Dunaújvárosi Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-17 / 113. szám

4 DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP RÖVIDEN Családvédelem, gyermekvédelem SZÉKESFEHÉRVÁR Az Alba Regia Ifjúsági és Sza­badidős Egyesület, Szé­kesfehérvári Álláskeresők Egyesülete ingyenes jogi tanácsadást indít család- és gyermekvédelmi témakör­ben Sziklainé dr. Kiss Er­zsébet ügyvédnő segítsé­gével. A Székesfehérvári Álláskeresők Egyesülete Tolnai utca 10. szám alatti címén, pénteken déltől ket­tő óráig várják az álláske­resőket. TA Ne maradjunk le a pótoltásról KULCS A település kutya­­tulajdonosai számára lehe­tőség van pótoltása vinni házi kedvenceiket, amen­­­nyiben a május 16-i alka­lomról lemaradtak. A kö­telezően előírt oltásokat május 31-én csütörtökön, 8 és 9 óra között lehet be­adatni a polgármesteri hi­vatal előtti területen. TA Teljes útlezárás mellett DUNAFÖLDVÁR A Ken­derföldi árok vízrendezési munkálatai érintik a Bel­ső Kertek köze, Deák tér és Tamás István utca közöt­ti szakaszát, amelyet az út alatt elhelyezendő nagy át­mérőjű átereszek, illetve az úttest teljes szélességű fel­bontása miatt le kell zárni. A munkálatok május 14-én kezdődtek és egészen júni­us 29-ig tartanak. A kivi­telezés során a utca a Deák tér, illetve a Tamás István utca felől zsákutca lesz, ahol az áthaladás nem le­hetséges. Az úttest helyre­­állítása során a képviselő­­testület döntése alapján a Kossuth Lajos utcán létesí­tett fekvőrendőrökkel azo­nos forgalomlassító épül. GP KRÓNIKA 2018. MÁJUS 17, CSÜTÖRTÖK Novák Ferenc rendhagyó tánctörténeti órát tartott L. MÉSZÁROS IRMA_________ szerkesztoseg@dunahirlap.hu DUNAFÖLDVÁR Már ötö­dik éve szervez programo­kat a tánc világnapjához kapcsolódóan az Ördög­szekér Táncegyesület. Most Novák Ferenc Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas koreo­gráfus-rendezőt, néprajz­­kutatót hívták meg. A rendhagyó tánctörténeti órá­ra szinte megtelt a művelődési ház színházterme. Sok fiatal is végighallgatta a néptáncban etalonnak számító mestert, és végignézte a Novák Ferenc szavait illusztráló táncokat a főszervező Appelshoffer Já­nos és további hét táncművész előadásában. Az est során a zenét a Bekecs zenekar szol­gáltatta. Mint megtudtuk, ehhez ha­sonló rendhagyó órákat rend­szeresen tartanak Budapesten az országos táncháztalálkozó­kon. Az anyag olyan gazdag, hogy marad egy következő alkalomra is - mondta Novák Ferenc „Tata”, aki a mostani estén a dunántúli táncok ha­gyományaival és változásával foglalkozott. Táncest és történelemó­ra volt ez a javából, hiszen az előadó mesélt arról a folyamat­ról, ahogy a táncok alakulnak, hallottunk az okokról, a törté­nelmi háttérről. Láttuk a ritu­ális eredetű, a legarchaikusabb táncok közé tartozó körtáncot, amely a lányok körében maradt fenn leginkább. Ez a forma nem mulatságnak számított, ezért az egyházi szabályok sem tiltották még böjtkor sem. Szólt a néprajzkutató arról is, hogy a török hódoltság idején a Dunántúlon hogyan és miért virágzott a pásztorkultúra, töb­bek között az eszközös pász­tortánc. Érdekes volt bizonyos téves állítások helyesbítését hallani. Az üveges tánc mint tánctípus nem létezett a ma­gyar kultúrában. Ez úgyne­vezett lakodalmas „mutatvá­nyos” tánc, amely a vendégek szórakoztatását szolgálta. Lát­hattunk nagyszerű ugrásokat, amelyek a 14-15. században Olaszországból érkeztek Ma­gyarországra táncmesterek közvetítésével, s mi jobban megőriztük, mint az olaszok. Az együtt élő közösségek - például a vegyes nemzetiségű falvakban­­ egymástól is át­vettek formákat és egymással is táncoltak. „Nyitott bicskával nem lehet táncolni” - mondta Novák Ferenc, utalva a nem­zetek, nemzetiségek közötti el­lentétek feltételezésére. Aztán szó volt a verbunkról, amely Láttuk a rituális eredetű, a legarchaikusabb táncok közé tartozó körtáncot eredetileg a katonai verbuvá­láshoz kapcsolódott. Egy idő múlva a katonaszedési forma eltűnt, de a verbunk többféle változatban megmaradt. No­vák Ferenc azt is elmesélte, hogy bárhol megkérdezi, me­lyik a legjellemzőbb magyar tánc, válaszul a csárdást kapja. Pedig maga a szó is csak 1843- ban született egy újságíró mon­datából. Azt írta, „mindenki­nek úgy kellene táncolni, mint a csárdában”, azaz csárdásán. Mesélt a hatvanas évek nagy madocsai gyűjtéséről, amikor három tánckutatóval, Pesovár Ernővel, Pesovár Ferenccel és Martin Györggyel, fantaszti­kus virtuóz kopogásokat rögzí­tettek