Dunaújvárosi Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-20 / 66. szám

4 DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP RÖVIDEN Újabb koncert a zenebarátoknak DUNAFÖLDVÁR Ismét a városházi koncertek prog­ramjára hívják a zenebará­tokat Dunaföldváron. Már­cius 26-án 18 órakor Arnóth Zoltán klarinétművész és tanítványai lépnek fel an­nak a sorozatnak a kereté­ben, amelyben a Pécsi Tu­dományegyetem Művészeti Kara mutatkozik be. A vá­rosházi koncertek minden előadása a PTE, a Poten­ten Alapítvány, valamint a Dunaföldvári Művelődési Központ és Könyvtár közös szervezésében valósul meg. A belépés díjtalan. LM­­I Milyen a ráctemplom? DUNAÚJVÁROS Temp­lomlátogatást szervez a Dunaújváros Alapítóinak Egyesülete március 22-én, csütörtökön 11 órától. A klub következő programja másnap, pénteken 16 órától kezdődik a kereskedelmi középiskolában: zenés nő­napi bátyus bál! PJ Állásbörze, karriernap DUNAÚJVÁROS Állásbör­ze és karriernap lesz áp­rilis 11-én a Dunaújvárosi Egyetemen reggel 9 órától délután 1 óráig, az intéz­mény A épületében (Tán­csics Mihály utca 1/a). Nem csak egyetemistákat vár­nak! PJ A mentés története DUNAÚJVÁROS A hazai mentőszolgálat történetéről nyílik kiállítás az Intercisa Múzeumban április 4-én, szerdán 17 órakor. Emellett a süllyedő Titanic utasait mentő magyar orvos, dr. Lengyel Árpád hagyatékát is bemutatják. PJ 2018. MÁRCIUS 20., KEDD KRÓNIKA L. MÉSZÁROS IRMA_________ szerkesztoseg@dunahirlap.hu DUNAFÖLDVÁR A magyar anyanyelvűek társadalma közelít ahhoz, amikor az éneklés kivész. Minek dalolni? Bekapcsolunk va­lami kütyüt, s szól a zene. Már a lakodalomban sem dalol a magyar - állította dr. Agócs Gergely, a Hagyo­mányok Háza tudományos munkatársa, aki a Nép­szerű Tudomány sorozat 2017/2018-as évadának utolsó vendégelőadója volt Dunaföldváron. A népzenész és népzenekuta­tó, a Felszállott a páva zsűri­tagja A megkerülhetetlen ha­gyomány című előadásában először a hagyomány fogal­mát világította meg. Szerinte nemcsak az ének, a tánc, a díszítőművészet tartozik bele, hanem sokkal szélesebben értendő. Részét képezi min­den olyan minta - például a kézfogás, a köszönés, a nyelv­­használat, a viselet, az étel és sok-sok más terület amit tudatos változtatás nélkül kö­vetünk. A hagyomány azért fontos, mert sokrétű identitá­sunkat ez határozza meg. Születünk valahová, egy adott családba, egy telepü­lésre, egy régióba, egy or­szágba. Ha netán árvaházban növünk fel, akkor is lesz egy nyelv, amit először megtanu­lunk. Meg egy hely, amit az első pár évben otthonunknak nevezünk. Ezek olyan meg­határozottságok, hogy bármit is teszünk, nem tudunk attól elvonatkoztatni, amíg csak élünk, végig meghatározzák Egy átlagos parasztember háromszáz­ négyszáz nótát tudott felidézni önképünket. A kis közösségek hajdan zálogai voltak a kultu­rális sokszínűségnek. A mai világban a tömegtermelés, a tévé kivetkőzteti az embert a szokásokból. Nem maradnak meg a lokális kultúra által ki­alakított helyi jellegzetességek - hangzott el az előadáson sok­sok példával alátámasztva. Agócs Gergely megvilá­gította a közösségi lét és tö­meglét közötti különbséget. Állításait az állatvilágból és az emberi társadalomból vett példákkal bizonyította. A kö­zösségben hierarchia van, kap­csolatok jönnek létre. A benne lévőknek közük van egymás­hoz, felelősséggel, bizalom­mal vannak