Dunaújvárosi Hírlap, 2018. július (29. évfolyam, 151-176. szám)
2018-07-23 / 169. szám
2 DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP RÖVIDEN Ponthatárok szerdától BUDAPEST Szerda este 8 órakor hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, amelyek hagyományosan elsőként a www.felvi.hu oldalon lesznek elérhetők. Azok a jelentkezők, akik megadták a mobilszámukat, még szerda este SMS-értesítést is kapnak az eredményekről, amelyek az e-felvételiben is megnézhetők lesznek a ponthatárok közzététele után. A jelentkező a besorolási döntés ellen a közlésttől számított 15 napon belül élhet jogorvoslattal. A fellebbezést a www.felvi.hu-n a kérvénytárból letölthető jogorvoslati kérelemmel az emberi erőforrások miniszterének címezve, de az elsőfokon eljáró Oktatási Hivatal címére kell beküldeni. A felsőoktatási képzésekre összesen 107 695- en nyújtottak be érvényes jelentkezést, mintegy kétezerrel többen, mint az előző évben. A legtöbben - 72 955-en - alapképzést jelöltek meg első helyen. Ma Cáfolták az álhíreket BUDAPEST Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményben határozottan cáfolta a nagy kórházbezárásokról szóló híreket. Emellett arra kérték a sajtó képviselőit, hogy az ilyen alaptalan álhírek gyártásával és kritikátlan átvételével ne próbálják megtéveszteni a közvéleményt és a magyar embereket. Szombaton több sajtóorgánum szakértőkre hivatkozva arról írt, hogy negyven kórházat is bezárhatnak, miután megszűnt a kórházak mentessége a szigorú pénzügyi gazdálkodási szabályok alól. A türelmi idő lehetővé tette, hogy a kórházak akkor is fizethessenek bért és végezhessenek betegellátást, ha az egészségpénztártól kapott összeg már nem fedezte a költségeket. MTI KRÓNIKA A fehérvári diadal A magyar hadviselés és együttműködés győzelme MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.hu BUDAPEST Az egész Európának szóló figyelmeztetés, hogy a kontinensnek nem szabad felednie a történelmét - jelentette ki Németh Szilárd honvédelmi államtitkár a nádorfehérvári csata emléknapján. Napjainkban is szükség van az 1456-os nándorfehérvári diadalnál tanúsított hősiességre - mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára vasárnap, a nándorfehérvári csata évfordulóján Budapesten. Németh Szilárd a budai vár alatt álló Hunyadi János-szobornál, a déli harangszó elhangzása után kezdődött megemlékezésen felidézte: Európa akkoriban sem vette túl komolyan a fenyegetést, ezért a hódítók különösebb ellenállás nélkül tudtak előretörni. A magyarok viszont felismerték a veszélyt - tette hozzá. Az államtitkár szerint egész Európának szóló figyelmeztetés, hogy a kontinensnek nem szabad felednie a történelmét. „Európa elvész”, ha nem védi meg a saját határait és keresztény kultúráját - mondta, hozzátéve: a magyarok hisznek kultúrájukban, ezeréves hagyományaikban, s készen állnak arra, hogy azokat újra és újra megvédjék. Kiemelte: a 15. században az Oszmán Birodalom serege szervezettségét és harcértékét tekintve is a kor egyik legerősebb hadereje volt. Ez a sereg foglalta el Bizáncot és a szerb királyságot, azt követően pedig Nándorfehérvár elfoglalására készült. Németh Szilárd hozzátette: a déli harangszó azóta is arra emlékeztet, hogy sikerült megállítani az előretörő oszmán sereget és „megvédtük Európát”. Az 1456. július 22-i nándorfehérvári győzelem a magyar hadtörténet egyik legjelentősebb győzelme volt - jelentette ki az államtitkár, hangsúlyozva: a nándorfehérvári csata a magyar hadviselés és együttműködés diadala, nemzeti identitásunk meghatározó eleme, valamint a magyar és a keresztény értékek melletti hősies kiállás példája. „A nándorfehérvári csata győztes szereplőinek hazaszeretete, hősiessége, összefogása nemcsak az akkori Európa, hanem a mai kor számára is példaértékű” - fogalmazta meg ünnepi beszédében Németh Szilárd. A Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő keresztény magyar seregek 1456. július 22-én, több mint kéthetes csata után diadalmaskodtak II. Mehmed török