Dunaújvárosi Hírlap, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
2019-05-21 / 116. szám
2019. MÁJUS 21., KEDD Veszélyes játékokat vontak ki a forgalomból MEGELŐZÉS Veszélyes játék járműveket és gyermekgondozási cikkeket vont ki a forgalomból a fogyasztóvédelmi hatóság - tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A gyermekek biztonsága érdekében háromkerekű játék kerékpárokat, játék rollereket, lábbal hajtható kismotorokat, gyermeketetőszékeket, bébikompokat és utazóágyakat vizsgáltak. 47 termékből 18-at a hatóság kivont a forgalomból, ahol szükséges volt, a terméket a vásárlóktól is visszahívták. A háromkerekű játék kerékpárokra jellemző hiba volt, hogy a mozgó alkatrészek között olyan rések keletkeznek, amelyekbe játék közben a gyerekek ujjai becsípődhetnek. A játék rollereknél a kerekek voltak kisebbek az előírtnál, a kormányoszlop pedig terhelés hatására összecsukódott. Az ellenőrzött 28 gyermekgondozási cikk közel felénél is hiányosságok merültek fel. Az etetőszékek stabilitása nem volt megfelelő. A bébikompok elégtelen stabilitásuk vagy terhelhetőségük, a lépcsőről való leesés és az összecsukódás kockázata miatt bizonyultak balesetveszélyesnek. Az utazóágyaknál többnyire a borulásveszéllyel volt probléma, míg a kifogásolt matracoknál az összecsukódással, amely fulladásveszélyes. MW Kevesebb cég maradt, de több embert alkalmaznak Lendületes takarítás Egyre kevesebb takarítócég működik a magyar piacon, de közben tavaly közel háromezerrel több embernek adtak munkát. A szektor árbevétele 2017-ben meghaladta a 184 milliárd forintot. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu TISZTULÁS Évről évre apad a működő takarítócégek száma Magyarországon. Tavaly 542- vel kevesebb ilyen vállalkozás dolgozott az országban, mint 2014-ben - nyilatkozta a Világgazdaságnak Hantos Zoltán, az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzsere. Beszámolója szerint 2015-2016- ban jelentősen csökkent, 2017- ben viszont már megugrott a takarítással foglalkozó vállalkozások árbevétele, olyannyira, hogy a szektor összárbevétele meghaladta a 184 milliárd forintot. Még érdekesebb jelenség, hogy a korábban krónikus munkaerőhiányról beszámoló takarítócégeknek 2018-ban 2815 fővel sikerült növelniük az alkalmazottaik számát, így tavaly már több mint 45 ezren dolgoztak ezen a szolgáltatási területen. Az kérdéses, hogy ezt a növekedést a cégek nyereségességének növekedése, a munkaerő-piaci folyamatok változása vagy a feketefoglalkoztatás visszaszorulása eredményezte. A projektmenedzser szerint ennek ellenére az alacsony jövedelmezőség és az éles árverseny miatt továbbra is magas a cégfluktuációs index (CFI), amely 2018-ban már 16 százalék fölött járt. Ez azt mutatja, hogy a működő vállalkozások számához mérten a megszűnő vagy profilt váltó cégek aránya az országos átlaghoz képest magasabb, és egy kis megtorpanást nem számítva évről évre nő. Kedvezőtlen tendencia az is, hogy az elmúlt években nőtt a végrehajtás alá került takarítócégek aránya, ami azt jelzi, hogy sok piaci szereplő fizetési nehézségekkel küzd. Ha a szektor szereplői el tudják fogadtatni megrendelőikkel a szakmai szövetségük által javasolt megemelt szolgáltatásai díjakat, és az elsősorban a közbeszerzési piacon kialakult árverseny mérséklődik, van rá esély, hogy a pozitív tendenciák erősödjenek. A magasabb szolgáltatási díjak elfogadtatása pedig lehetőséget teremthet a bérek emelésére, ami csillapítani tudja a munkaerőhiányból adódó gondokat - összegezte a projektmenedzser. Erős árverseny mellett is jelentősen növelték bevételüket a takarítócégek Fotó: Shutterstock Szállóvendégeket vonzanak a fürdők TURIZMUS Nyomós érv a hazai fürdőágazat működési feltételeinek javítása mellett az a KSH által kimutatott adat, miszerint a hazai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 71 százaléka a fürdőkhöz kötődik. A Magyar Fürdőszövetség tavaly megválasztott új elnöke, Boros László Attila a szervezet éves közgyűlése után a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, nem tartja reménytelennek a 27 százalékos áfával működő fürdőszolgáltatások adójának csökkentését. Megjegyezte: a bérfejlesztésekkel mielőbb lépni kell, a növekvő forgalmat ugyanis csökkenő létszámmal érték el, az országos átlagbérektől leszakadó fürdőágazati jövedelemszint súlyosodó problémákat hozhat. A fürdőszövetség - elfogadva a szállodaszektorban a kifehérítéstől, vagyis a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ működésétől függővé tett áfacsökkentési tárgyalásokat - önkéntesen, a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) együttműködve kívánja forgalmi adatokkal segíteni a turizmusirányítást, cserébe értékes piaci adatokat kapnak majd. Az alapvetően a Modern városok program keretében elindult és tervezett fürdőfejlesztések mellett a meglévő, már népszerű gyógyhelyek korszerűsítésének támogatását tartja kiemelten fontosnak a szakszövetség. Az elnök az 5 százalékos áfával együtt bevezetendő 4 százalékos egészségturisztikai hozzájárulásból a fejlesztések és a fürdőkúrák társfinanszírozását is kivitelezhetőnek látja. MW 2500 