a Dunaföldvár közelében fekvő faluban. Képzeletben jártunk a Rábaközben, ahol a hódoltság után gyorsan meg­indult az élet, a gazdagodás, s gazdag tánckultúra is teremtő­dött. Érdekes módon Kalocsa tánckultúrája a Sárközhöz tar­tozik - tudtuk meg, a Duna itt nem elválaszt, hanem összeköti a településeket. Novák Ferenc mesélt és mesélt, lényegre törően, él­vezetesen, közvetlen hangon, tréfásan oda-odaszólva a tán­cosokhoz. Miközben a négy táncospár­­ a tánctípusnak megfelelő felosztásban - egy­­egy rövid koreográfiával be­mutatta az adott tánc legfon­tosabb jellemzőit, Tata le nem vette a tekintetét a lábukról, mozdulataikról. Érezhető volt a tisztelet mindkét irányban. „Mert ezek mindent tudnak, még annál is többet” - jegyez­te meg elismerően. A meg­érdemelt vastaps nemcsak a táncosoknak szólt, hanem a magyar táncművészet meg­határozó alakjának, a Nemzet Művészének, a nyolcvanhét éves Novák Ferencnek, aki a Bihari Együttes alapítója, az egykori Honvéd Együttes művészeti vezetője, a legen­dás István, a király és sok más előadás koreográfusa, Duna­­földváron is segített tanulni táncanyanyelvünket.­ Látogasson el weboldalunkra! ! ! a dunaújvárosi U­R *L- hírportál A nyolcvanhét éves Novák Ferenc .Tata" (jobbra), a magyar táncművészet meghatározó alakja Fotó: Balogh Tamás Felavatták az újszülöttek ligetét A védőnők a tanácsadásra érkezett kismamáknak ajándékkal kedveskedtek PERKÁTA A perkátai intéz­mények eseménydús hét­tel ünnepelték a születés csodáját. Könyvajánló, ki­állításmegnyitó és az előző évben született gyerekek köszöntése is a program­pontok között szerepelt. Perkáta Nagyközség Önkor­mányzata, a védőnői szolgálat, a Perkátai Általános Műve­lődési Központ és a Perkátai Szociális Központ közösen szervezte meg a születés hete programsorozatot a települé­sen május 4-től 12-ig. Az ese­ménygazdag időszakban szá­mos rendezvényen vehettek részt a kismamák, a kisgyer­mekes családok és az érdeklő­dők egyaránt. Elsőként Lászlóné Szabó Edit, a Perkátai József Attila Nagyközségi Könyvtár veze­tője látogatott el a Baba-Mama Klubba, hogy könyvajánlóval készüljön az anyukák és a gyerekek számára. Majd Bo­góné Plasek Krisztina és Illés Eszter védőnők köszöntötték a tanácsadáson a kismamá­kat, és egy kis ajándékkal is kedveskedtek nekik. A prog­ramsorozat harmadik napján nyílt meg A születés csodája címmel az a kiállítás, ahol a 2015. január 1-e után Perkáta-A születés csodája című kiállítás május 21-ig tekinthető meg ,a született kisgyerekekről ké­szült képeket tekinthetik meg az érdeklődők május 21-ig. A program részeként a Szivárvány Óvoda óvoda­­pedagógusai látogattak el a Baba-Mama Klubba, és egy bábelőadással szórakoztatták a gyerekeket. 2009 óta min­den évben köszöntik Perkátán az újszülötteket, s így történt ez a születés hete zárásaként, május 12-én is, amikor fel­avatták a 2017-ben Perkátára született gyermekek ligetét. Az avatón Somogyi Balázs, Perkáta polgármestere mon­dott beszédet, s Bogó Anikó, Perkáta alpolgármestere is köszöntötte az összegyűlt családokat. Az eseményre a Szivárvány Óvoda előtt került sor, ahol 44 kisgyerek közös névtábláját avatták fel, s a szülők közreműködésével fát is ültettek a tiszteletükre. HD A Szivárvány Óvoda előtti parkban 44 kisgyerek közös névtábláját avatta fel Somogyi Balázs polgármesterFotó: HD Vigyázzunk a sünökre! DH-INFORMÁCIÓ Május és június hónapban a legtöbb elgázolt állat sün. Némi figyelemmel sokat tehetünk e védett állatok megmentéséért. Kora nyáron a legtöbb, autós által úttesten elgázolt állat a sündisznó. Mivel a süni éjsza­ka vadászik, a sötétben az útra tévedő egyedeket a gépjármű­vek vezetői legtöbbször már későn észlelik. Az Orpheus Állatvédő Egyesület arra kéri az autó­sokat, hogy az útra tévedő sündisznókra fokozottabban ügyeljenek a kora nyári idő­szakban, így május és június hónapban. Az állatvédők a sündisznó mentéséhez azt ja­vasolták, ha vezetés közben az úttesten feltűnik egy ilyen állat, a forgalom által használt terü­letről az út szélére kell vinni. A természetben élő leg­több sün erősen bolhás, tüskét szúrnak, gépjárműbe tenni, hazavinni ezért sem javasolt az állatot. A sün úttestről tör­ténő leemeléséhez használjunk újságpapírt, rongyot. A süni védett állat. Téli álmot alszik, tavasszal ébred. Eredetileg 7-8 évet is élne, de sok egyed már kölyökkorában elhullik. DH Veszélyes átkelés - sok sünt gázolnak el a nyár elején Fotó: MTI

Next