Dunaújvárosi Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-22 / 18. szám

2 KRÓNIKA Nemzeti imádságunk csak harminc évvel ezelőtt került be az alkotmányba A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza 1999. július 31-e, Erdély, a Segesvár melletti Fehéregy­háza. (Az 1848/49-es sza­badságharcban itt esett el Petőfi Sándor.) A 150. évfor­duló kapcsán a magyaror­szági Petőfi-emlékhelyek, élükön Kiskunfélegyházá­val és Kecskeméttel, egy nagy Petőfi-szobor felállítá­sát kezdeményezték Fehér­egyházán. Farkas Lajos szerkesztoseg@dunahirlap.hu TÖRTÉNELEM A hivatalos szo­boravató ünnepségre a költő halála napján került sor. Több tízezren voltunk ott, amikor felcsendült a nemzeti imád­ságunk, a Himnusz. Piros-fe­­hér-zöld zászlók ezrei villan­tak és tízezrek meghatódva, de teli torokból, szívből éne­kelték a Himnuszt, az erdé­lyi hegyek pedig még soká­ig visszhangozták, hogy: Megbűnhődte már e nép A múltat s jöven­dőt! Bármikor hal­lom ezt a gyönyörű dallamot, mindig ez a kép jelenik meg előttem. A himnusz szó eredeti je­lentése: istenhez fohászkodó, imaszerű ének. Már az ősi kul­túrákban is gyakran találkoz­hatunk ilyen imákkal, a vallá­sos költészet egy nagyon régi műfaj. Egy nemzet himnusza egy hazafias ének, és általá­ban fontos jelképe egy ország­nak, akárcsak a nemzeti zász­ló, vagy címer. A magyar himnusz szöve­ge 1823-ban született Kölcsey Ferenc, reformkori költő tol­lából, zenéjét pedig Erkel Fe­renc komponálta 1844-ben. A nagy nyilvánosság előtt elő­ször 1828-ban, később pedig a budapesti Nemzeti Színház­ban mutatták be 1844-ben. A Himnusz, Kölcsey legna­gyobb hatású verse és a ma­gyar nemzet zivataros évszá­zadait mondja el. A költő mű­vét, a szatmárcsekei magányá­ban írta, és érdemes megem­líteni, hogy a költemény, a ro­mantika ismertetőjegyeit hor­dozza magán, és felépítését tekintve keretes szerkezetű. A Himnusz, nyolc szakaszból áll, de hivatalos alkalmakkor csak az első szakaszt játsszák, illetve éneklik. A Himnuszt a magyarok közmegegyezé­se tette nemzeti imádsággá, azonban a magyar alkotmány­ba csak 1989-ben került be hi­vatalosan. Talán semmi sem egyesíti olyan formában a ma­gyar embereket, mint nem­zeti imádságunk. Bárhol fel­hangzik, szinte átszellemül­­ten énekli minden hallga­tó függetlenül, hogy milyen a vallása, politikai nézete és tár­sadalmi helyzete. A különbö­ző sportversenye­ken, amikor a do­bogó legfelső fokán áll a magyar spor­toló, és tiszteletére lejátsszák a Him­nuszt, egy nemzet énekli vele. A Him­nusz a mi magyar imádságunk. Ezért nevezzük nemzeti imádságnak is. Ös­­­szeköt minden magyar em­bert, akár az ország határain kívül, akár belül élnek. A magyarságnak a 19. szá­zadig nem volt önálló nemze­ti himnusza. A katolikusok­nak és a reformátusoknak sa­ját néphimnuszuk volt. A ka­tolikusok, a „Boldogasszony anyánk” és az „Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga” kezdetű éneket énekelték hi­vatalos vagy egyházi rendez­vényen, még a reformátusok a „Tebenned bíztunk elejétől fog­va” című 90. zsoltárt használ­ták. Népszerű volt még a ha­tóságok által többször betil­tott, úgynevezett Rákóczi-nó­ta is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésí­tette. A 19. század elején a hi­vatalos alkalmakkor Magyar­­országon, az osztrák császári himnuszt játszották, de mel­lette, mint a magyarság kife­jezője, gyakran felhangzott a Rákóczi-nóta, vagy más néven a Rákóczi-induló is. A dualista birodalom korában az állami himnusz Joseph Haydn „Gott erhalte” című, népdalból kom­ponált műve, az osztrák csá­szári himnusz volt. Kölcsey himnuszának a szö­vegét több mint 30 nyelvre for­dították le. A költő január 22- én tisztázta le a kéziratot, ez a nap egyben a magyar kultú­ra napja is, amelyet 1985-ben Fasang Árpád zongoraművész javasolt. Magyarország 2012. január 1-jén életbe lépett Alaptörvé­nyének preambuluma a Him­nusz modernizált első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!” A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmes­ter szerezte, amikor a Kölcsey versének megzenésítésére ki­írt pályázaton az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józa­non, Kölcsey” jeligéjű