Dunaújvárosi Hírlap, 2018. július (29. évfolyam, 151-176. szám)
2018-07-20 / 167. szám
2018. JÚLIUS 20., PÉNTEK MAGAZIN DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP 11 A reformkor nagyjai Badacsonyban Vasárnap felavatják Béres János szobrászművész tíz alkotását a szoborparkban MAGYAR HAJNALKA szerkesztoseg@dunahirlap.hu BADACSONY Július 22-én, vasárnap 14 órakor avatják fel A reformkor nagyjai Badacsonyban elnevezésű szoborparkot, s benne Béres János szobrászművész alkotásait. A tíz portré Kovács János zalaegerszegi gyógyszerész mecénási felkérésének gyümölcse, és a kétszáz éves Hertelendy-Békássy-pince és -villa parkját díszíti Badacsonyban. A közelgő avatáson L. Simon László József Attila-díjas író, költő mond beszédet, az ezt követő pinceasztal-beszélgetést pedig Gyimesi Endre nyugalmazott zalai levéltár-igazgató vezeti. A carrarai márványból faragott reformkori arcképcsarnok az elmúlt években kelt életre Béres János Vajda Lajos-díjas zalaegerszegi szobrászművész szentgyörgyvölgyi alkotóházában megörökített neves személyiségek közös vonása, hogy valamennyien kötődtek Balatonhoz. Hogy kik ők, s a miért kerültek be a történelmi panteonba, arról így vall az alkotó: - A reformkor idején a költők, művészek, közéleti személyiségek áramlani kezdtek a Balaton felé, felfedezve a „haszontalan vizet”. Talán az őshazát vélték látni benne, az Azovi-tenger mocsaras ősi világát, ahol Hunor és Magor előtt tovaillant a csodaszarvas. Új hazát láttak benne, hazát a Hazában. Már nem akarták lecsapolni a vizet, már kultúrát kívántak teremteni a partjainál. A hősszerelmes Kisfaludy Sándor költő otthont és szerelmet talált Badacsonyban Szegedy Róza jóvoltából. Öccse, Kisfaludy Károly festő, drámaíró, akit Széchenyi az alakuló Nemzeti Színház élére kívánt helyezni, a magyar nyelvet, a magyar történelmiséget istápolta. Déryné nem A költők, írók, színészek, politikusok felfedezték a Balatont játszott többé német nyelvű színházban, inkább vándorolt echós szekéren és énekelt gitárján kísérve. A fiatal Deák Ferenc, Kisfaludyék anyai ágú rokona szüretekre járt Badacsonyba. Bort mértékkel ivott, bölcsessége szűken mért szavaiból is kiviláglott. A Vajdának becézett Eötvös Károly a Szépkilátóról csodálkozott rá a Badacsony környéki tűzhányók látványára, és megírta az Utazás a Balaton körül című művét. Pauler Tivadar jogász, politikus megvásárolta a Bogyai-birtokot, és minden nyarát Badacsonyban töltötte. Ranolder János püspök a „böröcre”, arra a hegytetőn kiugró sziklára építtetett kőkeresztet, ami, ha megütik kővel, harangzúgás hangját hallatja. Ramasetter Vince sümegi kékfestő volt az első badacsonyi borkereskedő, aki a bort, annak jó hírével együtt, Angliáig vitte. Pöltenberg Ernő nem járt Badacsonyban, de családja itt nyert menedéket, teste pedig nyugalmat a tomaji temetőben. Fantasztikus ősök voltak, ránk, most élőkre pedig az a feladat hárul, hogy szem előtt tartva szellemiségüket, méltóképpen próbálják védeni és életben tartani a Balaton örökségét. Hasonlóképp gondolhatja Bereményi Géza Kossuth-díjas író, rendező, ugyanis verssel csatlakozott, a képzőművészeti vállalkozáshoz. Archaikus stílusban papírra vetett sorai immár kőbe vésve képezik részét a szoborparknak. Más munkáiról Béres János elmondja, hogy Szigligeten szökőkutat készített a főtérre, valamint domborművet Pap Veráról, utóbbit Eszenyi Enikővel közösen avatták fel. Ami a terveket illeti, a mérnöki kamarától megbízást kapott, hogy állítson emléket a keszthelyi mólón a Festetics család legendás vitorlásának, a Phoenix gályának. Az interaktív domborműves oszlopot, amelyen két kormánykerék forgatásával a szemlélő maga állíthatja be, hogy mely dombormű kerüljön elé, jövő tavasszal avatják fel. Déryné Széppataki Róza Kisfaludy Sándor költő Pöltenberg Ernő és a szobrok elé táruló balatoni panoráma A kétszáz éves pince előtt (balról) Ranolder János, Ramasetter Vince és Pöltenberg Ernő carrarai márványból faragott büsztje Fotók: Gallai A. Béres János (jobbra) és Bereményi Géza utóbbi kőbe vésett versével Szegedy Róza, Deák Ferenc és Pauler Tivadar a szoborparkban -Hirdetés