Dunaújvárosi Hírlap, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-11 / 211. szám

12 HÁTTÉR Erzsébet leveleiben a kiegyezés mellett érvelt, és boldog volt, amikor megvalósult A magyarok imádott királynéja merénylet áldozata lett „Nem tudja, mennyire sze­rettem ezt az asszonyt!” - mondta Erzsébet halála után Ferenc József császár Paar grófnak. Farkas Lajos szerkesztoseg@dunahirlap.hu TÖRTÉNELEM 1898. szeptember 10-én vesztette életét Genfben Erzsébet magyar királyné, mi­után egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista szíven szúr­ta őt. A gyönyörű Sisi halála hazánkat is mélyen megrázta, mert hosszú évszázadok után ő volt az első királyné, aki sze­retettel és érdeklődéssel for­dult a magyar nemzet felé. A gyönyörű Sisi A „szépséges császárné”, ahogyan őt akkor Európában nevezték, hosszú, dús hajával megteremtette kora szépség­­ideálját. Karcsú alakját min­denki csodálta, Erzsébet szép­ségével egyre nagyobb befo­lyást szerzett a császári ud­varban. Korában legszebbnek vélt uralkodófeleségnek tar­tották III. Napóleon hitvese, Eugénia császárné mellett. Erzsébet 1837-ben, Bajoror­szágban született, édesapja Miksa József, a Wittelsbach­­ház egyik oldalágának herce­ge volt. Mivel harmadik gyer­mekként látta meg a napvilá­got, nem számíthatott magas rangú vőlegényre, de a sors másképpen gondoskodott er­ről a kérdésről. Hét testvérével a Possenho­fen kastélyban nevelkedett, apjához hasonlóan nem érde­kelte a társadalmi pozíciójával járó szigorú etikett. Lány lété­re jól úszott, lovagolt, vívott és hegyet mászott. Sisi élete 1853-ban vett új fordulatot, amikor Zsófia oszt­rák főhercegné nyomására az akkor 23 esztendős Ferenc Jó­zsef császár Bajorországba utazott, hogy feleségül kér­je Miksa József legidősebb le­ányát, Ilonát. Az ifjú uralko­dó azonban a müncheni tar­tózkodása alatt a család ki­sebbik lányába, Erzsébetbe szeretett bele. Sisi mindössze 16 éves volt, amikor felesé­gül ment Ferenc Józsefhez, a Habsburg dinasztiában igen­csak szokatlan szerelmi há­zasságot 1854. április 24-én kötötték meg Bécsben. A bécsi évek Már házasságának első évé­ben teherbe esett. Első gyer­mekét, Zsófiát 1855. márci­us 5-én, még a másodikat, Gi­zellát 1856. július 12-én szül­te meg. A bécsi udvarban leg­nagyobb ellenlábasa anyósa, az igencsak akaratos asszony hírében álló Zsófia volt. A fő­hercegnő folyamatosan érez­tette Erzsébettel alsóbbrendű­ségét, miközben egy szemer­nyi szabadságot sem hagyott menyének. Lányait a zsarnokosko­dó anyósa szándékosan távol tartotta tőle, nevelésüket pe­dig teljesen kisajátította. Sisi megbecsülése aztán még to­vább romlott, mivel 1857-ben kierőszakolta, hogy magyar­­országi körútjára magával vi­­hesse gyermekeit. Az utazás során idősebbik lánya, Zsófia tífuszban életét vesztette. A tragédiát Erzsébet gondatlan­ságának tulajdonították, így a hamarosan megszülető Ru­dolf koronaherceget elszakí­tották édesanyjától, és Zsófia főhercegné elvárásainak meg­felelően nevelték. Erzsébet a sorozatos traumák hatásá­ra egyik betegségéből a má­sikba esett, orvosai tanácsá­ra elhagyta Bécset, és apja ba­jorországi kastélyába utazott. Ott fokozatosan ráébredt szép­ségére és az abban rejlő erőre, majd megtanulta érvényesíte­ni is akaratát. Találkozás a „szép akasztotta!” A kecskeméti köznemes családból