szultán hadai felett, megállítva ezzel hetven évre a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását. Ehhez mérhető győzelmet addig soha nem aratott keresztény sereg a szultáni haderő felett. A nándorfehérvári diadal emléknapjának megünnepléséről 2011-ben országgyűlési határozatban rendelkeztek. Németh Szilárd: a mai kor számára is példaértékű az akkori győzelem Fotó: MTI HOLLIK ISTVÁN: A „SOROS-ADÓ" ÚJABB VÉDELMET AD MAGYARORSZÁGNAK A Fidesz-KDNP frakciószövetség szerint a bevándorlási különadó egy „Soros-adó", amely újabb védelmet ad az országnak. Hollik István, a frakciószövetség szóvivője vasárnapi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, minden olyan szervezetre, amely támogatja vagy segíti a bevándorlást, bevándorlási különadót vetnek ki. Erről pénteken döntött az Országgyűlés, a vonatkozó törvény még a nyáron hatályba lép. Hangsúlyozta, hogy ez a különadó újabb védelmet ad az országnak a kerítés, a jogi határzár, a Stop Soros törvénycsomag és az alkotmánymódosítás mellett. Hollik István hozzátette: a „Sorosszervezeteknek" fizetniük kell, ha bármilyen bevándorlástámogató tevékenységet végeznek és erre támogatást fogadnak el bárkitől. Közölte: a „Soros-szervezetek" azért dolgoznak, hogy Európát bevándorlókontinenssé és benne Magyarországot bevándorlóországgá tegyék, ezért ezt az adófajtát „Soros-adónak" is lehet nevezni, a befolyó pénzt pedig csak határvédelemre lehet fordítani. Erdélyi megfélemlítés Gyilkosokkal, tolvajokkal ül a két elítélt székelyföldi KOVÁSZNA Négy háromszéki városban gyűjtik az aláírásokat a terrorizmus vádjával öt évre elítélt magyarok érdekében. Az érintetteket meglátogatta Kulcsár-Terza József erdélyi magyar parlamenti képviselő Folytatódnak a megfélemlítések, ha az elmúlt 28 évben erőteljesebben politizálunk, nem itt tartanánk - mondta Kulcsár- Terza József a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke, romániai parlamenti képviselő, miután a feketehalmi börtönben meglátogatta Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) székelyföldi aktivistáit terrorizmus vádjával öt év börtönre ítélték, emlékeztetett a Székelyhon hírportál. Kulcsár Terza József hivatalosan, képviselőként látogatott a börtönbe. Beszámolója szerint a két magyar „embertelen körülmények között sínylődik,” heten vannak egy tíz négyzetméteres, kilencágyas cellában. Közölte: „Jól vannak, erős, bátor férfiak. Gyilkosokkal, tolvajokkal tartják őket egy cellában, holott ártatlanok, jogtalanul tartják őket börtönben, mivel politikai ítélet született.” Szerinte felháborító, ami Romániában történik, ilyen körülmények között a politikai börtönöket is visszaállíthatnák. Elmondta azt is, hogy a védelem még mindig nem kapta meg a jogerős ítélet indoklását. A minapi kézdivásárhelyi tüntetésről kijelentette: elégedetlen az összegyűltek számával, hiszen Beke Istvánék elítélése valójában a magyar közösség elleni megfélemlítő akció is. A két politikai fogoly ártatlanná nyilvánítására elkezdett aláírásgyűjtést mától kezdve négy háromszéki városban egy hónapon keresztül folytatják. Az íveket átadják a családoknak, abban bíznak, hogy azokat az emberjogi bíróságon is felhasználhatják. A sajtótájékoztatón részt vett a Wass Albert-megemlékezések szervezéséért meghurcolt Bedő Zoltán is. Elmondta: a feljelentő ugyanaz a Dan Tanasa volt, aki két éve a Kovászna megyei önkormányzatot jelentette fel hasonlóan koholt indokkal. Bedő Zoltán ellen azt hozta fel, hogy a háborús bűnös kultuszát ápolja. Behívatták a rendőrségre, és ott is kijelentette, hogy amíg él, és szabadlábon van, minden február 17-én megszervezi a Wass Albert-megemlékezést. Mint mondta, az idei megemlékezések előtt két helyi napilap szerkesztőségét is figyelmeztették, amiért a rendezvény beharangozóját közzétették, az eseményen pedig rendőrök fotózták a részvevőket. Rámutatott: Wass Albert nem háborús bűnös, 1946-ban a kommunista népbíróság a távollétében ítélte halálra, úgy, hogy a testületben egyetlen jogász sem volt, de Románia