egymás iránt. Az emberek között ez magasabb szinten működik, létrejön a szeretet. A tömeget a kötések ellazulása, elszakadása jellem­zi. Hányszor halljuk a kérdést: „Közöd?” Ha eltömegesedik a társadalom, nincs az emberek­nek közük egymáshoz. Nem számszaki kérdés ez - mondta. Úgy működik, mint a természetben. Amíg a funkcionális diverzitás nem sérül, nincs baj, mert átveszi valami a helyét. A népdalét például a magyar nóta. Ami­kor azonban a funkció kiesik, felgyorsulnak a folyamatok. Egy átlagos parasztember háromszáz-négyszáz nótát tudott aktívan emlékezeté­ből felidézni. De az, hogy valakinek tízezer nóta van a winchesterén, nem azonos azzal, ha el tud énekelni pár száz dalt. Dédapáink anya­nyelvi kultúrájának sokszínű­sége is eltűnt. Ma alacsony presztízse van a tájnyelvnek. S az el­tűnt táj­nyelvek helyébe nem a Kazinczy-féle irodalmi nyelv lépett, hanem a média nyel­ve nyomult. Az ízes palóc nyelvjárásban beszélő Agócs Gergely saját tapasztalatait is megosztotta a közönséggel. Elmesélt néhány esetet, ahogy az ő megszólalását fogadják felnőttek, gyerekek egyaránt. Ahogy nyelvünkből, úgy öltö­zetünkből, ételeinkből is eltű­nőben a lokális sokszínűség. Ebben jelentős szerepe van a hálószobákba is beköltöző televíziónak, a reklámok­nak, a tömegtermelésnek, a tudatosan vezérelt pénzpiaci folyamatoknak, a posztmo­dern nihilizmusnak. Eltűnt a sokszínűség. S a kulturális sokszínűség csökkenése az életközösség összeomlása felé mutat­­,figyelmeztetett. Mert a hagyomány biztosítja a sok­színűség megtartását, s a sok­féleség a feltétele a fenntart­ható fejlődésnek, a jövőnek. Az előadást követő beszél­getés során nem maradt el a kérés: énekelje el kedves nó­táját! A lebilincselően érdekes és elgondolkodtató előadás és a lélekbe hatoló ének után Agócs Gergellyel együtt sze­retnénk hinni: van jövő! A hagyomány fontos, ezért megkerülhetetlen Az eltűnt tájnyelvek helyébe nem a Kazinczy-féle irodalmi nyelv lépett Előadásával elgondolkodtat, dalával gyönyörködtet Agócs Gergely Fotó: LMI Az év polgárőre cím megyei nyertese PERKÁTA Az évzáró közgyű­lésen adta át a jutalmakat, díjazásokat a megyei pol­gárőr szövetség. A perkátai egyesület 2017-ben is ki­emelkedően teljesített. A közelmúltban tartotta meg a Fejér Megyei Polgárőr Szö­vetség a 2017-es évet lezáró közgyűlését Székesfehérváron. A gyűlés során Cseh István, a Fejér Megyei Polgárőr Szövet­ség elnöke tartott beszámolót a szövetség tavalyi évi tevékeny­ségéről, valamint ismertette a polgárőrség 2018-as kiemelt programját: család-, gyermek- és ifjúságvédelem. A részt­vevők megtudhatták továbbá, hogy Fejér megyében 101 egye­sület működik, amelyeknek ös­­­szesen 3679 polgárőr tagja van. Az évzáró közgyűlésen képviseltette magát a Perkátai Polgárőrség is, Horváth István elnök, valamint Dózsa György, a Perkátai Polgárőrség felügye­lőbizottságának elnöke. A per­kátai egyesületet ismét nagy megtiszteltetés érte a megyei szövetségtől: Dózsa Györgyöt az elmúlt év során végzett aktív tevékenységéért a Fejér Megyei Polgárőr Szövetség Az év pol­gárőrének választotta. Dózsa György a Perkátai Polgárőrség egyik alapító tag­ja, a kezdetektől részt vesz az egyesület munkájában. Saját elmondása alapján a tevékeny­ségük során nemcsak a „rossz­fiúkat”, hanem önmagukat is formálják, ezáltal egy erős kö­zösséget építenek. - Nagy