokat megfele­lő felkészültséggel rendelkező óvónők tartják, önként vállal­va. Nélkülözhetetlennek tart­juk a folyamatos önképzést, új módszerek, eszközök meg­ismerését, amelyekkel érdeke­sebbé tudjuk tenni a tehetség­műhelyekben folyó fejlesztést. Mindezen céljaink megvaló­sítása érdekében pályázatot nyújtottunk be Magyar Tehet­ségsegítő Szervezetek Szövet­sége megvalósításában Tehet­ségek Magyarországa című projekt 3. képzési felhívására, amelynek eredményeként az óvoda bekerült a támogatot­tak körébe. Március 8-tól 15 órás csoportos továbbképzést tartottunk az óvodában, ahová A táblajáték a fejlesztés kiváló eszköze is lehet, ha beépítik a foglalkozásokba 20 óvodapedagógus érkezett Előszállásról, Dunaújvárosból, Kisapostagról, Perkátáról és Szabadegyházáról. A to­vábbképzés témája: Gondol­kodás fejlesztése táblajáték­kal. A két nap alatt, a logikai táblajátékok alkalmazási le­hetőségeinek a bemutatásával gyakorlati segítséget kaptak a pedagógusok a gyermekek gondolkodásának a fejleszté­séhez, a tehetségek felisme­réséhez, a társas viselkedés erősítéséhez. Számos játékon keresztül saját magunk megta­pasztalhattuk, hogy a táblajá­ték a tehetségfejlesztés kiváló eszköze is lehet, ha beépítjük foglalkozásainkba - ismertette a továbbképzés tapasztalatait az intézmény vezetője. Ha Hat település 20 pedagógusa fejlesztette szakmai tudását Fotó: amatőr Látogasson el weboldalunkra! I I a dunaújvárosi­­ hírportál DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP "] RÖVIDEN Elmarad a túraút felavatása! DUNAFÖLDVÁR Ahogyan pénteki lapunkban beha­rangoztuk, a tervek szerint március 17-én, szombaton avatta volna fel a Duna-tú­­ra Egyesület az Oláh völgy­be vezető túraútvonalat. Bármilyen szép volt a terv és a tervezett kirándulás, a szervezők a várható időjá­rási és terepviszonyok mi­att kénytelenk voltak elha­lasztani a kirándulást. PJ Jézus élete képekben DH-INFORMÁCIÓ Aknay János, ef Zámbó István és Tábori Csaba festőművé­szek Jézus életét bemutató alkotásaiból és a Jézus éle­te, ... engedjétek hozzám a gyermekeket! című gyer­­mekrajzpályázat megyei első helyezettjeinek képei­ből ezúttal a Pesti Vigadó galériájában rendeznek ki­állítást. Megnyitó: március 22. 15 óra. Ekkor mutatják be a festményekről készült könyvet is. A tárlat április 15-ig látogatható. PJ Fotókiállítás az egyetemen DUNAÚJVÁROS A Mező­föld Természetfotó Egyesü­let és a Dunaújvárosi Egye­tem az intézmény aulájában rendeznek kiállítást A mi világunk, 2018 címmel. A tárlat március 23-án 18 óra­kor nyílik. Megnyitja: Zsila Sándor. PJ Hétfői magazinunk Családi egészség­magazin Minden páros héten hétfőn FHirdetés

Next