Dunaújvárosi Hírlap, 2020. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

2020-06-11 / 135. szám

2020. JÚNIUS 11., CSÜTÖRTÖK HÁTTÉR 13 Erdélyben és Havasalföldön is komoly vereséget mért az oszmán betolakodókra Hunyadi János kormányzóvá választása: pesti országgyűlés 1446. június 5-én választot­ták meg a rendek Magyaror­szág kormányzójának a tö­rök elleni harcok legtehet­ségesebb hadvezérét, Hu­nyadi János erdélyi vajdát és főkapitányt. Helyettese pe­dig Újlaki Miklós főkapitány lett. Hunyadi János neve ek­kor már ismerősen csen­gett az európai keresztény világban, a pápa egyenesen Krisztus bajnokaként emle­gette, sokan benne látták a keresztény civilizáció vé­delmezőjét, és nem is alap­talanul. Farkas Lajos szerkesztoseg@dunahirlap.hu DH-ÖSSZEÁLLÍTÁS 1444. no­vember 10-én Várna mellett Hunyadi keresztes serege sú­lyos vereséget szenvedett II. Murád török szultántól, sőt az ütközetben életét vesztette az ország királya, I. Ulászló is. Hunyadi is csak hatalmas szerencsével, nagy nehezen menekült meg. Mivel a király utód nélkül hunyt el, így az 1445 februárjában összeülő rákosi országgyűlés tanács­talan volt abban a kérdésben, hogy kinek adja a főhatal­mat. Végül úgy határoztak, hogy az ország élére hét főka­pitányt állítanak, közülük a legbefolyásosabb Hunyadi Já­nos erdélyi vajda volt. Mivel a hét választott embernek kel­lett egy vezető, a kormányzó, így szinte mindenki egyetér­tett abban, hogy ezt a tisztsé­get Hunyadi János kapja meg. Az új kormányzó nem kapott teljhatalmat - igaz nem is igé­nyelte­­, hanem bizonyos kor­látokkal gyakorolhatta csak a hatalmát. Viszont ő rendelkezett az egész tiszántú­li és erdélyi birto­kok mellett a kirá­lyi várak állapotá­ról, a központi se­regről, valamint a pénzverdék mű­ködéséről is. A kü­lönböző kinevezésekről, ado­mányozásokról Hunyadi csak az országtanács jóváhagyásá­val dönthetett. Közösen hoz­ták meg a legfontosabb törvé­nyeket, a kiadásokat pedig a kincstartó felügyelte. Hunya­di tehát korlátozott királyi ha­talmat kapott. Egy 12 tagú ta­nácsot rendeltek mellé, az or­szág kormányzásában pedig egy négyfős állandó testü­let segítette. Az ő hozzájáru­lásuk kellett a bárók és főpa­pok kinevezéséhez. Birtokot csak 32 jobbágytelek nagysá­gig adományozhatott, a pénz­ügyi, adókivetési jogot vi­szont szabadon gyakorolhat­ta. Eleinte az uralkodói bir­tokokat és az ebből szárma­zó jövedelmeket nem Hunya­di kezelte, de később, Buda várával együtt ezt a jogot is megszerezte. Az 1447-es or­szággyűlésen sikerült elér­nie a többi főkapitányi poszt megszüntetését, ezáltal to­vább növelte saját és közne­mesekből álló szimpatizán­sai hatalmát. A történelem folytatódott Hétéves kormányzása ide­jén háborút indított III. Fri­gyes császár ellen, de az osztrákokkal szembeni ered­ménytelen harcok után két évre fegyverszünetet kötött. Hadjáratot szervezett a Felvi­déken garázdálkodó husziták ellen is, majd 1445 után hűsé­gesküt kényszerített ki a Ma­gyar Királyságtól délre fek­vő balkáni államokból. 1448- ban pedig egy magyar, hava­salföldi és albán koalíciós se­reg élén mélyen benyomult az Oszmán Birodalom terü­letébe. Hunyadi akkor már több hadjáratot is vezetett a török ellen. Az 1448-as rigó­mezei vereség után viszont csökkent itthoni befolyása, így szövetséget kötött Újla­ki Miklós erdélyi vajdával és Garai László nádorral, hogy együtt erősítsék meg az or­szág védelmét. Hunyadi látta, hogy a török egyre erősebb lesz, és az oszmán veszede­lem mindinkább fenyegetni fogja Magyarország bizton­ságát. A nagy törökverő had­vezér gondjait csak tetézte, hogy amikor hazatért, akkor Brankovics György szerb des­­pota bosszúból elfogatta és Szendrő várába zárta, ahon­nan a kormányzó csak hatal­mas váltságdíj ellenében sza­badulhatott. Hunyadi lemondása Hunyadi János és Frigyes császár 1450-ben tárgyaló­­asztalhoz ültek Pozsonyban, és megállapodtak Magyarország jö­vőbeli királyának személyéről. Miu­tán az új király, a mindössze 14 éves V. László elfog­lalta a trónt, Hu­nyadi lemondott a kormányzói tiszt­ségről, amiért a király cse­rébe főkapitányi és beszter­cei grófi címmel ajándékoz­ta meg, továbbá megkapta a besztercei szászok kerületét is. A volt kormányzó ezt kö­vetően visszavonult Erdélybe, és a török elleni védelem meg­szervezésével foglalkozott. 