Dunaújvárosi Hírlap, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-09 / 209. szám
2019. SZEPTEMBER 9., HÉTFŐ Munkaszerződéssel a zsebükben végezhetnek az egyetemisták Diákok kitörési lehetősége Alapképzésben negyvenféle szakon, mesterszinten 31 különböző képzést lehet duális formában végezni. A diákok a fizetés mellett tanulmányi ösztöndíjat is kapnak. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu OKTATÁS Az idei tanévben 28 felsőoktatási intézmény 40 alapképzést és 31 mesterképzést kínál duális formában a hallgatóinak. A diákok gyakorlati oktatásába hatszáz partnerszervezet száll be, akik a tanulmányok ideje alatt százezer forintos havi fizetést adnak, sokuk béren kívüli juttatásokat is. Az érintett diákok a céges fizetés mellett is jogosultak a tanulmányi ösztöndíjakra, az iskola elvégzése után pedig legtöbbjüket biztos állás várja. Hároméves munkatapasztalattal és jó eséllyel munkaszerződéssel a zsebükben léphetnek ki a felsőoktatásból azok a diákok, akik vállalják a duális képzési forma többletterheit. A speciális képzéseken az egyetemi vagy főiskolai elméleti oktatás mellett gazdálkodó szervezeteknél, élesben szerezhetnek munkatapasztalatot a diákok. A befektetés ugyanakkor nagyon megéri: a cégek a képzés teljes idejére fizetést adnak a hallgatóknak, egyúttal ki is nevelik a jövőbeli munkavállalóikat. A Felvi portál adatai szerint duális formában csak bizonyos területeken - agrár-, gazdaságtudományi, informatikai, műszaki, természet- és társadalomtudományi képzéseken lehet tanulni. Az együttműködésekben részt vevő egyetemek és cégek száma folyamatosan nő, mára 28 felsőoktatási intézmény és mintegy 600 partnerszervezet kapcsolódott be az oktatásba. A választható szakok döntő többsége mérnöki képzés. A duális képzések hallgatói a hagyományos formában tanuló évfolyamtársaikkal együtt tanulják az elméletet, azonos vizsgakövetelményeknek kell megfelelniük, de kettős a jogviszonyuk, hiszen hallgatói munkaszerződésük révén a vállalatokkal is szerződéses viszonyba kerülnek. A cégeknél mentorok segítik a fiatalok munkáját, utóbbiak díjazásának el kell érnie a minimálbér 65 százalékát, ettől csak felfelé szabad eltérni. Fizetésük a mindenkori havi minimálbér értékéig adómentes. Idén átlagosan 97 ezer forint jár a diákoknak, amely mellé a cégek saját döntésük alapján egyéb juttatásokat is adhatnak. A duális képzésben részt vevő hallgatók a többi diáktársukhoz hasonlóan részesülhetnek a központi és intézményi felsőoktatási ösztöndíjakból, a jó tanulmányi eredményért vagy a szociális alapon járó juttatásokból, ami a fizetésükkel együtt már az önfenntartásra is elég lehet. A legszorgalmasabb diákok akár havi 50-100 ezer forintos tanulmányi ösztöndíjat is kaphatnak a legbőkezűbb intézményekben. Az Állami Számvevőszék 2017-ben vizsgálta a duális képzéseket, amelyekben akkor valamivel több mint másfél ezer diák vett részt. Ezt a számot mindenképp növelni szeretné a kormány. A duális formában választható szakok döntő többsége mérnöki képzés Felülvizsgálhatják a felsőoktatásban a bolognai rendszert Jónak látnák a bolognai rendszer felülvizsgálatát, miután a felsőoktatás az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Palkovics László vezette innovációs tárcához került. A bolognai rendszert 2005-től fokozatosan kezdték bevezetni a felsőoktatásban: az addigi osztatlan, négyéves főiskolai, illetve ötéves egyetemi képzéseket felváltotta három egymásra épülő fokozat, a bachelor (alapképzés), a master (mesterképzés) és a doktori képzés. Feltüntetik a sörön, hogy mi van benne ÖSSZETEVŐK Önkéntesen kötelezettséget vállalt a 25 ország gyártóit összefogó Európai Sörfőzők Szövetsége, hogy 2022-ig megjelölik a sörök csomagolásán az italok összetevőit és tápértékét. Az erről szóló dokumentumot szeptember 5-én Brüsszelben fogadták el. Magyar részről Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója írta alá. Az aláírás apropóján az igazgató kifejtette: a vállalás a fogyasztók érdekét tartja szem előtt az átláthatóság és a minőség biztosítására. Hozzátette, hogy ennek a kötelezettségnek a Magyar Sörgyártók Szövetségének tagjai által forgalmazott sörök jelentős aránya megfelel már most is. A cél elérése érdekében az európai sörgyárak is jelentős lépéseket tettek már az elmúlt években: a sörök 60 százalékánál már most is megadják a kalóriaszámot, 85 százalékuknál pedig az összetevők részletes listáját. Európában 2017-ben a teljes sörfogyasztás közel 374 millió hektoliter volt, míg a magyar piacon ebben az időszakban 6,26 millió hektoliternyi fogyott. A hazai sörgyártók adatai szerint tavaly a vezető sörgyárak - a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Carlsberg Hungary Kft. és a Pécsi Sörfőzde Zrt. - a magyar piacon 6,29 millió hektoliter sört értékesítettek. Idén az első fél évben 2,4 százalékkal, 3,051 millió hektoliterre csökkent tavalyhoz képest az öt legnagyobb gyártó belföldön értékesített söreinek mennyisége. A szövetség szerint a visszaesés a hűvösebb időjárással magyarázható. MW Csalókra figyelmeztet az