Dunaújvárosi Hírlap, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-26 / 71. szám

2019. MÁRCIUS 26., KEDD Négy óra alatt a címzetthez érhet egy többoldalas dokumentum is Van még igény a táviratra Elavultnak, körülményesnek tartjuk, tavaly mégis minden­nap nagyjából száz távira­tot adtunk fel Magyarorszá­gon. Igaz, ez elhanyagolható mennyiség a digitális üzenet­­küldés forgalmához képest, de azért a Magyar Posta Zrt. fenntartja a szolgáltatást, sőt, januártól fejlesztette is. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu SÜRGÖNY A törvény már nem kötelezi a Magyar Posta Zrt.-t a táviratküldő szolgáltatás fenn­tartására, mégis van távirat­­feladásra lehetőség Magyar­­országon. Az üzenetek minél gyorsabb célba juttatása min­dig is fontos volt, ezért is fej­lődött ki számos lehetőség en­nek az igénynek a kiszolgálá­sára. Az új technológia lehagy­ta a régit, ma már a lassabbak közé tartozik a táviratozás. Mindazonáltal még tavaly is 35 ezer telegramot adtak fel a posta rendszerén keresztül - írja a Magyar Nemzet -, vagy­is naponta átlagosan 96 ké­rés érkezett a társasághoz. Ez nem teljes kép, hiszen a Ma­gyar Telekomnak és az Invitel­nek is van ilyen szolgáltatása, igaz, ezt kevesen tudják, és a postainál kisebb mértékben veszik igénybe a felhasználók. Az ügyfelek személyesen a postán, online a Posta.hu ol­dalon, vagy pedig telefonon keresztül, a Magyar Telekom központi, 192-es hívószámán adhatnak fel táviratot. Távirat csak belföldi címre adható fel. Ha személyesen szeretne va­laki táviratozni, azt a távirat­lap kitöltésével teheti meg, és igény esetén, külön díj ellené­ben, választhat a lehetséges dísz- vagy gyászlapok közül. A feladó kérheti, hogy a pos­ta a táviratot a megadott cím­re vagy telefonon, faxon (kivé­ve a dísz- és gyászlapot), vala­mint a címben megjelölt postá­ra kézbesítse. A hagyományos eljárás mellé januárban indí­totta el a társaság az online fel­adás, illetve a bankkártyás fi­zetés lehetőségét. Az egyszerű levelezőlaphoz képest olyan előnyökkel szol­gál a távirat, mint például az időgarancia. Ezért meghatáro­zott napra kézbesítés is meg­rendelhető. Ha a feladó sürgős jelzéssel adja fel táviratát, ak­kor üzenetét négy órán belül kézbesíti a posta. A társaság tehát fenntartja és fejleszti is a szolgáltatást, annak ellené­re, hogy tapasztalata szerint a digitalizáció terjedése miatt az elmúlt években meredeken csökkent a táviratok száma. A postán belföldön felvett táviratok száma 2015-ben meg­haladta a nyolcvanezret, tavaly már ennek kevesebb mint felét adták fel. A kézbesített távira­tok számában szintén csökke­nés mutatható ki, hiszen 2015- ben 52 ezer volt, ami 2018-ra 25 ezerre esett vissza. A felvett és kézbesített táviratok száma közötti különbség abból adó­dik, hogy a táviratok egy ré­szét a címzettnek faxon továb­bítják. A csekély forgalom elle­nére minden hétre jutott leg­alább egy távirat-szolgáltatás­sal kapcsolatos panasz a posta ügyfélszolgálatán, amiért a tár­saság összesen 85 ezer forint kártérítést fizetett. A készülék némileg divatjamúltnak tűnik, de a sürgöny nem ment ki a divatból Fotó: Shutterstock Változó felárral, külön szolgáltatás is kérhető Hiába tekintjük elavultnak, nem olcsó mulatság manap­ság esküvői vagy gyásztávirat­tal kifejezni együttérzésünket. A közönséges távirat első olda­lának díja 2190 forint, minden további oldalért 320 forintot kell fizetni. A levéltávirat 1745 forintba, annak további oldalai 295 forintba kerülnek. A díjsza­bás eltér a kézbesítés módjától függően. Ugyanis ha nem pos­tai­ kézbesítést kérünk, akkor már 700 forintért megkapja a címzett a megadott faxszámra az üzenetet. Ha a kézbesítésről