elutasította a perújrafelvételt. Wass Albert múltját az amerikai hatóságok több ízben is ellenőrizték, amikor bevándorlási engedélyt, majd állampolgárságot kért, és akkor is, amikor fia, Wass Huba felvételizett a katonai akadémiára, majd amikor egyre magasabb rangba került. Nicolae Ceaușescu három alkalommal kérte Wass Albert kiadatását, de ennek nem tettek eleget, mert nem találták bűnösnek. MW 2018. JÚLIUS 23., HÉTFŐ Cikksorozatot tiltanának be az értelmiségiek BUDAPEST Petícióban követeli a balliberális értelmiség az egyik napilap cikksorozatának azonnali leállítását. Tegnap délutánig mintegy 500-an írták alá azt az az ívet, amelyben a Magyar Idők Kinek a kulturális diktatúrája? címmel megjelent, eddig tízrészes sorozata ellen tiltakoznak és követelik a további közlések beszüntetését. A György Péter, Babarczy Eszter, Korniss Péter, Alföldi Róbert és mások által jegyzett petíció szerint a Magyar Idők , írásai a „bakancsrúgáshoz hasonlítható hangnemük” miatt „az ötvenes évek pártsajtóját idézik”. A tiltakozás előzménye, hogy a Magyar Idők tavaly novembere óta folytatásokban mutatja be azokat az eseteket és azokat a baloldali személyeket, amelyek és akik jelentős állami támogatásokat kapnak, de folyamatosan arról nyilatkoznak, hogy el vannak nyomva, diktatúra van, nem tudnak érvényesülni a kultúrában. A múlt héten konzervatív értelmiségiek ugyancsak petícióban tiltakoztak, amiért állami támogatással az 1919-es tömeggyilkos vörösterrort népszerűsítő kiadványt jelentettek meg állami pénzen, ráadásul tárlatot is rendeztek a témában. Az esetet a Magyar Idők cikksorozata tárta fel.A Tanácsköztársaságról már ítélt a történelem. Mi, az aláírók, a magyar nemzet túlnyomó többségével együtt valljuk, hogy Kun Béla és Szamuely Tibor örökségét semmilyen módon nem szabad népszerűsíteni és igazolni Magyarországon” - áll a többet között Tőkés László, Eperjes Károly, Raffay Ernő által aláírt dokumentumban. Hozzátették: „visszautasítjuk a véres és gyilkos Tanácsköztársaság politikai és esztétikai igazolási kísérletét”. A Kinek a kulturális diktatúrája? sorozat következő része ma, július 23-án, hétfőn jelenik meg a Magyar Időkben - közölte a lap hétvégi számában. MW Új késes merénylet A németországi esetnek nincs magyar sérültje LÜBECK Nincs magyar érintettje a lübecki késes támadásnak - tudatta a német rendőrség a magyar külügyminisztérium érdeklődésére. Az észak-németországi településen egy férfi péntek késő délután találomra támadt az autóbusz utasaira. Kilenc embert késelt meg a Travemündébe tartó, utasokkal teli buszon egy 34 éves férfi. Hátizsákjában gyúlékony folyadék volt, amit lángra akart lobbantani - más források szerint lángra is lobbantott ezért a zsákot tűzszerészek is átvizsgálták. A tettes indítéka még ismeretlen, kérdésekre nem válaszol és nem tett beismerő vallomást - közölte Ulla Hingst, a lübecki ügyészség szóvivője. Megerősítette, hogy a férfi Iránban született, de már több éve német állampolgár, Lübeckben él. A hatóságok nem zárják ki, hogy terrortámadás történt, bár Twitter-üzenetében a rendőrség azt írta: nincs arra utaló jel, hogy az elkövető politikailag radikalizálódhatott. A tettest egyelőre szándékos gyújtogatás kísérletével, súlyos testi sértéssel és testi sértéssel gyanúsítják, szombaton a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. A támadásról a szemtanúk a Lübecker Nachrichten beszámolója szerint elmondták: az elkövető a buszon utazott, majd felpattant az ülésről, a padlóra vágta a hátizsákját és késével az utasokra rontott. A buszvezető, akit szintén megsebesített, azonnal kinyitotta az ajtókat, hogy az emberek kimenekülhessenek. A kiáltozó utasok egymás után ugráltak ki. A gyanúsított apja a Spiegel TV- nek azt mondta: Ali, a fia hatévesen, Iránból érkezett Németországba. A Bundeswehrben, azaz a német katonaságnál szolgált, az utóbbi időben azonban munka nélkül maradt. Válása után nem láthatta a lányát, és ez nagyon megviselte. Az apa szerint a támadónak pszichés gondjai voltak. MW