megtiszteltetés Az év polgárőre cím számomra - nyi­latkozott. - Az egyesület tagjai különböző személyiségek, en­nek ellenére közös célért tudunk dolgozni, aminek eredménye­képpen javulhat a település la­kóinak biztonságérzete. A közgyűlésen a Perkátai Polgárőrség tárgyi jutalomban is részesült a rendőrséggel tör­ténő kooperatív munkájáért. A jutalmat dr. Varga Péter dan­dártábornok, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője adta át. HD Dózsa György kapta Az év pol­gárőre címet Fotó: HD Látogasson el weboldalunkra! Íj­l I­t a dunaújvárosi U . L. hírportál Lezajlott a második perkátai pálinkaverseny zsűrizése PERKÁTA Regionálisnak indult, végül országossá nőtte ki magát a perkátai pálinkaverseny. A nap so­rán szakavatott zsűri bírálta el a beérkezett 580 mintát. Perkáta Nagyközség Önkor­mányzata Pavlicsek Csabá­val, négyszeres nemzeti győz­tes pálinkamesterrel közösen szervezte meg a II. Perkátai Regionális Pálinkaversenyt 2018. március 17-én. A ren­dezvény 10 órakor vette kez­detét a Kínai-Magyar Kul­turális Turisztikai Központ konferenciatermében, ahol az okleveles pálinkamesterekből, főzőmesterekből, államilag el­ismert szakképzett érzékszer­vi bírálókból álló versenybí­rákat a zsűri elnöke, Fabulya Attila, a Gyulai Pálinkamanu­faktúra szaktanácsadója, pá­­linkasommelier köszöntötte. Elmondta, hogy nagy feladat áll mindenki előtt, hiszen a ta­valyi 165 mintához képest az idén 580 beérkezett pálinkát kellett minősíteniük. A zsű­rizés kilenc asztalnál zajlott a délelőtt során, és a bírálati ka­tegóriák között szerepelt a töb­bi között az „Almatermésű­­ek”, „Bogyósok”, „Zöldség- és egyéb párlatok” kategória is.­­ Egy pálinka, párlat ak­kor jó, hogyha technológiailag korrekt, illetve a gyümölcs­nek a karakterisztikáját magá­ban hordozza. A végén termé­szetesen a harmónia is fontos, ahol a gyümölcs és az alkohol egy szép, elegáns ötvözetet ad - nyilatkozott a minőségi pá­linkáról Vértes Tibor, a ver­seny szakmai fővédnöke, az Agárdi Pálinkafőzde tulajdo­nosa és főzőmestere, aki a '90- es évek közepe óta foglalkozik a pálinkafőzés mesterségével. A versenyre beérkezett minták bírálata az ebédszü­netet követően 15 órakor foly­tatódott az arany minősítést elnyert párlatok újbóli kós­tolásával, amelynek során a kategóriák győztes pálinkáját választották ki.­­ Ez egy regionális verseny­nek indult, és az ország szinte valamennyi régiójából több szá­zan küldtek ide versenytétele­ket. Ez azt jelenti, hogy Perkáta felkerült a magyar gasztrokul­­túra, a magyar pálinka történeti térképére, egy történelmi ese­ménynek voltunk a részesei. Számomra kimondottan meg­tisztelő és felemelő érzés, hogy itt lehettem - mondta Fabulya Attila, a zsűri elnöke. A kategóriagyőztes párla­tok megválasztását követően Pavlicsek Csaba köszönetet mondott minden zsűritagnak a profi munkáért, majd átnyújtott nekik egy „hazai ízekből” ös­­­szeállított ajándékcsomagot. A II. Perkátai Regionális Pálinkaverseny eredményhir­detésére 2018. március 24-én kerül sor, szintén a Győry-kas­­tély épületében. Az esemény 16 órakor veszi kezdetét, és a pá­linkafőzéssel kapcsolatos szak­mai előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők, továbbá pálinkakóstolón is részt vehet­nek a délután során. HD A bírálóbizottság okleveles pálinkamesterekből, főzőmesterekből állt Fotó: Horváth Dóra í 4i

Next