pályáza­tával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által fémjelzett zsűri döntésének köszönhető­en. Első nyilvános, szabadtéri - nem színházi - előadása az Óbudai Hajógyárban 1844. au­gusztus 10-én történt, a Szé­chenyi nevét viselő gőzhajó avatásán. A magyar himnusznak 1903-ban az Országgyűlés el­ismerte hivatalosságát, ami­kor elfogadott egy, két parag­rafusból álló törvényjavas­latot, „az egységes magyar nemzet himnuszáról”, amely 1903. augusztus 20-tól lett volna érvényes, de Ferenc Jó­zsef akkori osztrák császár és magyar király ezt nem szen­tesítette, így nem is lépett ha­tályba. A Himnusz éneklését nehe­zíti, hogy míg a páratlan so­rok hét, a páros sorok hat szó­tagból állnak, ugyanakkor va­lamennyi sor hét dallamhan­got tartalmaz. Ezt a zene úgy hidalja át, hogy a páros sorok­nak általában az ötödik szó­tagját hajlítják, vi­szont a hatodik sornak az első szó­tagját kell hajlíta­ni. A Himnusszal szembeni leggya­koribb kritika, hogy túl komor, kevéssé ösztönöz cselekvésre. Egyik magyarázat szerint, a Himnusz előadásának tempó­ját az 1920-as években, az el­ső világháborús vereség és az azt követő trianoni békedik­tátum végett nagymértékben lelassították. Az 1930-40-es évek híradófelvételein viszont a Himnuszt még sokkal gyor­sabb, szinte indulószerű rit­musban játszották. 2013-ban a Himnusz tempóját gyor­sabbra vették, de ez még így is elmarad a korábbitól. A Magyar Posta 1998-ban 175 éves a Himnusz címen 75 forint névértékű bélyeget bo­csátott ki. A bélyegen a Him­nusz szó és a mű kéziratának részlete volt látható. A felbecsülhetetlen értékű verskézirat, Kölcsey Ferenc halála után a család tulajdoná­ban maradt. A háborús zűrza­vartól mentve letétként 1944 nyarán helyezték el a könyv­tárban. Jelenleg Kölcsey Ferenc köl­teményének kéziratát, az Or­szágos Széchényi Könyvtár­ban őrzik. Az örökösök 2017-ben meg­újították az ehhez kapcsolódó letéti szerződést, és ez alapján továbbra is immáron határo­zatlan ideig a nemzet könyvtá­rában maradhat, és az egyez­ség szerint évente egyszer, a magyar kultúra napján a kö­zönség számára is láthatóvá teszik. Felhasznált irodalom: A himnuszgyűjtő - Beszél­getés Szűcs Ivánnal, est.hu, 2008. március 20. (Hozzáfé­rés: 2013. december 2.) Betiltották a Himnuszt. Na­tional Geographic Online, 2010. ja­nuár 22. (Hozzáfé­rés: 2013. decem­ber 2.) Bárkay Tamás: Széll Kálmán, a Himnusz és a Gott erhalte. nol.hu, 2014. január 22. (Hozzáférés: 2014. augusztus 10.) Bogos Zsuzsanna: Zivataros századok Himnusza. A Himnusz műfaji sajátos­ságai, poétikai rendszere . tu­­dasbazis.sulinet.hu. https://hu.wikipedia.org/ wiki/Magyarország_himnu­sza. Hungarian National Ant­hem a youtube-on. youtube, com, 2008. március 20. (Hoz­záférés: 2015. október 14.) 175 éves a Himnusz. phi­­latelia.hu. (Hozzáférés: 2017. március 10.) https://internetfigyelo.wor­dpress.com/2010/01/23/a­magyar-kultura-napja-187-eves-a-himnusz/. A Himnusz, Kölcsey Ferenc legnagyobb hatású verse A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző komponálta 'Wiá flJ'n­űjL; és CzÉcsíL’ ' ét Kölcsey Ferenc eredeti, 1823-as Himnusz-kézirata. A kézirat 1944-ben került az Országos Széchényi Könyvtárba, amelynek legértékesebb letétévé vált Fotó: himnusz.hu Minek új? Jó nekünk a régi is! Később a kommunisták sze­mét is szúrta a Himnusz szö­vege, mert szerintük túl nem­zeti, nincs összhangba a nem­zetközi munkásmozgalmi ideo­lógiával. Rákosi Mátyást külö­nösen az bosszantotta, hogy a dolgozó nép himnusza Isten­nel kezdődjék, egy hivatalos ünnepségen. Állítólag a szocia­lizmus idején Rákosi pártfőtit­kár, megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt, hogy közösen alkossanak egy, a szocialista irányzatot is magában foglaló himnuszt. Kodály udvariasan meghallgatta az elvtársak ké­rését, majd így válaszolt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Illyés Gyula pedig, hogy írjon egy új szöveget, annyit mon­dott: „Meg van az már írva.” Mindketten a fejükkel játszot­tak azokban a nehéz időkben, de ezzel a kérdés szerencsére lekerült a napirendről. 2019. JANUÁR 22., KEDD

Next