adóhivatal ADATLOPÁS Az elmúlt időszakban ismét több bejelentés érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) arról, hogy adathalászok kíséreltek megszerezni ügyfélkapus bejelentkezési és bankkártyaadatokat - hívja fel a figyelmet az adóhatóság. A NAV a közleményében hangsúlyozza: az ügyfélkapus adatokat mindenki csak a megfelelő oldalon (www.nav. gov.hu, www.magyarorszag. hu) adja meg! A csalók sokszor olyan oldalakat szerkesztenek, amelyek arculati elemeiben is rendkívül jól utánozzák a valós bejelentkezési felületeket, ilyenkor azonban a webcím árulkodó lehet. Bankkártyaadatokat pedig a NAV soha, semmilyen körülmények között nem kér - hangsúlyozzák. A NAV nevében írt, az adóvisszatérítés lehetőségére felhívó elektronikus leveleket, sms-eseket hibás nyelvi fordulatok, tegező megszólítás, értelmezhetetlen szövegrészletek jellemzik. Általában egy linket is tartalmaznak, amely a gyanútlan ügyfelet egy felugró űrlapra vagy honlapra vezeti, ahol a csalók általában a bankkártyák hátlapján található háromjegyű számot, a CVV/CVC kódot vagy az ügyfélkapus bejelentkezési adatokat kérik. Ha valaki megadja a bankkártyaadatait, számolnia kell azzal, hogy illetéktelenek pénzt emelhetnek le a számlájáról. MW GAZDASÁG 7 Jelentősen csökkent az áfafizetés elkerülése ADÓ Az online korszak bevezetése óta Magyarországon öt év alatt 12 százalékponttal csökkent az úgynevezett áfaadórés - az Európai Bizottság legfrissebb tanulmánya szerint eredményesek a kormány gazdaságfehérítő intézkedései. Ennek köszönhetően 2018-ra az Európai Unióban is példaértékű módon egy számjegyűre zsugorodott az adóelkerülés mértéke - közölte az adóügyekért felelős államtitkár. Izer Norbert kifejtette, a magyarországi becsült áfaadórés - azaz a költségvetésből kieső áfabevétel - mértéke a 2013. évi 21 százalékról 9 százalékra csökkent 2018-ban. A legnagyobb apadást 2017-ről 2018- ra sikerült elérni, amikor az adórés mértéke 13,9 százalékról a megközelíthette a 9 százalékot. A 10 százalék alatti adóelkerülési ráta azért is példaértékű, mert nagyon rövid idő alatt sikerült ekkora tisztulást elérni - tette hozzá. Izer Norbert emlékeztetett arra, hogy a gazdaságfehérítés online korszakának kezdete 2014. szeptember 1-je, ugyanis akkortól kötelező az online pénztárgép használata. A következő évben indult az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer éles üzeme, majd 2018. július 1-jén debütált az online számlázás rendszere. MW Időszerű válaszok a világgazdaság változásaira Startol a kkv-stratégia VÁLLALKOZÁS Elkészült és a héten kerülhet a kormány elé az a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokra (kkv) vonatkozó stratégia, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a Vállalkozásfejlesztési Tanáccsal közösen dolgozott ki. Erről György László, az ITM gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára beszélt egy múlt heti háttérbeszélgetésen. A kormányzati kkv-stratégia kidolgozásához idén márciusban és áprilisban minden megyében szakmai fórumokat szerveztek, feltárták a cégek helyzetét és legfontosabb problémáit, továbbá kikérték több mint ezer vállalkozó véleményét. A vállalkozások által felvetett problématerületek többek között az adminisztratív, illetve a finanszírozási nehézségeket érintették, továbbá a képzéssel kapcsolatos problémákat, a pályázati és támogatási rendszerrel kapcsolatos nehézségeket, de foglalkoztak a digitalizációval és az innovációval, a generációváltással, a magas adóterhekkel és a vállalkozói ismeretek hiányával is. Magyarországon ma közel 730 ezer vállalkozás van, közülük mintegy 650 ezer tartozik a kis- és közepes vállalkozások közé. Utóbbiak közül több mint 300 ezer katás, azaz a kisadózók tételes adójával rója le közterhei jelentős részét. A hazai kkv-k nemzetközi összevetésben is jól teljesítettek az elmúlt években, 2010- 2017 között termelékenységük 31,6 százalékkal nőtt, szemben a visegrádi országok 6,3 százalékos és az uniós tagállamok 9,8 százalékos javulásával - emelte ki György László. Az államtitkár rámutatott: a termelékenység növekedése főleg az adórendszer átalakításának köszönhető. A kata bevezetése sokakat átterelt a szürke- és a feketegazdaságból az adózók közé. Felidézte, hogy egy átlagos közepes méretű vállalkozás adóterhelése Magyarországon 2010 előtt 52-56 százalék között volt, ma 36 százalék. Magyarország a visegrádi országok közül a legversenyképesebb adórendszerrel rendelkezik. A kormány fontos feladatnak tartja a magyar vállalkozók generációváltásának és a kis- és középvállalkozások digitalizációs előrelépésének támogatását, éppen ezért mindkét témával kiemelten foglalkozik a kkv-stratégia. A stratégiáról egyelőre annyit lehet tudni, hogy hét pilléren áll, követi a világgazdasági változásokat, amelyek a technológiára épülnek, és a változásokra az innovációban látja a megfelelő választ. Az államtitkár elmondta: a kkv-stratégia teljes körű szakmai konszenzuson alapul, és az OECD tanácsadói segítettek rendszerezni. M. György László: Szakmai konszenzuson alapul a stratégia Fotó: MTI