1456-ban bekövetkezett halá­láig számos hőstettel, köztük a legismertebb nándorfehér­vári diadallal növelte saját di­csőségét. Hunyadi Jánost kormány­zósága idején sokan azzal gyanúsították, hogy a kirá­lyi trón megszerzésén fárado­zott, valós tartalma azonban ennek nem volt, igaz fiából, Hunyadi Mátyásból viszont a magyar történelem egyik leg­nagyobb királya lett. Ki is volt Hunyadi János? Kolozsváron született 1407-ben. Születéséről szá­mos mendemonda jelent meg, egyes korabeli források sze­rint Hunyadi ugyan nemesi származású, de családja nem volt előkelő. Édesanyja sze­mélyéről szinte semmit sem tudunk. Katonai pályafutását ap­ródként kezdte, Ozorai Pipó, majd később Lazarevics Ist­ván szerb despota szolgálatá­ban állt, ott ismerte meg a tö­rökök harcmodorát. Azt köve­tően több magyar főúr seregé­ben is szolgált. 1430-ban kö­tött házasságot Szilágyi Er­zsébettel, két fiuk született, László és a későbbi magyar király, Mátyás. Luxemburgi Zsigmond ki­rály oldalán harcolt Itáliá­ban, ott ismerte meg az akko­ri kor legfejlettebb harcmű­vészetét és harcmodorát, eze­ket kamatoztatva tudott ké­sőbb jelentős sikereket elér­ni a törökök ellen. Nemsoká­ra bekerült a királyi tanács­ba, majd Szörényi bánná ne­vezték ki. A Szörényi bánság a közép­kori Magyar Királyság délke­leti tartománya volt, jelenleg Romániához tartozó Olténi­­át és a Bánság egy kis részét foglalja magában. Később ér­demei végett Ulászló király erdélyi vajdának és temesi ispánnak nevezte ki. Az er­délyi vajda egy különleges területi hatalommal felruhá­zott tisztviselő volt. Erdély­ben ő helyettesítette a ma­gyar uralkodót, és széles jog­körökkel rendelkezett. A törökök valósággal ret­tegtek tőle A török veszély végett az említett tisztségek mellett őt bízták meg a nándorfehérvá­ri (ma Belgrád) vár irányítá­sával, ami egyet jelentett Ma­gyarország déli határainak védelmével. Ekkor szerzett magának hírnevet a török elleni har­cokban. Erdélyben és Havas­­alföldön is komoly vereséget mért az oszmán betolakodók­ra, de a balkáni hadjáratai so­rán is sok borsot tört a Por­ta orra alá. A sorozatos győ­zelmek azt a reményt ébresz­tették nemcsak a magyarok­ban, hanem a többi keresz­tény népben is, hogy Hunya­di János vezetésével egy egye­sített európai sereggel végér­vényesen ki lehet űzni a törö­köket az ókontinensről. Sajnos nem így történt, a török veszedelem még több mint 200 évig jelen volt a tér­ségben. A balkáni államok több mint 500, mi magyarok pedig 150 évig voltunk török hódoltság alatt, ez idő alatt teljesen megváltoztak az itt élő népek szokásai, életvite­lei és céljai. Két évvel a nándorfehérvá­ri siker előtt Hunyadi a szer­biai Krusevácnál Feriz bég serege felett aratott hatal­mas győzelmet, ezzel egy rö­vid időre elhárította a további török előrenyomulás lehető­ségét. Az oszmánok gyorsan erőt gyűjtöttek és 1456 júliu­sában már támadást indítot­tak a nándorfehérvári vár el­len. II. Mehmed szultán sere­gei, a hatalmas túlerő ellené­re csúfos vereséget szenved­tek a keresztény védőktől, akiket Hunyadi Jánoson kí­vül még Kapisztrán János és gróf Szilágyi Mihály vezetett. A törököknek csak 65 évvel később, 1521-ben Nagy Szu­­lejmán idején sikerült a várat bevenni. A nagy hős halála A világra szóló diadal után azonban Hunyadi János Kapisztrán Jánossal együtt áldozatául esett a táborban kitört pestisjárványnak, és 1456. augusztus 11-én Zi­­monyban (ma Belgrád egyik része Zemun néven) meghalt. A nagy hőst Erdély ősi tör­ténelmi fővárosában, Gyu­lafehérváron, a Szent Mi­­hály-székesegyházban temet­ték el. A templom az egyik el­ső török betörés alkalmával nagyon megsérült, és az ak­kori helyreállítási munkák­hoz az esztergomi érsek mel­lett Hunyadi János is jelentős összeggel járult hozzá. Hunyadi János nevéhez fűződik a szentély gótikus stílusú meghosszabbítása és ő építtette a díszes nyugati főkaput és a két torony közöt­ti erkélyt, amelyet később há­romszögű oromfallal zártak le. A nagy törökverő hős ek­kor hagyta meg, hogy halála után, őt is ebben a templom­ba temessék el. „Ellenségem volt, mégis sajnálom halálát, mert Hu­nyadinak nem volt párja a fejedelmek között.” (II. Meh­med szultán Hunyadi halál­hírére.) A túlerő ellené­re csúfos vere­séget szenve­dett a szultáni sereg Nándor­fehérvárnál A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan frissülő, hiteles információk: 3 DUOL.hu A megemlékezés koszorúi Hunyadi János szobránál a főváros I. kerületében Fotó: MTI/Kovács Attila » A cikk megírásához az alábbi irodalmat használta fel a szerző https://mult-kor.hu/cikk. php?id=11953 http://www.rubicon.hu/ma­­gyar/oldalak/1446 junius 5 hunyadi janost kormányzónak választják/ Encyclopaedia Britannica: Já­nos Hunyadi: János Hunyadi. Encyclopaedia Britannica Magyarok Krónikája. szerk.: Glatz Ferenc: Magyarok Króni­kája. Officina Nova Magyar életrajzi lexikon. Hu­nyadi János: Hunyadi János. Magyar életrajzi lexikon E. Kovács Péter: E. Kovács Pé­ter: Matthias Corvinus. Offici­na Nova, Budapest

Next