származó Ferenczy Ida bizalmasa lett, ő ismertet­te meg Sisivel a magyar And­­rássy, Széchenyi és Deák ki­egyezéspárti eszméit. Ezek hatására a császárnő az ural­kodóhoz írt leveleiben rend­re a kiegyezés mellett érvelt, és nagyon boldog volt, amikor az végre 1867-ben meg is va­lósult. Ferenc József magyar királlyá való megkoronázá­sa után Erzsébet a magya­rok szeretett királynéja lett. A magyar nemzet követve a régi hagyományt, ajándékot adott az uralkodópárnak. Fe­renc József és Sisi a gödöllői Grassalkovich-kastélyt kap­ták meg, amely Erzsébet szá­mára egy igazi otthonná vált. Több pletyka szerint szerelmi viszony alakult ki gróf And­­rássy Gyula és Sisi között. A történészek viszont azt mond­ják, ha volt is köztük szere­lem, az csak és kizárólag plá­­tói lehetett. A szigorú spanyol udvari etikett sohasem enged­te meg, hogy kettesben ma­radjanak. Gróf Andrássy Gyu­lát, az Osztrák-Magyar Mo­narchia későbbi külügymi­niszterét 1851-ben távollétében halál­ra ítélték, és jelké­pesen felakasztot­ták a szabadság­­harcban való rész­vételéért. A fran­cia fővárosban élt ezután, ahol élén­ken részt vett a társasági életben. Kora egyik legszebb férfija volt. A pári­zsi hölgyek a „szép akasztott” néven emlegették. Az viszont tény, hogy a királyné és And­rássy, Ferenczy Ida segítségé­vel rejtjelesen leveleztek és Erzsébet, Andrássy haláláig a legjobb barátja maradt. Ferenc Józseffel kötött há­zassága a kiegyezés utáni idő­szakra már menthetetlenül megromlott, Erzsébet pedig mindent megtett annak érde­kében, hogy kerülje az ural­kodói reprezentációt. Sisi fia, a trónörökös Rudolf főherceg 1889-ben öngyilkosságot kö­vetett el, a tragédia teljesen le­taglózta a császárnőt, férjétől pedig teljes mértékben elhi­­degült. Átadva magát a gyász­nak, ezt követő­en kizárólag feke­te ruhát viselt, va­lamint reprezentá­ciós kötelezettsé­geit a minimálisra csökkentette­ velem?” A megrendült Sisi élete hát­ralévő éveiben nagyrészt ked­venc rezidenciái, Gödöllő és Korfu között ingázott, egyet­len célja volt, hogy minél tá­volabb legyen Bécstől. Ez a szándék vezérelte aztán Er­zsébetet végzetes svájci útjá­ra is, amely során 1898. szep­tember 10-én elhatározta, hogy hajóra száll, és kirán­dul egyet a Genfi-tavon. A ki­kötőben egy Habsburg-elle­­nes olasz anarchista, Luigi Lucheni, egy élesre fent re­szelővel merényletet követett el a királyné ellen. Az olasz merénylő saját bevallása sze­rint meg akarta ölni bármely királyi család valamelyik tag­ját, mindegy, hogy kit. A szo­ros fűzőt viselő Erzsébet a tá­madás után még felállt, saját lábán ment fel a hajó fedélze­tére. A hajó elindulása után rosszul lett, összeesett, ek­kor találták meg súlyos sebét. A hajó visszafordult, de hiá­ba vitték a sebesültet vissza a szállodájába, az orvos már csak a halál beálltát állapít­hatta meg. A királyné utol­só mondata a „Mi történt ve­lem?” volt. Luigi Lucheni Luigi Lucheni Párizsban született 1873. április 22-én egy olasz munkásnő törvény­telen gyermekeként. Árvahá­zakban és különböző nevelő­szülőknél nőtt fel. Tízéves ko­rától kemény munkára fogták. Három és fél évig a lovasság­nál szolgált, az 1896-os abes­­­színiai hadjáratban kitüntet­te magát. Ezután Svájcban te­lepedett le, alkalmi munkák­ból élt. Mivel nyomorúságos körülmények között nőtt fel, egyre nőtt