értesítést szeretnénk, vagy ha hétvégén küldenénk üzenetet, esetleg ha körtávirat-szolgálta­­tást szeretnénk, azt különbö­ző mértékű felár ellenében te­hetjük meg­­ addig, amíg nem szüntetik meg ezt a szolgálta­tást a cégek. Tavaly 3860 védjegyet jelentettek be nálunk Szabadalomforradalom­­ vezet a gyógyszeripar LICENCDÖMPING Tavaly csak­nem 10 százalékkal nőtt az eu­rópai szabadalmak magyar­­országi hatályosítása iránti ké­relmek száma, minden máso­dik esetben amerikai vagy né­met székhelyű volt a kérelme­ző. Az év végén 28 677 hatá­lyos szabadalom volt Magyar­­országon, kilenc százalékkal több, mint egy évvel korábban - írja a Világgazdaság. Kilenc­­venegy százalékos többségben vannak a hatályosított európai szabadalmak, a többi nemzeti úton megadott oltalom. A nem­zeti védjegyoltalmak száma az előző évekhez hasonlóan csak­nem 55 ezer volt, a hazánkban hatályos nemzetközi, az úgy­nevezett madridi rendszeren keresztül lajstromozott védje­gyek állománya pedig megha­ladta a 87 ezret. Emellett 847 nemzeti használatiminta-olta­­lom és 3558 nemzeti formater­vezési minta volt hatályban, az uniós formatervezési min­ták száma pedig 750 ezerre volt tehető. Gazdasági súlyához képest Magyarország erősen felülrep­rezentált a V4-országok között: a kérelmek 55 százaléka volt lengyel, 26 magyar, 16 cseh és 3 százaléka szlovák. A magyar gazdaság iránti növekvő érdek­lődés a Szellemi Tulajdon Nem­zeti Hivatala szerint abból is lát­szik, hogy 9 százalékkal, 5225-re nőtt az Európai Szabadalmi Hivatal által megadott szaba­dalmak magyarországi hatályo­sítása iránti kérelmek száma. Kiemelkedtek közülük az ame­rikaiak (23 százalék) és a né­metek (22), az európai szaba­dalmak száma 21 százalékkal nőtt, meghaladta a 127 ezret. A hazai bejelentéseké 95-ről 120-ra emelkedett, ez az elmúlt tíz évben a legnagyobb szám. A Magyarországon hatályos szabadalmi oltalmak 37 szá­zaléka a gyógyszeriparra össz­pontosult. Ezt követte az egyéb berendezés, illetve a műszerek szakterület 12 és 9 százalékos részaránnyal, így nem megle­pő, hogy tavaly a legtöbb hatá­lyos nemzeti szabadalmi olta­lommal rendelkező jogosult a Richter Gedeon Nyrt., az Egis Gyógyszergyár Zrt. és a Pécsi Tudományegyetem volt. A Ma­gyarországon hatályos szaba­dalommal rendelkezők toplis­táján olyan világmárkák talál­hatók, mint a Qualcomm, a No­vartis, a BASF, a Philip Mor­ris, az LG, a Bayer, az Erics­son, a Huawei, a Boehringer Ingelheim és a Henkel. Tavaly 3860 védjegyet je­lentettek be, és 90 százalékuk magyar ügyfelektől érkezett. A csaknem 55 ezer hatályos nemzeti védjegy kétharmadá­nak magyar a jogosultja, a leg­több nemzeti védjeggyel a Rich­ter, az Egis, a Médiaszolgálta­­tás-támogató és Vagyonkezelő Alap, a Philip Morris és a Bor­sodi Sörgyár rendelkezik. MW A szabadalmak száma nagy érdeklődést jelez Fotó: Shutterstock Újra elindul a megújítást célzó program ZÁRTKERTEK Kétmilliárd fo­rintos keretösszeggel idén ta­vasszal újra elindul a zárt­­kert-megújítási program - je­lentette be Nagy István ag­rárminiszter a Vas megyei Oszkó Hegypásztor Körének gyümölcsoltó rendezvényén. A program célja, hogy a fal­vakban és a zártkertekben újrainduljon a hagyományos gazdálkodás, őshonos gyü­mölcsfajtákat telepítsenek az emberek és minél jobb minő­ségű termékek készülhesse­nek - mondta a miniszter. Azok az önkormányzatok, amelyek zártkerti területek elektromos hálózatának fej­lesztését tervezik, megemelt összegű támogatásra számít­hatnak, fejlesztésenként 10 millió helyett 20 millió forint­ra pályázhatnak. A zártkerti revitalizációs programot 2015-ben a Tanya­fejlesztési Program keretében indította a tárca, 2017-ben pe­dig már önálló