forintos óradíjat javasolnak A Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (Matisz) idén januárban is szakmai ajánlást tett a 2019-es nettó takarítási óradíjakra. A minimálbér és a garantált bérminimum januártól érvényes emelésének hatásaira tekintettel a Matisz óránként nettó 2500 forintos takarítási díj alkalmazását javasolta. Kitartóan drágulnak a panelek INGATLANPIAC Már a panellakások is több mint 500 ezer forintos négyzetméteráron kelnek el a fővárosban, és vidéken is erőteljes a drágulás. A lakásárak további élénk emelkedését jelzi a Duna House (DH) áprilisi kimutatása. A fővárosban a Duna mindkét partján négyzetméterenként közel 525 ezer forintos átlagárat mért az ingatlaniroda. A panellakások múlt havi átlagára Budán csaknem 33 millió, Pesten 26,7 millió forint volt. Téglaházaknál még nagyobb összegekkel kell számolni: a pesti kerületekben 600 ezer forint fölé nőtt az átlagos négyzetméterár, Budán és a pesti belvárosban már közel 800 ezer forint. A DH forgalmi adatai szerint áprilisban mind a keleti, mind a nyugati országrészben 300 ezer forint volt a panellakások átlagos négyzetméterára. A keleti megyékben a vevők átlagosan 15,9 millió forintért, a nyugatiakban 16,6 millióért vettek ilyen ingatlant. A téglaépítésű otthonoknál sincs számottevő különbség: keleten a 319 ezer forintos átlagos négyzetméterárhoz a 18 millió forintot közelítő átlagos eladási ár párosult, míg nyugaton 312 ezer forint volt a négyzetméterár és 17,6 millió forint az átlagos lakásár. A DH adatai erőteljes növekedést mutatnak a múlt évi forgalmi adatokhoz viszonyítva. MW GAZDASÁG y HÍREK Már népszerűbb a magyar termék HAZAI A következő időszak sikerágazata az élelmiszeripar - közölte Nagy István agrárminiszter az InfoRádióban. Elmondta: a kormány 300 milliárd forinttal támogatta az elmúlt időszakban az élelmiszeripart, amelynek nyeresége megduplázódott az elmúlt öt évben. Örömtelinek mondta, hogy a vásárlók 96 százaléka az ugyanolyan minőségű és árkategóriájú külföldi és magyar termék közül a magyart választja, a vevők fele még akkor is, ha a hazai egy kicsivel többe kerül, mert minőségileg kiváló, friss, biztonságos terméket kap. MW Kétmilliárd euró innovátoroknak TÁMOGATÁSA következő két évben kétmilliárd euróval, új megközelítéssel támogatják a kutatókat és az innovátorokat az Európai Innovációs Tanács pályázatai. A cél a műszaki szempontból áttörést hozó, nagy üzleti pontenciállal és gyors növekedési kilátásokkal kecsegtető innovációk teljes kifejlesztése - jelentette be Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára. Kifejtette, hogy Európában sok jó találmány és fejlesztés lát napvilágot, de ezek piaci hasznosulása messze elmarad az ázsiai országokban vagy az Amerikában létrehozott újdonságokétól. MW Titkolják internetes aktivitásukat a dolgozók Csak a főnök ne lássa! VILÁGHÁLÓ A munkavállalók 59 százaléka elrejti közösségi médiás tevékenységét a főnöke elől. Mivel az alkalmazottak 90 százaléka naponta többször is használja az internetet, a legtöbb munkavállalónak nehéz a magánélet és a munka szétválasztása egy átlagos munkanap során. A Kaspersky Lab szoftvercég által közzétett globális adatvédelmi jelentés szerint minden második felhasználó úgy dönt, hogy elrejti közösségi médiás tevékenységét a főnöke elől. Ez a titkolózás a kollégákra is vonatkozik: az emberek 52 százaléka inkább nem osztja meg online tevékenységét még a legközvetlenebb munkatársaival sem. Egy átlagos alkalmazott az életéből több mint 13 évet tölt munkával, de ez az idő nem teljesen kapcsolódik a munkafeladatok elvégzéséhez vagy az előléptetések megszerzéséhez. A felhasználók közel kétharmada elismeri, hogy mindennap megnéz olyan weboldalakat is az irodában, amelyek nem kötődnek a munkájához. Ezek után persze nem meglepő, hogy a munkavállalók közel egyharmada titkolja a munkáltatója előtt, hogy milyen webhelyeket látogat meg munkaidőben. A munkavállalók fele azt sem szeretné, ha a kollégái tudnának az online tevékenységéről. Ennek valószínűleg az az oka, hogy félnek, rontják a vállalatról kialakított nyilvános képet, vagy a személyzet eredményességének csökkenésétől félve a vállalat nyomon követi alkalmazottai közösségi médiás tevékenységét, és annak alapján karriereket befolyásoló döntéseket hozhat. Az ilyen gyakorlatok miatt a megkérdezettek fele nem akarja nyilvánosságra hozni közösségi médiás tevékenységét a főnöke, 54 százalék pedig még a kollégái előtt sem. Mivel az online munka napjaink szerves részévé vált, a határvonalak egyre jobban elmosódnak a munkahelyi és privát digitális életünk között. „Ez se nem jó, se nem rossz, így élünk a digitális korban” - mondta Marina Titova, a Kaspersky Lab marketingvezetője. Hozzátette: munkavállalóként egyre óvatosabbnak kell lennünk azzal, hogy pontosan mit teszünk közzé a közösségi médiában, vagy milyen webhelyeket keresünk fel a munkahelyünkön. „Egy félreértett internetes aktivitás visszavonhatatlan és hosszú távú hatást gyakorolhat még a leginkább ambiciózus munkavállaló jövőbeni karrierterveire is” - mondta. MW Egyharmaduk rejtegeti, merre jár az interneten Fotó: Shutterstock