benne a gyűlölet az uralkodó osztályok iránt. Mindinkább az anarchizmus felé fordul, és az ezzel össze­függésbe hozható műveket ta­nulmányozta. Elhatározta, hogy megöli az arisztokrácia egyik tag­ját, lehetőleg valamelyik uralkodócsaládét. Az erede­ti terv szerint a francia orlé­­ans-i herceget akarta meg­gyilkolni, azonban mégis Er­zsébet császárné mellett dön­tött, mert a herceg mégsem utazott Genfbe, Sisiről pedig köztudott volt, hogy kevés testőr kíséri. Az osztrák csá­szárné inkognitóban utazott Genfbe, de egy újság még­is kiszivárogtatta a hírt. Az olasz anarchista 1898. szep­tember 10-én délelőtt jobb kabátujjába rejtett élesre fent reszelővel odarohant Erzsé­bethez, és miután megbizo­nyosodott róla, hogy ő a csá­szárné, fellökte és közben szí­ven szúrta. A merénylőt a já­rókelők feltartóztatták, majd átadták a rendőrségnek. Lucheni büszke volt tetté­re, és örült, mikor megtudta, hogy Sisi valóban meghalt. Életfogytiglani börtönbünte­tése ítélték. Több mint tíz év­nyi raboskodás után, 1910- ben a nadrágszíjával felakasz­totta magát a cellájában. Meg lehetett volna menteni Sisit? Egyes újabb orvostörténeti vélekedések szerint, ha meg­felelő kórházi ellátást kap és időben megműtik, a korabeli viszonyok esetén is megment­hető lett volna. Más orvosi vé­lemények szerint Sisi meg­mentésére akkor sem lett vol­na esély, ha a szúrást hama­rabb veszik észre. Erzsébet váratlan halálát az egész Osztrák-Magyar Mo­narchia megrendülten fogad­ta, Magyarországon, ahol na­gyon tisztelték és szerették, hamarosan utakat és telepü­léseket neveztek el a király­nő után. Sisit Bécsben, a kapucinu­sok templomának császári kriptájában temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Felhasznált irodalom http://www.rubicon.hu/ magyar/oldalak/1898_szep­tember_10_erzsebet_kiraly­ne_meggyilkolasa/. http://regvoltkepek.blog­spot.com/2015/09/1898-szep­tember-10-wittelsbach-erzse­bet.html. https://hu.wikipedia.org/ wiki/Wittelsbach_Erzsebet_ magyar_kiralyno. Békési Sándor: Sisi szemé­lyének teológiai portréja. Bu­dapest, L’Harmattan, 2014. Bencze László: Uralkodók, főrangúak, katonák. Buda­pest, HL, 2001. F. Dózsa Katalin: A szerep, egyéniség és mítosz konflik­tusa Erzsébet királyné életé­ben Faludi Ildikó: Erzsébet ki­rályné élete Sorozatosan traumák ér­ték az élet­ben - sorsa elől nem me­nekülhetett A genfi merény­let - „Mi történt Fotó: wikipedia Szépséges császárné - így nevezték Erzsébetet, aki kora ideálját teremtette meg gyönyörű hajával, kisugárzásával Különc az uralkodócsaládban Kifejezetten különc nőnek szá­mított a XIX. században Er­zsébet királyné, ismertebb ne­vén Sissi. A magyarok ked­venc uralkodója volt például az első, aki először vette le magá­ról az alsószoknyát azért, hogy még karcsúbbnak tűnjön, pe­dig imádta az édességet. Sissi szinte nem is evett mást, csak csokoládét, aminek eredmé­nyeként rettenetesen rosszak voltak a fogai. Ennél is felhá­­borítóbb tett volt, hogy a ten­gert imádó királyné, titokban egy vasmacskát és hozzáillő kötelet tetováltatott a bal la­pockájára. A tetoválást Tom Ri­ley, a kor egyik legismertebb tetoválóművésze készítette el. Riley büszke volt arra, hogy az európai uralkodócsaládok több tagja őt hívta, ha tetová­lást akart. 2019. SZEPTEMBER 11., SZERDA Látogasson el hírportálunkra! DUOL.hu

Next