programként zajlott, szintén kétmilliárd fo­rintos keretből. Nagy István elismerően szólt az oszkói Hegypásztor Körről, amely nemcsak a gyü­mölcstermesztésben és az ős­honos fajták génmegőrzésé­ben jár élen, hanem a népi építészet és kultúra megőrzé­sében is. A miniszter a Gyü­mölcsoltó Boldogasszony nap­jához igazodva tartott hagyo­mányos rendezvényen átadta az első alkalommal meghir­detett lekvár- és szörpkészítő verseny díjait. MTI GAZDASÁG y HÍREK Weben is elérhető az e-kárbejelentő KÖZLEKEDÉS Már webes fe­lületen, azaz akár a tele­fon böngészőjével, laptopon, tableten vagy asztali számító­gépen is kitölthető a Magyar Biztosítók Szövetségének ed­dig csak applikációként hasz­nálható digitális kárbejelentő­je. Január óta 173 ezren töl­tötték le, a biztosítótársasá­gokhoz ily módon elküldött kárbejelentések száma meg­haladja az 1200-at. Az indu­lást követő első teljes hónap­ban 570 e-kárbejelentés ér­kezett a társaságokhoz. Ma Támogatják a tejdemonstrációt MAGOS! Támogatja a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövet­kezetek Szövetsége a magyar tejtermelők keddi demonstrá­cióját a Penny Market Kft. ár­politikája ellen. Közleményük­ben kiemelték: megdöbben­tek, és minden eszközt igény­be vesznek annak érdeké­ben, hogy kikényszerítsék az áruházlánc akciójának vissza­vonását. Jelzik, hogy a Pen­ny Market Kft. - többszörös egyeztetés ellenére - nyo­mott, 135 forintos áron do­bott piacra egy szlovákiai im­port UHT-tejet március 21-én. A Penny Market közölte: be­szerzési árai a társaságra vo­natkozó szabályok alapján nem publikus információk, és minden körülmények között a hatályos jogszabályoknak maradéktalanul eleget tesz­nek. MW Megjött a poloska halálos ellenfele SZAMURÁJDARÁZS Az ázsiai márványospoloska az amerikai gyümölcsösökben is rengeteg kárt okoz. Mivel inváziós fajnak számít, Magyarországon nincs természetes ellensége. Ameri­kai tudósok 2005-ben Ázsiába utaztak, hogy felkutassák a po­loska természetes ellenségeit. A legelterjedtebb faj, amit ta­láltak, a szamurájdarázs volt, s hosszas tesztelésbe kezd­tek, hogy megállapítsák: alkal­­mas-e biológiai növényvéde­lemre a faj. A szamurájdarázs betelepítésének lehetőségeit évekig kutatták, majd a rovar egyszer csak felbukkant ma­gától. 2014-ben azzal kereste meg a kutatókat egy intézet, hogy szamuráj darazsat talált Marylandban. Ezután azt vizs­gálták, ha szabadon engedik a darazsat, nem okoz-e gondot az őshonos fajoknak. Csakhogy az élősködők már ott voltak. A genetikai vizsgálatok meg­erősítették, hogy a marylandi példányok nem a karanténban tartott törzsekből szöktek meg, hanem „maguktól jöttek”. Majd Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban, 2014-ben, három almaültetvényen is fölfedez­ték a hangzatos neve ellené­re még fullánkkal sem rendel­kező, a szezámmagnál is ki­sebb szamurájdarazsat - írja a Magyarmezőgazdasag.hu. Ez volt az első alkalom, hogy Eu­rópában észlelték a természe­tes módon betelepülő rovart. Spontán felbukkanása óta tíz államban jelent meg, és a tudó­sok legalább tíz törzsét azono­sították. A nemzetközi kutatócso­port az Európai Unió által tá­mogatott, a Nemzetközi Me­zőgazdasági és Biotudományi Központ irányításával zaj­ló projekt keretében azono­sította a márványospoloska parazitáit tojásaiból kikelő szamurájdarazsat. Azt még nem tudni, hogyan került Svájcba a szamuráj­darázs, de valószínű, maguk a poloskák hurcolták be testükön saját ellenségeiket. De nem biz­tos, hogy Svájcban jelent meg először Európában a darázs­faj, nagy a valószínűsége, hogy számára kedvezőbb éghajla­tú Olaszországban telepedett meg. Ott is nagy reményeket fűznek a megjelenéséhez. MW

Next